Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-30 / 228. szám

1997. szeptember 30., kedd Megyei Körkép 3. oldal A Bes Hungary Kft. támogatásával készült e,l a szolnoki Ruhaipari és Informatikai Szakközép- és Szakképző Iskola női- és férfifodrász-tanműhelye, melynek ünnepélyes át­adására tegnap került sor az iskolában. fotó: illyés Életválság-kezelés saját forrásból A megyei mentálhigiénés iroda szervezésében elindult Szolno­kon egy rendhagyó program, amely felméréseket végez négy, napjaink kihívásaival leginkább érintett célcsoport körében. Az önként jelentkezőket arról kérdezik, milyen kiutat találtak bizonyos élethelyzeti válságok megoldására. Közérzetünk Térség a kirakatban- Európai Unió? Attól tartok nagyon, úgy járunk vele, mint az egyszeri ember a kikapós menyecskével. Udvarolunk neki, hogy elvehessük, aztán meg szabadulnánk tőle, de már késő. Mindenki rajtunk nevet - mondta egy mezőtúri vállalkozó, amikor azt tu­dakoltam tőle, hallott-e a hét végén sorra kerülő térségi Európa- napról, amelybe városa is bekapcsolódott három szomszédos al­földi megye tizenhárom településének egyikeként.- Kirakatpolitika ez, uram - tette hozzá rögvest a rászánt pénzt inkább költenék munkahelyteremtésre vagy segélyekre. Kell-e nekünk az Európai Unió? A válasz megosztja a közvé­leményt. Máshogy vélekedik a csatlakozásról egy városlakó, egy mezőgazdasági vállalkozó, egy több száz hektáron gazdál­kodó szövetkezeti elnök, megint másképp egy polgármester, hogy a politikusokról, az értelmiségről már ne is beszéljünk. Ami érzékelhető: nagy a tülekedés - kormányzati berkekben- a közép-európai országok részéről a mielőbbi csatlakozásra. Az előrefutás - valamennyi hátrányával együtt - az előttünk álló lehetséges utak egyike. A másik a könyörtelen leszakadás, kimaradás a nélkülünk is egységesülő Európa fejlődő, változó gazdasági vérkeringéséből. Nem új ez a részben vagy egészben gazdasági, jogi, társadalmi, politikai egységesülésre való törek­vés. Elegendő a két világháború közötti páneurópai mozga­lomra és az Európai Egyesült Államok tervére gondolni. Ha­zánk 1991. decemberében írta alá a társulási szerződést. Azóta előszobázik az EU-ba való bebocsáttatásra várva. A várakozás nem öncélú. Készülünk a felvételre, ismerke­dünk az uniós játékszabályokkal, miközben Európa-napok so­rán át tesszük kirakatba városainkat: ilyenek vagyunk, itt tar­tunk. A pénteki térségi nap rendhagyó módon három megye - Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok - településeire csá­bítja a vendégeket. Az EU a kis- és nagytérségi kapcsolatokra alapozott együttműködést honorálja a támogatási rendszerén keresztül, ezért hát a Körös-völgyi települések regionális össze­fogása - Vizek hátán az Unióba elnevezéssel - jó kísérlet, ha csak egy napra is, a későbbi mindennapos gyakorlathoz. A kiadott programból kitűnik: a tipikusan agrárvidék inkább a vizeivel, természeti értékeivel, a kézműves - fazekas - ha­gyományaival, képzőművészeti kiállításokkal próbálja felhívni magára a figyelmet, mintsem határjárásra csábítana. Mindössze Cserkeszőlőn és Csabacsüdön fogadja tárt kapukkal az erre kí­váncsiakat egy-egy farmgazdaság. A fentiek igazolják annak az országos vitának a helyénvalóságát is, hogy az agrárszféra gondjainak megoldása vagy az európai uniós csatlakozás előké­szítése a fontosabb? Az agrárátalakulás kezdettől fogva átitató­dott a politikai ideológiákkal. Az eszmék csatájának eredmé­nyeként népszavazás dönthet a termőföldtulajdon kérdésében. Az EU-s menyecske - akinek immár évek óta udvarolunk - ér­dekes módon szerepel a népszavazáson megválaszolandó egyik kérdés szövegében is. Az együttjárást nagy valószínűséggel frigy követi. Jó lenne addig kiismerni: mennyire kikapós a me­nyecske? Simon Cs. József Újabb vesztes a telekügyben? Egy standon a hazai zöldekkel A Civil Szervezetek Világszövet­ségének Közgyűlését (CIV1CUS) rendezték meg a múlt héten, Bu­dapesten. Egy nagyszabású kiállí­táson az ország valamennyi jelen­tős nem kormányzati szerve kép­viseltette magát. Az egyes me­gyék közös standot bérelve mu­tatták be szerteágazó tevékeny­ségüket. A sajnálatos kivételt megyénk jelentette, amint erről a túrkevei Sallai R. Benedek tájékoztatta la­punkat. Kérdés — mondta -, hogy az itteni szervezetek együttmű­ködésének, a szervezés hiányos­ságának, esetleg anyagi okok közrejátszásának következtében maradt el a CIVICUS-on a Szol­nok megyei szervezetek összefo­gása. A hazai zöld szervezetek közös standdal - amelyre a sok száz közül tíz kapott meghívást - képviselték a környezet- és ter­mészetvédő szervezeteket. Mun­kájuk révén két túrkevei egyesü­let is kiállíthatott, a Herman Ottó Természetvédő Kör és a ,,NIM- FEA” Természetvédelmi Egye­sület. Utóbbi a vándor-fotókiállí­tásával mutatkozott be. S. Cs. J. Önbíráskodók Önbíráskodók ellen tett felje­lentést B. Judit tiszakécskei vál­lalkozó, akit szeptember 23-án este 10 óra körül azzal az ürüggyel keresett fel három szolnoki fiatalember, hogy üz­letet akarnak vele kötni. A höl­gyet elvitték Tiszabögig, ahol egy pisztolynak tűnő tárggyal egyikük, Cs. Mihály 18 éves szolnoki lakos megfenyegette, hogy fizesse meg ismerősének ötvenezer forintos tartozását, vagy adja nekik a nála kölcsön­ben lévő Lada személygépko­csit. Megkötötték az adásvételi szerződést, a hölgy azonban rögtön a rendőrségre ment. Másnap Tiszajenőn lefoglalták a „kölcsön-Ladát”, sőt előkerült a pisztolynak látszó tárgy is, melyről kiderült, hogy játék­fegyver. A kecskeméti rendőr- kapitányság önbíráskodás miatt indított büntetőeljárást. Mindkét fél fellebbezett (Folytatás az 1. oldalról) mely a volt jegyző közszolgá­lati jogviszonyának megszünte­tését jelentené. Ugyancsak többen említet­ték, hogy az átmeneti időszak­ban dr. Molnár Tibor aljegyző által vezetett hivatal kiegyensú­lyozottan és egyre jobb szak­mai színvonalon tevékenyke­dik, amely már a testületi mun­kában és egyéb, nem az önkor­mányzat által irányított terüle­ten is érezteti hatását. * A közgyűlési döntéshez kap­csolódik az is, hogy az elmúlt hét péntekén Krizsa Sándor szintén fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen a Munkaügyi Bí­róságon. A helyi kezdeményezésű, de az Országos Mentálhigiénés Prog­ramiroda felkérésére indított program rendhagyó jellege ab­ban rejlik, hogy ezúttal kimon­dottan a pozitívumokat kutatják a szakemberek - tudtuk meg dr. (Folytatás az 1. oldalról) Csak utólag, 1997 szeptemberé­ben rálátva az eseményekre lehet azt mondani, hogy esetleg nem így kellett volna: csinálni Eláll a beszámolóban. Nagy Lajos adósságkeletkez­tető oknak nevezi meg azt a je­lenséget is, hogy a jogszabályok megengedik, az intézményi tevé­kenységet - saját hatáskörben - vállalkozásba lehet adni. Azon­ban a nem megfelelően végrehaj­tott privatizáció során több tízmil­liós többletkiadás keletkezett. Az adósságállományt emellett növeli a tb-alulfinanszírozás is. A kórház progresszív ellátási köte­lezettséggel bír, és ezzel együtt szakmailag az átlagot meghaladó teljesítményre kötelezett. Ugyan­akkor az egyes konkrét beavat­kozásokért az átlagnál kisebb összeget kap. A rendszer-alulfi­nanszírozás 75-120 millió forint között lehet. Adott esetben a gyógyszert sem fedezi a kapott összeg. Jelenleg az implantátumok, protézisek 1996. évi visszamenő- leges finanszírozásának elmara­dása az az eset, amivel a biztos szerint külön is indokolt foglal­kozni. Ugyancsak ide tartozik az is, hogy az intézmény úgyneve­zett aktív ellátás súlyszámértéke Fiigi Sarolta pszichiátertől, a megyei szervezet vezetőjétől. Az ötszáz személlyel - felnőtt­korú diákokkal, vállalkozókkal, munkanélküliekkel, hajléktala­nokkal, valamint a humánszol­gáltatásban dolgozókkal - ké­mintegy 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent, amely 80 millió forint bevételi kieséshez vezetett. Nem hagyható figyelmen kí­vül az áremelkedés sem. A kór­ház vásárlói kosarát tekintve az áremelkedések többletkiadást okozó hatása éves szinten elérheti a 200 millió forintot is. Ennek csak egy részét fedezi a tb-finan- szírozás növekménye. A beszámoló szerint a kórház gazdasági társaságokkal való kapcsolata is az adósságkeletkez­tető okok közé sorolandó. Műkö­dik a Foglalkozás Egészségügyi Kft. és az Egészségügyi Szolgál­tató Kht. Ezek a társaságok nem régen alakultak, az eddig eltelt időben - ha egyenleget vonunk a társaság és a a kórház pénzügyi kapcsolatairól - közel 20 millió forint negatív egyenleg mutatko­zik a kórház terhére. Ez többek között abból jön össze, hogy az Air-SeC Kht. kapott 10 millió fo­rint előleget induláskor a veszé­lyeshulladék-égető beruházás megvalósítására, a szolgáltatás megkezdésére. A határidő eltelt, szolgáltatás nincs, elszámolás nem történt, a pénzt nem adták vissza. A Foglalkoztatás Egészség- ügyi Kft. javára a kórház a saját szített életútinterjúk a számító- gépes feldolgozást követően olyan összesített eredményt hozhatnak, amelyekre konkrét mentálhigiénés programokat szándékoznak építeni. Ezzel a lakosságot kívánják erősíteni. A pszichiáter szerint az em­bereknek megvan az a képessé­gük, hogy fel tudják fedezni mentálhigiénés erőforrásaikat az életválságok leküzdésé­ben. " H. GY. foglalkozás-egészségügyi bevéte­leit engedményezte egy külön szerződéssel 7 millió forint ösz- szegben, azzal az indokkal, hogy segítse a kft. működésének bein­dulását. Nagy Lajos önkormányzati biztos a beszámolóban - melyet a megyei önkormányzat pénzügyi bizottsága előtt szóban tett meg szeptember 10-én - említést tesz arról is, hogy az intézményveze­tés álláspontja az, hogy a hiány keletkezése külső okokra vezet­hető vissza, így időnként ezért vita, nézeteltérés alakult ki a felek között. Nagy Lajos - mint mondta - elismeri, hogy a külső tényezők szerepe nagy, mint a fentiek is mutatták. A maga részéről azon­ban nem hisz abban, hogy csak külső okok vannak. „Ha éri azt mondom, hogy az adósságnak külső oka van, akkor tökéletes az egyetértés közöttünk, de ha belső okokra célzok, akkor heves vita keletkezik, sőt általában azt ta­pasztalom, hogy nem fogadják el az álláspontomat” - áll a beszá­molóban. Nos, valószínűleg a fentiekre is kitérnek majd pénteken, a kór­ház pénzügyi helyzetéről szóló soron kívüli megyei önkormány­zati ülésen a képviselők. B. Gy. (Folytatás az 1. oldalról) a tervezett beruházási összeg - kereken 800 millió forint - 10 százalékát fizeti ki a mérnöki iroda kártérítésként. Ez - utólag tudjuk - semmiképpen sem va­lósulhatott meg, hiszen éppen 1996 augusztusában pattant ki a városházán a telekügy. Akkor a közgyűlés arról is döntött, hogy a telekeladásoknál vissza kell ál­lítani az eredeti állapotot, mert alacsonynak tartották az értük kapott összegeket. Az L+L Mérnöki Iroda tehát hiába várta az építési engedélyt, az olasz befektető látva kárát, perre vitte a dolgot. A megyei bíróság az 50 millió forint kárté­rítés mellett 3 millió forintos perköltség megtérítésére is köte­lezte az alperest. Az ítélet nem jogerős, és fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróságon folytató­dik az eljárás. László József elnök-igazgató az Új Néplapnak elmondta: ők mindenképpen fellebbeznek, mert sokallják a kártérítési ösz- szeget. Az is biztos, a jogerős ítélet után beperelik Szolnok önkormányzatát, térítse meg számukra a kifizetett összeget. Az a véleményük, az építkezési tervük az önkormányzat hibájá­ból ment füstbe. Az előbbiek ismeretében megkérdeztük Horváth Pétert, a közgyűlés költségvetési bizott­ságának elnökét: miként véleke­dik László József kijelentéséről? A bizottsági elnök úgy látja, hogy először meg kell várni az ítéletet, hiszen a bíróság más­ként is vélekedhet erről, mint az elnök-igazgató. Ha fizetni kell, az nem lesz túl örömteli, hiszen az idén sem rózsás a költségve­tés helyzete, és jövőre sem vár­ható semmi biztató. Ám ennél is nagyobb baj, hogy a belváros e területének kiépítése lassan már visszafelé halad. Szolnok érdeke ugyanis az lenne, hogy a telkek beépülné­nek, azokon irodák, bevásárló- és szolgáltatóközpontok mű­ködnének, s ezáltal a polgárok komfortérzete jelentősen növe­kedne. L. J. Gazdálkodás, ingatag lábakon Tiszafüredről Szolnokig vezetett az út Tóth Sándor legelső postai napján 1957. március 15-ét írtak. Tiszafüreden történt mindez, Kohán Rudi bácsi, a főnök be­mutatta mindenhol, majd a felvételhez ültette. Emlékszik, az­nap temérdek dísztáviratot adtak fel. A legutolsó munkanapja pedig 1997. szeptember 12-éhez kapcsolódik. Az előtte való napig ő volt Szol­nokon a 2-es posta főnöke, de mivel már mindent átadott utód­jának, Pápainé Faragó Máriának, nyugodtan telt el az idő. Köszön­tötték, ünnepelték, sok szép aján­dékot kapott, többek között egy órát is, hogy azon is figyelhesse az idő múlását. A két időpont között azért tör­tént egy és más. Tóth Sándor nem postás, munkás akart lenni. Érett­ségije után 1956 augusztusában Pestre ment, de keveset szívta a fővárosi levegőt, hiszen a forra­dalom közbeszólt. November ele­jén hazajött, majd a jövő esztendő tavaszán a füredi posta követke­zett. Végigjárta a lépcsőfokokat, segédtiszti, tiszti iskolákat, és méltán mondhatja magáról, hogy nincs a postának olyan területe, ahol ne dolgozott volna. 1965- ben Kunmadarasra helyezték, itt laktak 1972-ig. Utána három esz­tendeig Kunszentmártonban, majd 1975-től huszonkét, esemé­nyekben gazdag év következett Szolnokon. Ekkor a 2-es postán 165-en dolgoztak, de arra is adó­dott példa, hogy 270-en tették a dolgukat. Ennyi ember között mindenféle akadt, ezért arra is adódott példa, hogy valakitől - finoman fogalmazva - meg kel­lett válniuk. Főleg ha aszályos volt a torka, aki a napot felhajtás­sal kezdte (felhajtott valamit). A felesége is szakmabeli, s ket­ten együtt hetvenhat esztendőt dolgoztak a postán. Akadt ebben jó is, rossz is, szóval minden, ami ennyi esztendőbe belefér. Mind­ketten nyugdíjasok. Sándor ugyan még december 29-ig a felmentési idejét tölti. Van egy hobbikertjük is a Holt-Tisza men­tén, azzal is csak-csak adódik murika. Azután valahogyan úgy alakult az életük, hogy ketten ma­radtak. Mindketten Tiszafüreden születtek, az ottani postán kezd­ték ezt a nagy pontosságot kí­vánó, nem könnyű szakmát, és ezek után az sem véletlen, hogy a postán ismerkedtek meg. Olthatatlan szenvedélyük a természetjárás. Jószerével beba­rangolták az ország szép, neveze­tes vidékeit, olykor a környező országokat is. Mostanság vala­hová északra, a Magas-Tátrába készülnek, hiszen köztudomású, hogy ez a hegység, az ottani erdő­rengeteg ősszel a legcsodálato­sabb. D. Sz. M. A Jászság Népi Együttes visszaérkezett gyökereihez A tehetségkutatás első lépcsőfoka A néptánc alapelemei, a ritmusérzék, a mozgáskultúra fej­lesztése szerepel a Jászság Népi Együttes e héten induló nép­tánciskolájának legfőbb feladatai között - tájékoztatta la­punkat Szűcs Gábor, az együttes művészeti vezetője. Az 1985 óta kisebb megszakítá­sokkal évente jelentkező két­éves tanfolyamok lehetőséget adnak a népi együttes számára, hogy utánpótláscsoportjaikba tehetséges, szorgalmas táncoso­kat fedezzenek fel. A tanfolya­mon jól szereplő fiatalok felvé­telt nyerhetnek a Jászság Népi Együttes Árendás és Barkóca gyermekcsoportjaiba. Az elmúlt évben harminc fő­vel indították meg néptáncisko­lájukat, mely létszám már idén is összegyűlt, de a jelentkezése­ket nem zárták le. Ebben az év­ben két csoport indításával pró­bálkoznak. Mint Szűcs Gábor elmondta, tanfolyamuk tekint­hető a tehetségkutató munka első lépcsőfokának. A mostani nagy együttes tagjai is jórészt ilyen néptánciskolák keretében szerették meg, és kapcsolódtak be a hagyományőrzés ezen for­májába. Á november közepén, Szol­nokon rendezendő néptáncfesz­tiválra egy teljesen új, jászsági táncokat felelevenítő koreográ­fiával készül a Jászság Népi Együttes. A táncelemek és az eredeti népviselet felkutatásá­ban, kivitelezésében az együttes szorosan együttműködött az MTA Zenetudományi Intézeté­vel, valamint a Jász Múzeum­mal. Ahhoz, hogy a kezdemé­nyezés még hitelesebb lehessen, a Jászságban lakók segítségét kérik az együttes tagjai. Ha va­lakinek még használható jász­sági vállkendője, főkötője (fé- kötő), lajbija, mellénye stb. megbújik háza egyik sarkában, és megmutatásra vagy eladásra felajánlaná a Jászság Népi Együttesnek, azt szívesen fo­gadnák a herényiek. A 16 rend ruha elkészülte a szándékok szerint nem csak a szolnoki fesztiválon való sze­replés hitelességét emelné, de más fellépéseken, ünnepsége­ken is reprezentálhatja az egy­kor volt jászsági népviseletet. Kocsán László - a táncok felku­tatásának egyik összefogója - szerint ezzel a koreográfiával és a népviselet felkutatásával a Jászság Népi Együttes visszata­lált azokhoz a gyökerekhez, amelyek annak idején a nép­táncmozgalom mozgatórugói lehettek. bcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom