Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

* LÁTOGATÓBA« A TISZAZUSBAN * ÚJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN * ÚJ «ÉPLAP * LÁTOGATÓBA« & TISZAZUGBAN * ÚJ NÉPLAP * LÁTOGATÓBAN Ä TISZAZUGBAN * ÚJ HÉPl&P * LÁTOGA Tőkeerős befektető kellene Termálvíz a Tisza partján Egy holland-magyar kft. hat évvel ezelőtt készítette el Rákóczi- falva Tisza-partjának a rendezési és hasznosítási tervét Akkor sajnos az amerikai befektető visszalépett a beruházástól. A Tisza árterének érintetlensége adja a rákóczifalvi part szépségének a titkát A terveket azóta is őrzik, csak hát a településnek nin­csen annyi pénze, hogy bele­vágjon egy komolyabb be­fektetésbe. Pedig a parthoz közel fűrott termálkút van, melynek 80 Celsius-fokos a vize, sőt, ezt lehetne szén-di- oxiddal is dúsítani, hiszen Rákóczifalva határában na­gyon gazdag föld alatti lelő­helye van a gáznak. Erre épült volna a régi be­fektető terve is, hogy a ter­málvíz és a Tisza együttesen csábítaná Rákóczifalvára a pihenni és felfrissülni vágyó turistákat. Melegebb napokon most is rengeteg embert lehet a Ti­szánál látni, pedig nem ép­pen a legjobb a vízminőség. A Szolnokról gyakorlatilag tisztítás nélkül érkező szennyvíz bizony eléggé ri- asztólag hat a fürdőzőkre. Az önkormányzat próbál­kozott már táborokat szer­vezni az egyelőre üres gát menti területre. Sikere is volt az ötletnek, sőt, már faházak építését ter­vezték, amikor sajnálatos módon az egész terv lelke és kivitelezője meghalt. A lehetőségek tehát óriá­siak, ám még kihasználatla­nok. Jó hír a befektetni vá­gyóknak, hogy rövidesen a folyó vizére sem panaszkod­hatunk, megépül ugyanis a szennyvíztisztító a szomszé­dos megyeszékhelyen, s nem szennyezik többé a Tiszát. Már csak egy tőkeerős be­fektető kellene, akinek a se­gítségével turistaparadi­csommá lehetne varázsolni a falvai partot, mely a szakem­berek véleménye szerint ide­ális lehetne például csónak- kikötőnek. Valamit mindig építenek Martfű főterén. Most többek között a református templom mögötti urna­háznál dolgoznak a szakemberek, hogy minél hamarabb végső formát öltsön a Szent István tér. A tér díszburkolata már kész, s a parkosítással is jól haladnak. Az oldalt írta: Pókász Endre Fotók: Mészáros János, Csabai István Ünnepi kiállítás Rákócziújfaluban nyílt kiál­lítása nemrégiben Bata Mi­hálynak, a szomszédos Rá- kóczifalván élő festőmű­vésznek. A tárlatot a rákó- cziújfalui művelődési ház emeletén tekinthetik meg az érdeklődők. Levélírásból munkahelyek Martfűn „Csak” hétköznapi siker Lapunk hasábjain már olvashattak arról, hogy Martfűn is nyitott egy üzemet a fővárosi székhelyű Főkefe Kft., ahol mozgáskorláto­zottak fogják az úgynevezett „dörzsi” fémsúrolót készíteni. A budapesti gyár Martfűre csábításában döntő érdemei vannak a helybéli Ferenczi Ti- bornénak, aki a mozgássérült és rokkantnyugdíjas csoport nevében levélben keresett meg összesen tizennégy céget, s felajánlotta munkaerejüket.- Nyolc helyről érkezett vá­lasz, köztük volt a Főkefe Ipari Kft. levele is - mondta Fe­renczi Tiborné. - A polgár- mester felajánlott ingyen egy épületet, melyben augusztus 1- jén kezdődött meg a munka. Egy gondunk van csak, hogy nagyon hiányzik a telefonvo­nal. Az új üzemben dolgozó mozgáskorlátozottak az egyébként elég szerénynek mondható jövedelmüket egé­szíthetik így ki. A hírek szerint jó példaként szolgált Ferenczi Tiborné szervezkedése, mert egyrészt létrehozott egy való­ban működő és dolgozó cso­portot, másrészt felkeltette a versenyszellemet másokban. Azóta többen próbálkoznak ily módon munkahelyet teremteni a településen.- A hétköznapi problémákat a jószívű, hétköznapi emberek oldják meg - magyarázta a kezdeményezés sikerét Fe­renczi Tiborné. Szánkózódomb épül a futballpálya mellett Kukorica helyett szabadidőközpont Rákócziújfalun nemrégiben felújították az egykori tsz- központot, helyén nyílt meg a Vállalkozók Háza. Az elmúlt hetekben az útról nem látható munkák folytak a művelődési ház mögötti parkban. Lassan felépült, s mára már át is ad­ták a Rákóczi Kulturális Sport- és Szabadidőközpontot. Az újjáépített főtér mögött gyönyörű kis park terül el. A játszótér tágas, főként fából ké­szült játékok „uralják” a legif­jabbak birodalmát. Az építtetők az idősebb korosztályra is gon­doltak, bizonyítja ezt a szabad­téri színpad, a tűzhelyek és jó néhány pad. Szerencsés megoldás, hogy közel van a kultúrház, fedett és szabad tér szinte összekapcso­lódik. Aki mostanában ellátogat ide, Bata Mihály 27 képéből nyílt kiállítást tekinthet meg. Akad egy szabványméretű focipálya is, amely a park mel­lett terül el. Nem kis munkát je­Ekkor még dolgoztak a munkások a színpadon lentett az itt dolgozó közhasznú dolgozóknak egyébiránt a ját­szótér szabaddá tétele, hisz nem is olyan régen még kukorica termett rajta. Azóta birtokba vették a legkisebbek, a focipá­lyán a helyi aranylábúak gya­korolnak, de jut hely bármelyik sportolni vágyó ifjúnak és öregnek egyaránt. Mire beköszönt az első hó, elkészül a kis szánkózódomb is - használata szintén nem kor­hoz kötött. Egyedüli feltétel a .jármű”, de hát anélkül tényleg nem lehet... Sz. M. T. Kicserélték Rákóczifalván a fedett piaccsarnok csúnya kapuját. Amint látható, a fából készült kerítés valóban jól mutat. , ,Bezárt” kultúra Kunszentmárton. A Városi Művelődési Ház augusztus 18-ig bezárta kapuit. Ennek az oka most nem valamilyen javítás, hanem egyrészt a nyári uborkaszezon, más­részt pedig a szabadságolá­sok. Augusztus 18-tól lesz újra nyitva a kultúra kun­szentmártoni fellegvára, ad­dig mindenki a megérde­melt pihenését tölti. Megszűnik az egyik óvoda Nagy változások történtek mostanában Cibakházán. A már lapunkban is meg­írt létszámleépítések mel­lett szeptembertől az álta­lános iskola első osztályo­sai veszik birtokukba a te­lepülésen csak piros óvo­dának hívott intézményt. Többen sérelmezték az önkormányzatnak ezt a döntését. A település veze­tői a következő tényekkel igyekeznek meggyőzni az elégedetlehkedőket: a de­mográfiai adatok szerint a csökkenő gyermekszám Cibakházán is megfigyel­hető, s az ovisok a másik óvodában is elférnek. A Szabadság téren lévő, úgynevezett szülőotthonos iskolából (valamikor szü­lőotthon volt itt) költöznek át az elsősök. A megoldás szerencsés volt abból a szempontból, hogy a Szabadság téri épü­let állaga nagyon sok kí­vánnivalót hagyott maga után. Nyugalom és csend a festészet egyik titka Egy kis óegyiptomi kalandozás Sok híres festőművész halt már meg nyomorban a világ- történelemben. Ahhoz, hogy ma valaki a festészetnek hó­doljon, más, pénzkereső pol­gári foglalkozást kell válasz­tania. A rákóczifalvi Sipos Norbert tehetségét senki sem vitatta soha. 0 igyekezett olyan ke­nyérkeresetet felkutatni, ami­ben kedvét is leli. Jelenleg egy kisújszállási könyvkiadónak dolgozik, könyvek illusztrációit készíti el. Kemény munka, napi tíz-tizenkét órát kell az asztal mellett ülni, de ha jó akar lenni az ember, akkor azért meg is kell dolgozni.-Másodikos voltam a szol­noki Tiszaparti gimnáziumban, amikor végleg eldöntöttem, mi akarok lenni. Tanárhoz jártam, és készültem a felvételire, ami végül nem sikerült. Ha komolyan gondolja az ember, akkor meg lehet élni a festésből - vélekedett Norbert. Ő pedig igazán meg is tesz érte mindent. Könyvillusztrációk elkészítéséhez olyan professzi­onális felszerelést vásárolt, amivel gyakorlatilag mindent meg tud csinálni.- Megtanultam ezzel a retus­pisztollyal festeni, ami egyálta­lán nem könnyű dolog. A leg­utóbbi könyvhöz, aminek a ké­peit én festettem, összesen száz képet kellett megrajzolni. Ez négy hónapi kemény munka. Sokak számára már ez is maga a művészet, ám Norbi sokkal igényesebb önmagával szemben. .- Nem tekintem magam mű­vésznek - vallja -, az független a pénztől. Egyébként is, a mai festészet már nem a képről szól, hanem ami körülötte van. És ha ez a művészet, akkor én nem akarok művész lenni. Számtalan kiállításon lát­hatta már a huszonhárom éves festő képeit a nagyközönség. Saját elmondása szerint szereti a hagyományos, megszokott formákat, s annak ellenére, hogy nem mutathat fel képző- művészeti diplomát, senki nem nevezhetné amatőrnek. Egyéb­iránt erről is elég sajátos Sipos Norbert véleménye.-A tanár által tanulok meg rajzolni, rávezet az egyes tech­nikák megtanulására. Egy te­hetségtelen ember nem lesz jó festő csak mert tanárhoz járt. A rajzot oktató szakember fel­gyorsít minden folyamatot, amire nagy valószínűséggel hosszú idő alatt maga is rájön az ember. Különben is, nem szeretnék azért főiskolára járni, hogy azt mondják, „Ez igen, jó a színharmóniád!” Ha kívánhatna, akkor csendet, nyugalmat varázsolna számára az a bizonyos jó tündér, ami Sipos Norbert szerint elengedhetetlen a nyugodt alkotómunkához. A retuspisztollyal gyönyörű dolgokat lehet csinálni

Next

/
Oldalképek
Tartalom