Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

I TALLÓZÓ A mezőgazdaság csapdái 2. old Nem tűntek^el milliók Jászladányon 3. old. Növekvő szociális juttatások 4. old Túlélte a kivégzését 5. old, Gazdaszemmel 7. old. Jász-Nagyhun-Szolnok megyei napilap Vili. évfolyam, 244. szám 1997. október 18., szombat Ára: 29,50 Ft felvétel ma Szolnokon, Jászberényben és Karcagon Kormány: lesz népszavazás! Határozatképtelenség miatt elhalasztották a rendezési terv vitáját „Feledékeny” szolnoki képviselők Mint ismeretes, tegnap délutánra tűzték ki Szolnok általános ren­dezési tervének közgyűlési vitáját, amelyet azonban határozatkép­telenség miatt egy órás várakozás után sem lehetett elkezdeni. A kormány úgy döntött, gon­doskodik arról, hogy novem­ber 16-án egyetlen témában: a NATO-csatlakozás ügyében népszavazást lehessen tar­tani. Az erre vonatkozó országgyű­lési határozati javaslatot a ka­binet péntek délelőtt be is nyúj­totta a parlamentnek - jelentette be Horn Gyula miniszterelnök a kormány pénteki rendkívüli Az említett eset Mezőtúron tör­tént. Egy éttermet „szúrt” ki magának a helyi illetőségű férfi, a látogatást természetesen éjjelre időzítette. Be is jutott a vendéglátóhelyre, iszogatott egy kicsit, majd összeszedte szerény zsákmányát. Némi pénzt, cigit, és italt készített magának, amikor elodázhatat­lan biológiai kényszer uralko­dott el rajta. Vélhetően a tilosban járás izgatta fel annyira a betörőt, hogy nagydolgát kénytelen volt a helyszínen elvégezni. Letolta a nadrágját, ám nem vette észre, hogy megkönnyeb­ülése utáni sajtóértekezleten. A kormány arra alapozta döntését, hogy érvényben van a népsza­vazással kapcsolatos október 7- i országgyűlési és az október 10-i köztársasági elnöki döntés. Az Alkotmánybíróság csütör­töki határozata - hangzott el - szintén megerősítette a kabinet azon álláspontját, hogy novem­ber 16-án meg lehet tartani a NATO-népszavazást. (További információk a 4. oldalon.) bülése közepette a farzsebéből kicsúszott személyazonosságija is maga alá került. Reggel aztán a helyszíni szemlére érkező zsaruk nyom­ban megpillantották a szagos kupacból kikandikáló igazol­ványt. A nyomozás nem tartott sokáig, a közokirathoz méltat­lan körülmények közül kimen­tett könyvecskéből kiolvasott címen hamarosan rá is akadtak gyanúsítottjukra. A férfi kihallgatásával az első alkalommal nem sokra ju­tottak, mert elfogásakor még nem múlt el az ellopott és elfo­gyasztott italok hatása, -hgy­Támogatást nyújtottak Mint már tegnap megírtuk, a Központi Környezetvédelmi Alap a 2. negyedévben be­nyújtott körnjezetvédelmi célú fejlesztések pályázatáról döntött. A rövid jelentésben a karcagi hulladéklerakóra adott 10 millióról tudtunk csak beszámolni. Azóta kerekedett a kép, és megtudtuk, hogy a jászteleki önkormányzatnak (az oktatási intézmények gázellátására) 4 millió vissza nem térítendő, a Kócsújfalui Vasipari Szövet­kezetnek (fűtéskorszerűsí­tésre) 26 millió visszatérí­tendő, a jászberényi Lehel Hű­tőgépgyár Kft.-nak (a hulla­dékból eredő hőhasznosításra) 10 millió 950 ezer visszatérí­tendő, a szolnoki önkormány­zatnak (a Kertváros és Szanda- szőlős csatornázására) 38 mil­lió (ebből 15 millió visszatérí­tendő), ugyancsak Szolnoknak (a szennyvíztisztító telep léte­sítéséhez) 240 millió (ebből 130 millió visszatérítendő) és - a már említett - a karcagi önkormányzatnak (szilárdhul- ladék-lerakó telep) 10 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtottak. ta Délután egytől két óráig vára­koztak a távollévő képviselőkre a megjelentek tegnap a szolnoki városházán, majd Várhegyi At­tila polgármester közölte, az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani. Ezután vála­szolt a sajtó képviselőinek kér­déseire. Először is megismételte, hogy Az FM-hivatal, a megyei agrár­kamara és a Jászkun Teszöv kö­zös felmérése szerint régiónk­ban a káposztarepce 5 ezer hek­táron került a földbe, ám a terü­let jelentős részén eső híján ki sem kelt, vagy kipusztult a nö­vény. Az őszi árpa tervezett terü­a képviselők zöme maradt távol, így az ülést nem lehetett elkez­deni. Hasonló eset Szolnokon 1990 óta nem fordult elő. Olyan volt, hogy egy-egy szavazáskor nem volt a teremben elegendő számú képviselő, de néhány perc alatt mindig össze lehetett hívni a szükséges létszámot. További kérdésekre közölte, lete eléri a tízezer hektárt, s en­nek kilencven százalékát már bevetették. Búzát az ideihez ha­sonló nagyságrendű területről - 140 ezer hektárról - szeretnének aratni a termelők, ám ennek csak a 40 százalékán sikerült a talajba juttatni a vetőmagot. A késés most a város sorsát hosszú távon meghatározó témáról lett volna szó az általános rendezési terv megvitatásával. Határozathoza­talt nem terveztek, mert döntés egy következő ülésen lett volna. Most minden eltolódott egy üléssel, legközelebb a vitát tart­ják meg, s majd csak azután döntenek. Elmondta, a legköze­lebbi ülés dátumát a szervezeti és működési szabályzat alapján határozzák meg, az időpont va­lamikor a hónap végén lesz. ba mindazonáltal a legnagyobb a tavaszi vetésű növények talaj előkészítésénél, miután a terve­zett 220 ezer hektár 20 százalé­kát bolygatták meg csupán az ekék. Jellemző, hogy a száraz ta­lajon csak kínlódnak a gépek, a kőkemény földet szinte csak „fényesíteni” lehet - tudtuk meg Gombár Mihálytól, az FM hiva­tal vezetőjétől és Csörgő' Albin­tól, a Teszöv munkatársától. (Folytatás a 3. oldalon) Szombaton rajt az ökölvívó-világbajnokságon Eremről álmodik az újszászi fiú Egykoron nagy hagyományai voltak megyénk ökölvívásá­nak, ám ma már leginkább csak az elszármazottakat, illetve a tehetséges fiatalokat emlegetik szurkolói berkekben. Most, Rogy Magyarországon rendezik meg a IX. amatőr ökölvívó világbajnokságot, egy újszászi fiúnak, Gáspár Sándornak köszönhetően azonban ismét reflektorfénybe ke­rültek bunyósaink. Az Új Néplap hasábjain tavasszal már bemutattuk a félnehézsúlyú bokszolót, ám a vb nyitánya előtt ismét sikerült szóra bírnunk. Minden idők legnagyobb ökölvívó világbajnokságát rendezik meg október 18-26. között Magyarországon, a Budapest Sportcsarnokban: hatvankilenc ország képvise­letében 405 bokszoló lép ringbe. Köztük lesz a 28 éves, újszászi Gáspár Sándor is, aki ugyan serdülő korában Svéd­országba költözött a szüleivel, ám tavaly hazatért, s magyar bajnoki címének - valamint felkészültségének - köszön­hetően egy csapásra Szántó József szövetségi kapitány csapatában találta magát. (Folytatás all. oldalon) A helyszínen jött rá a „szapora” Piti betörő sürgős nagydolga A betörők kézre kerítése általában komoly feladatot jelent a bűnüldözők számára. Előfordulhat azonban, hogy a nyomgaz­dag helyszín megkönnyíti a munkájukat, sőt mint ahogyan erre a minap példa is adódott, olykor a betörő személyi igazol­ványát is meglelik a tetthelyen hagyott árulkodó jelek között. Késésben a talaj-előkészítési és a vetési munkák Folytatódik a kínlódás a határban A csapadékhiány miatt folytatódik a kínlódásnak is nevezhető küzdelem a határban. A búzának eddig csupán 40 százalékát sikerült elvetni a megyében, a tavasziak talaj-előkészítése terén pedig még inkább „csehül állnak” a gazdálkodók. Vágó Pál, a jászok leghíresebb festőművésze, Jászapáti örökös díszpolgára kegyeleti megemlékezését tartották tegnap Jászapátin. A művész halálának 69. évfordulója alkalmából egykori műtermének falán emléktáblát avatott dr. Szeke­res Imre; Jászapáti országgyűlési képviselője, valamint emlékfát ültettek a megjelent képviseletek. fotó: csabai istván Tiszaug Címert avatnak az ünnepen Fennállása óta az első címerét és zászlaját avatja fel Tiszaug. A jeles eseményt összekötik az október 23-i ál­lami ünneppel. Mint a polgármesteri hivatal­ban megtudtuk, a település éle­tének jelentős állomásához ér­keznek október 23-án, amikor ünnepélyesen szentelik fel a falu zászlaját és címerét. A helyi sajátosságokat tar­talmazó címer megtervezésére még korábban pályázatot írt ki az önkormányzati képviselő- testület. Mindössze egy pályamunka érkezett, azt Balás Edéné hely­beli fafaragó készítette. A kép­viselők el is fogadták a terveze­tet, majd heraldikusokkal mi­nősíttették is. A címer és a zászló a jövő heti ünnepen „szerepel” először. ta Gondoskodás háza lesz Martfűn az egykori polgármesteri hivatalból. A tervek szerint negyven férőhelyes lesz az otthon, s néhány hónap alatt el is készülnek az átalakítási munkálatokkal. fotó: csabai i. A gondok az infrastruktúra hiányában gyökereznek A föld alatt dolgoznak Lapunk is foglalkozott már a tiszaföldvári piac átalakítását érintő elképzeléssel, mely sze­rint egyforma pavilonok ven­nék körül a közeljövőben a teret. Pár hónappal ezelőtt úgy tűnt, megvalósul a beru­házás, hiszen két pavilont el is kezdtek építeni, ám valami miatt a munkálatok meg­akadtak. A helybéliek közül többen je­lezték lapunknak is aggodal­mukat, mondván, a félbeha­gyott építkezéssel meglehető­sen csúnya látványt nyújt az addig sem éppen szemet gyö­nyörködtető piac. A kíváncsi polgárok olyan szóbeszédet is hallottak már, hogy pénz hiá­nyában kénytelen volt az ön- kormányzat leállítani min­dent.- Szerencsére szó sincs pénzhiányról. Nekikezdtünk a szennyvízcsatorna-, a tele­fonhálózat és a villanyvezeték föld alatti kiépítésének, tehát ez az akadály elhárul a leendő pavilontulajdonosok elől - válaszolt a kétkedők kérdése­ire Marosfalvi Ernő' polgár- mester.- Az említett félbehagyott építkezést egyébként már folytatják a tulajdonosok, s remélhetőleg az infrastruktúra teljes kiépítése után most már felgyorsulnak az események. Az önkormányzat összesen harminchat fogadóhelyet lát el a kényelem ezen alapvető luxusával. A munka értéke mintegy tízmillió forintot tesz ki. A piactér mellett, a Malom út megszélesítésével parkoló­kat is kialakítanak, így megte­remtődik minden feltétel ah­hoz, hogy rövidesen megújul­jon és szép lehessen a földvári piac. Pókász E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom