Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-06 / 208. szám

1997. szeptember 6., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Kiáltás a csendért Az ember szinte már vágyakozva áb­rándozik azokról az időkről, amikor még a nyáresték csendjét legfeljebb a felgeijedt kandúrok nyivákolása törte meg, egy kis kutyaugatással kísérve. Na jó, legfeljebb az akácos úton ment végig egy-egy kapatos egyén. Vajon mit nem adnának ezért azok, akik ma­napság a legnagyobb melegben is zárt ablakok mellett kénytelenek aludni, mert ha nem így tennék, akkor a pihentető alvásból idegtépő virrasztás lenne. Zajos, egyre zajosabb világban élünk. Mondhatnánk, körü­löttünk valóban „zajlik” az élet. Egyre hangosabban, egyre tűr- hetetlenebbül. Aminek a pihenésre, csendre vágyó polgárok isszák meg a levét. Lapunk hírül adta: Szolnokon a Gutenberg tériek (sőt újabban már a Szabadság tériek is) aláírást gyűjte­nek, mivel túl hangos, ezért kibírhatatlan a közeli diszkó zenéje, nem beszélve a szabadtéri koncertekről. (Budapesten a Sziget­fesztivál alatt dübörgő decibelektől nem tudtak aludni a kör­nyéken lakók.) Másutt - Szolnokon, Szandaszőlősön - arról panaszkodnak, hogy serdülők hadai éj szaki beszélgetés címén kiabálnak, üvöltöznek, randalíroznak szinte mindennap a lakó­telepi házak környékén, a tereken jóval éjfél után is. (Vajon ezek a tizenévesek este nem hiányoznak senkinek sem otthon?) Időnként - időnként?, dehogy időnként, rendszeresen! - társul­nak hozzájuk autók is, amelyekből csak úgy árad az agyvelőt rázkódtató, monotonon dübörgő zene. A lakó pedig kénytelen kiszólni: talán vennék az irányt már hazafelé, mert lehetetlen a pihenés, amíg az ifjúság (tisztelet a kivételnek!) a ház előtt vá­logatott kifejezésekkel „társalog”. Ahol pedig még valamiféle kocsma is akad a közelben, a környéken lakók élete - főleg az éjszakája - maga a pokol. Ám hiába vágyik a fáradt városi lélek a falusi csendre. Tiszavárkonyból kapom a hírt: idős házaspár életét keseríti meg egy vállalkozó, aki a házuk mellett rendezte be nehézgépparkját. Azóta ezek dübörgését, zaját hallgatják. A polgármesteri hivatal pedig úgy áll a dologhoz, hogy számukra a vállalkozó pénzt hoz, így nem terveznek szankciókat a lakók nyugalma érdekében. Lelkűk rajta. Csoda hát, ha idegesek, feszültek vagyunk? Mert nem al­szunk jól, forgolódunk az ágyban, melegünk van, de az ablakot nem nyitjuk ki, mivel akkor meg betörnek hozzánk a zajok, és legszívesebben azt ordítoznánk kifelé (milyen paradox is ez), hogy: csendet, csendet csendet! Aztán mikor másnap a munka­helyre reggel bebotorkálunk, csak nézünk karikás szemekkel, bamba tekintetekkel. S mikor úgy ebéd után, déltájban a szem­pilláinkat már ólomsúlyok húzzák le, magunkra zárjuk az iroda- vagy műhelyajtót, s lehajtjuk a fejünket az asztalra. Hogy néma csend legyen. Legalább tíz percig. Az üres szoba az igazán drága szoba A magyar vendég hálásabb A megyei önkormányzat bérbe adott Touring szállodái közül föld­rajzi elhelyezkedését tekintve a cserkeszőlői van talán a legnehe­zebb helyzetben. Ide ugyanis csak azok jönnek, akiket a gyógyvíz csalogat Más vonzereje még mindig nincs a környéknek. Jóska és Miklós egy (házas)pár B. Jóska 24 éves barna hajú legény. Szavaival élve, ha kifesti ma­gát, akkor ő a világszépe. Nyolc általánost végzett, és eleddig ösz- szesen dolgozott vagy három hónapot. Kettőjük közül ebben a kapcsolatban ő a feleség, meg a beszédesebb: „Csepregi Éva mű­vésznőnek” vallja magát, mert szeret táncolni, énekelni. Szoknyát visel, női blúzt, a csuklóján rózsaszín, fekete karperecét. A 27 szobával rendelkező, egy­szerre 75 vendéget fogadni ké­pes hotelt a Kolibri 2000 Bt. vette bérbe. Mint Papp Kovács Ágnes cégvezető elmondta, a talpon maradás érdekében min­dent ésszerűsítettek, csökkentet­tek. A hotelben mindössze hatan dolgoznak. (Ilyen szobaszám­mal másutt tízen is végzik a munkát.) A bérbevétel után az egyik ta­nulság az volt, hogy egy-egy al­kalmazottnak nemcsak a saját feladatkörét kell ellátnia, hanem más munkát is, hiszen vannak olyan tevékenységek, amelyek nem töltenék ki a teljes munka­időt. így a szállodai portás ellátja a kemping portai feladatait is, és segít a reggeliztetésben, a büfé üzemeltetésében. Az itt dolgozók tudják, a ven­dégek idecsalogatása, megtartása a legfontosabb, és azt is, hogy nem a meggazdagodás a céljuk, hanem a megélhetés. A cégve­zető szerint ez a forma, amely­ben jelenleg dolgoznak, előnyös. „Itt a magad ura vagy, és olyan emberekkel dolgozhatsz, akik­ben megbízol” - foglalja össze. A hotelbe külföldi és belföldi vendégek egyaránt érkeznek. Azonban ma már nagyon nehéz újabb vendéget szerezni. Ezért különböző akciókat hirdetnek, így kedveznek azoknak, akiknek kevesebb a jövedelme. A ked­vezménynél fő szempontjuk: nem baj, hogy minimális a nye­reség, mert az üres szoba az iga­zán drága szoba. Mára több visszatérő vendé­gük van. A kempingbe évek óta visszajárnak diákcsoportok, a szállodába nyugdíjasok. Az a ta­pasztalatuk, hogy a magyar ven­dégek jobban meghálálják az ak­ciókat, mint a külföldiek. pé Miklóst úgy mutatja be, hogy az uram, aki szintén huszon­négy esztendős. A munkában szintén nem szakadt meg, mert ahogyan visszaemlékszik rá, a Gamesznál lehúzott egyszer egy hónapot. Ennyi, ő is szok­nyát hord, női pulóvert, és ne­mes egyszerűséggel mezítláb érkezik. A polgármester szobá­jában, jelenlétében társalogtunk az egyik Tisza menti települé­sen.- Mit mond Önökről a falu?- Én felelek, a feleség - így Jóska -, mert Miklós kicsit szé­gyenlős. Elfogadtak bennünket, ritkán buzinak neveznek, de ezt nem szeretjük. A legtöbben fia­tal, ifjú párnak hívnak.- Hát akkor kedves ifjú pár! Látom, nó'i a ruha, de mi van alatta?- Se gatya, se bugyi egyi­künkön sem. Ha nem hiszi...- . .. inkább elhiszem! Hány éve laknak együtt?- Hat. Osztálytársak voltunk, Mikinek akkor még talán csaja is volt, de lemorzsolódott. Ne­kem is akadt, bár már akkor ba­rátkoztunk. Összeköltöztünk, amikor nagykorúak lettünk. Férj-feleségként élünk, és nin­csen olyan nap, hogy össze ne kapnánk.-Min?- Tulajdonképpen bármin. Miklós, az uram féltékeny rám, és azt szeretné, hogy mindig mellette legyek.- Van oka rá?- Bővebben válaszolok: uramként szeretem, nagyon rendes, mindent megad, amit kérek tőle. De azért néha meg­csalom, mert olykor iszik. És én, mint nő, azt ki nem állha­Ötnapos hitelesítő ásatás folyt a nyáron Jászjákóhalma ha­tárában a Félegyháza-parton. Feltételezhető volt, hogy itt Árpád-kori falu létezett, melynek nevét a helynév megőrizte, írásos adat azon­ban nincs róla. Dr. Bartalos Gyula egri kanonok (aki korábban jákóhalmi káplán volt) 1892-ben leírta, hogy az 1850-es években Csóké főjegyző (innen a másik név, a Csőke-part) egy régi templom romjait találta itt, melyből borházat épített, ám már az sincs meg, a köveket el­hordták. Szerinte egy tatárjárás idején elpusztult Árpád-kori falu állt a területen. 1934-ben, amikor a jászdózsai műutat építve átvágták a part ol­dalát, szintén sok cserép, kő- és csontmaradvány került elő. Dr. Selmeczi László régész, a debre­tom, elvégre én se nem cigizek, se nem iszok.- Es nem is nó'zik...- Már hogy nőznék, hiszen én is az vagyok - így Jóska. - Megnézem őket, és punktum, ennyi. Miki is így van velük, itt vagyok neki én. Viszont ha meglátok egy klassz hapsit, olyankor nagyon dobog a szí­vem, és ha lehet, megszerzem. Tudom, hogy ilyenkor egy ki­csit kurvás vagyok.- Leírhatom ezt?- Én állítottam magamról. Nem? Hallotta a polgármester úr is, úgyhogy írja le nyugod­tan. Ilyenkor Miki néha nagyon mérges, elmegy tőlem, de más­nap mindig visszatér.- Ki mos?- Általában együtt - feleli Miklós.- Kifőz?- Csakis én - feleli Jóska -, elvégre a kályhánál ember nem állhat, micsoda dolog az! Sütni, főzni, majdnem mindent tudok.- Es esténként? Ha szabad kérdeznem. . .- Hogyne lenne szabad: minden este összebújunk. Ha viszont az uram, Miki iszik - állítja Jóska -, lerúgom az ágy­ról. Azért, mert kutyának, ré­szeg embernek földön a helye.- Miből élnek?- A rokonok adnak egy szo­bát, néha napszámba járunk, máskor amiket kapunk, azokat áruljuk. Ezek általában ruhák - sorolja Miklós.- Csak az a baj, hogy erre a beszélgetésre nem festhettem ki magam, mert nincsen festékem - szabadkozik Jóska. - Olykor kapunk, adnak a jó emberek, de most csak korommal tudtam ceni Déry Múzeum igazgatója nemrégiben igazolta, hogy a múlt században a központi rész leleteit kiszedték és hiteles sír nem ma­radt. Az erdő borította halom ol­dalában azonban hat Árpád-kori sírt sikerült feltárni. A bennük ta­lált „s” végű hajkarikákból és gyöngyökből a XI-XIII. századra datálják a temetőt. Fodor István Ferenc polgár­mesternek az az elképzelése, mi­szerint a mai Jászjákóhalma „előzménye” lehetett az egykori Félegyháza, reális lehet, mivel például Jászfényszaru, Négyszál­lás, Jászágó esetében sem a ko­rábban ott állt Árpád-kori falvak telkét szállották meg a jászok, hanem azoktól nem messze alakí­tottak ki új települést. A szándék az, hogy jövőre megkísérelik egy feltáró ásással bebizonyítani az elképzelést úgy, hogy - az egyház engedélyével ­kihúzni a szemöldökömet. Azért néha Miklós, az uram is kifesti magát.- Hallottam, írtak a televí­zióhoz.- Igen, Friderikusznak, hogy szívesen fellépünk valamelyik műsorában, mint Jóska a fele­ség és Miklós a férj. Eddig nem válaszolt, lehet, meg se kapta.-A falu elfogadta Önöket, de a család mit szólt?- Nem nagyon tartjuk a kap­csolatot.- Mindig ilyenek voltak? Szó­val igazi nőket nem szerettek?- Kisiskolás korunkban még akadtak efféle kalandok, de hat esztendeje Miki az uram, én a felesége. Minek ide másvalaki?- Mondták, szerettek volna összeházasodni.- így igaz, de a polgármes­teri hivatal is elutasított ben­nünket, meg a tiszteletesnő is. Azért, mert náluk olyan tör­vény nincs, hogy egy férfi kösse az életét egy férfihoz. Márpedig én nő vagyok, úgy is viselkedek - igazítja meg a haját Jóska. Ahogyan beszél, mozog, kezével gesztikulál, tényleg azt csinálja, akár egy nő. Az interjúért adunk nekik száz-száz forintot. Miki sze­rint jó lesz cigarettára, Jóska ennivalót vesz rajta, mert ép­pen egy fillérjük sem akadt. Csak azt sajnálták, hogy fotós nem jött, és így kép sem ké­szülhetett róluk.- Pedig szívesen adtuk volna beleegyezésünket a fel­vételekhez. De a tévészerep­lést is vállaljuk: akár Szolno­kon, akár Pesten, akár máshol. Bele tetszik írni?- Bele.- Köszönjük. Kezét csóko­lom - búcsúznak a polgármes­tertől és az újságírótól. . Azért szerencsére a kezünket nem csókolták meg .. . D. Szabó Miklós a plébániatemplom mellett ásnak egy szelvényt. Ebből megtudhat­ják, van-e Árpád-kori „őse” a fa­lunak, vagy a templom eredetileg gótikus, és akkor XV. századi ol­dalában jász sírok kerülnek elő. Az biztos, hogy a jászjákó- halmi határban most már két Ár­pád-kori településről tudunk: az egyik a tavaly megtalált a Négy­szállási magasparton, az egykori Négyszállás község határában van. A település a dombháton húzódott, s a dr. Kertész Róbert által feltárt Árpád-kori kemence a település végét jelzi. A leleteket restaurálják, majd a jákóhalmi helytörténeti gyűjteményben he­lyezik el. Az ásatást - mint a tava­lyi Árpád-kori falu esetében is - a polgármester támogatta. Érdekes, hogy a régi falu éppen Horváth Péternek, a jászkunok első törté­netírójának kései leszármazottja birtokán került elő. Túl a nyolcvanon Boldogság az élet alkonyán Soha sem késő újrakezdeni. Ezt a szakállas igazságot persze sokan megkérdője­lezhetik, ám Hanga József és Szabó Terézia számára nehéz lenne az ellenkezőjét bebizonyítani. A cserkeszőlői idősek ottho­nának két lakója tegnap foga­dott egymásnak örök hűséget a polgármesteri hivatalban. Pedig nem fiatalok már, Teri néni a nyolcvanharmadik, Jó­zsi bácsi pedig a 85. életévét tapossa. Egyiküknek sem ez az első házassága, ám ez egyikhez sem hasonlítható, hiszen alig egy hónapnyi ismeretség után döntöttek úgy, hogy egymás mellett élik le életüket. Ennek a hirtelen elhatározásnak igen érdekes oka van Józsi bácsi szerint:- Ilyen idős korban az em­berek már őszinték, s nem kellenek hónapok, évek ah­hoz, hogy megszeressék egymást - szólt a bölcselet. Ketten összesen kilenc gyermeket, tizenhét unokát és tizennégy dédunokát adtak a világnak, s most már a saját életük és boldogságuk áll mindennapjaik középpontjá­ban. Ehhez mi is jó egészsé­get és sok sikert kívánunk!-pókász­A csúnya férfiaknak jobb az illatuk A nők számára kellemesebb a csúnya férfiak testének természetes illata, a „szépfiú­két” a szebbik nem orra ke­vésbé találja vonzónak. Egy osztrák kutató tanulmányából kiderül az is, hogy a férfiak­nál ez éppen fordítva van: a szépség és a jó illat össze­függ, vagyis éppen a legkí­vánatosabb hölgyeknek van a legvonzóbb illatuk is a férfiak számára. A kísérletben férfiak egy csoportjának olyan pólóingek illatáról kellett ítéletet mon­daniuk, amelyeket 17 hölgy viselt három napon keresztül. (A kísérleti alanyok semmi­féle illatszert nem használhat­tak.) Egy másik férficsoport ugyanakkor kinézetük alap­ján osztályozta a 17 hölgyet. A párosításokból végül kide­rült, hogy a férfiak a legeroti- kusabbnak azon hölgyek természetes illatát találták, akik külsőleg is a legvonzób­bak voltak. Később a szerepeket fel­cserélték, s a nők végezték el ugyanezt a kísérletet a férfi­alanyokkal. Ekkor viszont meglepő módon fordított volt az eredmény: a külsőleg leg­vonzóbb férfiak illatát talál­ták a nők a legkevésbé csábí­tónak. A női orrok a szemek­kel ellentétben a „csúnyákra” szavaztak. Jövőre kiderülhet, mit rejt még a föld mélye Jászjákóhalmánál Két Árpád-kori faluval büszkélkedhetnek? Most a munkahelyteremtés a cél Mérleg a ciklus utolsó évében Farkas Imre az MSZP képviselője az Országgyűlésben, a Ti­szazug választóinak bizalmából. Árra kértük, vonja meg eddigi képviselői munkájának mérlegét.- Öröm volt részt venni az or­szággyűlés munkájában, amikor felelős és színvonalas vita folyt az ország helyzetéről, szakmai kérdésekről, és ennek eredmé­nyeként fontos törvények szület­tek. Volt azonban a valóságtól el­szakadó politikai ködösítés, durva és nemtelen vádaskodás is.- Milyen munkát végzett az országgyűlésben ?- ígéretemhez híven főállású képviselő vagyok, így viszonylag keveset hiányoztam a bizottsági és a plenáris ülésekről. A kor­mány által előterjesztett törvény- javaslatok többségét megszavaz­tam, de nem támogattam például a magyar békefenntartók küldé­sét a délszláv térségbe, a képvise­lői fizetéseknek az átlagot meg­haladó emelését, az egészségügyi hozzájárulás bevezetését. Eddig huszonhárom alkalommal szólal­tam föl, például interpelláltam a Tisza Cipő Rt. reorganizációjá­nak ügyében.- Milyen kapcsolatot tart vá­lasztókerületének polgáraival?- Rendszeresen találkozom a választókerület polgármesterei­vel, intézményeket, gazdálkodó­kat látogattam meg, kikértem az itteni szakemberek véleményét egy-egy törvényjavaslat vitája előtt. Általában nem fogadóórá­kat tartok, hanem kisebbfajta fó­rumokat, ahol bárki elmondhatja a véleményét, más pártok hívei is, de persze egyéni panaszokat is meghallgatok, és segí­tek, ha lehetséges.- Válasz tókerüle­tében milyen ered­ményeket hozott ez a három év?- Legfontosabb a telefon- és a gázellátás fejlesztése. Részt vet­tem az egyeztetések­ben, fölhívtam a fi­gyelmet pályázatokra. Korántsem akarom persze kisajá­títani az eredményeket, hiszen ez közös munka volt.- Van-e olyan terület, ahol nem sikerült előrelépni?- Most a munkahelyteremtés a legfőbb gond. Az infrastruktúra fejlesztése nem vonzza ide auto­matikusan a tőkét, ezért külön meg kell küzdeni. Sok apró lépés történt ezen a területen is, de az áttörés még nem következett be. Azt hiszem, jobban kellene bízni az öt-öt- ven főt foglalkoztató helyi kis üzemek fej­lődésében, munka­helyteremtő szerepé­ben is. Elsősorban a szövetkezeti alapon fejlődő mezőgazda- sági feldolgozóiparra gondolok, de látok jö­vőt a könnyűipar, a vasipar előtt is.- Tervezi-e, hogy indul a kö­vetkező választásokon ?- Ha az alapszervezetek java­solnak, akkor igen. A választás megmérettetés volna számomra abból a szempontból, hogy ho­gyan végeztem a munkámat. A következő ciklusban a munka­helyteremtés segítését tartanám legfőbb feladatomnak. B. A. Az ismeretterjesztés füredi esélyei Programgazdag TIT Idén február 1-jével viszony­lag rövid időn belül negyed­szer új titkárt neveztek ki a Ti­szafüred Város és Környéke TIT-szervezet élére. A peda­gógusi és kulturális mene­dzseri diplomával rendelkező Oláhné Kuborczik Anna akkor azt mondta, bízik benne, az ér­telmiség, valamint az ifjúság aktivizálásával emberköze- libbé tudja tenni a tudományos ismeretterjesztést, és ezzel a taglétszám is növekedhet. Ezek után kíváncsiak voltunk arra, hogy az eltelt hét hónap alatt mit sikerült ebből megva­lósítani. A titkár elmondta, rendez­vényeik megszervezésében va­lóban segítettek az értelmisé­giek, főleg a pedagógusok. Ez utóbbi azt is jelentette, hogy fiatalodott a programokon részt vevők átlagéletkora. Fel­tétlenül sikeresnek értékelte a magyar nyelv hetét, a tiszafü­redi központú TIT-es, levele- zős rendszerű matematikaver­senyt, amelyen 618 diák in­dult, a tisztiorvosi szolgálattal közösen megrendezett egész­ségügyi minimum tanfolya­mokat, valamint a német nyelvű képzést. Javította a szervezet anyagi helyzetét és esélyeit két sikeres pályázat, amelynek jóvoltából október­től mentálhigiénés és helytör­téneti ismeretterjesztő előadás- sorozatot indíthatnak. Az év végéig azonban még igen sok programból válogat­hatnak Füreden az ismeretter­jesztés után érdeklődők. Töb­bek között itt is megrendezik november 3-án a tudomány napját, és folytatódik az iskolai tehetséggondozást segítő ma­tematikaverseny. -p-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom