Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

1997. augusztus 2., szombat Szatirikus Melléklet 11. oldal Pihenés után édes a pihenés. Walter Béla: A filozófus A bölcs Igura agg kora dacára a Vaszédán a zen tanára. Unokaöccse, kinek fejébe a tudás már mikrochipen csöppen, imigyen üzent:- Hű zent tedd félre mára! Naphosszat töröd kobakod hiába. Mondd, tata, min? Csak gubbasztasz a tatamin. Gondolod, hogy súlyosabb az érved, ha közben köldöksérved nézed? Mindennek, ó kérdem mi haszna? - érvelt tovább a mihaszna, s addig-addig nyomta a rizsát, győzködve Igurát, míg amaz beadta derekát, és kart karba fűzve indultak vágyaiktól űzve. De a vén tudóst a nyüzsgő Ginza nem hozta lázba, betértek hát egy csöndes teaházba. Hol a testnek megannyi cégére, számos hölgyike kérdi, az éjt ott töltik-e. A buzgó öcs válasza egy bögyös, faros - ki sajna éppen szabadnapos. Ám e gondot egy teli buksza- lám, ilyen a jen! ­megoldja egy szuszra, s tesz e parány malőrnek végére pontot. A lány pedig feladva kimenőjét oldja meg kimonóját. Pőre bőre megigézi Igurát, aki vállal egy nehéz figurát: a hölgy előtt térdelt egész áldott este, és a gésa köldökét leste.- Joli? Már a gimnáziumban is mindig feltűnési viszke- tegségben szenvedett...- Uff! Vajon itthon van-é hosszúláb testvérem? Az első körben Szombat délelőtti rekkenet. Az alföldi kisváros hangulatos fő­utcáján hátizsákos turista köze­ledik sietős, ám valahogy mégis rogyadozó léptekkel. Arca meg-megrándul. Fejét ide-oda tekergeti: butik butik hátán. Váratlanul meggyorsítja lép­teit, diszkrét üvegajtók egymás mellett: Damen, Herren. Két­ségbeesett próbálkozás - az ap­rócska intézmény zárva. Hő­sünk beront a szomszédos totó- zóba, de nincs szerencséje. Ekszkjúzmi, lép hozzám, s rö­viden kérdez. A vasútállomá­Ketten dumálnak- Jó NATO-t!- Talán jó napot?- Amióta jelöltek bennünket a NATO-ba, én már csak így köszönök.- Még népszavazás is lesz. Maga akarja a drága népszava­zást?- Akarja a radai rosseb, meg a koalíció!- Egyáltalán fel vagyunk mi már készülve a NATO-tag­ságra?- Hát a hadseregünket mos­tanában modernizálják...- Mivel látják el?- Modem stuplipuskákkal és fakardokkal.-Csak ne ironizáljon! vajon nyugati mintájú lesz a hadsere­günk?-Nem, Keleti! És György!!- Mondja, uram, lesz nekünk valami hasznunk a NATO-tag- ságból!-A jót mondjam vagy a rosszat?- Előbb a rosszat.- Uram, a kiskatonáinkat ki­rendelhetik a fejesek rendet csinálni, akár a zulukafferekhoz is!- És a jó?-A hadseregünk felzárkóz­tatásához viszont anyagi segít­séget kaphatunk...- Milyent?- Ilyen jó NATO-t, uram! (Közben jellegzetesen a karját lengeti.) Vége Donkó László son egészen biztosan ..., muta­tom az irányt, ám hősünk fel­méri a távolságot, és szomo­rúan ingatja fejét. Túl messzi. S az angol hirtelen eltűnik a szemközti ház, uram bocsá’ a polgármesteri hivatal épületé­nek egyik kiszögellése mögött. Majd simult vonásokkal elő­bukkan, ujjaival V-betűt mutat felém, s tova. Örök optimistaként mindig is sejtettem, hogy nekünk már az első körben csurran-cseppen valami. (WéBé) A vicc poénját, melyet a főso­rokban rejtettünk el, augusztus 7-ig várjuk szerkesztősé­günkbe. Címünk változatlan: Új Néplap, 5001 Szolnok, Pf. 105. Az úszómedence című, jú­lius 26-án megjelent rejtvé­nyünk helyes , megfejtése: Helikopter „Mondtam neked, hogy ne építsd közel az úszómedencét a garázshozA helyes megfej­tést beküldők közül az alábbi olvasóinknak kedvezett a sze­rencse: Barabás Petra Rákóczi­falva, Petőfi u. 30/b.; Békefi Mihály Békéscsaba, Petőfi u. 20/a. VII/30.; Hám Józsefné Szolnok, Karczagh L. u. 7. II? 20. Nyereményük Simon Béla: Szülőföldem, a Jászkunság című könyve, melyet postán küldünk el részükre. Életének 65. évében, hosszan tartó, türelemmel viselt súlyos betegsége után Kenézy Egon, a Vészfékgyár ny. osztályvezetője tegnap délután a Hetényi Géza kórházban váratlanul meggyógyult. ____- Tudod, az apjával nyaralt három hétig a szak- szervezeti üdülőben... Szigorított járőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom