Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-08 / 209. szám

1997. szeptember 8., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Tanévnyitó a főiskolákon. Megyénkben a hét végén a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán (képünkön) és a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karán is ün­nepélyesen megnyitották a 1997/98-as oktatási évet. Az új tanév kiemelt feladatai közé tar­toznak a főiskolák integrációs törekvései. Ennek jegyében nyújt be a mezőtúri intézmény közös pályázatot a szolnoki főiskolával. fotó: illyés csaba Bosszantó játszótérrongálók és egyéb gondok Negyven százalék minden diáknak Sok a rászoruló, a segélyt kérő lakos Tiszasülyön. Ilyenkor, az iskolaév elején azonban külön kell gondoskodni a diákokról. Az idén is többfajta támogatásban részesülnek az iskolások. Kitüntetett tanítónő „Soha nem bántam meg.. Augusztus 20-a alkalmából - kiemelkedő munkájuk el­ismeréseképpen - me­gyénkből is többen vehettek át rangos kitüntetést Buda­pesten. Közöttük volt Csiz­mámé Vígh Lenke, a Szan- daszőlősi Általános Iskola tanítója, aki a Magyar Köz­társaság bronz érdemke­resztjét kapta meg. Azt, hogy tanító lesz, úgy tíz­évesen határozta el végérvé­nyesen és visszavonhatatla­nul.- Soha nem bántam meg, hogy pedagógus lettem. Semmihez nem fogható az, hogy egy gyerek karácsonyra megtanul olvasni és írni. Az a csillanás a szemében, hogy valamit eddig nem tudtam, de most már igen, nem pótolható semmivel sem - vallja a taní­tónő. Sokáig csak az első és má­sodik osztályokban tanított, később megadott számára az Csizmámé Vígh Lenke a lehetőség, hogy végigkísér­hesse őket az indulás első percétől mindaddig, amíg az életüket már önállóan szer­vezni képesként átadhatta őket felsőbe. Ekkor már azt is élvezni tudta, hogy tanítvá­nyai versenyeken vettek részt, díjakat hoztak; ez is egy-egy kis lökést adott a munkájához. Szandaszőlősön idén keZdté á TlüS'zÖlíötödik tan­évét. Itt énekkart szervezett, majd a furulyaszakkör követ­kezett. A népi táncot is ő ala­pozta meg az iskolában azzal - mintegy húsz évvel ezelőtt -, hogy az énekkar népijáték- körré alakult át. Az utóbbi tíz évben fej­lesztő pedagógusként is mű­ködik; évente 6-7, egyébként is hátrányos helyzetű gyere­ket ment meg ezáltal a biztos­nak tetsző bukástól. Ugyan­csak az utóbbi évek hozadéka számára az az úgynevezett erdei iskola, amelyet máso­dik-harmadik osztályos gyermekeknek szerveznek. Munkáját már eddig is, többször is elismerték. Ezek felemelő érzéssel jártak ugyan, de az ilyen ceremóni­ákon csupa idegen vette kö­rül. Most viszont oly sokan keresték meg a régi tanítvá­nyai, a szülők, osztálytársak, sőt a tanítók közül is, hogy úgy véli, ez volt az igazi. BT Minden diák részére a tankönyv árának 40 százalékát megtéríti az önkormányzat. Ebben az esetben szociális helyzettől füg­getlen a támogatás. Egyéni szo­ciális helyzetre tekintettel is ad­nak beiskolázási segélyt - sokan Az első évek szárnypróbálgatá­sai után az utóbbi két évben már óriási érdeklődés mellett zajló programsorrá nőtte ki magát az országos vadászna­pok. Sokáig vita volt, hogy népünnepély vagy szakmai ta­lálkozók sora legyen-e a ren­dezvénysor. ’97-re eldőlt a vita: mindkettő lett. A vadászok egyre jobban érzékelhető tö­rekvése, hogy minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek a kö­zönségkapcsolatokra. Tegnap az alattyáni prog­ramsor nyitányaként fúvós­együttes és mazsorettbemutató csalogatta az érdeklődőket, majd a Magyar Vadászok zász­lajának behozatala következett az esemény központi helyszí­nére. Az elejtett vadak előtti tisztelgés jelképeként az alaty- tyáni vadásztársaság két alapító tagja mutatta be az őzbak terí­tésének hagyományos, méltó­ságteljes szertartását. Minden elhunyt vadász em­lékének állították azt a kopjafát, melyet a megnyitóünnepség ke­kémek ilyen támogatást. Az is­kolai ifjúsági felelős, illetve az önkormányzat szociális bizott­sága segít eldönteni, hogy kiket támogassanak. A községben egyébként na­gyobb beruházást, felújítást nem rétében koszorúztak meg, majd Som Ferenc plébános szentelte fel az emlékhelyet. Megemlé­kező gondolataiban kiemelte, a vadászat nem egyenlő a gyil­kossággal, ellenkezőleg: része a vadgazdálkodásnak, a környe­zetvédelemnek. Mint mondta, a vadász óvja a vadállományt. Az erkölcsös vadászat nem rabló- gazdálkodás, hanem nemes szórakozás. Dr. Benedek Fülöp FM-ál- lamtitkár megnyitójában el­mondta, nem volt hiábavaló a szervezők közel ötvenezer munkaórát igénybe vevő öt hó­napos munkája, mert az elmúlt két hét folyamán a 33 helyszí­nen megközelítőleg 150 ezer ember látogatott el a különféle rendezvényekre. Hozzátette, az életbe lépett vadászati törvény rendelkezései után most már a megbékélés a jellemző, kérte vadásztársait, hogy továbbra is türelemmel elkötelezettséggel álljanak az előttük álló felada­tokhoz. A nyitóünnepség további ré­tudtak megvalósítani tanévkez­désre. Az iskolában és az óvo­dában a tisztasági festés megtör­tént, a vizesblokk-javításra, kar­bantartási munkára, a környék rendbetételére futotta. Az iskola és óvoda között játszóteret alakí­tottak ki. Ám ezzel annyi a bosz- szúság is, mint az öröm, nagyon sokan rongálják ugyanis a ját­szótéri eszközöket. P. É. szében elismerő kitüntetéseket adományoztak a programsor szervezésében oroszlánrészt vállaltaknak, a vadászatban, vadgazdálkodásban kiváló tel­jesítményt nyújtóknak. Egye­bek mellett Nimród-plakettel jutalmazták a fél évszázados jubileumát ünneplő Úttörő Va­dásztársaságot. Dr. B. Szabó Emó', az orszá­gos rendezvénysor szervezőbi­zottságának elnöke lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, ez a két hét nemcsak a vadászok szűk körű ünnepe volt, de óriási hangsúlyt kapott a közönség- kapcsolatok erősítése is. Az egész napos programban szerepelt lovasíjász-, solymász- és vadászkutya-bemutató is. A kiállításokon megtekinthették az érdeklődők a magyar és a jászsági rekord trófeákat, a gyönyörű vadászfestményeket. Volt itt gyermekraj zpályázat kiállítása, de terepjáró gépko­csikat is megcsodálhattak az érdeklődők. Amit a vadászat­ról, a vadgazdálkodásról, az er­dőgazdaságról tudni lehet, azt a baráti eszmecserék, a bemuta­tók alkalmával el is mondták. Természetesen nem hiányzott a különféle versenyek sora és a vidámpark sem. bcs A Országos vadásznapok ’97 zárórendezvénye Alattyánon Népünnepély és szakmai találkozó is Immár hatodik alkalommal rendezték meg az országos va­dásznapok rendezvénysorát. Idén a kéthetes eseménysor záró­programjainak Alattyán község, az éppen ötvenéves jubileu­mát ünneplő Úttörő Vadásztársaság adott otthont. A jászsági faluba az ország számos pontjáról több százan ellátogattak. Aláírások a föld védelmében A hét végén Szolnok több pontján is aláírásokat gyűjtöttek egyes pártok aktivistái abból a célból, hogy az általuk megfo­galmazott kérdést tegyék föl a várhatóan novemberben rende­zendő népszavazáson. A belvárosi fedett piacon a Fi­desz és az MDF több helyi veze­tője mellett megjelent Glattfel- der Béla, a Fidesz-MPP ország- gyűlési képviselője is, aki nyilat­kozott a sajtó képviselőinek. Az aláírásgyűjtés esélyeiről elmondta, hogy az országos ösz- szesítések szerint pénteken az aláírások száma meghaladta a százezret, és minden remény megvan rá, hogy meglesz a szük­séges számú aláírás, mielőtt a parlament megkezdi a földtör­vény vitáját. Most versenyfutás­ban vagyunk - tette hozzá amelynek az a tétje, hogy a kor­mány vagy az ellenzék kérdése kerüljön-e föl a szavazólapra. A Fidesznek az Európai Unió­hoz fűződő viszonyáról szólva azt hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozásról úgyis külön nép­szavazás lesz, addig viszont rontja az ország tárgyalási pozí­cióit, ha máris minden feltétele­zett igénynek elébe megyünk. Ha a kormány földtörvénytervezete törvénnyé válik, külföldi nagybir­tokok alakulhatnak ki. Magyar nagybirtokok kialakulásától vi­szont nem tart Glattfelder Béla, mert mint mondta, a 300 hektáros birtokhatár a hazaiaknál jobban ellenőrizhető, mint a külföldiek­nél. Végül a politikus tiltakozott az ellen, hogy a Fidesz szövetke­zetellenes volna. B. A. A kényszervállalkozásnak nincs jövője (Folytatás az 1. oldalról) a polgári gondolkodásmódot csak csírájában érzékelhető kapi- talizálódás, ami több száz család nyugodt egzisztenciáját „vitte vékony jégre”. Közülük nagyon sokan úgy gondolták, hogy vál­lalkozóként dolgozva megtarthat­ják azt az életszínvonalat, amit korábban biztos havi fixszel, ha szerényen is, de kiépítettek ma­guknak. Hamar kiderült azonban, hogy ezeknek a kényszervállal­kozásoknak nincs jövőjük. Nagyné Nemes Valéria, az ön- kormányzat vállalkozásokkal is foglalkozó ügyintézője arról tájé­koztatta lapunkat, hogy míg 1994-ben nyolcszáz vállalkozást tartott nyilván, addig ma ez szám jó, ha eléri az ötszázharmincat. Még elgondolkodtatóbb lehet, hogy idén száztizenöten adták fel a küzdelmet a tb-vel és az adóha­tóságokkal szemben, mert bevé­teleik még a kötelező terheket sem fedezték. Érdekes lehet, hogy a „fehér zászlót” kitevők több mint 80 százaléka kiskeres­kedő, viszonteladó és ügynök volt, a maradékot pedig kisiparo­sok, valamint néhány mezőgaz­dasági vállalkozó tette ki. Az igazsághoz feltétlenül hoz­zátartozik az is, hogy 1997-ben a fentiek ellenére még negyven­ötén bizakodóak voltak. Az új vállalkozásokat bejegyzők lé­nyegében hasonló arányban ta­gozódnak, mint a korábban emlí­tett visszalépők. Éppen ezért bi­zakodásuknak talán csak egy oka lehet: végre lesz alapja azoknak az ígéreteknek, amelyek kedve­zőbbé tehetik a kisvállalkozások létét. Kedvezőbb hitelkonstruk­ciókkal, hosszabb távú bizalom­mal, s nem a kényszerből próbál­kozó vállalkozásokat a „nagyha­lakkal” egy kategóriába soroló feltételekkel. Mert bizony az is kiderült a hivatali ügyintéző tájé­koztatásából, hogy a „száztizenö­tök” - közöttük több nyugdíjas és leszázalékolt próbálkozó - nem meggazdagodni akartak vállal­kozásukból, hanem megélni. Sarkosabban fogalmazva: meg­közelíteni a létminimumot... P.M. Összefogás tűzoltóautóért (Folytatás az L oldalról) Ha a tűzoltóság elsődleges mű­ködési körzetében az önkor­mányzatok több mint fele egyenként minimum 50 ezer forintot megajánl a beszerzés támogatására, az további 10 százalék engedményt jelent. A jászsági polgármestereknek el­küldött, támogatást kérő leve­lében ennek megajánlását kérte a tűzoltóparancsnok. Esetünk­ben ez összesen 700 ezer forint minimális összeget jelentett volna a működési terület 14 önkormányzatától. Az összes jász település polgármestere - tekintet nélkül arra, hogy bele­tartozik vagy sem az elsődleges működési körzetbe - támogatta a parancsnok által felvázolt technikai fejlesztést. Az ezt megerősítő önkormányzati ha­tározatok folyamatosan érkez­nek a jászberényi parancsnok­ságra. Legmélyebben a heré­nyiek nyúltak a zsebükbe, és négymillió forintot különítettek el. Ä többi önkormányzat ösz- szesen egymillió forintot aján­lott fel. A beérkezett igénylése­ket szeptember 30-ig bírálják el, és kedvező döntés esetén jö­het létre a vásárlás. Nagy István hozzátette, a vá­rakozáson felüli támogatással nemcsak a mostani beszerzést, de a két-három év múlva ese­dékes és a jelenlegi árakon mintegy 100 millió forintos összeget jelentő vásárlásra, a létrás tűzoltókocsi lecserélésére is gondolhatnak a herényi tűz­oltóknál. -banka­A kormányzó máig élő emléke Tegnap több százan érkeztek Kenderesre az egész ország­ból, hogy megemlékezzenek vitéz Nagybányai Horthy Mik­lós és felesége négy évvel ez­előtti újratemetéséről. Az ünnepi istentiszteleten Szalay Pál református lelkész hirdetett igét, s szólt Horthy Miklósról, akinek a lelke eggyé forrt a ken- deresi néppel. A kormányzót szokás második honalapítónak is nevezni - mondta -, hiszen ő volt az, aki igazán sokat tett a népért, mikor az a szakadék szélén állt. Éppen ezért a kenderesiek szere­tettel emlékeznek mindenkor rá. Köszönjük kegyelemes Istenünk neked Horthy Miklós kormány­zót, akinek a nevét áldjuk - zárta szavait a lelkész. A templomból az emlékezők a Horthy család kriptájához men­tek, ahol vitéz Baranyi Mihály, Kenderes polgármestere emléke­zett a négy évvel ezelőtti szep­temberre, valamint a kormány­zóra, aki szavai szerint soha nem tett semmit a saját érdekében, minden áldozatával hazáját szol­gálta. Ezután Dögéi Imre ország- gyűlési képviselő, az FKGP me­gyei elnöke méltatta a kormány­zót, és sorolta fel haditengerész érdemeit. Király B. Izabella a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében arra kérte az Istent, teremtsen nekünk Horthy Miklóshoz hasonló jó vezetőt. Vi­téz Dávidházy András, a Magyar Tengerész Egyesület senior kapi­tánya Horthy Istvánná levelét ol­vasta fel az emlékezőknek, majd elmondta a tengerészimát. A Vi­tézi Rend nevében Radnóti Antal fődandártábomok emlékezett. A beszédek után elhelyezték koszo­rúikat a honvéd hagyományőrző egyesületek, a Horthy Miklós tör­ténelmi társaságok, a pártok, egyházak képviselői, valamint dr. Juhász Károly, a Horthy-kor- szak utolsó főjegyzője is. de Tiltakozás a NATO-csatlakozás ellen Pártok és társadalmi szervezetek nagygyűlése Szolnokon A NATO elleni tiltakozó nagygyűlést tartott szombaton délelőtt Szolnokon a Munkáspárt, az MSZMP, a Létminimum Alatt Élők Társasága és a Semleges Magyarországért Alapítvány. A nagygyűlés előtt Vajda Já­nos, a Munkáspárt alelnöke ta­lálkozott a sajtó képviselőivel. Hangsúlyozta, hiába igyekez­nek azt sugallni a választók­nak, hogy már eldőlt belépé­sünk a NATO-ba, ez még nyi­tott kérdés. Kifogásolta, hogy a belépés hívei és ellenzői nem egyformán részesülnek a tájé­koztatásra elkülönített össze­gekből. A NATO-ra - mondta - máris a magyar adófizető zsebéből veszik ki a pénzt, például amikor az SFOR öt- venforintos benzinnel jár, s a különbözetet a magyar állam fizeti. A Munkáspárt egyéb­ként további akciókat tervez, ma a Pénzügyminisztérium előtt rendez demonstrációt. A földkérdésről indított aláírás- gyűjtést egyszerű kampányfo­gásnak minősítette. Egy kérdésre, amely szerint a MIEP is a NATO ellen van, s mi erről a Munkáspárt véle­ménye, elmondta, hogy a NATO-t sok minden miatt le­het ellenezni, s a Munkáspárt nem azért ellenzi, amiért a MIÉP. Ne hagyjuk - tette hozzá hogy az erőltetett párhuzamok miatt szégyenér­zetet keltsenek a Munkáspárt tagjaiban és szimpatizánsaiban éppen azok, akik más területe­ken igen jól megértik magukat a MIEP-pel. A Hild téri nagygyűlésen Arcok és jelszavak fotó: i. cs. mintegy kétszázötven-három­száz ember előtt Vajda János tartotta az első beszédet. Ösz- szefoglalta a Munkáspárt NATO-ellenes érveit, s többek között fölvetette, miért nem úgy teszik föl a népszavazáson a kérdést, hogy legyenek-e Magyarországon idegen csapa­tok, és telepítsenek-e ide atom­fegyvereket, hiszen a NATO- ba lépés ezt jelentheti. A továbbiakban Molnár Gé- záné, a LAÉT elnöke a NATO okozta anyagi terhekről be­szélt, szembeállítva a lakosság nagy részének elnyomorodá- sával. Budai Zoltán, a Semle­ges Magyarországért Alapít­vány kuratóriumának tagja a semlegesség előnyeit sorolta, Nagy Sándor, az MSZMP me­gyei elnöke pedig elsősorban a rendszerváltás óta bekövetke­zett negatív változásokat hangsúlyozta. B. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom