Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23 / 196. szám

Memóriabővítés Akik már hosszabb ideje használnak számítógépet, azok számára valószínűleg nem ismeretlen a csalódottságnak az a fajtája, amit akkor érzünk, midőn a hón áhított legújabb programcsodát beszerezve, azt az otthoni gépünkre feltele­pítjük és először elindítjuk. Majd a kereskedőnél, barátnál, ismerősnél látott „villanásnyi” betöltődés helyett, csak vá­runk, és várunk, és várunk... ...míg a program végre elindul. Ha elindul. A továbbiakban pe­dig bármiféle művelet elvégzése örökkévalóságnak tűnő má­sodperceket vesz igénybe. Ha mindez bizonyos W-vel kezdődő operációs rendszer környezetében, a merevlemez szakadatlan kerregése közepette történik, majdnem biztosak lehettünk ben­ne, hogy kevés a memóriánk. A memória bővítése különösen akkor indokolt, ha gépünk­ben 486-os vagy Pentium kategóriájú processzor „dobog” és a memória 8 megabájt vagy annál is kevesebb. Feltétlenül bőví­tenünk kell, ha a Windows 95-öt, illetve az azon futó program­jainkat használni is szeretnénk, és nem csak „bámulni a lassan pergő homokszemeket”. Ebben az esetben 16 MB a minimum, 32 MB az ajánlott memóriaméret. Szerencsére a legtöbb gép memóriája egyszerűen bővíthető, és hála Bill Gates-nek a memória olcsóbb mint valaha. Mielőtt azonban elrohannánk a boltba, jól tesszük, ha bele- pislantunk gépünk belsejébe és a hozzá adott kézikönyvbe, hogy kiderítsük milyen típusú memóriamodult és hány darabot szerezzünk be. SIMM vagy DIMM ? Ami azonnal szembeötlik, az a memória külső mérete, felépíté­se. A SIMM a Single In-line Memory Modul rövidítése, 30 vagy 72 érintkezős változatban fordul elő, míg a DIMM a Dual In-line Memory Modul 168 érintkezővel rendelkezik. Az alap­lapon található csatlakozók méretéből látható, hogy a gépünkbe milyet tehetünk. Fontos tudni, hogy a memóriamodulokat az alaplapon cso­portokba (angolul: Bank) szervezik, és egy ilyen csoporton be­lül a memória típusa, mérete nem keverhető és egy-egy csoport­nak vagy üresnek vagy teljesen feltöltöttnek kell lennie. Néz­zünk egy konkrét példát! Tegyük fel, hogy gépünkben jelenleg összesen 8 MB RAM van, két darab 4 MB-os SIMM formájá­ban a BankO-bm, és ezen kívül még a Banki-ti alkotó két üres csatlakozó áll rendelkezésünkre. Ha 16 MB-ra akarjuk rendsze­rünket továbbfejleszteni akkor két darab 4 MB-os SIMM mo­dult kell vásárolnunk, egy darab 8 MB-ossal nem fog működni. Ha két darab 8 MB-os modult teszünk a BankUbe, akkor 24 MB memóriával fogunk rendelkezni, ha’pedig'a fiónfcö-ban ta­lálható két 4 MB-os modult is kicseréljük 8 MB-osra akkor 32MB-ot kapunk. FPM, EDO vagy SDRAM ? Az azonos tokozású és méretű RAM-okból is léteznek különfé­le típusúak. Ha 486-os vagy nem mostanában vásárolt pentiu- mos rendszert használunk, valószínűleg Fast Page Mode (FPM) RAM-unk van. Az FPM RAM-ot a valamivel gyorsabb Extended Data Out (EDO) RAM követte, de ma már van egy újabb memóriatípus, a Synchronous Dynamic (SD) RAM, amely 100 MHz-es buszfrekvenciáig a kért adatokat késedelem nélkül (szinkronban) képes szolgáltatni és így az eddigieknél sokkal nagyobb sebességet tesz lehetővé. Ezt a fajta memóriát azonban csak a legújabb (VX és TX chipsettel ellátott) alaplap­ok támogatják, a kézikönyvből deríthetjük ki, hogy a miénk al- kalmas-e ilyen modulok befogadására. Sebesség és paritás A memórialapkák sebességének jellemzésére azt az időt adják meg, ami a kívánt adat „megrendelésétől” a kimeneten való megjelenéséig eltelik, ez általában 60, 70 vagy 80 nanoszekun- dum. Mindig olyan sebességű RAM-ot tegyünk az alaplapba amilyet a leírása meghatároz, lassabbal nem fog működni, gyor­sabbat fölösleges. A memóriamodulok lehetnek paritásosak, paritás nélküliek, vagy álparitásosak, a paritásos modulokban van egy extra chip, amely hibaellenőrzési célból a paritásbiteket tárolja, az álparitá­sos pedig „úgy tesz” mintha tárolná a paritást, holott valójában képezi azt. Általában az alaplapok képesek mindegyik típust ke­zelni, de csak egységesen, keverni ezeket sem szabad. Cs. G. mnmI A Microsoft Internet Explorer 4.0 végleges ver­ziója szeptember 30-án kerül a piacra. Az első béta-verzió kibocsátását követően egy hét alatt több mint 1 millióan töl­tötték le a szoftvert, amely nem csupán egy egyszerű böngészőprogram, hanem egy kis operációs rendszer upgrade önmagában. Az Explorer beépül a Windows 95-be, a felhasználó a gépén található file-ok közt is „böngészik”. A program letölthető lesz a Microsoft hivatalos oldalairól. A Windows 3.x és Macintosh platformokra készült változatok valószínűleg egy-két hónappal később jelennek meg. A MATÁVCOMMAL SZÖVETKEZVE NYERT AZ ELENDER Internet-elérés a középiskoláknak Az Elender Kft. nyerte a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium által középiskolai Internet-szolgáltatásra kiírt pályázatot. A pályázat nyertesének 64 Kbps sávszélességű Internet-kap­csolatot kell létesíteni majd üzemeltetni 900 középiskolában, 200 általános iskolában és 20 pedagógiai intézetben. A teljes hálózatnak, melyhez lyázatán kívül az Euroweb Kft tartozik egy központi ún. moni- és Datanet Rt. pályázatát találta Minisztérium az Interneten - http://www.mkm.hu toring rendszer is, 1998. au­gusztus végéig kell elkészülnie. A múlt pénteken tartott tájékoz­tatón Racskó Péter informatikai igazgató elmondta, hogy a hat független szakértő műszaki szempontból az Elender 3 pá­megfelelőnek, a Banknet Kft-ét nem. A műszaki szempontok után az árajánlatokat hasonlí­tották össze, majd a két szem­pont összesítése alapján az első és második helyre az Elender egy-egy pályázata, a harmadik helyre pedig az Euroweb pályá­zata került. Az Elender alvállal­kozóként a telefonalközpontok építésével foglalkozó, 100%- ban Matáv Rt. tulajdonú Matávcom-ot és a hálózati rendszerintegrátor Answer Kft- t jelölte meg. A 64 Kbps sáv- szélességet ISDN kapcsolattal kívánja biztosítani, melyet az ország minden részében az adott területen hangátviteli koncesszióval rendelkező táv­közlési szolgáltatótól rendel meg, - ez jelenleg az ország te­rületének 70%-án a Matáv Rt. Az iskolánkénti 1 Kbps-es nemzetközi sávszélességet a (Matávban érdekelt) Deutsche Telekom, a Francé Telecom és a Sprint által létrehozott Global One biztosítja. A minisztérium két heten belül megköti az Elenderrel az öt évre szóló szer­ződést és a cég ígérete szerint márciusra a rendszer 50%-a ké­szen lesz. Racskó szerint a szer­ződés teljes összege körülbelül 3 milliárd forint, de egyelőre csak az erre az évre elkülönített 3-400 millió megléte a biztos. A tájékoztatón ugyancsak beje­lentettek, hogy egy-két héten belül több internetes tartalom- fejlesztéssel kapcsolatos pályá­zati felhívás jelenik meg a Köz- beszerzési Értesítőben. Iskolai Internet angol módra A Pavilion nevű dél-kelet angliai regionális Internet- szolgáltató felajánlotta, hogy a Cable and Wireless közreműködésével minden angol iskolát beköt az Internetbe iskolánként évi 2500 angol fontért (800 000 Ft) és ugyanakkor vállalja, hogy 15 fontot fizet az isko­láknak a tanárok vagy szü­lők által beszervezett min­den egyes új Internet-elő­fizetőért. Ez azt jelenti, hogy egy egy iskolának évente mindössze 175 új előfizetőt kell találnia a Pavilion számára, ahhoz, hogy a saját Internet-kap­csolatának a költsége meg­térüljön. A Pavilion által kí­nált „SchoolNet” szerződés- csomagban benne van az ISDN vonal kiépítése, an­nak teljes évi díja, a megfe­lelő router, a domain név és a levelezéshez szükséges SMTP szolgáltatás. Az alapcsomagban kínált ISDN-kapcsolat egyszerre 29 felhasználó csatlakozását teszi lehetővé. A Pavilion vállalja, hogy az iskola tan­árai számára Internet-tan- folyamot biztosit a szerző­dés részeként. A projektről további részletek: hüp:U- www.schoolnet.paviIion.net Egerek és Emberek Magyar siker Amerikában Fusion ‘97 elnevezéssel programversenyt szervezett a Micro­soft az egyesült államokbeli Orlandóban, amelyre a világ min­den részéből 250 szoftvert neveztek be. Ezek egyike az Európa Kereskedelmi Bank megbízásából magyar informatikusok által kifejlesztett , Farkas elnevezésű banki alkalmazás volt, amely végül a verseny egyik fődíját nyerte el. A banki kategóriában egyébként összesen öt díjat osztottak ki. A programot a HypermediaSystem Kft. fejlesztői a bank dol­gozóival közösen alkották meg azzal a céllal, hogy a pénzinté­zet fiókjaiban megkönnyítsék az ügyfelek gyors kiszolgálását. Nem kell félniük a 2000. értől a Novell fel­használóknak A Novell minden termékét megvizsgálja abból a szempontból, hogyan viselkednek a 2000. év eljöttével. Ha szükség van javításra, az összes szoftverhez 1998 végéig megielenjetik a javítókészletet, a jövőre megjelenő szoftvereket (n int { éldául az LntranetVfare tpssítését, a Moabit) p^dtg már az; lapo ;tól az ezr dfordulfra \áüó tekintettel /észítik„lA.,„ etV 'are 3.x-et ilie ően m<% nem született tMités, hogy » No 'ell azt is feltíl vizsgálja, mert a fegebbi hálózati operádos rétid szelt még széles körben használják. Eddig inkább csak a nagygépes adat- feldolgozó programokat tartották a 2000. évtől veszélyeztetet­tnek, ám az alkalmazások és a hálózati operációs rendszerek is széles körben használják az időmegjelölést az együttműködés­ben és a címtárszinkronizációban. Internet-rendőrség Ausztráliában Az ausztrál kormány Internet-rendőrség felállítását fontolgatja, amely a halon folytatott tranzakciókat felügyelné. A PARRA (Policy and Root Registration Authority) lenne a hálózati keres­kedelem és hitelesítés legfőbb felügyeleti szerve. Versenytársat kap a WEBTV Az Oracle leányvállalata, a Network Computer befejezte a Netscape által alapított Navio Communications megvásárlását. Az olcsó hálózati számítógépekre specializálódott vállalat a te­levízióra helyezhető webbönészők piacán kíván versenybe szállni a Microsoft által nemrégiben megvásárolt WebTV cég­gel, de több nagy amerikai szórakoztatóelektronikai cég is beje­lentette, hogy dolgozik a készülék saját verzióján. A. Microsoft Apple részvényeket vásárolt A bostoni Macworld Expo-n Stevefiobs, az Apple egykori ala­pítója jelentette be a nagy hírt: a Microsoft 150 millió dollár ér­tékben Apple részvényeket vásárol. „A Microsoft csak szavaza­ti joggal nem rendelkező részvényeket vesz” - közölte Jobs a résztvevők megkönnyebbülésére, akik allső hírt óriási moraj­jal fogadtak. .Az Apple igazgatótanácsa két tag kivételével le­mondott. Új tag lett Larry Ellison, aJOracle elnöke és maga Steve Jobs is. Elnököt egyelőre még mindig nem választottak. A Microsoft fejleszteni fogja Office és Internet Explorer prog­ramcsomagját Macintosh platformokra, scAtóbbi a jövendőbe­li Mac OS verziók beépített böngészőpnpramja lesz. A Micro­soft a részvényeket niacijjaate^eszi, sdWurekfratására az Apple papírjainak értéke málMpicggcf'^százátáckal emelkedett a tőzsdén. Felbomlott a DVD-konzorcium A Sony, a Philips és a Hewlett-Packard bejelentette, hogy nem tárgyal tovább a DVD-konzorciumban reszt vevő másik hét céggel a DVD-RAM (a digitális videolemez írható változata) egységes szabványáról. A Nihon Keizai Shimbun értesülése szerint a három cég önálló szabványt készített, amit már be is terjesztettek az Európai Számítógépgyártók Szövetségéhez (ECMA), amely egy éven belül dönt az ügyben. A Sony szóvi­vője elmondta, hogy a DVD-konzorciumban szereplő tíz cég áprilisban kialakított egy közös DVD-RAM szabványt, de a há­rom renitens jobbnak találta saját szabványát, mint a közöset. Itt a Netcaster. A www.netscape.com-ról letölthető a Netscape Communicatorhoz tartozó Netcaster program végleges változata. A Netcaster az ún. webes tartalomszóró csatornák „vevőkészüléke”. A Netcaster végleges változatá­nak a használatához le kell tölteni a Communicator leg­újabb, 4.02-es verzióját is, csak ezzel működik. A program felhasználói több, mint 600 előre definiált csatorna közül válogathatnak, köztük olyanokból mint a Walt Disney, a CBS Sportsline, az MTV Online „műsora”, vagy az „üzleti” kategóriában az ABCNews és a CNN. Web-adás a Marsról Ahogyan annak idején Armstrong holdra lépését a televízió, napjainkban a Pathfinder Mars-expediciót az Internet, ponto­sabban a World Wide Web hozza kézzelfogható közelségbe. Kihasználva az új média, tévével szembeni egyik legnagyobb eló'nyét, az interaktivitást, mi magunk dönthetjük el, hogy mit nézünk meg, nem vagyunk időhöz kötve, szabadon válogatha­tunk a töménytelen mennyiségű információ között. A NASA Web oldalaira, illetve valamelyik hozzánk közelebb eső tükörszerverre ellátogatva, az expedíció egyes napokra le­bontott megfigyelési eredmé­nyeiből csemegézhetünk. Ezek formája változatos, vannak itt álló és mozgóképek, élő közve­títések az irányítóközpontból, meteorológiai és csillagászati adatok. Ha tetszik óráról-órára figyelemmel követhetjük a marsjáró „állapotát”, elmélyed­hetünk a kőzetminták vizsgála­ti eredményeiben, vagy egysze­rűen csak gyönyörködhetünk a marsi tájban, és kereshetjük a képeken a marslakók nyomait. Milliókkal együtt részesei lehe­tünk a kalandnak. Mars Pathfinder - Welcome to Mars! - Microsoft Internet Explorer Sz*rka*zt*a <Jg'ús Sadvoocek Súgó : A o S 3 Q e- s Vissz« leéHöfta r«ss«é$ Kezdőlap •Cerasöi. Kesbap; NycrrM.: ; //sunsrte euc dk/mers/defoutt html Ái C­Posta ; Mars Pathfinder Welcome to Mars! Check nut Mar» <«So*>iaS Sol 4" 4H The latest from the S«4>w< Siat*.« ; 20 August 1997 6:00 pm Pacific Daylight Time (GMT -7 hrs.) Nets webstte update 21 August 1997 We are now operating within the extended mission plan. The latest information will be released as it becomes available. IljWftr.SSMüft what is Sojourner doing this sol, latest pictures (updeted 20 August 1997) A Sol 47-48-i, azaz augusztus 20 -i megfigyelések, fotók, adatok a dániai http://sunsite.auc.dk/mars/ címről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom