Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-16 / 191. szám

1997. augusztus 16., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Törvényen kívül? Nem találnak jogszabályt a tiszasülyi anyaotthonra. Legalábbis ez derült ki a hivatal huzavonájából, megnyilatkozá­saiból. El lehetne merengeni azon, hogy ak­kor hogyan működik az országban kö­zel húsz anyaotthon, miért működhet lehetetlen körülmények között állami anyaotthon, és miért baj, hogy ez a nem állami is létezni akar. De nem is ez a fontos most. A leginkább irritáló ebben az egész ügy­ben a kategória, amit az anyaotthonra sütöttek: nincs rá jogsza­bály. Vagyis: törvényen kívüli. Miközben persze égetően szükség van rá. Nemcsak azoknak az édesanyáknak az esete példázza ezt, akik az anyaotthonban él­nek, hanem azoké is, akik kívül vannak e falakon, de sokkal jobb volna nekik, ha már ők is ott élnének. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szolnoki csoportja számolt be a napokban olyan édesanyáról, aki vagonban lakik a gyereké­vel. (Hol van ilyenkor a törvény?) A tiszasülyi anyaotthonnak kétségbeesetten telefonált Dunántúlról egy gyámügyes. Szeret­nének fölvetetni egy lányt, akinek az édesapjától született a gye­reke, és az apa jelenleg is zaklatja. (Hol van ilyenkor a törvény?) Rettenetesen nehéz dolga van nálunk azoknak, akik az eleset­teken akarnak segíteni. Főleg akkor, ha ezzel a feladattal nem az állam bízza meg őket, hanem saját maguk döntenek úgy, hogy életük egy részét ilyen célnak szentelik. Nem az anyaott­hon az egyetlen, amire nincs vagy nem volt jogszabály, aminek nem találják a működési formáját. Ezek az ügyek általában bukdácsolnak a hivatal útvesztőiben, és leginkább attól függ a sikerük, hogy mennyire elszánt, aki az engedélyekre, a támoga­tásra vár. Mintha közben mindenki elfeledkezne arról, hogy ezek az emberek magánszorgalomból állami feladatot látnak el. Az állam persze nem bírja erővel, figyelemmel a gondoskodást, nem tud annyi otthont, gondozóházat létrehozni, amennyire szükség volna. De akkor föl kellene karolnia azokat, akik he­lyette szerveznek meg ilyen menedékeket, szállásokat, otthono­kat, valamilyen ellátási formát a lét szélére sodródott emberek­nek. Mindenki tudja, hogy elkeseredett édesanyáknak, utcára ke­rült gyermekeknek ad helyet egy anyaotthon. Hogy működése nélkül még több lenne a csecsemőgyilkosság, a kétségbeesésé­ben öngyilkosságba menekülő édesanya. Egy ilyen otthon (és ez az ott lakók vallomásából is kiderül) sokszor az utolsó szal­maszálat nyújtja az anyának és gyermekének. Erre az utolsó szalmaszálra mondják most azt, hogy nem ismer ilyet a jogsza­bály! Az egészben az a zavaró, hogy a hivatal megkereste a választ arra, hogy miért nem működhet ez az anyaotthon. Jó volna, ha inkább arra kutatnák a feleletet az illetékesek, hogy hogyan is működhetne! Mert ha valami, amire szükség van, törvényen kí­vül találja magát, akkor mégiscsak a törvényt kellene módosí­tani, hogy férjen bele az is, aki kiszolgáltatott. .. //p(XuÁLA-(x Gyűjteményes kötet készül a földrajzi nevekből Magyarságmentés is Kisgyep, Rosszrét, Halesz. Határrészeket jelölő földrajzi nevek, ítélkezés mindegyik arról, eleink milyennek látták saját tulajdonú földjeiket. E kedves neveket a Cl, F5-ös tábla és más hasonló „förmedvények” váltották fel XX. századi történelmünk kifejezés­átalakító viharaiban. Van. aki a nevek mentésén fáradozik.- Egy klasszika filológus isme­rősöm még a ’60-as években javasolta, foglalkozzam a ne­vekkel - idézi a múltat dr. Far­kas Ferenc, a jászberényi főis­kola egykori tanára. - Akkor kezdtem hozzá a jászsági föld­rajzi nevek gyűjtéséhez. Aztán a második kötet is megszületett a Tiszazug neveivel.- A volt szolnoki, török­szentmiklósi és tiszafüredi járás földrajzi neveinek gyűjtésén, kiadásra előkészítésén dolgo­zom jelenleg. Számos, a témá­ban korábban írt szakdolgozat, pályamunka létezik, amelyeket ellenőrzés alá kell vonni. Mező­túron egy volt tanítványom összegyűjtötte a város belterü­letének földrajzi neveit. Vele is felvettem a kapcsolatot.- Véleményem szerint el­múlt a huszonnegyedik óra. A népi tudatban élő nevek össze­gyűjtése a legsürgetőbb. A het­ven év felettiek még emlékez­nek a nagytáblás művelés előtti elnevezésekre. Izgalmas met­szésponthoz érkeztünk. Ismer­jük a téeszvilág névanyagát, még fellelhetők élő kútfők a megelőző időszak neveivel kapcsolatban, a felszabdalt nagytáblák új tulajdonosai pe­dig keresik a régi neveket, vagy jobb híján újakat adnak.- Szerintem a földrajzi nevek kutatásánál magyarságmentés­ről is szó van. S. Cs. J. „Tetszik a szakma, nem bántam meg, hogy rendőrnek mentem” Túl az első bilincselésen Már jó néhány hete, hogy a rendőr-szakközépiskolás, egyelőre még próbaidejüket töltő egyenruhások megkezdték szakmai gyakorlatukat megyénkben. A fiatal őrmesterek a rendőrkapi­tányságokon teljesítenek szolgálatot a már tapasztalt kollégáik „védőszárnyai” alatt. Törökszentmiklóson közülük nyolcán járulnak hozzá a köz- biztonság védelméhez. Látoga­tásunkkor Janek József és Bo­kor László őrmesterek voltak éppen szolgálatban. Janek őrmester örül, mert most azt teheti, amit szeret: „tanítómesterével”, Kónya Zsolt főtörzsőrmesterrel rója a miklósi utcákat.- Gyakorló szolgálaton va­gyunk, tehát mindent meg kell ismernünk. A közrendvédelem, a közlekedés, az igazgatásrendé­szet és persze a fogdaszolgálat is feladatokat jelent számunkra. Ez utóbbival kapcsolatban sincs semmi bajom, ezt is el kell látni. Az igazsághoz azért hozzátarto­zik, hogy nem ez a rendőrök álma. En sem ezért járok isko­lába, hogy a fogva tartottakat kí- sérgessem a vécére. A járőr az kinn van az utcán, ő aztán igazán tehet a közbiztonságért és a megelőzésért - vallja szakmájá­ról a fiatal tiszthelyettes. A törökszentmiklósi illető­ségű Janek József már elmond­hatja magáról, hogy túl van az első éles bevetésén. Egy szom­bat éjjeli szolgálat alkalmával ugyanis betörőket értek tetten. Az intézkedés sikeres volt, a gyanúsítottakat megbilincselve állították elő a kapitányságra. Bokor László számára most talán egyhangúbb az élet. Fehér ing és tányérsapka helyett ő most szürke gyakorlóruhát visel, merthogy ez dukál a rácsok kör­nyékén a fogdaőri szolgálato­soknak. A kedélyes fiatalembe­ren szemmel láthatóan még nem fogott ki a bezárt életmód: - Nincs itt semmi gond, addig jó, amíg én vagyok az őr a fogdá­Fogdában, és mégis derűsen ban - tréfálkozik. Persze a fiatal őrmesternek is volt alkalma már a kinti zsaruéletbe beleszagolni. Lakóhelyén, Kengyelen az ot­tani körzeti megbízott, Faragó Sándor mellett ismerhette meg e szerteágazó ismereteket igénylő mesterség fortélyait. László, társánál idősebb, ő már 26 éves családapa. Mint mondta, sok mindent kipróbált már, mielőtt elszegődött a rend őrének. A középiskolát meg­előzően éppen gyesen volt, nem kockáztathatták neje biztos pe­dagógusi állását. Hiába, a mun­kahelyet Kengyelen is meg kell becsülni. A fiúk azt tervezik, hogy egy esztendő múlva, amikor a pró­baidő leteltével „igazi” rend­őrökké válnak, akkor sem lesz­nek hűtlenek a miklósi kapi­tánysághoz. „Megszerettük ezt a helyet, és tetszik a szakma is. Nem bántuk meg, hogy rend­őrök lettünk” - állítják egybe­hangzóan. H. GY. A járőrszolgálat Józsefnek (balra) is jobban tetszik FOTÓ: M.J. Olykor egy szem őszibarack az ebéd Egyszerűen lenyűgöző A szandaszőlősi Nagy Erika kü­lönleges ismertetőjele, hogy 170 centi, 52 kiló, kék szemű, hosszú szőke hajú és nagyon csinos. A Tisza-tó-szépségversenyen ő lett lapunk különdíjasa. Van egy „mértékadó” ruhája: amikor ab­ban jól érzi magát, akkor minden rendben. Ha valahol szűk, akkor fogyókúra következik. Olyankor egy őszibarack az ebéd. Csinos, csinos! FOTÓ: I. cs. Erika húszéves lesz. Tavaly felvették a budapesti Könnyű­ipari Műszaki Főiskolára. Év­halasztást kért, mert érettségi után tovább maradt a szolnoki Ruhaipari Szakközépiskolában, és megszerezte a technikusi minősítést is. Jelenleg hostess- és manökenmunkákat vállal. Középiskolás éveiben remek röplabdásnak számított. Most aerobikedzéseken tartja rend­ben formáit, kordában a kiló­kat, mert azért enni is szeret. Legújabban Kiskunmajsán ver­senyzett, ahol megnyerte az elődöntőt, amiért kétnapos, két­személyes majsai üdülést ka­pott. Utána megnyerte a döntőt, amiért soproni hétvégét tölthet másodmagával teljesen ingyen egy szállodában. A vállalkozó szellemű urak figyelmébe ajánljuk, akik örömmel csatlakoznának Eri­kához, ne tegyék, már megvan a kísérő. Irigyeljük is érte a fia­talembert. D. Sz. M. A film másként mutatta Almásyt Az angol beteg című Os- car-díjas film ösztönözte arra a szolnoki Deák Zol­tánt, hogy Almásy László Ede életét, emlékeit ku­tassa. Ahogy kirajzolódott az igazság, ügy döntött, hogy a róla készült filmet már nem nézi meg.- A Magyar Repüléstörténeti Múzeum Alapítványt keres­tem meg, hogy milyen adatai vannak Almásyról. Az angol beteg című film híre ösztön­zött arra, hogy utánajárjak, ki is volt valójában a fősze­replő, Almásy László - me­séli Deák Zoltán. - Az ala­pítványon kívül sok segítsé­get kaptam a Repüléstörté­neti Társaságtól, Gudenus János Józseftői és a török­szentmiklósi Szabó Antaltól, akik már korábban is foglal­koztak az Almásyakkal. Kutatásai során az Almá- syak családfáját is megsze­rezte, levezetve a családi ágat a gyöngyösi Almásy Já­nostól egészen a filmhősig.- A fűmen kívül mi oka volt, hogy kutatni kezdett?- Az, hogy szeretem a tör­ténelmet. A valós tények fel­tárása közben egyre inkább rájöttem, hogy a filmben sok a fikció, hiszen ez egy sze­relmes kalandregény. Éz volt az oka annak, hogy a filmet már nem néztem meg.- Milyen érdekességekhez jutott a kutatások során?- Maga a valóság is elég regényes, hiszen a 2. világ­háborúban mint a magyar hadsereg tartalékos főhadna­gyát, Almásyt kikérte a né­met hadsereg. Az Afrika- hadtestbe osztották be, és sivatagszakértőként térkép­helyesbítési munkákat vég­zett. Határozott fellépése, jó megjelenése, nyelvtudása miatt közkedvelt volt felsőbb körökben, bejáratos volt az egyiptomi királyi udvarba is. A háború után népellenes bűntettel vádolták, de a ma­gyar népbíróság fölmentette. Téves az a hit, hogy gróf lett volna. Ugyan IV. Károly ide­jében szó volt a grófi rang adományozásáról a család­nak, de ez nem történt meg.- A filmben pedig Almásy maga is hangsúlyozza grófi mivoltát.- Az ősei között is volt olyan, akit grófnak szólítot­tak. Egyébként már Almásy édesapja is neves Ázsia- és földrajzkutató volt, a fia pe­dig a repülős hősök egyikévé vált élete során, és jelentős felfedezéseket tett Afrikában.- A film szerint Almásy a világháborúban halt meg.- A háború után külföldre távozott, Salzburgban halt meg, 1951-ben. Sírjának vé­detté nyilvánítása folyamat­ban van. Aki többet szeretne megtudni, az olvassa el Ka­sza József „A homok lo­vagja” című könyvét. P. E. Képviselői mérleg a ciklus utolsó évében Erősebb mezőgazdaság kell a csatlakozáshoz Dögéi Imre az FKGP képvise­lője az Országgyűlésben, és a párt megyei elnöke. Arra kér­tük, vonja meg eddigi parla­menti tevékenységének mérle­gét.-Ellenzéki képviselőként inkább szándékokról tudok beszámolni, hiszen nekünk nehezebb bele­szólni a dolgok menetébe. Az em­berjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban dolgozom, ez igen fontos területe a parlamenti munkának.- Említene néhány konkrét kérdést, amelyben elmondta a véleményét?- Például az állami és az egyházi iskolák finanszírozásában az egyenlő arányok kihar­colásában nagy részt vállaltam. Többször is felszólaltam ebben a kérdésben. Összesen mintegy hetvenszer kértem szót, az egyház­ügy, a mezőgazdaság és a környezetvédelem voltak a fő témáim.- Úgy tudom, a mezőgazdaság áll Önhöz legközelebb.- A frakción belül a mező- gazdasági bizottságban dolgo­zom. Több, ott kialakított el­képzelést terjesztettem a par­lament elé, változó sikerrel.- Véleménye szerint melyek a mezőgazdaság legfontosabb kérdései?- Erről nagyon sokat lehetne beszélni, csak kiemelni szeret­nék néhány fontos kérdést. Ilyen például a hitelezés; ez alapfeltétel a mezőgazdaság­ban. Eddig is volt hitel, de most szélesebb körű lesz. Ez azért is fontos, hogy erősebb mezőgazdasággal lépjünk az Európai Unióba. Ennek feltétele a gépesítés, a családi farmer- gazdaságok jövedelmezőségének növelése. Ez nem csak a növénytermesztésben, de az ál­lattenyésztésben is követelmény. Az ellenzék észrevételei ebben a kérdésben hatást gyako­roltak a kormány politikájára. A gépesítést il­letően fontos lépés lesz a törökszentmiklósi kombájn-összeszerelő üzem létesítése, amely háromszáz embernek ad munkát.- A képviselők munkájának csak egy ré­sze a parlamenti tevékenység. Hogyan tartja a kapcsolatot választóival?- Minden hónap első szombatján tájé­koztatót tartok a kisgazda alapszervezeti elnököknek, és erre vendégek is rendsze­resen jönnek. Az alapszervezetekben is tartok fórumokat, oda is eljönnek a párt­tagokon kívül a szimpatizánsok, érdeklő­dők, néha politikai ellenfelek is. Az esz­mecserék célja kettős. Egyrészt magam tájékozódom, összegyűjtöm a választók véleményét, s képviselem a parlament­ben, másrészt népszerűsítem is az FKGP eszméit.- Milyen ten’ei vannak a ciklusból még hátralévő időre?- Az eddigi munkát szeretném folytatni, a választásokhoz közeledve nagyobb se­bességre kapcsolva, és megfelelve a vár­ható törvénykezési nagyüzem követelmé­nyeinek. A parlamenti munkában azt is ér­zékeltetnünk kell, hogy a Kisgazdapárt ho­gyan kezeli az ország gondjait, ha győz és kormányzati tényezővé válik. B. A. Törődjön többet gombájával! Lapunk is hírt adott a Janssen-Cilag által finanszírozott úgy­nevezett Achilles programról. Lényege az volt, hogy lábszű­résre lehetett jelentkezni a háziorvosoknál, bőrgyógyászoknál. Cikkünk hatására sokan ke­resték fel az orvosokat. Mint dr. Dobos Zoltán-tó\, a Jans­sen-Cilag tudományos mun­katársától megtudtuk, a nemzetközi lábszűrőprog­ramban a nyugat-európai or­szágokon kívül Magyaror­szág és Lengyelország vett részt. Az adatokat Belgium­ban összesítették. Magyaror­szág sajnos „vezető helyen” szerepel, nálunk volt a leg­több jelentkezőnek gombás betegséggel fertőzött a lába. Az orvosoknál megjelentek 75 százalékánál észleltek gondot. Hogy mi lehet e betegsé­gek magas számának hátte­rében, arról pontos kimuta­tás nincsen. Csak sejteni le­het az okokat, például a nem megfelelő tisztálkodás, a ci­pők fertőtlenítésének elma­radása. Egyik fő „gombafor­rás” a strandok vizes lép­csője, zuhanyzója stb. A so­kak által oly kedvelt pihe­nési hely kedvez a gombás betegségek terjedésének. E magas arány azért is rendkívül szomorú, mert ma már tudják gyógyítani a láb gombás megbetegedéseit is. Még a régen gyógyíthatat­lannak hitt lábkörömgom- bára is van már több, hatásos gyógyszer. Egyrészt ezért is érdemes tehát a betegséggel orvoshoz fordulni, másrészt azért is, mert a gombás megbetege­dés sokszor utat nyit más fertőzéseknek, és ráterjedhet más testrészre is. pé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom