Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-09 / 158. szám
11. oldal 1997. július 26., szombat néplap SZÍNES OLDALAK A térképen kis félszigetnek tűnik, holott területe nagyjából akkora, mint a Dunántúl. Északi határa a La Manche csatorna, míg keleti és déli partjait a méltóságteljes Atlanti-óceán hullámai nyaldossák. Levegője szinte állandóan párás, így nem csoda, hogy minden zöld. Egykoron a kelták földje volt e baglyoktól hemzsegő terület, erről árulkodnak a sok helyen megtalálható, időszámítás előtt kétezer évvel emelt, titokzatos sírkamrákat rejtő hatalmas gránitoszlopok, kőasztalok. Ma az ősök leszármazottjai, a bretonok lakják ezt a vidéket, akik nagy erőfeszítések árán ápolják sajátos nyelvüket és a kultúrájukat. Nyugalmas hétköznapjaikat nemrégiben megyei kultúrmisszió „zavarta meg”. A Jászság Népi Együttest a Báli István vezette négytagú delegáció kísérte el azzal a céllal, hogy lerakja az együttműködés alapjait megyénk és Bretagne között. Mont St. Michel, az egyik turistalátványosság Kelet-nyugati irányban keresztülautózva Franciaországot utunk első állomása a Loire hosszú tölcsértorkolatában elnyújtózó kikötőváros, Nantes szomszédságában fekvő Nozay falucska. Ismerősök fogadnak, azok, akik már felkeresték régiónkat, amikor részt vettek az AGRYA megyei egyesülete által szervezett Agrárúton Európába szemináriumon, Szolnokon. Másnap a nagy tekintélyű vidékfejlesztési egyesület, a CIVAM helyi vezetőivel ülünk egy asztalnál. A kétórás eszmecsere eredményeként partnereinkkel megállapodunk abban, hogy érdemes együttműködnünk, elősegítendő elsősorban a fiatal agrárszakemberek tapasztalatcseréjét, hazánk uniós csatlakozását, a falusi turizmus fellendítését. A tárgyalások levezetéseképpen egy farmra invitálnak ebédre, ahonnan viszont csak órák múltán szabadulunk, vendéglátóink olyannyira érdeklődnek régiónkról, különösképpen mezőgazdaságunkról. A gazduram, hogy tovább marasztaljon minket, a kamrából felhoz egy régi italos üveget. Hamarosan kiderül: ezt a palackot a benne levő almapálinkával még a nagyapja rejtette el a németek elől a második világháború idején. Ilyen invitálást természetesen nem utasíthatunk vissza. Politikus skót dudával Bretagne szívében, Pontivy- ben Morbihan megye közgyűlésének alelnöke, Silfiac település polgármestere, Serge Moelo várja kis csapatunkat. Elvezet a szállásunkra, egy öreg, gránittömbökre épült, ízig-vérig breton házba, majd vacsorára hív otthonába. Az ínyenc ételek és kiváló borok társaságában sok mindent megtudunk Bretagne- ról és lakóiról, a bretonokról. Például azt, hogy ők a skótok és az írek rokonai, akik mindig is hangoztatták különállásukat, s ma is küzdenek saját nyelvük, hagyományaik ápolásáért. Nemsokára előkerül a mifelénk skót dudaként ismert hangszer, s a polgár- mester legnagyobb meglepetésünkre ízelítőt ad a breton népzenéből. A La Manche csatorna egyik festői öble felé haladunk autónkkal. Meghívásunk az*«gynevezett Smaragd-partabdk fekvő , St. Maloba szól, ahol úgy döntöttek, rendeznek egy olyan fesztivált, amely keresztmetszetet ad a világ folklórjából. A gyönyörű kis tengerparti városka utcáin éppen megkezdődik a résztvevők felvonulása, amikor odaérkezünk. A legkülönfélébb népi együttesek énekelnek, zenélnek, táncolnak végig a városon, Perutól Afrikáig, Skóciától az óceániai szigetvilágig. Jól megfér itt egymás mellett a skót duda és a pánsíp, a tamtam dob és a tangóharmonika, a középkori lovagjelmez és az ágyékkötős csendes-óceáni viselet. A színpompás kavalkádban csakhamar ismerős ritmusra leszünk figyelmesek, nemsokára pedig feltűnik a Jászság Népi Együttes csapata. A népviseletbe öltözött lányok és fiúk láthatóan zavart okoznak a nézők között, sokan nem tudják, hová is tegyék ezt az életteli, energikus táncot és zenét. A délutáni szabadtéri színpadi fellépéskor viszont már egyértelművé válik: a többezres közönség gyorsan szívébe zárta a jászsági fiatalokat. A tapsviharból ítélve úgy érezzük: a húsz ország 33 együttesét felvonultató fesztiválon ők aratták a legzajosabb sikert.- Köszönet a jászberényieknek, St. Malo- ban ma nagyon jó magyarnak lenni - fejtjük ki a település polgár- mester asszonyának, amikor fogadja a megye „külügyminisztere”, Báli István vezette kis küldöttséget. A La Manche után az Atlanti-óceánt vesz- szük célba. Muzillac nevű kis településen a népi mesterségek fesztiváljára várják a jászságiakat. A herényiek a falucska főterén több száz fős nézősereg előtt ismételten bizonyítják, hogy ők igazán értenek mesterségükhöz, a tánccal, a zenével egyszerűen lenyűgözik közönségüket. A hagyományőrzést egyébként Bretagne-ban nagy betűkkel lehetne írni - erről is meggyőződünk, amikor Silfiac polgármesMorbihan megye közgyűlésének alelnöke ízelítőt ad a breton népzenéből. Ősi kelta építmények Bretagne-ban Találkozó a régió hagyományőrző egyesületeinek vezetőivel téri hivatalában találkozunk a környék hagyományőrző egyesületeinek vezető képviselőivel. Persze mi is tudunk meglepetéssel szolgálni. Osztatlan elismerést arat az a videófelvétel, amely tavaly nyáron készült Abádsza- lókon és bepillantást enged az eurorégiók népi és sportjátékainak fesztiváljába, melynek folytatását éppen Bretagne-ban tervezik. Báli István csakhamar nem győz válaszolni, úgy záporoznak a szervezésre, a tapasztalatokra irányuló kérdések. Egy nyári éjszaka álma A tiszaszentimrei hagyományőrzők sikereinek színhelyére, Elzászba érve még nem sejtjük,, mi vár minket. A varázslatos Vilié völgyében fény- és hangjátékkal fűszerezett történelmi színdarabra vagyunk hivatalosak. Az előadás kezdetére mintegy hatezer ember zsúfolódik össze a hegyoldalon, hogy megtekintse a környék 18 apró településének közös produkcióját. A megye vezetőitől és a rendezőktől megtudjuk, nyolc esztendeje minden évben megrendezik az előadásokat, amelyek nemcsak a környékbelieket vonzzák, de a Rajna túlpartjáról, a szomszédos Németországból is sokan ruccannak át, hogy megtekintsék a parádés eseményt. A mostani előadást 45 egyesület 1500 tagja társadalmi munkában készítette elő hónapokon át. 550 amatőr szereplő kétezer, többnyire saját maga készítette jelmezben lép a közönség elé. A „színészek” közül a legkisebb öt, a legidősebb pedig elmúlt hetvenéves. Az előadás címe nemes egyszerűséggel: Egy nyári éjszaka álma. Az abszolút profi munkára valló tűzi és vízi játékkal, valamint a legkülönfélébb fényhatásokkal káprázatossá tett kétórás szuperprodukció, amely elénk tárja a térség történelmét a kezdetektől a római, francia és porosz uralmon át egészen a második világháború végéig, egyértelműen arról tanúskodik, milyen nagy dolgokra képes a települések, az emberek összefogása. Fotó és szöveg: Laczi Zoltán Pillanatképek a St. Malo-i folklór világfesztiválról Abol az óceán felfalja Európát