Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

4. oldal Megyei Tükör 1997. október 31., péntek Minden párttal keressük a kapcsolatot Beszélgetés Berta Istvánnal, az MSZOSZ megyei képviselete vezetőjével Az MSZOSZ létszáma és szervezettsége miatt számottevő erőt képvisel a munka világában, s ezzel az erővel a politikai pártoknak is számolniuk kell. A nagy szakszervezeti szövet­ség és a politikai pártok viszonyáról beszélgettünk Berta Istvánnal, a megyei képviselet vezetőjével. Beszélgetésünk­nek a közelgő választások adtak időszerűséget.- A szakszervezeteknek - kezdte- mindig volt kapcsolatuk a poli­tikával, elsősorban a szocialista­szociáldemokrata pártokkal. így van ez most is. Az MSZOSZ-ben három platform működik: a szo­cialista-szociáldemokrata, ez a legnagyobb és az MSZP-hez áll közel; a munkásplatform, amely­nek a Munkáspárttal vannak kap­csolatai, és a keresztény platform, amely jelenleg nehéz helyzetben van, a KDNP-ben zajló esemé­nyek miatt nemigen talál partnert abban a pártban.- Gyakran elhangzó „ tanács ”, hogy a szakszervezetek ne politi­záljanak, foglalkozzanak csak az érdekvédelemmel.- Azt teszik akkor is, amikor politizálnak. Az érdekvédelem­nek ugyanis több szintje van, s csak az egyik a munkahely. Ezenkívül van területi szintű ér­dekvédelem, például a regionális munkahelyteremtés segítése, de akár a közlekedést is említhet­ném, ami a bejáró munkásoknak fontos. Országos szinten a parla­ment az érdekvédelem legfőbb színtere, hiszen nem mindegy, hogy milyen törvények szabá­lyozzák a munka világát, például mekkora a minimálbér. S végül van nemzetközi méretű érdekvé­delem is, és egyre fontosabb lesz az egységesülő Európában. Ahogy a tőke nemzetközivé vá­lik, a bérből-fizetésből élőknek is nemzetközi méretekben kell megszervezniük érdekeik védel­mét.- Hogyan történik mindez az MSZOSZ gyakorlatában ?- 1994-ben megállapodást kö­tött az MSZOSZ szocialista-szo­ciáldemokrata platformja és az MSZP a választások előtt az együttműködésről. Akkor a leg­fontosabb cél a kormány levál­tása volt. Ma alapvetően más a helyzet, s ennek megfelelően vál­toztatni kell az akkori megálla­podáson. Konkrétabban kell meghatározni az együttműködés tartalmát, úgy, hogy időarányo­san értékelhető legyen. Bele kell venni például a reálbérek növelé­sét, az ugyanis egyszerűen nem igaz, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, hiszen a ter­melékenység évek óta jóval gyorsabban nő a reálbéreknél. De a megállapodásban szerepelnie kell a munkaügyi kapcsolatok rendezésének és a munkahelyte­remtésnek is. Röviden szólva, olyan törvények kellenek, ame­lyek a szociális piacgazdaság irá­nyába hatnak, mivel ezt ígérték a rendszerváltozáskor, akkor erre mondott igent a társadalom, nem a vadkapitalizmusra.- A választások közeledtével beszéljünk az érdekvédelem or­szágos szintjéről. Hogyan képze­lik az együttműködést a válasz­tásokon?- Úgy, hogy a különböző platformok a szakszervezeteket képviselő embereket delegálnak a pártlistákra, mégpedig olyan számban, hogy a parlamentben a bérből-fizetésből élők érdekeit hatékonyan képviselő szakszer­vezeti csoport jöjjön létre.- A pártok nyilván más szak- szervezeteket is megkeresnek.- Mi is szívesen együttműkö­dünk minden párttal, amelyik hajlandó képviselni a munkavál­lalók érdekeit. Én például 1994- ben minden politikai párttal föl­vettem a kapcsolatot a helyható­sági választások előtt, de csak az MSZP és a Munkáspárt reagált kedvezően. Most eddig csak az MSZP kereste meg az MSZOSZ-t, s már több megbe­szélést tartottunk a választási együttműködésről. Szó van róla, hogy két megyei képviselet ve­zetőjét, a Zala megyei kollégát és engem fölvesznek az orszá­gos listára, s talán a megyei lis­tán is lesz szakszervezeti jelölt. Más párt még nem közeledett, de nyitottak vagyunk minden irányban a már említett feltétel­lel. B. A. Túróék a fejlődés útján Kis pénz mellett az udvaron kincset ér a jószág Nemrég írtunk a tiszaburai szo­ciális ' földprógrámról, ki­emelve, hogy vannak olyan ci­gány családok, amelyek jó pél­dát mutatva kihasználják ezt a munkával járó szociális segít­séget. Közéjük tartozik az 54 éves Túró Béla, aki szintén le­százalékolt feleségével él a Fej­lődés útján épített házában, mert a gyerekek - Béla, Rozika és Helga - már családot alapí­tottak Burán: három fiú- és két lányunoka is boldogítja így már Túróék hétköznapjait, akikre ez rá is fér, hiszen leszázalékolá- suk mellett bizony kijut nekik a nehézségekből. Nem elég a sa­ját bajuk, gyerekeik, vejeik és menyük is munkanélküli, nekik pedig alig 29 ezer forintból kell kihúzni hó végéig. Ebből lejön a gyógyszer, a rezsi, így nem túlzás: a jut is, marad is náluk mindennapos kérdés, pedig leg­többször még nekik kell támo­gatniuk gyerekeiket is. Ha ezt nézzük, akkor valóban jól jött nekik az az 54 ezer forint, amit a szociális földeken termelt tök magja hozott. Ebből került PVC a szobába, ebből kapott új kerítést az udvar, amelyben egy takaros anyakoca, egy téli vá­gásra váró süldő és 14 némaka­csa szolgál jó gazdát a cigány­soron.- Tudja, amikor még Szol­nokon, az építőiparban dolgo­zott a férjem, akkor még meg­itta a magáét, de ma már vigyáz arra a kis pénzre, mert szinte lehetetlen beosztani. Sokkal könnyebb volt, míg nem jött a betegség, amíg én is dolgoztam a dohánygyárban, a MÉK-nél, majd a szövetkezetnél, de most, betegesen?! Néha akad egy kis alkalmi munka, ami segít. Ezért ha kicsit is hozott, de jó volt, hogy volt ez a tök. Jövőre, ha lehet, újra belevágunk a gyere­kekkel együtt - mondta búcsú­zóul Róza asszony, akinek va­lahogy nagyobb rend volt a por­táján, mint egy sorral arrébb lát­tam. Lehet, azért, mert náluk a tök árának nagyon sok helye van? Percze Miklós Szolnoki mérnökök munkáját dicséri a Produker Kft. legújabb s eddigi legna­gyobb eszközhordozó traktorjának prototípusa, melyet a napokban szállítanak le a megrendelő kaposvári erdőgazdaságnak, a Sefagnak. Az immár tízéves szolnoki céget az Agro+Mashexpón bízták meg az erdészeti célokra alkalmas jármű kifejlesztésével. A keresztségben Stemag 88 H nevet kapó hidas, eszközhordozó traktorban Zetor motor dohog, amelynek nyomatékát hid­rosztatikus erőátvitel közvetíti a kerekhez. A jó nevű nyugati cégek alkatrészeinek, részegysé­geinek felhasználásával kifejlesztett traktor ültetvények, erdők cserjezúzó célgépe, melyet 8,5 millió forintos áron kínál a Produker, s melyből 10-15 darab eladását tervezi a hazai piacon. Interjú dr. Bottyán Menyhérttel kitüntetése alkalmából Munkája a döntések előkészítése Mint arról annak idején lapunk is hírt adott, dr. Bottyán --------------------------------------­M enyhért, a megyei önkormányzat művelődési és népjóléti iro­dájának vezetőhelyettese október 23. alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Erdemkereszt kitüntetést.- Mit gondol, valamely konkrét munkájáért vagy egész eddigi tevékenységéért kapta ezt a ki­tüntetést?- Azt hiszem, egész eddigi munkámat mérlegre tették, akik a kitüntetésemről döntöttek.- Azért kérdeztem ezt, mert tudjuk, hogy az év folyamán igen nagy munkát végzett a me­gyei közoktatás-fejlesztési terv elkészítésével.- Biztosan az is közrejátszott a kitüntetésemben, de valószí­nűleg nem egyedüli ok volt. Egyébként azt nem egyedül vé­geztem, csapatmunka volt, egy igen jó csapat munkája, ame­lyet a helyzetem miatt nekem kellett összefognom. A vég­eredmény nem hibátlan ugyan, de mindenki elismeréssel szól róla. Ismerem más megyék ha­sonló tervét, a mienk bárme­lyikkel kiállja az összehasonlí­tást. A tervben foglaltak meg­valósítására már több pályázat készült, ezek eddig mintegy ki- lencvenmilliós támogatást hoz­tak.- Kérem, idézze föl pályája eddigi jelentősebb állomásait!- Tizenöt éve dolgozom a közigazgatásban, a tanügyigaz­gatásban. Először Törökszent- miklóson, majd Szolnokon, a megyénél. Megyei tanulmányi felügyelő voltam, a rendszer- váltás után azonban változott a megye szerepe. Most irodave­zető-helyettesként főleg a me­gyei közgyűlés döntéseinek szakmai előkészítése és a tele­pülési önkormányzatok hasonló tevékenységének segítése a fő feladatom a közoktatás terüle­tén. Mielőtt pedig a közigazga­tásba kerültem volna, Tisza- püspökiben tanítottam 1959. augusztus 1-jétől, majdnem hu­szonöt évig. Ma is ott lakom, és igen jó kapcsolatom van az is­kolával, négy évig iskolaszéki elnök voltam, a feleségem ott tanított a nyugdíjazásáig.- A hosszú iskolai gyakorlat nyilván segítette a közigazga­tásban végzett munkáját is.- Mostani munkámhoz két­féle gyakorlatra van szükség: iskolai és közigazgatási gyakor­latra. Ha bármelyik hiányzik, a dolog nem működik jól.- Jelenleg milyen nagyobb munka foglalkoztatja ?- A megye és az önkor­mányzatok helyzete sokat vál­tozott. Ma az önkormányzatok jobban a maguk gazdái, jobban a magukénak érzik a települést, ez pozitív változás. Ugyanak­kor a helyi döntések előkészíté­sének színvonala eltérő, a tele­pülések nagyságuktól függően tudják több vagy kevesebb szakember munkáját igénybe venni. Ezt a különbséget a me­gyei önkormányzat a maga szakmai apparátusával csök­kenteni tudja. A megyei okta­tásfejlesztési tervben is szó van erről, és történtek lépések a konkrét megvalósítás érdeké­ben. Egy önkéntességen ala­puló társulás bontakozik ki a megyei önkormányzat és a te­lepülési önkormányzatok rész­vételével, erre már elkészült egy feladatterv. Több önkor­mányzatnak szüksége van se­gítségre, konzultációra, és ked­vezően is fogadták az elképze­lést.- Ez tehát már a jövő' tervei közé tartozik.- A munka elkezdődött, a véghezvitele a jövő feladata. Az oktatásfejlesztési terv szám­talan feladatot jelöl meg, ezek között is kiemelkedik a peda­gógiai szakszolgálatok tevé­kenységének fejlesztése, ami a logopédiai, a gyógytestnevelési munkát, az értelmi fogyatéko­sok korai fejlesztését, a neve­lési tanácsadók hálózatának ki­alakítását jelenti. Ezek bőven adnak még munkát a nyugdíjig hátralévő időre.- Tapasztalatai szerint mi az eredményes munka alapja vagy inkább feltétele ?- A szakmai felkészültség, a szakmai gyakorlat, a folyama­tos önképzés, a jó munkatársi kollektíva és az erőt adó családi háttér. Bistey András Hat család már otthonra talált Karcagon hosszú évek óta nem épültek önkormányzati laká­sok, pedig sokan vannak, akik csak ily módon tudnák megol­dani lakásproblémájukat. Idén azonban a korábban eladott bér­lakások bevételéből az önkor­mányzat a Széchenyi sugárúton tíz lakást építtetett. Mint Örló's Lászlótól, a pol­gármesteri hivatal műszaki iro­davezetőjétől megtudtuk, az építkezés 27,9 millió forintba került, és az elmúlt héten meg­történt az épületek műszaki át­adása. Hat család már akkor be is költözhetett a félkomfortos földszintes garzonlakásokba, ahol az egyedi fűtésről a bér­lőknek kell gondoskodniuk. A másik négy bérlő személyéről a keddi önkormányzati ülésén döntöttek a képviselők. Az előkertes, 33 négyzetmé­teres lakásokat a Geoterv Bt. építette. de A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje a szolnoki művészeti heteken „Szerenádest” a megyeházán Szerdán este a megyeháza díszterme adott otthont az I. őszi szolnoki művészeti hetek első zenei rendezvényének, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyének. A koncert, műso­ránál fogva, a szerenádest címet is viselhette volna, hiszen mindhárom elhangzott darabot e műfaj terméséből merítette a fellépő együttes. Az első mű a 18. században született; szerzője Boccherini: A darab címe: Éjszakai őrjárat Madridban. A komponista e művét eredetileg vonósötösre írta. A történet kezdetét „dob­pergés” jelzi; a tételek során - melyek mindegyike egy-egy remekbe sikerült zsánerkép - a hallgató képzeletben társává szegődhet a Madrid utcáin vé­gigvonuló éjszakai őrjáratnak. A következő mű, Dvorak szerenádja, már a 19. század­ban született. A zeneszerző na­gyobb lélegzetű kompozíciói mellett szívesen írt könnyebb fajsúlyú darabokat is. Ezek so­rába tartozik két szerenádja, melyek közül az első (E-dúr, Op. 22.) hangzott el a szerdai hangversenyen. A kompozíció öt tételét Dvorak vonószene- karra írta. A harmadik darab, Csaj­kovszkij C-dúr Vonósszere­nádja egyike a legnépszerűbb, legkedveltebb zeneműveknek. A zeneszerző e művét nagy lét­számú vonószenekarra írta, melyben fontos szerepet szánt a nagybőgőnek. A Vonóssze­renád komponálása közben Mozart példája lebegett Csaj­kovszkij előtt; az első tétel hó­dolat a bécsi klasszikus mester emlékének. Ezzel együtt a da­rab ízig-vérig romantikus alko­tás. A Liszt Ferenc Kamaraze­nekar - hangversenymester: Rolla János - legutóbbi fellé­pésekor a Parlament Vadász­termében kápráztatta el játéká­val azokat a szerencsés szolno­kiakat, akik ezen a koncerten jelen lehettek. A zenekar szer­dai hangversenyén is azt nyúj­totta közönségének, amit az vár a nagy hírű, Szolnokhoz erős szálakkal kötődő együttestől: professzionista színvonalú, ugyanakkor nem rutinszerűen előadott produkciókat. A hangverseny - benne mindenekelőtt a remekbe sike­rült Vonósszerenád - forró si­kert aratott, melyet a Liszt Fe­renc Kamarazenekar és Rolla János ráadásokkal köszönt meg. Szathmáry Judit Optikusok a közlekedési balesetek megelőzéséért Ingyenes látásellenőrző akció A közlekedési szakemberek ilyenkor, a tél küszöbén nem győ­zik eleget hangsúlyozni, mi mindenre kell fokozott figyelmet fordítaniuk a közlekedőknek. Aggodalmuk sajnos nem alapta­lan. Megfigyeléseik szerint a novemberi időjárási körülmények az átlagosnál is nagyobb baleseti veszélyt jelentenek. Ősszel és télen gyakori a köd és persze a havazás, és egyáltalán, a korlátozott látási viszonyok sokkal inkább nehezítik ilyen­kor az autóvezetők dolgát, mint máskor. Ilyen körülmények kö­zött különösen fontossá válik a balesetmentes közlekedés egyébként is alapvető feltétele: a jó látás. Bár arról nem készült kimutatás, hogy mennyi baleset következett be kimondottan a vezető rossz látása miatt, min­denesetre tény, tavaly novem­berben 15 százalékkal történt több baleset, mint más hóna­pokban általában. A megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya nagy örömmel támo­gatja tehát az Optikus Ipartestü­let országos méretű látásellen­őrző programját. Az ingyenes novemberi akcióhoz csatlako­zott a szolnoki írisz Optika Kft. is, amely a Baross úti szem­vizsgáló szalonjába várja az ér­deklődőket. A közlekedésrendészeti osz­tály vezetőjétől, Illés József al­ezredestől megtudtuk, a látásel­lenőrzés nem jár semmilyen jogkövetkezménnyel. Az érvé­nyes vezetői engedély termé­szetesen akkor is érvényes ma­rad, ha a látásellenőrzést vég­zők javaslatot tesznek az alapo­sabb szemvizsgálatra. Az akció egyetlen célja ugyanis a balese­tek megelőzése. -hgv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom