Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

Az európai norma az egyetlen mérce 2. old. Szigorítások és bővítések 4. old, Mindennapi beszédtémák 5. old. Tinikről­tiniknek 6. old Az úira felfedezett kecske 7. old MISS UNIVERSE HUNGARY ’98 elődöntő Szőke Tisza Szépe ’97 Szépségverseny 1997, október SÍ 19 óra Színvonalas műsor, TŰZIJÁTÉK. Közönséynyeremény: S személynek 1 hetes üdülés Megszépül a kőtéllel katolikus templom tornya. Az évtizedek alatt keletke­zett hibákat már kijavították a szolnoki K-Vonal Kft. ipari alpinistái, most már csak a külső homlokzat festése van hátra. A templom tetején is kicserélték a törött cserepeket, valamint rögzítették a kúpcserepeket is. fotó: mészáros János A szárazság miatt a talaj olyan kemény, akár a beton Törik az eke, sínylődik a vetés Az elmúlt két hónap gyakorlatilag csapadékmentes időjárása alaposan feladja a leckét a földművelőknek. A nyár végén, kora ősszel elvetett kultúrák helyzete a szárazság miatt reménytelen, a talajmunkák vontatottan haladnak, minőségük pedig enyhén szólva megkérdőjelezhető. Nagyon elkelne tehát az eső. „Az év múzeuma” díj átadása A szolnoki Damjanich János Múzeum elnyerte az első ízben meghirdetett „Az év múzeuma” díjat. Az ünnepélyes átadást tegnap tartottak Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Felső ké­pünkön: Magyar Bálint művelődési miniszter átadja a díjat Tálas Lászlónak, a Damjanich múzeum igazgatójának. Alsó képünkön: a megyei delegáció az ünnepségen. fotó: feb Mindenki jól járt, csak az állam bukott 135 milliót Saját zsebükbe adóztak évekig A munkanélküliség súlyos gondjai sajnos környékünket sem kímélik. Sokan szenvednek tőle, ám akadnak olyanok is, akik még ezzel is a saját malmukra tudják hajtani a vizet. A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya által felderí­tett bűnügy szálai egy évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A hihetetlen szárazság miatt ez év őszén szinte lehetetlen normá­lis vetőmagágyat készíteni a me­gyében. A gépek rendkívül nagy költséggel üzemeltethetők, alkat­részeik törnek, szakadnak a kő­kemény talajban, miközben az eredmény messze elmarad az op­Szebeni László, a Nefag Rt. ve­zérigazgatója delegáció élén a héten Olaszországban járt, hogy üzletemberekkel tárgyal­jon. A látogatás eredményéről a vezérigazgató lapunknak el­mondta, hogy olasz szakmai, pénzügyi befektetők számára timálistól, az idő viszont sürget. Ennél is reménytelenebb a már elvetett őszi növények, például a pár ezer hektáros lucerna és az 5 ezer hektárt elfoglaló őszi ká­posztarepce helyzete. A csapa­dékhiány miatt e növények nagyrészt ki sem keltek, ezért nyárfaültetvényt telepítenek 350-400 hektáron Pest megyé­ben, bérelt területen. A 10-15 éves termőciklusú - két éve ne­velt - 80-85 ezer facsemetét még ezen az őszön elültetik. Ugyancsak olasz kapcsolat van kialakulóban egy másik üz­félő, hogy a tél beálltáig nem tudnak megerősödni kellőkép­pen - tudtuk meg a megyei földművelésügyi hivatalban. Óvatos becslések szerint az őszi kalászosok alig egyötöde került a földbe. A megyében a búza várható vetésterülete egyébként - a kellemetlen idei tapasztalatok ellenére - hasonló­képpen alakul, mint az előző év­ben (körülbelül 140-145 ezer hektár), ugyanis nincs igazán al­ternatívája. L. Z. let terén is. A Nefag olyan fa­anyagot küldött ki Olaszor­szágba, amelyet ott megvizsgál­tak. Ennek célja az volt, hogy az olaszok saját gépeiken mi­nősítsék a magyar alapanyagot. A kedvező tapasztalatok alap­ján úgy tűnik, olasz és magyar tőkével Szolnok déli ipartele­pén faipari üzemet hoznak létre. A beruházás összege 200- 300 millió forintra tehető. (Folytatás a 3. oldalon) MÁV-kórház: harminc év Túlélni az átmeneti korszakot Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli a szol­noki MÁV-kórház. Az évfor­duló tiszteletére tegnap tu­dományos ülést rendezett a kórház igazgatósága és tu­dományos bizottsága. Az ülés megnyitóját dr. Tan Endre, a MÁV Rt. főosztályve­zetője tartotta. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben piac- gazdaság szemléletű váltás tör­tént. Egyik probléma az volt, hogy az ágyszámcsökkentések- nél nem vették figyelembe, hogy egy-egy intézménynek mennyi beteget kell ellátni. Ebben az idő­szakban a cél az lehet, hogy túlél­jék az átmeneti időszakot. Ezután dr. Lóké Miklós, a kór­ház főigazgató főorvosa, sebész osztályvezető főorvos beszélt ar­ról, hogy milyen szerepet tölt be a kórház a vasutas és a nem vasu­tas betegek ellátásában. A MÁV- kórház rendelőintézetben évente több mint 9 ezer fekvőbeteget, 350 ezernél több járóbeteget lát­nak el. Az átlagos ápolási idejük 7,9 nap. Az utóbbi években a kórházi betegek száma nőtt, az ápolási idő pedig csökkent. (Folyatás a 3. oldalon) • • Önkormányzatok bankja Tizenhat esztendeje már, hogy az OTP Bank az önkormányza­tok számlavezetője, éppen ezért rendszeresen szakmai fórumra gyűlnek össze - immár nyolc éve - a jegyzők, pénzügyi veze­tők és a bank szakemberei. Teg­nap a megye szakmai napját iga­zán impozáns környezetben, a Szigligeti Színházban rendezték meg. Kusztosné Nyitrai Edit, belügyminisztériumi főosztály- vezető és Magyar Béla, a terü­letfejlesztési tanács titkára révén szó esett a ’98-as költségvetéssel kapcsolatos kérdésekről, a terü­leti támogatások tapasztalatai­ról. A program második felében Kolossváry Ádám, a bank vezér­igazgató-helyettese a bank la­kossági és önkormányzati ügy­félkörét érintő elképzeléseiről beszélt, illetve tájékoztató hang­zott el a magánnyugdíjpénztár­ról, valamint az ÓTP Lakás-ta­karékpénztárról. A csaknem harminc gyanúsítot­tat érintő nyomozást még ta­valy novemberben kezdemé­nyezték. A 135 millió forintos kárt okozó adó- és társadalom- biztosítási csalás miatt L. Sán­dor túrkevei vállalkozó és társai ellen indított eljárást várhatóan egy hónap múlva fejezik be. Mint ismeretes, munkanélkü­liekből jócskán akad Mezőtúr környékén is. Természetes, hogy az állástalan emberek minden munkalehetőséget megragadnak, csak hogy meg­kereshessék a kenyérrevalót. Ezt a helyzetet ismerték fel azok a vállalkozók, akik mun­kákat szerveztek számukra. A nyomozás feltárta: éveken át több ezer embert foglalkoztat­tak úgy, hogy társadalombizto­sítást, valamint adót nem fizet­tek utánuk. A munkára össze- toborzott embereket autóbusz- szal vitték dolgozni valamelyik baromfi-feldolgozó üzembe. (Folytatás a 3. oldalon) Olasz tőkét hoz megyénkbe az erdészeti cég Faipari üzemet létesít a Nefag Rt. Új, jelentős tőkéjű beruházások kibontakozása van láthatáron a szolnoki székhelyű Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt.-nél (Ne­fag). A tervek szerint olasz befektetők révén a nem is távoli jövő­ben nyárfaültetvényt telepít, és faipari üzemet létesít a cég. Védekezni kötelező (lenne), de nincs rá pénz Pocokinvázió a megyében A kedvező időjárás, a nem megfelelő művelés és nem utolsó­sorban a pénzhiány miatt megyénkben rendkívüli mértékben elszaporodtak a mezei pockok. A megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás (NTÁ) vizsgálatai szerint a kártevő egyedszáma meghaladta a veszélyességi küszöbértéket, ezért az ellene való védekezés kötelező (lenne). A megyei NTÁ az utóbbi napok­ban például lucernában száz négyzetméterenként 5-10 egye- det számlált, de hasonlóképp fer­tőzöttek a gabonatarlók és az úgynevezett ruderális területek, így az árokpartok, az utak széle. Az utolsó pillanatban vagyunk, ha az időjárás nem fordul esősre és hidegre - mondta érdeklődé­sünkre Magyar János, az NTÁ igazgatóhelyettese. Az óriási veszteséget előidézni képes rágcsáló felszaporodásá­nak csak egyik oka a számára kedvező időjárás. A művelés hiá­nya, az általános pénztelenség éppúgy előidézője a jelenlegi nagy mérvű fertőzésnek, hiszen műveletlen tarlók, elburjánzott területek bőven akadnak a me­gyében. A védekezés kötelező, ám a hatékony kémiai fellépés hektáronként 5-6 ezer forintot igényel, amire a legtöbb gazdál­kodónak nincs pénze. A hagyo­mányos lyukkezeléses módszer­hez pedig hiányzik a munkaerő. Nehéz helyzetben van a nö­vényvédelmi hatóság, nem tudja hivatalból elrendelni a védeke­zést, mert áttekinthetetlenek a földtulajdoni és -használati vi­szonyok. Nem tisztázott az sem, hogy kinek a feladata a pocokir­tás például a dűlőutak mentén, amelyek a kártevők legjobb bú­vóhelyéül szolgálnak. -lz­Közel ötvenmillió«» beruházást hajtott végre a besenyszögi AS-Mode Kft. az utóbbi egy évben. Besenyszögön, a volt mozi helyén egy 333 négyzetméteres szabászatot (képün­kön), míg Szajolban egy 353 négyzetméteres üzemcsarnokot építettek fel. A kizárólag csak külföldre termelő vállalkozás idei árbevétele várhatólag 120 millió körül alakul. fotó: m. j Egymillió útalapra Tiszabura önkormányzata is jó- solhatóan spórolós évet fog zárni, ám ez nem jelenti azt, hogy ne kerítsen sort az évek óta anyagi kényszerűségből elodá­zott feladatok végrehajtására. Most közel egymillió forintot sikerült elkülöníteniük útépítési célra. Ebből ugyan még utak nem születhetnek, de az ott la­kóknak bizonyosan nagy segít­ség, hogy kátyúzással megújul­tak és simák lettek a Dózsa György, Bán Sámuel, Mukácsy, Széchenyi és Vörösmarty utcák, mert bizony a korábban ott lévő gödrök, kátyúk láttán csak az au­tószerelők és karosszéria-lakato­sok dörzsölték örömmel a kezü­ket. A kátyútlanítás mellett a Dankó-sori cigánytelepen talál­ható, földes Magyari utca kapott teljes hosszában 80 centiméter széles járdát. A burai költségve­tés alakulásának függvénye, hogy az év végéig a Fejlődés út­ján is járdán járhassanak a telepi cigány családok. -p-

Next

/
Oldalképek
Tartalom