Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

1997. október 8., szerda Hazai Tükör 5. oldal Húsosok demonstrációja. Sátort vertek tegnap a Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói Budapesten, az ÁPV Rt. székháza előtt. A vállalat 350 dolgozója által létrehozott válságbizottság ily módon is követeli, hogy a dolgozók kap­ják meg a vállalati kollektív szerződés szerint őket jogosan megillető végkielégítést, munkaviszonyuk megszűnésekor. Addig maradnak, amíg követeléseik teljesítéséről írásos megállapodást nem kötnek a kormány és a privatizációs szervezet illetékeseivel. fotó: feb/diósi imre Negyven százalék azt hiszi, hogy megtakaríthat Százból hét sikerember Viták kereszttüzében az adóbecslés A kormányprogram egyik fontos ígérete teljesül, ha az or­szággyűlés megalkotja a közhasznú szervezetekről szóló tör­vényt, amelynek tárgyalása tegnap kezdődött el. Magyar Bálint kultuszminisz­ter expozéjában úgy jelle­mezte e szervezeteket: azok félúton állnak az állam és a piac között. Nem a haszon megszerzése az elsődleges cél­juk, ezért nemzetközi elneve­zéssel nonprofit szervezetek­nek hívják őket, de ugyanezt a kört nevezik civil szférának is, ha az államtól való különállá­sát akarják hangsúlyozni. A társadalmi szervezetek, ala­pítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és köz­testületek sorolhatók ide. E közhasznú szervezeteket adó- és vámkedvezmények, esetenként állami támogatások illetik meg. Folytathatnak vál­lalkozási tevékenységet, de az elért hasznot a létesítő okira­tukban szereplő közhasznú célra kell fordítaniuk. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításához is hoz­zákezdett a tisztelt Ház, pró­bálva úgy hozzáigazítani a szabályokat a változó viszo­nyokhoz, hogy közben ügyel­jen a hosszú távú kiszámítha­tóságra is. Mint ismert, az Or­szággyűlés adatvédelmi biz­tosa alkotmányos aggályokat fogalmazott meg azzal a 70 ezer kérdőívvel kapcsolatban, amelyeket az APEH küldött szét a bizonyos szint alatti jö­vedelmet bevalló vállalkozók­nak. Az ombudsman elsősor­ban azt sérelmezte, hogy az adóhatóság eljárásának nincs jogszabályi alapja. Most lesz, mert a tárgyalt előterjesztés bőségesen szabályozza az adóbecslés intézményét. A tegnapi vitában szinte minden felszólaló ezt a parag­rafust ostorozta, mondván, va­lóban biztosítani kell az ará­nyos közteherviselés elvének megfelelően a valódi jöve­delmek utáni adózást, de az APEH azokat is beszámol­tatná életviteli szokásairól, ki­adásairól, akiknek nincs adó­fizetési kötelezettségük. Any- nyi személyes adatot akar nyilvántartani ügyfeleiről, amennyit még a bűnüldöző szerveknek sem lehet. S. A. A közbiztonságnak is ára van Elismerik az erőfeszítéseiket, de a közvélemény elégedetlen Befellegzik hamarosan a zöldhatáron működő csempészek­nek és a tilosban otthonosan mozgó autótolvajoknak, de leg­alábbis nehezebb dolguk lesz. Megszigorítják ugyanis az or­szágokat elválasztó „senki földje” ellenőrzését. A magyar lakosság 5 száza­léka reményvesztett, 28 száza­léka konzervatív életszemlé­letű, 27 százaléka képes al­kalmazkodni a változások­hoz, 33 százaléka feltörekvő és 7 százaléka a már sikeres kategóriába sorolható. A meglehetősen sokszínű kép a GfK Hungária Piackutató Inté­zet idei felméréséből kerekedett ki. Mint Kozák Ákos ügyvezető igazgató elmondta: viszonylag gyorsan alakul át a társadalom, a politikai és gazdasági válto­zások következtében. Napjainkban jól körülhatá­rolható és népes az úgynevezett újonnan kiemelkedettek cso­portja. Ők nagy teljesítmé­nyekre törekszenek, önzők és ambiciózusak. A hagyomány- őrzők aránya csökkent. E kör tagjait nagy felelősségtudat és szolidaritás jellemzi. Többé­Ez idáig egyetlen hazai do­hánygyár sem tett eleget az országos tisztifőorvos meghí­vásának, hogy üljenek le és tárgyaljanak a dohányzás okozta károk enyhítéséről. Dr. Molnár Ilona a megbeszé­lésen persze ennél azért tovább szeretett volna lépni, arra kérve a gyárakat, hogy ne csak tár­gyaljanak, hanem anyagilag is járuljanak hozzá a károk mér­sékléséhez. Egyelőre azonban mindez csak óhaj maradt. A tisztifőorvos tegnap min­dennek ellenére derűlátóan nyi­kevésbé készek élni az újonnan elért szabadsággal, bár kétel­kednek mind a változások, mind a technológiai fejlődés előnyeiben. Ezt a csoportot jó­részt idősebbek alkotják. A „sikeremberek” aránya az egy évvel korábbi 5-ről 7 száza­lékra növekedett, ez azonban jóval kisebb, mint a kelet-kö- zép-európai térségben tapasz­talt 17 százalékos arány. Oroszországban például 30 százalékot képvisel ez a réteg. A felmérésből kiderül, hogy a magyaroknál csak az oroszok és a bolgárok elégedetlenebbek a fizetésükkel. Megkérdezett honfitársaink 40 százaléka mégis úgy véli, képes bizonyos megtakarításra a következő 12 hónapban. Az oroszoknál ez a mutató csak 29 százalék, míg például a csehek 56 százaléka gondolja azt, hogy félre tud tenni a fizetéséből. • latkozott. A meghívottak ugyanis egy későbbi, a dohány- termékek gyártásával és for­galmazásával foglalkozók tel­jes körének .bevonásával tar­tandó tárgyalás elől sem zár­kóztak el mereven. És amíg nem mondják ki a nemet, van esély a sikerre. Az ötlet egyébként, hogy a dohánygyárak befizetéseikkel járulnának hozzá egy olyan alapítvány működtetéséhez, amelynek célja a dohányzással kapcsolatos felvilágosítás mel­lett a károk enyhítése, a népjó­léti tárcától származik. Magas szinten kerültek tegnap szóba az ország és mindany- nyiunk nyugalmának és biz­tonságának a kérdései. Az Or­szágos Rendőr-főkapitányság vezetőivel folytatott megbe­szélést Horn Gyula miniszter- elnök, Kuncze Gábor belügy­miniszter és Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Kuncze Gábor újságírók előtt elmondta: a kormányfő a hazai közbiztonság alakulá­sáról és a rendőrség pénz­Az elmúlt években a középis­kolákban mintegy 450 ezren tanultak valamilyen idegen nyelvet, főleg angolt és néme­tet, s ez a szám kismértékben nőtt. Az általános iskolákban 700 ezer körül mozgott az idegen nyelvvel ismerkedők száma, ám ott folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Az állami nyelvvizsga-bi­zottságok előtt ugyancsak mind többen jelennek meg, ta­valy például csaknem 40 ezren tettek sikeres vizsgát. Balogh Lászlóné dr., a mű­velődési tárca főtanácsosa úgy ügyi helyzetéről tájékozódott. Megállapodtak abban, hogy a rendőrség és a határőrség ok­tóber 31-ig intézkedési tervet készít: megerősíti azokat az úgynevezett zöldhatárszaka­szokat, amelyeken keresztül lopott gépkocsikat visznek át, vagy csempészárut hoznak be az országba. A tervet még az idén végre kell hajtani. A másik előterjesztést a rendőrség november végéig nyújtja be a kormányhoz. En­vélte: a gond nem is a mennyi­séggel, hanem a minőséggel van. Azaz: minden tanulás el­lenére nem igazán beszélünk idegen nyelveket. Ez elsősor­ban a jól felkészült nyelvtaná­rok hiányával magyarázható. Az egyetemek ugyan ele­gendő pedagógust képeznek, csakhogy legtöbbjük anyagi okokból nem az oktatásban helyezkedik el. Pedig a jövő­ben az eddiginél is nagyobb szükség lenne rájuk, már csak azért is, mert az 1998 szep­temberében bevezetendő Nemzeti Alaptanterv a minő­nek azt kell tartalmaznia, hogy a rendőrség milyen - nem fel­tétlenül rendőri munkát köve­telő - feladatokat adhatna át más szervezeteknek. Tisztázni akaiják azt is, hogy melyek azok a rendőr­ségi tevékenységek, amelyek szolgáltatás jellegűek - pél­dául a nagy rendezvények biz­tosítása - és pénzt lehetne kérni értük. A BM, a PM és a rendőrség a jövő heti kormányülésre kö­zösen készíti el azt az előter­jesztést, amely a rendőrség pénzügyi helyzetéről és adós­ságállománya kezelésének le­hetséges módozatairól szól. ségi oktatást szorgalmazza. Bár a nyelvoktatást - többek szerint - kevésbé hangsú­lyozza. A főtanácsos szerint az is­kolai óraszámokat a közokta­tási törvény szabta meg. A NAT azt írja elő, hogy az első idegen nyelv oktatását legké­sőbb az 5. évfolyamon meg kell kezdeni. Ajánlatot tesz arra, hogy az iskolák az adott óraszámon belül a „művelt­ségi területekkel” miként gaz­dálkodjanak. S az idegen nyelvekre nem is kevés, 9-15 százaléknyi időt javasol, ami az általános iskola 5-10. osz­tályában heti 3-4 idegen nyelvi órát jelent. Ez azonban a nem kötelező órákkal tovább bővíthető. (deregán) Fideszesek az elnöknél. „Amennyiben népszavazási kezdeményezés érkezik hoz­zám, arról az alkotmány és az érvényben lévő jogszabályok szigorú megtartásával és a nép érdekének figyelembevételével döntök” - mondta Göncz Ár­pád tegnap, amikor hivatalában fogadta Deutsch Tamást, a Fi­desz alelnökét és Pokomi Zol­tánt, a párt parlamenti frakció­jának vezetőjét. A találkozót a fideszes politikusok kérték a földtulajdonlással kapcsolatos referendum ügyében. MDF-tájékoztató. A Magyar Demokrata Fórum számára el­fogadhatatlan, hogy az önkor­mányzatok költségvetési hely­zete jövőre tovább romlik - je­lentette ki tegnap Gémesi György, az MDF ügyvezető el­nöke, Gödöllő polgármestere. A helyhatóságok pénzügyei to­vábbra is bizonytalanok, ki­számíthatatlanok és tervezhe- tetlenek. Tüntetők petíciója. A Polgá­rok Érdekvédelmi Szövetsége, a METÉSZ és a Kék Szalag Társaság képviselői tegnap til­takozó petíciót juttattak el a Ház elnökének a termőföld tu­lajdonszerzésével kapcsolatos népszavazás ügyében. Javasol­ták, hogy a képviselők legye­nek tekintettel 300 ezer magyar állampolgár akaratára, és lehe­tőséget kértek a népszavazás civil ellenőrzésére. Compfair ’97. Az idén tized­szer rendezik meg a kőbányai vásárvárosban október 14. és 18. között a Compfair kiállítást és vásárt. Az informatikai se­regszemlén az idén is lesz In­ternet-falu, openshow, azaz nyílt rendszerek fesztiválja, és bemutatkozik a nagyközönség­nek a digitális fotótechnika. Az Álba Kör levele. Az Álba Kör nyílt levélben fordult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Újság­írók Közössége elnökéhez., A levélben kifejtik, hogy a kör tagjai szerint sérti a demokrati­kus nyilvánosság elvét a hazai tömegkommunikációban meg­jelenő NATO-propaganda. Takarékosok. Csaknem 60 ezer szerződést kötött a Fun- damenta Lakás-takarékpénztár Rt. öt hónapos működése alatt, s ezzel továbbra is piacvezető Magyarországon. A ma- gyar-mémet cég vezetői az év végéig 150 ezerre szeretnék növelni a szerződések számát. Hamis benzin. Másodszor zá­ratott be egy benzinkutat Szentgotthárdon a vámhatóság, mert a kutasok nem tudták iga­zolni a tartályokban talált üzemanyag eredetét. Az üze­meltetőre első fokon 104 millió forint bírságot is kiróttak. A dohánygyárak hallgatnak Még nem ment füstbe a füstalapítvány terve Legkésőbb ötödiktől lesz kötelező az idegen nyelv tanulása Tanuljuk, de nem tudjuk Mind többen tanulnak idegen nyelveket, a sikeres vizsgát te­vők száma is nő, az eredmény mégis elmarad a kívánalmak­tól. Az ellentmondás feloldásához nyújthat segítséget a mű­velődési tárca új koncepciója, amely az év végére készül el. Beszélgetőpartnerünk: Fási Ádám, a szépségversenyek nemzeti igazgatója Nem feltétel a dús kebel Még nem tudni, hogy szőke, barna, netán vörös hajú hölgy képviseli-e hazánkat a jövő év áprilisában Miamiban sorra ke­rülő világszépe választáson. De az biztos, hogy a 18-27 év kö­zötti, jó alakú, megnyerő külsejű, intelligens hajadonok pá­lyázhatnak eséllyel a magyar szépségkirálynő trónjára. A már javában zajló regionális selejtezők és a finálé kulissza- titkairól Fási Adómmal, a Miss Universe Hungary nemzeti igazgatójával beszélgettünk.- Mit tesz ön a szépségipar­ban menetrendszerűen kipat­tanó botrányok elkerülése ér­dekében ?- Amióta megvásároltam az 1952-ben Los Angelesből elin­dult világverseny licencét, gon­dosan ügyelek a részletekre. Nem nézem el a lányok aktfo­tós múltját, ragaszkodom a zsű­rizés sajtónyilvánosságához, nem csinálok titkot a rendezés módszereiből sem. Nem ígérek automatikus, fényes karriert a hölgyeknek, akikre az apjuknál is jobban vigyázok.- Kiből lehet ma Magyaror­szágon szépségkirálynó'?- Nincs szépségideál. Nem feltétel a 170 centis magasság, a szőke haj vagy a dús kebel. Nagyon fontos viszont a külső és belső tulajdonságok harmo­nikus egysége, a jó fellépés, a nyelvtudás. A hét regionális helyszínen megtartott selejtező épp arra való, hogy a mintegy 2000 jelentkező közül kiválasz- szuk azokat a lányokat, akik többé-kevésbé megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A november 8-i, siófoki finálé előtt tíznapos táborozáson a „trónkövetelőket” föl is készít­jük a nagy nyilvánosság előtti szereplésre. A győztesre, a Miss Universe Hungary ’98. cím birtokosára azután három­négy hónapos intenzív további készülés, tanulás vár.- Megeshet-e nálunk, ami olaszhonban megtörtént, hogy színes bőrű kislány lesz a szép­ségkirálynő?- Hogyne. A 92 ország szá­mára kötelező versenyszabály­zat ugyanis nem tűri a faji, val­lási és egyéb megkülönbözte­tést. Ha indul, egyáltalán nem kizárt, hogy magyar állampol­gárságú színes bőrű hölgy nyerje a versenyt.- Mit tippel: lesz dobogókö­zeiben magyar lány a világ­szépe választáson?- Bízom benne. Bár a tapasz­talatok szerint olykor egy tize­diknek kihozott magyar lányra jobban felfigyelnek a külföldi nagy modellügynökségek, mint az előkelőbb helyen végzett szépségekre.- Előfordult már, hogy a lá­nyok vagy hozzátartozóik „megkörnyékezték” a nemzeti igazgatót?- Biztos ami biztos alapon a rendezvények ideje alatt soha­sem közlekedem egyedül. Takács Mariann iiritoMiMfó sBBHirí — Rántott pulyka cordon bleu — Rántott csirkemell tallér — Rántott pulykamell sajttal töltve \ ÚR: — Megkóstolhatja ti TÖRÖKSZENTMIKLÓSI j&SBf , Baromfi Udvar” kiváló, új kószáim ód fjeit s LÍ TiTÍTim msm, Dl sál A Miss Hungary verseny korábbi győzteseinek arcképcsarnokából fotó/FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom