Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

ÚJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN * ÚJ NÉPLAP « LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN « ÚJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN A TISZAZU ÚJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN * ÚJ NÉPI ‘ LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN ' UJ NÉPLAP ‘ LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN * OJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN * UJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN * UJ NÉPLAP * LATOSA .................... ..............................................................................“...................................................................................................................~.........-..........................................— E lső magyarként Dél-Amerika több hegycsúcsán Tanulmányút az Andokban Az Alföld, egészen pontosan Tiszaug szülötte Kocsi Zol­tán, ám mégis az elsők kö­zött volt, aki magyar létére megmászhatott több csúcsot Dél-Amerika hegyvonula­tában, az Andokban. A nem kifejezetten szelíd lankáiról híres hegység leg­magasabb csúcsának indult neki három barátjával a kun­szentmártoni gimnázium hu­szonhat éves földrajz-történe­lem szakos tanára, hogy Ma­gyarországról elsőként mász- szák meg az Andok legmaga­sabb csúcsát, a 6960 méter magas Aconcuagát.- Én sajnos csak 5500 mé­terig bírtam, meglátszott, hogy nem régen kezdtem a mászást. Ekkora magasság­hoz nem elég a tökéletes fi­zikai állapot, ezt csak gya­korlással lehet megszokni. Ilyen magasságban a síkvi­déki ember feje megfájdul, szédül, gyengül, egyszerűen nem tud enni. Nagyon vi­gyázni kell ilyenkor, hi­szen halálhoz is vezethet ez az állapot. Nem sza­bad addig menni, amed­dig bírom, hanem a visszaútra is muszáj gondolni, amit a saját lábamon akartam meg­tenni. Azért elkeseredésre oka nem volt Kocsi Zol­tánnak, mert ilyen rövid akklimatizálódás után két héttel később felju­tott a Cordon del Pia­tára, melyen még szin­tén nem járt hazánkfia. A mászás örömén túl szakmailag is sokat je­lentett ez az út a kunszenti tanár úrnak, hiszen bejártak sok nemzeti parkot, törté­nelmi emlékhelyet, s mindezt hasznosítani is tudja a taní­tásban, nem beszélve az örök élményekről. Nem éri ám be ennyivel Kocsi Zoltán. Jövő nyáron Izlandot szeretnék „meghó­dítani”, a gejzírek országával egy hónapon keresztül pró­bálnak meg minél szorosabb ismeretséget kötni. Kunszentmárton egyébként szép temetőjét egy meglehetősen csúnya épület és nagy halom szemét csúfítja el. Többen panaszkodtak már emiatt, véleményük szerint ebben a romos házban működő sírkövesműhely sem a temető csendjéhez illik. Amiről azonban már a sírköves sem tehet, az a műhelye melletti nagy halom száraz virágból és növényekből álló szemétkupac, amit egy konténer kihelyezésével hamar el lehetne tüntetni. .. Az oldalt írta: Pókász Endre Fényképezte: Csabai István Új külső, új címer A tiszaföldvári Hajnóczy gimnázium megújult bejárattal és megszépült hom­lokzattal várja az intézmény fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából az öreg- és fiatal diákokat. Beiskolázási segély Szelevényen Adakozó kedvű önkormányzat Nem csak virágos utcaképe mi­att különbözik sok más me- gyénkbéli településtől Szele- vény. A községben élő polgárok mindennapjait próbálja meg­könnyíteni az önkormányzat oly módon, hogy a legnagyobb kiadást jelentő alkalmakkor a meglehetősen szűkre szabott költségvetésből anyagi segítsé­get nyújt számukra. Egyfajta családi csőddel ér fel szinte minden famíliának a szep­temberi beiskolázás. Sokszor bi­zony megoldhatatlan akadályt ál­lít a iskolakötelezettség a szülők elé, melyben ahol lehet, igyek­szik segédkezet nyújtani az ön- kormányzat. Szelevényen már hagyomány- nyá vált, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig bezárólag min­den falubéli diák szerény össze­get kap az önkormányzattól. A legkisebbek most ezer, az általános iskolások kettőezer, az idősebb nebulók pedig ötezer fo­rintot hoztak a konyhára a szep­temberi iskolakezdésre. Összesen kétszázötven tanulót érintett ez a kicsiny településen, rájuk mintegy félmillió forintot költött a községet irányító testü­let, ami a pénzbeli adottságokat figyelembe véve egyáltalán nem elhanyagolható összeg. De a szeptemberi pénzadománnyal nem ér véget a szelevényi ön- kormányzat jótékony célú költe­kezése. A nyugdíjasok karácso­nyát széppé teendő ajándékként vásárlási utalványt kapnak majd. Talán nem elhamarkodott ki­jelenteni, hogy a gyermekek örülnek a legjobban. Nekik ugyanis egy egész doboz szalon­cukrot adnak a polgármesteri hi­vatalban, ami ismerve az ifjak édességimádatát, a lehető leg­jobb ajándék. Nem beszélve arról, hogy így talán a karácsonyfán is marad pár szem az ünnepek végére is. Kitüntetést gyűjt a kitüntetett hogy a régi diákok gratulálnak, vagy odajön egy anyuka és a lá­nya, s én mindkettőt tanítottam. Aki Martfűn járt középisko­lába, annak nem sok esélye volt arra, hogy „elkerülje” Pécskői Miklóst, hiszen huszonkilenc éve okítja történelemre a cipővá­ros diákjait. Eközben bőszen hódol gyűjtőszenvedélyének. A nagy kedvence e téren a népies cserepek, de megtalálható a Pécskői-kincstárban régi pénz, képeslap, kitüntetések, kártya­naptárak, s a legújabb kor emlé­kei, a telefonkártyák is. Most éppen az „Azok a boldog ’50-es évek” kiállításra készül, mely­hez bőséges anyagmennyiség áll rendelkezésére. A nagy nyilvánosság elől el­zárkózó néptanító (ahogyan sa­ját magát nevezi) két lány bol­dog édesapja. Fiatalosságának is ők a titkai, és belőlük ment energiát a mindennapok nem mindig szívet melengető törté­néseihez. Pécskóí Miklós-nak fél Martfű régiségeket gyűjt. Ottjár- tunkkor éppen cári pénzeket kapott egyik diákjától, s nem is válaszolt egyetlen kérdésünkre sem, amíg meg nem nézte a régi bankókat. A helyi önkormányzat augusztus 20-án Martfű Városért kitüntetést adományozott a középiskola „szögedies” tájszólásban beszélő népszerű tanárának. A Rákosit ábrázoló zászló egy üveg pálinkába került Testvérképek Egy festőművész testvérpár, Szamecz Béla és László alkotá­saiból nyílt kiállítás a Kun­szentmártoni Helytörténeti Múzeumban. Az alkotások még szeptember közepéig megte­kinthetők a múzeum két kiállí­tótermében. Megújult a csépai önkormány­zat épülete, s az új külsőhöz fá­ból készült gyönyörű címer és embléma is dukált, amely külön ismertetőjele lett a hivatalnak. Biztonságos tető Végre biztonságos és nem utolsósorban szép tető került a kunszentmártoni szakközép- iskola tanulóinak a feje fölé. Amennyiben lehetőség nyűik rá, tantermek lesznek az új szinten. Igazi otthon az idősek otthona Csépán Tálalás előtt a finom ebéd Elég mostoha körülmények között működött Csépán az idősek klubja, ám mostanra pályázati és önkormányzati pénzből új épületbe költözhe­tett az időközben otthonná „vált” intézmény. A korsze­rűen felszerelt épület minden bizonnyal igazi otthona lesz a beköltözőknek. Még a hetvenes években óvoda volt, aztán életveszé­lyessé vált az az öreg épület, amit most felújítva, hozzá­építve így együttesen az idő­sek otthonának hívnak Csé­pán. A „birodalmához” szemmel láthatóan érzelmi szállal is kötődő intézmény- vezető, Varjasi Ferencné na­gyon büszke a község leg­újabb épületére. Mindez teljességgel ért­hető is, hiszen tényleg min­den kényelmet megadnak az ide költöző idős embereknek. A szépen bebútorozott szo­bák, a fürdők, a személyzet a garancia arra, hogy a tizenkét új lakó igazán otthon érezze magát Csépán.- Sokan segítettek abban, hogy a napokban megkez­dődhet a beköltözés - mondta Varjasi Ferencné. - Az ön- kormányzat nagymértékű anyagi segítsége nélkül pél­dául semmi sem lenne itt. Az alpolgármester asszonyunk közvetítésével a Máltai Sze­retetszolgálattól bútorokat kaptunk. Egyelőre még sok tanulni- valójuk van az otthonban dolgozónak.- Most még minden új ne­künk, ám nem hiszem, hogy bármi gondunk is lenne. Munkatársaim eddig is a há­zigondozásban dolgoztak, te­hát szeretik az időseket, is­merik gondjaikat, s tudják is kezelni azokat. Arra nagyon fontos odafigyelnünk, az ide- költözőknek ez lesz az ottho­nuk. Nekünk pedig köteles­ségünk és hivatásunk is ezt megteremteni. Például ha va­lamelyik lakónknak kedve támad palacsintát vagy lecsót készíteni, akkor azt nyugod­tan megteheti, sőt, a sze­mélyzetünk még segít is, ha szükséges. Az otthont választóknak napi háromszori étkezést biz­tosítanak, éjszakai ügyelet lesz, minden szobában van jel­zőgomb, amivel hívni lehet az ügyeletest. Járni fog ide orvos, pap, tehát semmiben sem szenvednek majd hiányt. A hozzátartozókra is gondoltak akkor, amikor parkolásra al­kalmas, zárható udvart készí­tettek, s meg tudják oldani azt is, hogy valaki beteg édesanyja vagy más rokona mellett ma­radhasson éjszakára. Az intézményvezető a saját maga által választott búto­rokkal rendezte be a szobákat- Annyi ember lenne, aki meg­érdemelne egy ilyen elismerést - szabadkozott a gratulációt fo­gadva. - Bízom azért abban, hogy a martfűiek nem szidnak érte. Nekem sokat jelent az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom