Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-05 / 181. szám
1997. augusztus 5., kedd Megyei Tükör 5. oldal Mi a véleménye a lakástakarék-pénztárakról? Szinte már közhely, de nagyon is igaz: a mai fiatalok lakáshoz jutási esélyei nem túl biztatóak, önerőből ezt megoldani szinte egyenlő a lehetetlennel. A nemrégiben indult lakástakarék-pénztárak nyújtotta lehetőségek talán enyhíthetnek e gondon. Vajon mi erről az emberek véleménye? Bathó Károly (tanár, Jászberény): Akinek nincs pénze vagy szülői részről támogatottsága, annak nagyon nehéz a helyzete, függetlenül a lakástakarékpénztáraktól. A belépési összegek rendkívül magasak, aki pedig havi tízezer forint felett fizet, az már olyan szinten áll anyagilag, hogy akár már most vehetne lakást magának. Aki viszont kevéssel száll be, az nem sokat segített magán. Nem vagyok pesszimista, de akinek nincs pénze, az nősüljön vagy menjen férjhez .jól”, mert a fizetéséből élni és lakásra is gyűjteni nem tud. Valakiknek mindez biztosan megéri, csak éppen nem azoknak, akik rá lennének szorulva. Bíró Árpád (igazgató, Szolnok): Pesszimista vagyok, mert ismerem a jelenlegi lakásépítési és -eladási árakat. Több mint a semmi, de nem sokat ér ez a segítség. Az ötletet jónak tartom, de az alapvető problémák nem oldhatók meg ezúton: ha sokan a rezsit sem tudják kifizetni, akkor miből telne lakásra nekik? Régen sok idő, ma mindenekelőtt sok pénz kell a lakás- szerzéshez. Nehéz tehát fiatalnak lenni, de szülőnek se köny- nyű. Csernák Lászlóné (pénztáros, Szolnok): Nagyon nehéz kilátások vannak a fiatalok előtt. A lakástakarék-pénztárak körül nagy még a bizonytalanság: az infláció alighanem el fogja vinni a megtakarítás nagy részét. Sajnálom a fiatalokat, mert a családalapításra sem jut pénz, nemhogy lakásra. Matyók István (nyugdíjas katonatiszt, Szolnok): Nehéz helyzetben vannak, mert kölcsönhöz manapság nem egykönnyen lehet hozzájutni. Különösebben nem foglalkoztam a lakástakarék-pénztárakkal, a feltételeket sem nagyon ismerem, de a 6 százalékos kamatszint jónak tűnik. Akinek folyószámlája van, az egyébként viszonylag könnyebben juthat hitelhez, csak hát ilyennel kevés fiatal rendelkezik. A régi tapasztalat, hogy az építkezés elindításához kell nagy összeg, nem a befejezéséhez: így-úgy meg lehet szerezni a továbbiakat. Vallyon Kázmér (postás, Ti- szasüly): Úgy érdemes belevágni, ha az embernek van tőkéje. A szegények és a középréteg egy része számára ez megoldhatatlan feladatot jelent, mert amihez ők hozzájuthatnak, az legfeljebb lakásfelújításra elég. Bár ez még mindig jobb szerintem, mint állampapírba fektetni a pénzt. Ez a lehetőség végül is annak jó, aki jómódú vagy támogatják a szülei. Nyolc év „gyűjtögetés” után lesz ez különösen érdekes. Baráth Tibor Jó ütemben halad a rákóczifalvai Szabadság tér átalakítási munkálata. Az augusztus 20-ára elkészülő Hősök parkjában helyezik el az ’56-os kopjafa mellé azt az emlékoszlopot, amely az 1944-es bombatámadás áldozatainak állít emléket. fotó: csabai istván Már nem divat a füzetcsomag Bár még tombol a nyár, azért egyszer - pontosan szeptember elsején - egy új tanévhez érkezünk. Amit a vakációzó nebulók nem annyira várnak - de ugyanígy tartanak tőle az ekkor mélyen a pénztárcájukba nyúló szülők is. A mai gazdasági helyzet miatt talán leginkább a szülőket viseli meg a tanév kezdete. Ugyanis ilyenkor kell megvásárolni a tanszereket és mindent, ami egy diáknak szükséges, ami ma már nem olcsó. Az előre elkészített füzetcsomagot már nem látni a polcokon, sokkal inkább ingyenes tanszerlistákkal találkozhat a „kedves vevő”. Ami annyit jelent, hogy a listán 55 eszközt felsoroltak (van, amiből egy nem is elég), hogy milyen ajánlott osztályonként. Ezekből természetesen minden iskola mást kér, a füzeteken kívül, ami általában mindenhol egységes. Bár vannak üzletek, ahol a szülő kérésére még összeállítanak füzetcsomagot, 478-tól 750 forintig. Általában a szülők kész listával mennek, amit még az iskolában kapnak. Több boltban már volt füzetakció, amit többé-kevésbé kihasználtak. Van, ahol még ezután tartanak akciós árusításokat. Igazi rohamra nem számíthatunk, mert a sok szülő apránként gyűjti be a szükséges tanszereket, és nem általánosítható az sem, hogy mit vásárolnak. Van, aki megveszi a drágább, szebb szereket is, de van, aki az iskolakezdéshez csak a legszükségesebbet vásárolja meg. -fzsMedencéről medencére Nyári „felhők” a strandok felett A fürdőzők számának az időjárás szab határt. Felvételünk Cserkeszölőn készült. így, a nyári szezon közepén a megyei strandok forgalmáról érdeklődtünk - ami az időjárás függvényében igen változatos képet mutat. Szolnokon jelenleg két strand és egy uszoda üzemel: a Tisza- ligeti, a MÁV és a Damjanich. A Tiszaligetin május 31-től augusztus 31-ig, 8 órától este 7 óráig lubickolhat mindenki. Pál János, a strand vezetője elmondta, hogy a nyitástól eddig körülbelül 31 ezer vendég volt. A napi jegyárban szerepel a csúszdahasználat is. A MÁV-strandon pillanatnyilag a bezáráson gondolkodnak, mivel az időjárás miatt nem volt bevétel, amiből működtek volna. Pataki József, a MÁV SE elnöke szerint talán megoldható lesz a nyitva tartás, de csak részlegesen. A Damjanich uszodában jó időben hétköznap napi 1400-1500 für- dőző is megfordul, míg hét végén 2000-2500 - ezen felül még a napi 500 bérletes. Berekfürdőn az előző évhez képest nincs csökkenés, hétköznap átlagban 1000, míg hét végén 3000 vendéget számláltak. Különleges szolgáltatásuk a július elsején megnyílt szauna. Cserkeszőlőn a termál- és gyógyfürdőben idén sok a külföldi, főleg német vendég, és még mindig több a nyugdíjas - a gyógyvíz és a gyógykezelés miatt. A bevétel átlagban százezer forint felett van. Tiszafüreden a közepesnél kicsit gyengébb volt a forgalom az elmúlt héten az időjárás miatt. Rédei Ferenc, a strand vezetője elmondta, hogy a külföldiek adják a vendégek ötven százalékát. A napi forgalom általában 1000 felett van, természetesen csak jó időben. Jászárokszáliáson az ötévi üzemeltetés alatt ez a második legrosszabb év. Ezért az időjárás okolható. Hét végén körülbelül napi 1000, hétköznap 300-400 strandolót számolunk - mondta Bohács Imre, a strand vezetője. A kunhegyesi termálstrandon jó időben napi 300-400 vendég fordul meg, ebből a külföldiek tíz százalékot képviselnek. Jászberényben hétvégenként átlagban 800 vendég, hét közben ennek fele látogat el a strand és termálfürdőbe. Öt medence nyújt felüdülést az ide érkezőknek, ahol a napijegyben szerepel a csúszdahasználat is. F. Zs. Munkanélküliekből szervezték az új brigádot Üzleti partnert keresni csak óvatosan Óvatosan kell üzleti partnert keresni. Először csak kisebb munkával, megrendeléssel „megkóstolni” egymást, mit tud, milyen a másik. Aztán ha már megvan a bizalom, lehet szó többről is - ez a szolnoki Quartz-Bau Építő Kft. „ars poeticá”-ja. A közeg, amelyben a kft. és más hasonló vállalkozások dolgoznak, igen kemény. A piacnak sokszor még logikája sincs, mert ha volna, nem történnének meg olyan dolgok, amit már számtalan helybeli vállalkozás szóvá tett: hogy lehet az, hogy az elmúlt évek szolnoki nagy- beruházásainak jó részét nem szolnoki cégek nyerik, akik aztán szolnokiakkal csináltatják meg mégis - alvállalkozói minőségben - a munkát? Sőt, olyanra is van példa, hogy külföldi a kivitelező, és szolnoki céggel végezteti el a feladatot. Talán több lokálpatriotizmus kellene a pályázatot meghirdetők szívébe. Maga a Quartz- Bau is találkozott már ilyennel, sajnos, Kecskeméten. Ott ugyanis azért veszítették el az egyik pályázatot, mert a beruházó kijelentette: csak kecskeméti cég lehet a kivitelező. A kis cégek nap mint nap érzik kiszolgáltatottságukat a piacon. Egy kis céget anyagilag súlyosan érinthet, ha például a megrendelő nem fizeti ki a munkát, vagy nem fizeti ki 100 százalékig, mint ahogy ez előfordul nem is egyszer. Annak, hogy a cég életben maradt, számtalan titka van, például az, hogy majdnem minden pénzt visszaforgattak a kft.-be. Építettek Pesten iskolákat, dolgoztak Nagykőrösön kórházban, a Jászságban az Electroluxnak. Büszkék arra, hogy rájuk bízták a Postabank épületének külső rendbetételét, és ők végzik a most készülő szolnoki szennyvíztisztító mű összes építészeti és magasépítészeti munkáját. Nem áll tőlük messze a karitatív tevékenység sem. Az új brigádjukat például csak a munkanélküliekből szervezték. Annak idején, amikor a Hetényi kórház egyik belgyógyászatán dolgoztak, a munkájukért kapott pénzt befizették a kórház alapítványára. P. É. Negyvenegy éve festi a túrkevei Alföldet - Csodabogárnak tartották a faluban Bátorság kell az ecsetfogáshoz- Már gyermekkoromban is rajzolgattam. Nagyanyám téli estéken festegetett nagy csomagolópapírosokra, s a szabadon maradt részekre saját figuráimat rárajzolhattam - mondja az elmúltra emlékezve Füleki Gábor túrkevei festőművész. Immáron negyvenegy éve, a tanárképző elvégzése óta örökíti meg nagy valósághűséggel a mester az alföldi tájat. Festőiskolát nem végzett, az inspiráció nagymamájától származik, aki hosszú téli estéken gyakorta festegetett. Tanári és festői pályáját a Nyírségben kezdte. Mint mondta, a falu, ahol tanított, csodabogárnak tartotta, mivel soha nem láttak még festőállványt. Gyakran körülállták, amikor a faluhatárban vagy az utcákon szétpakolta festőkészségeit. Nyolc évig bírta idegenben, aztán hazaköltözött Túrkevére. Hívta, várta a Kunság, a Hortobágy- Berettyó. A festészetet grafikákkal és akvarellel kezdte. Máig őrzi a főiskolán készített portréit. Tizenöt év után tért át az olajra. Először vászonra, majd annak nehéz kezelhetősége miatt a későbbiekben farostlemezre dolgozott. Elsősorban a Kunság és a Berettyó festőjének tartja magát. A táj, a vízpart változása mindig ad a művésznek témát. Nyáron ritkábban fest, elfoglalja a kert, a ház körüli munka. Az ecsetek a rossz idő beköszöntével kezdenek alkotó táncba a farostlemezen.- Csak akkor találtam értelmesnek a napomat, ha valami maradandót alkothattam- hangsúlyozza. Az a meglátása, hogy most érettségizett lányának jó a kézügyessége, képlátása, de nincs elég bátorsága, hogy ecsetet fogjon a kezébe. Tárlata legutóbb tavaly volt, Lakitelken. Amíg a Kevi Kör működött, szerte az országban szerveztek kiállításokat, de sajnos a művészeti csoport megszűnőben van. Idén még szeretne Mezőtúron kiállítani barátjával, a szintén kevi 7a- lamasz Lajos szobrászművészszel.- Sokáig szeretném még a Kunságot festeni, mert maradtak terveim. Célom, hogy mindig jobbat alkossak, mint tegnap - beszélt a jövőt illető elképzeléseiről a mester. Füleki Gábornak szeptemberben Nagyszalontán, az Arany János Emlékmúzeum Galériáján nyílik Talamasz Lajos szobrászművésszel közös kiállítása. scs Mindenüket ellopták Egyszerűnek és kellemesnek ígérkezett annak a szolnoki baráti társaságnak a nyaralása, akik Abádszaiókon a Szabadvízű strand ifjúsági táborában töltöttek egy hetet. A sors azonban beleszólt az üdülésbe: a fiatalok sátrai közül az egyik a benne levő értékekkel együtt az egyik éjszaka eltűnt. A kempinget éjszakánként kutyás őr vigyázza. A társaság a biztonság kedvéért a portásfülkétől pár méterre, egy kivilágított területre verte föl a sátrát, de ez sem segített. A tolvajok kihasználták, hogy szombat este mindenki a koncerten és szórakozóhelyeken tölti az időt, és elvitték nemcsak az értékeket, de a sátrat is. A tettesek valószínű, hogy nem kidobták, hanem kivitték a nagykapun a lopott holmit úgy, hogy senki sem vette észre őket és senki nem szólt rájuk, még a szolgálatban lévő kutyás őr sem. A sátor végül megkerült, de ez enyhe vigasz a károsultak számára. A feljelentést megtették természetesen, de a Tiszafüredi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetőjétől megtudtuk, a nyomozás még folyamatban van, a tetteseket keresik. Somodi Károly műszaki-idegenforgalmi csoportvezető hatáskörébe tartozik a tábor működtetése. Lapunknak elmondta, a 300 forintos napidíj nem foglal magában biztosítási díjat, a vendégek értékeiért tehát nem tudnak felelősséget vállalni ilyen ár mellett. (A kérdés csak az, vajon ezt közlik-e a vendéggel is a bejelentkezéskor? -G.Z.) A nagyobb biztonság magasabb díjakat von maga után. Az egy kutyás őr helyett akkor többen felügyelnének éjszakánként. Somodi Károly a szolgálatot teljesítő éjjeliőr felelősségéről csak a nyomozás befejezése után nyilatkozik. G. Z. Füleki Gábor fotó: t. a.
