Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-09 / 158. szám

1997. július 9., szerda Megyei Körkép 5. oldal Turistacsalogató ökörsütés Az idegenforgalomban, vendéglátásban olykor furcsa szolgál­tatásokkal találkozhatunk. Az is eltér a hagyományostól, amire a tiszatenyői Kazinczi István és társa vállalkozik. A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor huszonkét éve Az ezerarcú puszta gazdagsága Ha nyár, akkor immár huszonhárom éve ez azt is jelenti egy­ben, hogy ifjú táborlakók „vernek tanyát” a nagy magyar ró­nán. A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor lelkes csa­pata így tett az idén is: a Hortobágyi Nemzeti Park egyik fiatal tölgyesében - mint arról már hírt adtunk - állították fel sátra­ikat a XXIII. természetvédelmi kutatótábor résztvevői. És ha már a hortobágyi kutató­táborokról van szó, feltétlenül ide kívánkozik egy kötet bemu­tatása. „Ohattól Meggyesig - A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor huszonkét éve ” - ezt a címet viseli az az össze­foglaló mű, melyet a Termé­szet- és Környezetvédő Taná­rok Egyesülete adott ki, dr. Tóth Albert szerkesztésében. A GATE Mezőtúri Főiskolai Ka­rának docense már a kezdetek­től döntő részt vállalt a kutató­táborok szervezésében. A huszonkét év alatt több mint ezer táborlakó részére szervezte meg Tóth Albert a nagy találkozást a természettel, olyan szerető gondoskodással, hogy a találkozás örök él­ménnyé, örök barátsággá ne­mesedjen. Talán ez a táborok legértékesebb öröksége - írta előszavában Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatója. A kötet határozott válasz azok szavaira, akik vitat­ják a hasonló táborok szüksé­gességét. A kitűnő botanikai, zoológiái tanulmányokat bár­melyik szakmai műhely szíve­sen tudná a magáénak. S ha valaki évek múltán visszatérve ismét bekapcsoló­dik a tábor munkájába, nem kell keresgetnie helyét, hiszen hazaérkezett. Ezt az otthonos­ságot foglalja keretbe a jól is­mert táj, az ezerarcú puszta. OHATTÓL MEGGYESIG A Hortobágyi Természttvédrimi Kutatólabor Jjus/urikéL évb 1&75-1996 A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával együtt elmond­hatjuk: reméljük, hogy még sok-sok évet fog megélni a ku­tatótábor, megőrizve és a ter­mészetvédelem javára fordítva azokat az örök emberi értéke­ket, amelyek eddigi munkáju­kat áthatották. -baranyi­Továbbképzés a kenderesi Horthy-kastélyban A népzenei hagyományokat tanulják ők ugyanis ökörsütést vállal­nak. Okörsütésről mindenki hallott már, de csak kevesen lát­tak ilyet „élőben”. A tiszatenyői fiatalok úgy nyolc évvel ezelőtt kezdték el ritka szolgáltatásukat. Legin­kább baráti társaságoknak sütnek. És hogy mi a jó ökörsütés titka? Mint Kazinczi Istvántól megtudtuk, vannak elárulható, meg nem elárulható részei. Az ötgyermekes családban fel­nőtt Laki Ida szerette a kis jász­sági települést, hiszen rengeteg gyermekkori, iskolai sikerél­ménye, története kapcsolódik Jákóhalmához. Itt kapta első színesceruza- készletét. Mivel jó tanuló volt, a négy elemi után tovább tanul­hatott. Ekkor már Pestre költö­zött az egész család, a polgári iskolában látta meg a tehetséget a fiatal lányban tanára. Iparrajz iskolába járt. Ezután egyenes útja vezethetett volna a képzőművészeti főiskolára, de felvételiztető tanára nem támo­gatta a szegény családból szár­mazók tanulását, felemelkedé­sét. így más után kellett néznie. Elvégzett egy kereskedelmi is­kolát, és egy építészeti irodában lett tisztviselő. A háború után Természetesen rendelkeznek egy ökörsütő berendezéssel. Azt annyira tökéletesítették, hogy már motor forgatja a húst. A titok: nem mindegy, milyen fűszerrel ízesítik a húst, hogyan gyújtanak alá, hogyan forgat­ják. Amikor a felső réteg meg­sül, az alatta lévőt grillsütővel tovább pirítják. A faszenet, amivel alágyújtanak, általában Szilvásváradról szerzik be.-paulina­vették csak fel a képzőművé­szeti főiskolára. Itt olyan mes­terek egyengették útját, mint Bernáth Aurél, Szőnyi István és nem utolsó sorban Pór Berta­lan. Évfolyamtársai közül kie­melkedett Kis István, aki már a diplomamunkájával elnyerte a Munkácsy-díjat. Ha nehezen is, de mindig meg tudott élni a művészetből. Büszke arra, hogy egyik képe a Nemzeti Múzeum állandó kiál­lításának anyagába is bekerült. A festőművészek napi gondjai­ról szólva lesújtóan vélekedett a képeladással foglalkozó galé­riákról. Mint mondta a rajtuk keresztül eladott képekből a művész szinte semmit nem kap, ezért szívesebben adja el alko­tásait közvetlenül egy-egy gyűjtőnek. banka A héten a kenderesi Horthy- kastélyban tartja a népdal­körvezetők továbbképzését a Magyar Művelődési Inté­zet (MMI) és a helyi önkor­mányzat. Mint dr. Bakos Imrémétől, a kenderesi Vadvirág Népdalkor vezetőjétől megtudtuk, a tava­lyi szigligeti találkozón hívta meg Kenderesre a hallgatókat Burányi Mihály polgármester és Pádár Lászlómé jegyző. A Kár­pát-medence magyar nyelvű te­rületeiről hatvan népdalkor és hangszeres együttes vezetője, tagja jött, hogy megismerked­jen az alföldi népízenei dialek­tussal, énekeket tanuljon a Vass Lajos Népzenei Szövetség te­hetségkutató versenyének díja­zott nótafáitól: özv. Pápai Jó- zsefnétól Kecelről, Simon Jó- zsefnétől Aradványpusztáról és Varga Jánosnétól Hosszúhe- tényből, az előadókkal pedig át­tekintse a csokorszerkesztés és műsorkészítés szempontjait is. A tábor vezetője Káka Rozália, a MMI főmunkatársa, a Vass Lajos Népzenei Szövetség tit­kára, akinek munkáját Bodor Anikó zentai népzenekutató, Borsi Ferenc, a nyíregyházi fő­iskola tanára, citera-előadó, a Népművészet Ifjú Mestere és Bognárné Bakos Ilona berhidai zenepedagógus segíti. A találkozó zárásaként pén­teken 19 órától a kastélyba (rossz idő esetén a művelődési házba) műsoros estre várják a kenderesieket a népdalkörök vezetői. Irány a csúcs! Európa legmagasabb hegy­csúcsát tervezi meghódítani a Jászberényi Turistaegyesület. A tavaly január 30-án tizen­két taggal megalakult szerve­zetet idén a Jászberényi Vá­rosvédő és Szépítő Egyesület kitüntette. A Keszthelyi Gyula vezette tár­saság fő profilja a gyalogtúra, de emellett kerékpártúráznak, síelnek, barlangásznak és he­gyet másznak. Tagjai fiatalok, de felnőttek is megtalálhatók soraiban. A legfontosabb feladatuknak mégis a környezetvédelmet tartják. Az egyesület végzi a Zagyvamenti Természetvé­delmi terület takarítását és tu­ristaútvonalainak karbantartá­sát is. Az országosan ismert és kedvelt Hajta ötvenes teljesít­ménytúra turistajeleit is ők fes­tik, valamint útirányjelző táblá­kat helyeznek el a természetvé­delmi területen a könnyebb tá­jékozódás érdekében. A jól végzett munka ered­ményeként ez évben a madarak és fák napján az egyesület Vá­sárhelyi István emlékplakettet és elismerő oklevelet kapott a Jászberényi Városvédő és Szé­pítő Egyesülettől. A társaság önkormányzati támogatásból, tagdíjból és pályázatokon szer­zett összegekből tartja fel ma­gát. Eddig nagyobb téli túrákon a Magas-Tátrában voltak, míg az Alacsony-Tátrát teljesen be­járták. Ők újították fel a bükki Odvaskői barlangszállót, ők rendezték az utóbbi két turista találkozót, és idén ősszel is ők szervezik a Jászsági Turista Ta­lálkozót a jászberényi Öreger­dőben. A legnagyobb kihívást azonban idén a Mount Blanc megmászása jelenti. A túrát au­gusztus elejére tervezik. F. Zs. Sikerélmények Jászjákóhalmáról A Nemzeti Múzeumban egy képe A jászjákóhalmi születésű, Budapesten élő és dolgozó Laki Ida festőművésznő mesélt életéről gyermekkorárról, pályakezdésé­ről nemrégiben Jászberényben a Hamza Képzőművészeti Ba­ráti Körének legutóbbi összejövetelén. lány közé sorolta a zsűri. A különdíjat is átvehette a 174 centi magas, 53 kilós kengyeli lány, aki főisko­lára készül. Mellesleg táncpedagógus, koreográ­fus szeretne lenni, és jó néhány fotóajánlatot, al­bumajánlatot kapott. A sikerben nagy részt vállaltak a szülei, hiszen biztosították a zavartalan felkészülését. Az ország hat legszebb lánya közé ö került a megyénkből, míg a hat legcsinosabb srác közé egy szolnoki fiatal­ember. D. Szabó Miklós FOTÓ: ILLYÉS CSABA Kengyeli lány a legszebbek között A JL Íz előzményekhez annyit, hogy a kengyeli Gál Nikoletta tavaly érettségizett a Székácsban és utána a technikusi mi­nősítést is megszerezte. Időközben beiratkozott Murvai Piroska szolnoki manökeniskolájába, és a barna, félhosszú hajú hölgyből szőke bombázó lett. A manökeniskola ta­nárnőjének kérésére a kö­zelmúltban Nikoletta be­nevezett a Miss és Mr. World Hungary szépség- versenyre. A száz-egyné- hány induló közül minden közép- és elődöntőt sikere­sen vett, s a hat legszebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom