Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-20 / 220. szám

1997. szeptember 20., szombat Körkép .uai Nézőpont Reményeink „Az Alföldön él a legrosszabb helyze­tűek 80 százaléka” - állt a minap egy napilap cikkének feleimében. A hír elke­serítő, ráadásul naponta szembesülünk vele mi, akik itt élünk az Alföldön, a ró­nán. Saját bőrünkön érezzük, mit is je­lent szegénynek lenni, hogy a hó végére lassan már a munkahellyel rendelkező középosztálybelieknek is elfogy a pénze. Hát akkor mit szóljon az, akinek még állása sincs?! Es mit szóljon az, aki olyan telepü­lésen él, ahol egész egyszerűen semmiféle munkalehetőség nincs? Hiába is akarna dolgozni, nincs munkahely, ahova felve­tesse magát. „Az Alföldön él a legrosszabb helyzetűek 80 százaléka”. A hír nemcsak elkeserítő, hanem megdöbbentő is, hiszen az Alföld az ország nagy területét teszi ki, több millió ember él ezen a tájon. Mégis, alig mozdul valami, mint fülledt, nyári napon a levegő, szellő se rezdül, ember, növény és állat kitikkad, várja az enyhü­lést adó esőt. Az eső pedig csak nem hull. Most azonban mintha mozdulna valami. Vagy talán csak déli­bábot lát az elcsigázott ember? A Videoton, ez a hatalmas - du­nántúli - vállalat Törökszentmiklóson, sőt Kunhegyesen szeretne üzemet létrehozni, és ezzel úgy háromszáz-háromszáz embernek tudna munkát adni. Hatalmas létszám! Volt alkalmam beszélni olyan emberrel, aki már a Videoton veszprémi gyárában tanulja be a munkafogásokat. Azt üzeni a megyeieknek, hogy bátran menjenek, annyi a munka, alig győzik, mindenkit felvesznek, akiben van tehetség a munkafolyamat elvégzéséhez. Ezt megerő­sítette a cég egyik vezetője is. De vajon miért jönnek most Kun­hegyesre? A Dunántúlon már nincs ember? A felelet szerint van, de némelyike nemigen szeret dolgozni, és a többséget már fog­lalkoztatják. Persze az is lehet, itt kevesebbet kell fizetni a munkaerőért. Erre célzott Otto Lambsdorf, az ismert liberális politikus, aki a minap Szolnokon kijelentette, a keleti régió is munkához juthat, ha a nyugati részen már drága lesz a munkaerő.. . „Az Alföldön él a legrosszabb helyzetűek 80 százaléka”. Míg a Dunántúlon munkahelyek tucatjai létesülnek, addig ide elvétve talál egy-egy pénzes befektető. Vajon miért? Talán leprásak az alföldi emberek? Talán rosszul dolgoznak? Talán nincs infra­struktúra? Válasz nincs, csak tény: évek óta hatalmas a munka- nélküliség megyénkben. Lengyel László politológus kijelentése, miszerint az ország nyugati felében élő milliók hatalmas előny­höz jutottak a keleti megyékben élőkhöz képest, további kérdése­ket vet fel. Mi által jutottak előnyhöz „odaát”? Ép ésszel csak a földrajzi előnyöket tudja felhozni az ember, más nem jut eszébe. Ha a térség magától nem képes a felemelkedésre, segíteni kel­lene neki. Vajon ebben a folyamatban mit végeznek jól fizetett politikusaink? Menedzselik-e térségüket? Hívogatják-e állan­dóan telefonon a befektetőket, hogy kérem, itt meg itt üres csar­nokok állnak, és ilyen és ilyen adókedvezményekkel lehet bené­pesíteni azokat munkásokkal? Ahogy elnézem, nemigen törőd­nek ezzel, bár szerintem a választás közeledtével nem győzzük majd az ígéreteket hazahordani.. . Politikusok ide vagy oda, most csobbant egy kő az állóvízben. A Videoton tiszteletre méltó, mondhatni úttörő tettet hajtott végre. Talán mások is követni fogják példáját. Reménykedjünk. _ . ___y K orszerűbb lakások Füreden Még 1966-ban hozott egy többpontos határozatot Tiszafüred kep- viselő-testülete, amely többek között rendelkezett az önkormány­zati tulajdonban lévő lakások korszerűsítésének lehetőségeiről. A „városatyák” ezen döntésük értelmében legutóbbi ülésükön elfo­gadták azt az előterjesztést, amely a lakások felújítására és a gáz­fűtésre való átállás első ütemének a megkezdésére vonatkozott. A tiszafüredi Városgondnokság tájékoztatása alapján száznégy önkormányzati tulajdonú bérla­kásból mintegy hetvenben elke­rülhetetlenül és elodázhatatlanul szükséges a felújítás. Az előzetes műszaki felmérések azt állapítot­ták meg, hogy ezen állagmegó­vási munkák összköltsége elér­heti all millió forintot is. Ezt az összeget az önkormányzat a laká­sai elidegenítéséből származó bevételekből biztosítja. Ugyan­ezen pénzügyi fedezetből bizto­sítják a lakások gázfűtésre tör­ténő átalakítását. Mindenesetre az biztató, hogy ez a fűtési költ­séget spóroló korszerűsítés már a közeljövőben elkezdődhet. Hogy hány lakásban? Ez a kérdés még nem tisztázott, hiszen a válasz függ a kivitelezők árajánlataitól, s nem utolsósorban az önkor­mányzat pénzügyi lehetőségeitől. A Városgondnokság - mint tech­nikai bonyolító - azonban bízik abban, hogy a várhatóan 6 milliós korszerűsítési alapból még az idén 26 lakás rácsatlakozhat a vá­rosi gázhálózatra. P. M. Mire kiért a mentő, addigra megszülte és ellátta az újszülöttet Az édesanya és hét gyermeke Mily kegyetlen is tud lenni az élet. Valaki keményen dolgozik, hajt azért, hogy legféltettebb kincsei, a gyermekei mindent megkapjanak, s mégis szájára veszi a fél falu. Pedig Varró Ilona az egykori Szovjetunióban minden bizonnyal megkapta volna a Hős Anya címet, hiszen hét gyermeket nevel. Na nem mintha ez a mai gazdasági helyzetben oly „bölcs” cselekedet lenne, de a tiszteletet megérdemelné. Otthon, Szelevényen egy ki­csit más a helyzete. Hét egészséges embert ad ennek a fogyatkozó hazának, s jutal­mul mit kap? A háta mögött összesúgnak, hogy eladta egyik gyerekét, abból épít há­zat, és még lehetne folytatni a sort. A kívülálló akarva-aka- ratlanul is kíváncsi lesz, vajon mivel vívta ki ez az aszony sok ismeretlen ellenszenvét.- Nem is igazán értem - gondolkodott hangosan Varró Ilona -, világéletemben ke­ményen dolgoztam, nem szoktam panaszkodni, az éle­temet a gyerekeimért élem. Talán az szúrhat szemet so­kaknak, hogy egy gyerekeit egyedül nevelő anya ritkán szokott új házat felépíteni. Tény és való, amiben csak lehet, abban eltér a faluszéli tanyán élő asszony a nyugod- tabb életvitelhez szokott helybéliektől. Tökéletesen beszél németül és spanyolul, az egykori NDK-ban kamion­sofőr és hivatásos gépkocsi- vezető képesítést szerzett, va­lamint - szintén a külföldön - elvégezte a textilipari techni­kumot is. Ám szakmái olyas­mit kívánnának meg tőle, amit senkiért sem tenne meg: egyedül kellene hagyni hosz- szabb-rövidebb időre a gye­rekeket. Még az sem mindennapi, ahogyan legkisebb gyermekét megszülte. Egy hét volt még hátra elvileg a szülésig, ám uborkaszedés közben érezte, a kislány úgy döntött, világra jön. Beszaladt a házba - a ki­csi két perc múlva felsírt, szakszerű ellátást kapott Ilo­nától, s mire az időközben ki­hívott mentők megérkeztek, az újszülött és anyukája az udvaron várták őket.- Mind a heten egészsége­sek, tiszta ruhában járnak is­kolába, gond a tanulmányaik­kal nincsen, egyszóval amit lehet, megadom nekik. Ez a minden a lehetősége­ket nézve nem valami sok. Egy lerobbant, két árvizet is megélt tanyaépület, amiben egy szobában alszik hét gye­rek és egy felnőtt. A konyhá­ban eltört a mestergerenda, ál­landóan beázik, nem éppen Kánaán.- Ha a jó Isten is úgy akarja, akkor még idén beköl­tözünk az új házba - újságolta boldogan Ilona, - amihez a telket az önkormányzattól kaptuk ingyen. Az anyagiakat a szociálpolitikai támogatás­ból teremtem elő, nem pedig a pletykában említett módon - tette hozzá mérgesen. Épülget a nagycsalád jö­vője, igaz, egyelőre a havi 45- 50 ezer forintos jövedelemből nem nagyon jut semmire. Há­lás szívvel gondol Varró Ilona az önkormányzatra, amely szemmel kíséri családja sor­sát, s amennyire lehet, anyagi­lag is támogatja, valamint azok a barátok is helyet kap­nak a szívében, akik mindig mellette maradtak jóban- rosszban. Pókász Endre Donatella és édesanyja boldogsága egyaránt teljes Zákányszéki gyermekek citeráztak felsőfokon Túrkevén „Ez a világ legjobb társasága” A túrkevei Madarász Károly népdalkor jubileumi műso­rán lépett fel a Csongrád me­gyei Zákányszéki citerazene- kar. A hangszerek mögött gyerekek álltak, némelyik a meglehetős magasra állított asztalt is nehezen érte fel. A kis zenészek belopták magu­kat nemcsak a közönség, de a nézőtéren helyet foglaló Ká- vássy Sándor, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Népzenei Bi­zottság elnökének szívébe is. Az együttes vezetője, Monoki Lajos elmondta, a gyerekek a kisközség művészeti alapisko­lájába járnak. Az alapfogásokat ott sajátítják el, amit a próbák során tökéletesítenek. Kettő-öt éve ci teráznak. Immáron a harmadik „csikó” citeraegyüt- tessel léphetnek a közönség elé. A keviekkel Deszken találkoz­tak, az ottani népdalosok húsz­éves jubileumán. A túrkevei polgármester produkciójuk lát­tán hívta meg őket. A községben élénken él a népdal szeretete, könnyű volt a tehetséges kis csapatot létre­hozni. Az alapművészeti iskola népszerű a gyerekek körében, oda minden évben sokan je­lentkeznek. A zenekar tagjai ti­zenegy-tizenhat évesek. A tizenegy éves Janói Blanka, a legkisebb citerás el­mondta, mindössze egy éve ze­nél a nagyok között. Édesanyja kérdezte meg tőle, lenne-e kedve a zenekarban játszani: a felelete természetesen az volt, nagyon szeretne. A nyári citera- tábor után került be a csapatba.- Nagyon szeretek Lajos bá- csiékkal játszani. Szerintem ez a világ legjobb társasága - mondotta a zenészpalánta. S. CS. J. A keviekkel Deszken találkoztak először Olaszországban lép fel a Járműjavító férfikara A Róma melletti kisváros­ban, Marcellinában mű­ködő Corale Polifonica Marcellinense lassan évti­zedes kapcsolatot tart fönn a Szolnoki MÁV Járműja­vító Férfikarával. Ez idő alatt többször is ellátogat­tak egymás nevezetesebb rendezvényeire. Most a szolnokiak utaz­nak Marcellinába szep­tember 24-én, s kétszer lépnek föl. A szombati hangversenyen együtt sze­repelnek a helyi kórussal és a szlovákiai Galántáról érkező Kodály Daloskör­rel. -ba­Utazási szokások Nem szeretik a csoportot Ha az utazók létszámát te­kintjük, akkor ez az idén nyáron több mint 10 száza­lékkal magasabb volt, mint tavaly. Ám az árbevételen ez nem így tükröződik, mert a turisták általában az ol­csóbb árfekvésű lehetősége­ket keresték. Mint az IBUSZ szolnoki iro­dájának vezetője, Tóth László elmondta, ezen a nyáron a legnagyobb érdeklődés az apartmanos, autóbuszos uta­zással történő üdülések iránt volt. A görög szigetek, a görög- országi lehetőségek továbbra is népszerűek voltak. Spa­nyolország kissé veszített a vonzásából. Olaszországba is jóval kevesebben utaztak, aminek hátterében az áll, hogy az idén elég magas árat szabtak az olaszok. A horvát tengerpart az utóbbi években a menő kíná­latok között szerepel, első­sorban a közelsége miatt vonzó. Nemcsak külföldre utaztak a megyénkből, sokan válasz­tottak belföldi kínálatot, leg­inkább a Balatont, hegyvidé­ket. A belföldi utaztatásnál a forgalomnövekedés 20 száza­lék, ami jelzi, hogy hazánk adottságait is kezdik újra föl­fedezni. Régebben népszerű volt az őszi szezon is, elsősorban olyan családoknál, ahol a gye­rekek már kinőttek az iskolá­ból. Ma sincs ez másképp: míg itthon hűvösebbek lettek a napok, a mediterrán tenger­partok (Adriai-tenger, Égei- tenger, Földközi-tenger és a többi) még most is kelleme­sek. Az ide szóló utakra októ­ber végéig telt ház van. Az utóbbi évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy átren­deződnek az utazási szoká­sok: az egyéni turizmusnak van jövője a csoportossal szemben. Az utazók ma már nem tartják kényelmesnek, célszerűnek, hogy csoporthoz igazítsák üdülésüket. P. E. Képviselői mérleg a ciklus utolsó évében „Újonc” az Országgyűlésben Dr. Horváth József a betegség miatt lemondott Tóth István he­lyett az idén májustól képviseli az MDF-et az országgyűlésben. Árra kértük, beszéljen rövid képviselői tevékenységének ta­pasztalatairól, és árulja el, milyen tervei vannak a jövőre.- Május 22. óta vagyok képvi­selő, tehát igen rövid ideje. Amikor megkérdezték, milyen elképzeléseim vannak, azt vála­szoltam, hogy be kell illesz­kednem egy kialakult rendbe, ahol majd megmondják, hogy milyen munka vár rám.- És milyen munkát kapott?- A Magyar Demokrata Fó­rum frakciója 19 tagú, tehát jut munka bőven mindenkinek. Én a környezetvédelmi bizottság­ban dolgozom. A környezetvé­delmi kabinet vezetője lettem, létre kellett hoznom egy szak­embergárdát, gondoskodni a párt környezetvédelmi prog­ramjának elkészítéséről. Az első rész már megvan, ezt akár úgy is tekinthetem, hogy átes­tem az első megmérettetésen.- Honnan származnak kör­nyezetvédelmi ismeretei?- A karcagi ÁNTSZ főor­vosa voltam, az a terület közel­ről érintkezik a környezetvéde­lemmel. De a kabinetben van­nak ennek a területnek olyan szakértői is, mint Kovács Gyu- láné dr. vagy dr. Tóth Albert, hogy csak a megyeieket említ­sem.- Úgy fogalmazott, hogy a karcagi ANTSZ főorvosa volt.- Főállású képviselő vagyok, olyan ez számomra, mint egy munkahely. Igyekszem a tőlem telhető legszínvonalasabban végezni. Szerencsém is volt, mert a bekerülé­sem után hamaro­san olyan törvé­nyek kerültek na­pirendre, amelyek megtárgyalásakor kompetensnek éreztem magam, amelyekhez hozzá tudtam szólni, és hozzá is szóltam.- Hogy érzi ma­gát a Parlament­ben?- Jól. Miután a szakmámban szólalhattam meg, szakkérdé­sekkel foglalkoztam, nem érzé­keltem olyan politikai viharo­kat, amelyek sok képviselőtár­samat megviselik. Nincsenek politikai konfliktusaim. Leg­alábbis egyelőre.- Hogyan tart kapcsolatot a választókkal?- Ezen a területen sajnos vannak nyomasztó adósságaim. Listás képviselő vagyok, így nincs kerüle­tem, de ott van ne­kem az egész me­gye. Sajnos az időhiány szorít, de ahogy megtanu­lom, hogyan lehet a munkát a legcél­szerűbben végezni, erre is lesz idő.- Indul-e a választáson?- Hatvankét éves vagyok, és nem vágyom politikai karrierre. Egyéni kerületben semmikép­pen nem indulok, ezt a lehető­séget átadom a fiatalabbaknak. Ha azonban a párt úgy dönt, hogy listán elindít, azt válla­lom. De ha a megyében talál­nak nekem az MDF érdekében végezhető munkát, azt is szíve­sen vállalom. B. A. KRESZ-változás, már élesben Hétfőtől életbe léptek a KRESZ-módosítás egyes rendelkezé­sei. Talán még nincs késő, mindenképpen érdemes átnézni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Igen ám, de miből tájékozód­hat a közlekedési szabályokat betartani igyekvő polgár? Ami a legbiztosabb, az a Ma­gyar Közlöny 52. száma. Ez tar­talmazza ugyanis a KRESZ-t módosító rendeletet. Aki nem jut hozzá ehhez a hivatalos ki­adványhoz, az legfeljebb a sajtó által közölt tudnivalókra, rosz- szabb esetben a szájhagyomá­nyokra támaszkodhat. Informá­cióink szerint ugyanis jelenleg nincs olyan kiadvány a keres­kedelmi forgalomban, amiből felkészülhetnének a vezetők. Emlékeztetőül azért néhány fontos dolog címszavakban: változtak a vasúti átjárón való áthaladás szabályai, de újdon­ságok vannak a veszélyes anyagokat szállító járművekkel kapcsolatos előírásokban is. Nem árt utánanézni a bizton­sági öv, a távolsági fényszóró használatának sem, és jobb, ha tájékozódunk a jelzőlámpákon alkalmazható új jelzésekről is. A rendőrség közlekedési szolgálata természetesen foko­zottan ellenőrzi majd a módosí­tott szabályok betartását. Ak­ciót is szerveznek kifejezetten erre, a vasúti átjárókat különö­sen figyelemmel kísérik majd. Ha a szabályokat ismételten, durván megszegő sofőrrel akadnak össze, természetesen a büntetés sem marad el, ilyen esetekben a szabálysértési felje­lentés dukál. A közlekedési rendőrök egyébként elsősorban a diffe­renciált, figyelmeztető jellegű intézkedésekkel igyekeznek a közlekedőket a szabályok be­tartására ösztönözni. -hgy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom