Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-02 / 204. szám

A katasztrófát meg kell várni? 3. o, „Becsengettek” a zsaruknak is 3.o. Horn Gyula nem mond le 5. o. Sport 6., 7. o, Ingyen tankönyvekkel segítettek A tiszaigari képviselő-testület döntése értelmében ingyen tankönyv- és füzetcsomagot kaptak az első tanítási napon az általános iskola tanulói. Mivel a testületi tagok arról is határoztak, hogy a felsőbb iskolákban vidéken tanuló, de állandó igari lakással rendel­kező diákok tanulását is tá­mogatják - szakmunkástanu­lók 1500, középiskolások 2000, főiskolai és egyetemi hallgatók esetében pedig 3000 forinttal Igaron összesen százhúsz diák tanévkezdését segíti idén a helyi önkor­mányzat. -p­Jól jönne az anyagi segítség Az árvíz elmosta a látogatást A lengyelországi Zegocina község küldöttségének az elmúlt héten kellett volna látogatást tennie a nemrégiben testvérváro­sává lett Jászárokszálláson. Az évszázad árvizének tartott ára­dások azonban meghiúsították a találkozót. Az árvíz okozta lehetetlen kö­rülmények között a lengyel köz­ség nem tudott hivatalos delegá­ciót indítani Magyarországra. Szikra Ferenc, Jászárokszállás polgármestere lapunknak el­mondta, gyűjtést indítottak Ze­gocina megsegítésére.- Előzetesen már tudott volt - mondta a polgármester -, hogy szerencsére sem megyénk test­vérrégiója, Tamow, sem a Jász­sággal szorosabb kapcsolatot tartó és ugyancsak Tamow me­gyei cieszyní vajdaságot nem sújtotta természeti katasztrófa. Kiderült azonban, hogy Zegoci- nának és környékének meg kel­lett tapasztalnia a víz pusztító erejét. Bár a község 700 méterre van a tengerszint felett, a he­gyekből lezúduló víz mégis el­öntötte a települést. Tönkrement a víz- és szennyvízvezeték, használhatatlanná vált a telefon- hálózat. A település főterén harminc centiméteres iszapréteg halmozódott fel. A zegocinaiak jelzése szerint jelenleg legnagyobb szükség az anyagi segítségnyújtásra van. Jászárokszállás már el is különí­tett egy meghatározott összeget. Szikra Ferenc levélben fordult a kistérség polgármestereihez, hogy a Jászsági Területfejlesz­tési Tanács ülésén kinyilvánított szándék szellemében próbálja­nak anyagi segítséget adni Ze- gocinának. Remélhetőleg minél több helyen lesz lehetőség a kért segítség megadására. bcs A pályázók többsége munkahelyet is teremt Idegenforgalmi ráfordítás Majd' 9 és fél millió forintot nyertek a nagyobb idegenfor­galmi tevékenységre aspirálók a megyei területfejlesztési tanács pályázatán. Az odaítélhető össztámogatás egyébként meghaladja a 306 milliót. Az idegenforgalmi jellegű te­vékenységre támogatást kérők közül sokan úgy nyújtották be pályázatukat, hogy egyúttal munkahelyet is teremtenek. Végül négy jelentősebb turisz­tikai beruházás kapott támoga­tást. A Tiszainform megyei ide­genforgalmi szolgálat számító- gépes turisztikai információs rendszer kiépítéséhez igényelt és kapott félmillió forintot. Mezőtúr városa meglévő termálkútja vizének gyógy­vízzé nyilvánítását szeretné el­érni - célját közel 2 és fél millió forinttal segítették. Egy 3 és fél milliós támoga­tást igénylő pályázat Szolnokot gazdagítja: a tiszaligeti motel­ben turisztikai szálláshelyek ki­alakításához nyerték el a szép summát. Szintén jelentős ösz- szeget, 3 millió forintot ítéltek meg Túrke vén a Túri termál­kemping kialakításához. A támogatáshoz mindenki­nek saját erővel is rendelkeznie kellett, hiszen a segítés mérteke maximum a beruházás 40 szá­zaléka lehetett. P. É. Történelmi emlékhely lett az indóház A Pest-Szolnok vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából tegnap a déli órák­ban nosztalgiavonat érkezett Budapestről az ó-szolnoki egy­kori pályaudvarra. Az ünnep­ségsorozat a felújított indóház történelmi emlékhellyé avatásá­val folytatódott, majd díszün­nepséget rendeztek a városi mű­velődési központban. A Bartók Béla Kamarakórus és Meister Éva műsora után az ünneplő közönséget először Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere köszöntötte. Meg­emlékezett az első vonatról, amely Pest és Szolnok között közlekedett és arról, hogy az in­dóház akkori megnyitásán az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta, és részt vett az átadáson gróf Széchenyi István is. A polgármester hangsúlyozta a vasút fontosságát a város éle­tében, mivel nemcsak a közle­kedés mindennapjai kötődnek a vasúthoz, hanem dinasztiák megélhetése is. . Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nevében Kazatsai Zoltán állam­titkár mondott ünnepi megnyi­tót. A szónok visszaemlékezett arra az időszakra, amikor a Pest-Szolnok vasútvonal annak idején 3 éves előkészítés során épült meg. Beszélt arról, hogy a vasút az ország életében egy­aránt reprezentálja a múltat és a jövőt. A vasút továbbra is jelen­tős szerepet kíván betölteni a közlekedésben, ezért a korszerű­sítésén és a gyorsabbá tételén munkálkodnak. (Folytatás a 3. oldalon.) Drága búzából drága liszt lesz... Az idei gabonaaratás első időszakában sikerült túlnyomó- részt jó minőségű kenyérnekvalót betakarítani, a nagy esőzé­seket követő „második félidőben” viszont jócskán leromlot­tak a búza beltartalmi, sütőipari mutatói. Ennek következ­ményeként rövid idő alatt szinte az égbe szökkent a malmi búza ára, amit a gabonaipari cégek hamarosan kénytelenek lesznek érvényesíteni a liszt árában. Különösen a dunántúli me­gyékben sok takarmány minő­ségű búza került a magtárakba, s kevésnek bizonyult a magas sikértartalmú, malmi felhaszná­lásra alkalmas áru. A cégek ezért átkeltek a Dunán, hogy az Alföldön vásároljanak minő­ségi búzát. Mivel számukra ez létkérdéssé vált, felverték az árakai., szinte minden pénzt megadtak a kiváló sütőipari mutatókkal rendelkező gaboná­ért. A következmények ismer­tek: nemcsak a tőzsdén, hanem a tényleges piacon is alaposan megdrágult a malmi búza. Fekete László, az Alföldi Gabona Rt. vezérigazgatója ér­deklődésünkre elmondta, az aratás kezdetén tonnánként még 19 ezer forintot kóstáló kenyémekvaló néhány hét le­forgása alatt már 25-26 ezerért cserélt gazdát. Ezt az „árrobba­nást” a malmok nem képesek figyelmen kívül hagyni, ezért hamarosan kénytelenek meg­emelni a liszt árát. A törökszentmiklósi cég ok­tóber elsejétől - a minőségtől függően - 5-10 százalékkal adja drágábban a lisztet a pé­keknek, valamint a kereskede­lemnek, de mint a vezérigazga­tótól megtudtuk, az áremelés mértéke függ a vevőktől is, hi­szen üzletpolitikai megfontolá­sokból a nagy vásárlóik, ha­gyományos partnereik továbbra is kedvező feltételekkel juthat­nak hozzá az Alföld fehér „ara­nyához”, a búzához. Laczi Zoltán „NATO-parlament” Szolnokon Az Észak-atlanti Közgyűlés, azaz a NATO-tagországok képviselőiből álló, egyfajta parlamentként tevékenykedő szervezet tagjai látogattak tegnap hazánkba. Útjuk so­rán három szolnoki alakulat­nál is jártak. A Szolnoki Ve­gyes Szállító Repülőezred repterén az ezred, valamint a felderítő és a gyorsreagálású zászlóaljak együttes, kutató­mentő jellegű bemutatóját végigszemlélve a küldöttség vezetője, Pedro Holstein- Campilho elismerően szólt a látottakról. Hasonló művele­teket láthattak a többi NATO-tagországban is - mondta. Hazánk ügydöntő népszavazáson határoz majd a NATO-hoz való csatlako­zásról, és a választást a por­tugál politikus a magyar nép belügyeként kezeli, -h­Jubileumi tanévnyitó Mezőtúron Az értéket gyarapítani kell!- Őrizd meg az értékeket! - idézte Tőkés László a Jelenések Köny­vét Mezőtúron, a Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola tanévnyitó ünnepségén. - Őrizd az igét, a taní­tást, atyáink szellemi, nemzeti és anyagi örökségét! - mondta. Jubileumi tanévnyitót tartottak Mezőtúron, a Szegedi Kis István Gimnáziumban abból az alka­lomból, hogy öt év óta újra az egyház működteti a 467 éves tanintézetet. Az eseményen részt vett dr. Kis Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kára is. A jubileumi tanévnyitó rangját Mester Viktória zenemű­vészeti főiskolás éneke is emelte. Az ünnepi bevezetőt Perjési Sándor, a mezőtúri re­formátus egyházi hivatal veze­tője tartotta: - A tanárok áldoza­tos munkája alakította, formálta egységes egésszé az elmúlt öt év alatt az intézményt - mondotta.- Mezőtúron a hagyományok megőrzésének csodájával talál­juk magunkat szembe - húzta alá ünnepi prédikációjában Tő­kés László, Király-hágó melléki református püspök, aki ki­emelte, hogy a hosszú évszáza­dok és viszontagságok sem tud­ták megsemmisíteni a reformá­tus iskolát. Az erdélyi egyház­ember az erkölcsi értékek meg­őrzésére hívta fel a figyelmet: - Az értékek megőrzése csak azok megteremtésével, szaporí­tásával adja az egészet. Felidézte Szegedi Kis István iskolaalapító munkásságát, élet­fordulóit, Mezőtúrtól Temesvá­ron keresztül Horvátországig. Prédikációjának végén átadta egyházkerületének meghívóját a magyar református iskolák vi­lágtalálkozójára, melyet 1998- ban Erdélyben rendeznek, scsj

Next

/
Oldalképek
Tartalom