Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-16 / 191. szám

Járványveszélyes helyzet több kultúrában Időszerű növényvédelem Az elmúlt időszak csapadékos, meleg időjárása rendkívül ked­vezett több növénybetegség fellépésének, azok gyors, járvány­szerű terjedésének. így több kultúrában alakult ki járványve­szélyes helyzet. A burgonyában és paradi­csomban a fitoftórás levélfol­tosság okoz gondot. A tünetek a levelek gyors elszáradásával je­lentkeznek, amely úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Jelen­leg a tünetek már a termésen is megtalálhatók. Uborkában a baktériumos levélfoltosság mellett a pero- noszpóra terjedt el nagy mér­tékben. A jellemző tünettel je­lentkező kártétel során több he­lyen a levelek leszáradása fo­lyamatban van. Vöröshagymában különösen a házikertekben pusztít a pero- noszpóra, ahol nem volt inten­zív a betegség elleni védekezés. A kártétel következtében a le­velek leszáradása itt is meg­kezdődött. Szántóföldi paprikatermesz­tésben a baktériumos levélfol­tosság okoz gondot. A kártétel következtében a növények le­velei lehullanak. Cukorrépában rendkívül erős cercosporás levélfoltosság alakult ki. A betegség számára kedvezett az időjárás, így a több helyen elmaradt növény- védelmi kezelés hatására már levélszáradás is található. A napraforgóban is a csa­padékos időjárást kedvelő be­tegségek terjedtek el nagyobb mértékben. Tragikus lehet a diaportés szárkorhadás to­vábbi gyors továbbterjedése. Már most található olyan nö­vény, mely kisebb érintésre a kártétel következtében eldől. Magas százalékban található a szürke- és a fehérpenészes rothadás is. Almatermésűekben a vara- sodás elleni rendszeres kezelés indokolt, mert a levelek után már a gyümölcsön is megtalál­ható a tünet. SzóTJ-ültetvényekben a pe- ronoszpóra jelenti a legna­gyobb gondot növényvédelmi szempontból. A tünet mind le­vélen és fürtön megtalálható, kezeletlen vagy elhanyagolt területen máris jelentős a kár­tétel. A peronoszpórán kívül a bogyón megtalálható már a lisztharmatfertőzés is. A fenti­eken kívül nagy gondot jelent az is, hogy megkezdődött a botritisz megtelepedése is, amely nedves körülmények között nagyon súlyos gondot okozhat a hátralévő vegetációs időben. Gabonatarlókon lucernában és egyéb ruderália területeken észleljük a mezei pocok inten­zív felszaporodását. Különö­sen gabonatáblákon volt meg­szokottól erőteljesebb a kárté­tele. Ha ez a tömegszaporodási folyamat tovább tart, akkor őszre mindenképpen számítani kell kártevő elleni védekezé­sekre. Az eddig felsorolt károsítok elleni védekezés mindenhol indokolt. Ellenük jelenleg csak rendszeres növényvédelmi te­vékenység nyújt megfelelő védelmet, feltételezve az ed­digi kezelések megfelelő haté­konyságát. A vadgesztenye-\exé\akná- zómoly lárvája a leveleket ak­názza. A kártétel következté­ben a levelek idő előtt lehulla­nak. Jelenleg még a második nemzedék lárvái károsítanak. A kártétel a további nemzedék miatt fokozódhat. Védekezni ellene a repülő imágók ellen valamelyik piretroidszárma- zékkal, lárvák ellen az előbbi és Nomolt vagy Dimilin keve­résével lehet. Kasza Imre JNK-Szolnok Megyei NTÁ . Vetés-előkészítés Befejezve a kalászosok beta­karítását, sok helyütt meg­kezdték már a tarlóhántást, az őszi vetések talaj-előkészíté­sét. Felvételünk a törökszent­miklósi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet területén örökí­tette meg az ágyekével szántó erőgépeket. FOTÓ: MÉSZÁROS Terjed az amerikai kukoricabogár Az amerikai kukoricabogár veszélyességére jellemző, hogy az USA kukoricaövezetében 30 éve kell ellene rendszeresen véde­kezni. Az okozott kár és a kezelések költsége együttesen évente több 100 millió dolláros veszteséget okoz a farmereknek. A faj (Diabrotica virgifera virgi- fera) - Európában először - 1992-ben jelent meg egy belg­rádi repülőtér melletti kukorica- táblán. Annak ellenére, hogy ez a kukoricára specializálódott kár­tevő vetőmaggal nem terjed, ri­asztó gyorsasággal telepszik meg a közép-európai térségben. Ká­rokat eddig csak Szerbiából je­leztek monokultúrás területekről, 1996-ban már 11 ezer hektáron. A magyar növényvédelmi szervezet 1995-ben kezdte meg az amerikai kukoricabogár ter­jedésnek megfigyelését a déli és délkeleti megyék országhatár menti szakaszain, speciális csapdák kihelyezésével. Ennek eredményeként az említett ha­tárvidék öt pontján már 1995- ben szórványosan megtaláltuk a bogár néhány repülő példányát. A megfigyelés 1996-tól az egész országra kiterjedt, és a kártevőt újabb területeken és növekvő egyedszámban mutat­ták ki. Az idei megfigyelések az amerikai kukoricabogár további teijedését mutatják. Idén Csong- rád megyében két gócponton már a kártevő lárváit és bábjait is megtaláltuk, bár a lárvakárté­telre utaló növénydőlés még nem jelentkezett. A betelepedés, felszaporodás és az inváziós fertőzési nyomás csökkentése érdekében a legha­tásosabb és egyben legolcsóbb védekezési mód a vetés váltás. A kukorica monkultúrás termesz­tésekor a kukoricabogár elleni védekezést új elemként be kell építeni a növényvédelmi tech­nológiába. Mind az imágó, mind a lárvák ellen alkalmaz­ható vegyszeres eljárások jelen­tősen megnövelik a költségeket. Hosszabb távon ez maga után vonja a vetőmag- és takarmá­nyárak növekedését, mely kihat az egész húsvertikumra, ily mó­don a nemzetgazdaságra is. A növény-egészségügyi ha­tóság folyamatosan nyomon követi a bogarak teijedését, és megtelepedésének lassítása ér­dekben a kártevő lárvájával fer­tőzött területeken vetésváltást rendelt el. Az amerikai kukori­cabogár fellépése kapcsán pél­dás nemzetközi együttműködés alakult ki a térség országai kö­zött. Rendszeresen tájékoztatják egymást a kialakult helyzetről, összehangolják a védekezési stratégiát. Magyar kezdeményezésre 1997-ben FAO térségi projekt indult Horvátország, Románia, Bosznia-Hercegovina és Ma­gyarország részvételével a kár­tevő teijedésének lassítására. Ennek keretében hazánkban Csongrád megye két fertőzött pontján, 80-100 hektáron szer­vezik az imágók ellen irányuló védekezési programot, melynek megvalósítására a napokban ke­rül sor. A magyar területen végrehaj­tandó vizsgálatok részét képezik annak a tervnek, amelynek kere­tében a FAO megpróbálja haté­konyan mérsékelni a károsító terjedésének ütemét, hiszen fel­számolása az európai kontinen­sen ma már nyilvánvalóan nem lehetséges. L. Z. Diplomával traktort vezet _________Házunk tája_________ C sipogó kannibálok A tenyésztők tapasztalhat­ják, hogy a csirkék olykor dühödten egymásnak esnek, s ez a fel-fellángoló kanniba­lizmus komoly károkat okoz az állományban. Voltaképp rossz szokásról van szó, amely általában tar­tási vagy takarmányozási hiá­nyosság következtében lép fel. Megszüntetni nehéz, ezért elsősorban a megelőzésére kell törekedni. Fontos, hogy az állatok ne legyenek túlzsúfoltan; egy- egy négyzetméterre 16-20 csirke jusson. Ügyelni kell a megfelelő hőmérsékletre és páratartalomra is. A napos­csibék fogadásakor 34-36 fok az optimális hőmérséklet, ezt egy hét múlva 30 fokra kell csökkenteni, majd hetenként 2-2 fokkal kell mérsékelni, így elkerülhető, hogy a túl magas hőmérséklet kanniba­lizmusra hajlamosítsa a csir­kéket. Gondoskodni kell arról is, hogy a takarmányban ele­gendő fehérje, ásványi anyag és nyers rost legyen. Adjunk az állatoknak a takarmánnyal 1,5 százalék Futort vagy Zeo- vitot, továbbá egy kilogramm takarmányhoz keverjünk egy deka konyhasót. Izgatólag hathat a túlságo­san erős fény is, ezért a szük­séges mértékben árnyékoljuk az ólat. Lengyel Zoltán Érdekes sors jutott a negyvenesztendős, Örmé­nyesen élő Szegény Sán­dornak. Diplomás agrár­mérnök, aki ha a sors vagy a munka úgy hozza, nem restell traktort, kombájnt vezetni vagy éppen ka­pálni. Nem másért, mert mezőgazdasági vállalkozó, és jelenleg betéti társasá­got vezet. Mintegy negyven hektárt művel, és az ehhez szükséges gépekkel is rendelkezik: az MTZ-ktől kezdve a kombáj­nig, vetőgépig, ekékig. Egy­koron dolgozott téeszben is, majd az élete úgy módosult, hogy saját erejére, eszére, szorgalmára kellett támasz­kodnia. A feleségével együtt két gyereket nevelnek: a na­gyobbik autószerelő lesz, a kisebb még az általános is­A napraforgó négyméteres, a diplo­más gazda ennek a fele sem fotó: m. j. kola padjait koptatja, ő növény- termesztő gépésznek készül. Szó se róla, pár év múlva elkel a csa­ládi segítség Szegényék farmer- gazdaságában. Ami az idei esztendőt illeti, a hideg, rossz tavasz ellenére jó­nak ígérkezik, hiszen pár hete annyi égi áldás érkezett, ameny- nyi néha három évben sem hul­lik. Mellesleg a gazda élő állat felvásárlásával is foglalkozik. Akkortájt a hízót lábon kilónként 230-235-ért vették. Mindebből kitetszik, aligha unatkoznak. A gyerekek sokszor meg is kérdezik: anyuci, apuci, mikor megyünk nyaralni? A válasz egyértelmű: most temérdek a munka, majd jövőre. Gubanc csak akkor adódik, ha végre el­érkezik a jövő esztendő, és mit ad az ég, a mikor megyünk nyaralni felvetésekre a felelet megint teljesen megegyezik a tavalyival. D. Sz. M. A Massey Ferguson üdvöskéje Az elmúlt évben 2300 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító amerikai mezőgazdaságigép- gyártó óriás, az AGCO Corp. új traktorsorozattal rukkolt ki a kö­zelmúltban. A népszerű Massey Ferguson 300-as sorozat utóda­ként bemutatott 4200-as széria a könnyű univerzális erőgépek családjába tartozik. A meghajtá­sukról gondoskodó Perkins mo­torok teljesítménye 52-től 110 lóerőig teljed, a nyolcféle erő­forrás háromféle sebességváltó­val kapcsolható össze. A világon a legtöbb traktort eladó Massey Ferguson a tetszetős formájú 4200-as sorozatot új hidraulika- rendszerrel, kényelmesebb és jobb kilátást biztosító fülkével és irányváltós oldalkapcsolású sebességváltóval látta el. Opti­malizálták az erőgép súlyelosz­tását, s javítottak a fordulóké­pességén is. Új kenyér, új ár? Még nem lehet tudni, meny­nyibe kerül majd az új lisztből sütött kenyér, de valószínű, hogy a legolcsóbb változat ára is átlépi a 100 forintos határt. A pékek szerint 125 forint lenne a reális ár - ez fedezné a költsé­geket és tisztes nyereséget is tartalmazna. A malmok étkezésibúza-szükség- lete 1,2 millió tonnára tehető, a felvásárlás javában tart. Az már most tudható: a sütőiparnak szál­lított liszt ára attól függ, hogy a malmok mennyiért jutnak a 28 százalékos sikértartalmú étke­zési, illetve feljavítható búzához. Ha kisebb lesz a kínálat, várható, hogy felmennek az árak. Ha a si­kértartalommal lesz gond, a mi­nőséget javító adalékszerek drá­gítják meg a búzaőrleményt. A kenyér árának alakulását azonban csak részben befolyá­solja a búza minősége és a liszt ára. Ezeknél döntőbb árformáló tényezőnek ítéli a sütőipari előál­lítási költségek alakulását Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Mint mondja, az év elején a központi intézkedések - az energiaár-emelés, az adómér­tékek módosulása, a tébéjárulék- változások - hatására természet­szerűen meglódultak az árak. Je­lentősen drágult az üzemanyag, a víz- és csatornadíj, a postai szol­gáltatások, a közlekedés is. A fo­rint csúszóleértékelése pedig az importból származó termékek árát növeli. Mindezek ellenére - az igaz­gató véleménye szerint - a sütő­ipari termékek árai az idén az inf­láció mértékén belül maradnak, várhatóan 17-18 százalékkal emelkednek. A gyártók előzete­sen a félbarna 100-105, a fehér 100-109, a házikenyér 110-115, a zsemle 10-12 forintos fogyasztói árát valószínűsítik. Werli József az idén az árak 10 százalékos emelésére lát esélyt. U. G. Gabonadilemma: eladni vagy tárolni? Gazdaságkutató szakember a búza árának várható alakulásáról A földművelésügyi miniszter a napokban türelemre intette a gabonatermelőket: ne siessenek a búza eladásával, a kedve­zőbb ár reményében érdemes várniuk néhány hetet az értéke­sítéssel. Ellenzéki agrárpolitikusok viszont ennek épp az ellen­kezőjét ajánlják a gazdáknak. Hegedűs Miklóst, a Gazdaság- kutató Rt. ügyvezető igazgató­ját arról kérdeztük, hogy a piaci elemzések és előrejelzések me­lyik véleményt támasztják alá.- Az időjárás ürügyén a ga­bonapiac egyes résztvevői igyekeznek az egyébként jónak ígérkező termést alábecsülni, s ily módon befolyásolni a piacot - mondja az igazgató. - Az árak felsrófolására tett kísérle­tek nyomán a tőzsdén fel is szökött az étkezési búza ára, de hamarosan vissza is esett. Az nyilvánvaló, hogy az idei búzatermés kedvezőbb a tava­lyinál, bár az időjárás rontott a minőségen. Ez azonban koránt­sem olyan mértékű, mint ahogy arról egyes értékelések, infor­mációk megjelentek. Várha­tóan nyár végére, ősz elejére megnyugszanak a kedélyek, és valószínű, hogy a tavalyinál egy kicsit magasabb szinten stabilizálódik majd az étkezési búza ára. A takarmánybúzáé vi­szont - a kiváló takarmányga­bonái terméskilátásoknak kö­szönhetően - feltehetően tartó­san nyomott lesz. Hegedűs szerint, figyelembe véve a világpiaci tendenciákat is, általában kiegyensúlyozott lesz a gabonapiac, a szerény mértékű árnövekedés mellett árrobbanásra, nagy árzuhanásra nem kell számítani. Legfeljebb a dollár drágulása befolyásol­hatja az árakat, de az sem olyan mértékben, hogy alapvetően át­rendeződne a piac. A gazdaságkutató szakem­ber tehát azt erősíti meg: ér­demes a termelőknek - leg­alábbis akik meg tudják oldani a raktározást - kicsit várni a búza eladásával. Annál is in­kább, mert nagy részük tör­lesztési és más kötelezettségek miatt nincs olyan eladási kényszerben, mint tavaly volt. Újvári Gizella Termesszen kukoricát kisebb költséggel! Az eddigi és a várható időjá­rás alapján ez az esztendő bővelkedik csapadékban. En­nek eredményeképpen nagy lesz a termésátlag, ugyanak­kor több pénzt kell majd köl­teni szárításra. Ugyanis csa­padékos, párás, hideg időben a kukorica nehezen szárad, lassan adja le a nedvességet, így előfordulhat, hogy a ku­koricát 25-35 százalékos szemnedvesség-tartalomnál kell betakarítani; s ezt kell szárítani 14 százalékra. Egy mázsa szemeskukorica ned­vesség tartalmának az 1 szá­zalékkal való csökkentése kö­rülbelül 30 forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy például 25 százalékos nedvességű és 6 t/ha-os termésnél a szárítási költség mintegy 20 ezer Ft/ hektáronként. A gyomos ku­korica nehezen szárad, szennyezi a szemeket és aka­dályozza a betakarítást. Ezen problémákra kínál megoldást a Glialka 480 Plus- os állományszárítás, többéves kísérletezés után fejlesztették ki ezt a szert és technológiát, amely során 35-40 százalékos szemnedvesség-tartalmú ku­koricát 2-3 1/ha-os Glialka dó­zissal kell kezelni. A kezelés után három héttel a Glialka 480 Plus teljesen leszárítja az állományt, és elpusztítja a te­rületen lévő gyomnövényeket is. A készítmény hektárkölt­sége kb. 3000-4000 forint, amelyhez kapcsolódik a kijut­tatás költsége, kb. 1000 forint hektáronként. (x) A növényállomány leszárításának költségváltozása (Ft/ha) Szükséges vízelvonás Termésmennyiség (tonna/hektár) %-ban 4,0 6,0 8,0 5% 6 000 9 000 12 000 7% 8 400 12 000 16 800 10% 12 000 18 000 24 000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom