Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

1997. október 28., kedd Az Új Néplap Törökszentmiklóson És Környékén 7. oldal Sorokban Lakótelep Fogyatékos emberek számára terveznek lakótelepet építeni Kengyelen és később Tiszate- nyőn is. A lakótelep építését holland alapítvány támogatja. A házakban önálló életet élő sé­rült embereknek teljes egész­ségügyi, szociális ellátást bizto­sítanának. A lakótelep a halastó közelében, a község déli részén épülne, a területet az önkor­mányzat ingyen biztosítja. Új helyen az ÁNTSZ Az ÁNTSZ megyei intézete már régebben kezdeményezte, hogy Törökszentmiklóson más elhelyezést, jobb körülménye­ket kapjon az ÁNTSZ városi in­tézete. A képviselő-testület a napokban döntött arról, hogy hol kapjon helyet az intézet: az egyesített gyógyító-megelőző intézet épületébe költözik át. Felújított iskola Hárommillió forintot fordítot­tak az általános iskola felújítá­sára Kengyelen. Jelenleg az előtetőt alakítják ki, és ezzel be is fejeződik a felújítás. Elké­szült a gyermekorvosi rendelő, és a szolgálati lakás is a volt kmb-s lakásban. Vágóhíd bérbe Többször volt téma Török­szentmiklóson a kényszervágó- híd sorsa. Mivel jelenleg bérbe van adva és a bérleti jogviszony év végéig tart, el kellett dön­teni, mi legyen a további sorsa. Önkormányzati ülésen úgy ha­tároztak, hogy továbbra is bérbe adja a város a kényszer- vágóhidat - pályázat útján. A mindenkori bérlőnek azonban pótolni kell néhány hiányossá­got, amelyet a megyei állat­egészségügyi állomás tárt fel. Kengyelért Első ízben adták át október 23-án a Kengyel Községért ki­tüntetést. A kitüntetést olyan személyek kapják, akik sokat tettek a településért, vagy öreg­bítették hírnevét. így most Bognár László ökölvívó, Ke­nyeres János ezredes, valamint az őszirózsa Nyugáíjasklub ré­szesült a kitüntetésben. Támogatás Idén 35 család részesül rendsze­res gyermeknevelési segélyben Kengyelen. A segély a törvény értelmében november 1 -jén megszűnik, helyébe lép a gyer­mekvédelmi támogatás. A szá­mítások szerint ebben az ellátás­ban háromszor, négyszer any- nyian részesülnek majd, ugyanis sok a három-, négygyermekes család. Az év hátralévő két hó­napjára 513 ezer 360 forintot kaptak gyermekvédelmi támo­gatásra. A számítások szerint biztos, hogy többet kell majd szétosztani. A községben min­den évben tartalékolnak néhány milliót hasonló célokra. Hogy a betegek ne legyenek kiszolgáltatottak Fontana: az egészség forrása A patikában nem tudták láttatni az eszközöket Bemutató Budapesten és Törökszentmiklóson ✓ Szélpál Árpád-emlékkönyv November 6-án, Budapesten, a Helikon Könyvesházban tart­ják a Szélpál Árpád-emlékkönyv bemutatóját. Több mint három hónapja nyitott a piac közelében Török­szentmiklóson a Fontana egészségügyi diszkont. Vannak, akik már törzsvevőnek számítanak a boltban, mások még nem is ismerik. A diszkont az Orosz család tu­lajdona, akiket a Fontana gyógyszertárból is ismernek a miklósiak. Az egészségügyi diszkont még - mint Orosz Istvánná elmondta - nem iga­zán nyereséges.- Nagyon fontos részt fog­lalnak el kínálatunkban a gyó­gyászati segédeszközök - mu­tatja be az üzletet Orosz Ist­vánná. - Ezeket már koráb­ban, a patikában is árultuk, de nem volt hová kitenni, nem tudtuk igazán láttatni, így sok­szor nem jutott a betegek tu­domására. Szolnokra utaztak, ha segédeszközre volt szüksé­gük.- Sokszor nem is tudják az emberek, milyen eszközök könnyíthetnék meg az életüket.- Nagyon sok beteghez kel­lene például fürdőkád-ka­paszkodó, fürdőkádülőke, szobavécé vagy felfekvés el­leni matrac. Nem ismerik eze­ket az eszközöket, és ettől olyan nyomorulttá, kiszolgál­tatottá válik a beteg. Pedig a gyógyászati segédeszközök megkönnyítenék a beteg és az őt ápoló család életét.- Mi a sláger a Fontanában?- Nagyon fogy például a Béres-csepp vagy a gumírozott harisnya. Mindent árulunk, ami az egészséggel kapcsola­tos, hiszen nem véletlenül vá­lasztottuk a Fontana nevet, ami azt jelenti: az egészség forrása. Vannak, akik megkedvelték az új üzletet, vannak, akik még nem is ismerik Szaporodnak a számítógépek a könyvtári munkában Fontos a hagyományos olvasás is A mai viszonyok között a könyvtárak átmeneti helyzetben él­nek. Azonban ebben az átmenetben is meg kell találni a lehető­ségeket a továbblépésre, a megújulásra. Erre törekszik a törökszentmik­lósi városi könyvtár is, amely­nek vezetője, Batáné Máté Má­ria újra bizalmat kapott a kép­viselő-testülettől, újból megbíz­ták a könyvtár igazgatásával.- A könyvtárak átmeneti helyzetet élnek ma - foglalja össze munkájuk lényegét és változásait az igazgatónő. - A hagyományos könyvtári munka (könyvgyűjtés és -kölcsönzés) mellett új feladatok is megje­lentek. Fontos egy könyvtár életében, hogy megtörténjen a nem hagyományos információ- hordozókra való átállás. Ez ná­lunk évekkel ezelőtt elkezdő­dött, az önkormányzat támoga­tásával. így elkészült a könyv­tár számítógépes hálózata több mint 1,5 milliós támogatással. A fejlesztések másik részét pá­lyázatok - Soros Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, mű­velődési minisztérium - segít­ségével valósítottuk meg.- Hogyan hasznosítják a számítógépet a könyvtári mun­kában?- Az olvasók számára így könnyebben visszakereshetővé válnak a könyvek. A számítógép használata ma már elkerülhetet­len szinte minden szakmában. Sok ember ezt csak tanfolyamon tudja elsajátítani. Ám mivel ott­hon nincs gépe, nem tud gyako­rolni. A könyvtár erre is lehető­séget ad. Van egy hálózaton kí­vüli gépünk, és jelentős az igény arra, hogy ezen gyakoroljanak. Emellett a szövegszerkesztőt, á faxot is igénybe lehet venni. így megtanulják ezeknek a gépek­nek a kezelését például a kezdő vállalkozók. A következő lépés a városi hálózat kialakítása lenne, ami­kor közvetlen kapcsolatba lép­hetnénk iskolákkal, intézmé­nyekkel. Ennek nagy szerepe lenne a dokumentumkeresésben. Folyamatban van egy orszá­gos információs hálózat kialakí­tása, amelyre akár egy kis falu is rákapcsolódhat. Ezen keresztül bármelyik könyvtár katalógusa elérhető bárhonnan, rövid idő alatt megtudja az érdeklődő, hogy melyik könyv, kiadvány hol található meg.- Most egy több évig tartó munkába kezdtek.- A könyvek állomány­ellenőrzése van most folyamat­ban. Több mint 70 ezer kötet­ről, 100 ezer dokumentumról van szó, úgyhogy többéves munkát igényel ez a feladat. Idéntől az új könyvek kataló­gusa már a számítógépen van. A jövő pedig a gépi kölcsönzés. A számítógépnek nagy szerepe van a nyelvoktatásban is - nyelvi programokkal tudjuk se­gíteni a tanulókat.- Azt mondják, hogy a számí­tógépek kiszorítják a hagyomá­nyos olvasást.- A gép segíti az oktatást, a művelődést, a tájékozódási le­hetőségek kiterjesztésével. De az is fontos, hogy az emberek továbbra is olvassanak szépiro­dalmi műveket is - elsősorban a gyerekek. Sajnos, azt tapasz­taljuk, hogy a könyvtárba be­iratkozó gyerekek száma csök­ken. A jövőben ezen szeretnénk változtatni. Számítógépre „viszik” a könyvek adatait Törökszentmiklóson pedig no­vember 8-án 16 órakor (ezen a napon van Szélpál Árpád szüle­tésének 100. évfordulója) a vá­rosi könyvtárban találkozhat­nak a kötettel az érdeklődő ol­vasók. Az emlékkönyv a városi könyvtár gondozásában jelenik meg. A 100 évvel ezelőtt, Tö­rökszentmiklóson született költő, Szélpál Árpád Szolnokon járt kereskedelmi iskolába, majd Budapesten dolgozott, és 1939-ben Franciaországba vándorolt ki. Később a Magyar Rádió párizsi munkatársa lett. Több verskötete is megjelent, Magyarországon is. Ahhoz, hogy a róla készült emlékkönyv megjelenhessék, támogatókra volt szükség. A Magyar Könyvalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a vá­rosi településfejlesztési alapít­vány, a helyi képviselő-testület, helyi vállalkozók, cégek, városi polgárok adakozása tette lehe­tővé az emlékkönyv megjele­nését. A Kézenfogva Alapítvány Phare-támogatással ér­telmi fogyatékosok napközi foglalkoztatóját hoz létre Törökszentmiklóson. A foglalkoztató építését támogatja az önkormányzat, a városfejlesztési alapítvány és a népjóléti minisztérium is. A tervek szerint a Batthyány úti épületet hamarosan átadják. Túrkeve után Kuncsorbán és Kengyelen Váljanak zeneszerető emberré A zongora és a furulya a kedvenc Először Túrkevén, majd 1994-ben Kengyelen, idéntől pedig Kuncsorbán is működik az Egressy Béni Zeneiskola, amelynek gazdája a Túrkevéért Alapítvány. Mint dr. Szabó Zoltán, a kura­tórium elnöke elmondta, az alapítványuk egyik célja a köz­ízlés formálása, így nem állt tá­vol tőlük a helybeli zeneoktatás megvalósítása. Összesen két- százhuszonkilenc növendékük van, Kengyelen - ahol a mun­kaközösség vezetője Szabó Andrea - ötvennégy diák jár a zeneiskolába, és van tizenhat zeneóvodásuk is. Ha az alapítvány nem hozta volna a diákok helyébe a zene­oktatást, akkor a kengyeli kisdi­ákoknak Törökszentmiklósra kellett volna bejárniuk, ami a heti négy kötelező órát tekintve nem kis teljesítmény anyagilag sem, időben sem.- A gyerekeken keresztül há­rom-négy generációt is be tu­dunk csalogatni a zeneiskolai rendezvényekre, és olyan él­ményben van részük, amelyben egyébként nem lenne - mondja dr. Szabó Zoltán. Szabó Andrea, a munkakö­zösség vezető tanára beszámolt arról, hogy nyolc hangszeren ta­nulnak a növendékek, a legnép­szerűbb a furulya és a zongora. A gyerekek élvezik az együttlé- tet, a közös játékot. A sok sze­repléssel a mozgáskultúrájuk is javul. A zeneiskolát az önkormány­zatok minden településen befo­gadták, az általános iskola térítés nélkül biztosít számukra helyet. A gyerekek és a szülők is tisz­tában vannak azzal, hogy mit je­lent a zeneoktatás. Mint dr. Szabó Zoltán fogalmaz: ha nem is lesz művész a tanítványokból, de zeneszerető emberré válnak, és akkor már érdemes volt zene­iskolába járniuk. Az alapítvány tovább szeretne lépni ezen a téren is. Jövő nyá­ron képzőművészeti, zeneművé­szeti tábort terveznek, ennek megvalósításához pályázati se­gítségre számítanak. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Csabai István A természetessel ellensúlyozni ezt a műanyag világot A gyerekek elmélyülten alkotnak Molnár Anett törökszentmik­lósi óvónő úgy érzi, hogy a magyar népi kultúrának nincs elég híve az országban. Ő - és hasonló gondolkodású társai - mindenesetre többet szeretnének. Alapítványuk - az Apáról Fiúra Alapítvány - 1993-ban alakult. Céljuk, hogy továbbél­tessék, továbbadják a népi kismesterségeket, -hagyomá­nyokat. Játszóházak, táncház, játék- készítés, bemutató - ha erre van szükség Törökszentmikló­son és környékén, hívják az alapítványt óvodák, iskolák, művelődési házak. A munkát közép- és főiskolás diákok, pe­dagógusok, dajkák, óvónők végzik.- Többen járnak a népijáték- és -kismesterség-szakoktató Kukoricamorzsolás - kék­festőben képzőbe - mutat rá tudásuk eredetére Anett. - De más úton is szerzünk ismereteket. A hú­gom például, aki Gyulán jár is­kolába, ott kutatott fel egy gyertyamártót, akitől tanulhat.- Milyen népi kismestersé­geket, tevékenységeket tudnak oktatni?- Szövés, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, csuhézás, ne­mezelés, gyékényezés, fafara­gás, kosárfonás, gyertyamár­tás, szalmafonás, batikolás, csipkeverés, népi bőrműves­ség. Együttműködünk a Miidós Néptáncegyüttessel, Vass Áron fazekassal, munkánkat a szü­lők és néhány vállalkozó, vál­lalat támogatja. Természetesen pályázunk is, az idén három pályázaton nyertünk.- Mi a legnépszerűbb a gye­rekek körében?- Egyértelműen a gyöngy­fűzés. Bár szőni is szeretnek. Kedvelt a batikolás is, olyan­kor minden gyerek odasereglik körénk.- Említette, hogy terveznek egy saját kuckót is.- Szeretnénk létrehozni egy kézműveskuckót, ahol tanítani tudnánk az alapokat. Ez na­gyon fontos lenne, mert szerin­tem az utolsó pillanatban va­gyunk, hogy megmentsük a népi hagyományokból azt, ami megmenthető. Különben kiha­lás lesz a sorsuk.- Az alapítvány többnyire gyerekekkel foglalkozik.- Ez szerencsés, mert ők mindenre fogékonyak. De el­lensúlyozni kell bennük a világ negatív információit. Amikor rongybabát készítünk vagy természetes anyagból játékot, használati tárgyat, az nem csak szép és nem csak a hagyomá­nyok ápolása, hanem ellensú­lyozása is a mai világ műanyag tárgyainak. A gyerekek azért is számítanak hálás közönség­nek, mert sokuknak sikerél­ményt ad, hogy alkotnak, saját kezűleg készítenek valamit. A tudással együtt a kézművesség szeretetét, az alkotás örömét is át szeretnénk adni nekik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom