Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-05 / 155. szám
8. oldal Szatirikus Melléklet 1997. július 5., szombat Szenvedélyes römijátékos sürgősen elkártyázná az anyósát Zúg a Tisza Délelőtt tíz óra öt perckor a férfiak megbolondultak mind a parti homokon. Annabella pontban tízkor érkezett, leterítette azt a vadítóan mályvaszínű törülközőt, egyetlen mozdulattal kibújt a strandruhájából, lehuppant, és kenni kezdte a testét. Először a lábujjakat, a bokát, a vádlit, a hosszú combokat, lassan a körbe semmi kis tanga két oldalán, talán picit még alatta is. Ezután a has következett és a vállak, végig a két aranybama kar, azokkal az apró kis szöszke pihékkel. A melleit kente, amikor elszabadult a pokol. A nyakigláb kamaszfiúk vinnyogva ugráltak be a vízbe, a pelyhedző állű ifjoncok vöröslő képpel hasra vetették magukat, meglett családapák váratlanul ölelgetni kezdték lángost majszoló asszonyaikat, nyugdíjas bácsikák kuijongatva tépdesték apró darabokra betegbiztosítási kártyácskájukat. Zúgott, morajlott a Tisza, kinn, a nagy vízen furcsa örvények kavarogtak, hullámok ölelkeztek hullámokkal, s a parti fűzfák takarásában hajóvonták találkoztak. (Pedig nekik tilos.) Walter Béla- Leszedte a gombát, a málnát, a szamócát. Nem azért szólok, hogy ez az én erdőm! De a hölgy is az enyém, a feleségem!- Nem tudom, mikorra végzek, főnök! Speciális eset: gruppenszexszel próbálkoztak a fürdőkádban, és beszorultak. Donkó László: Julis és Maris Julis: Adj Isten, Maris! Maris: Fogadj Isten! Itt az uborkaszezon, Julis! Julis: Tán a hites urad fickó- sodik az uborkájával, te Maris? Maris: Te rögvest malac dologra gondolsz, Julis. Én nem az édes, hanem a savanyított uborkáról beszélek. Itt a dunsz- tolás szezonja. Majd jó lesz télen a tokaszalonnával! Julis: Én jobban szeretem a füstölt combtövet, jókora uborkával, Maris. Maris: Aztán hogy álltok az aratással, Julis? Julis: Folyik, Maris. Maris: Mondd mán, ki kaszál nálatok, Julis? Julis: Ki kaszálna? Az APEH kaszál, te Maris! Maris: Az mán igaz, aki őstermelő, annál kaszál az APEH. Julis: Aztán te hány ezer éves őstermelő vagy, Maris? Maris: Te csak ne szapulj! Néked mán az ősanyád, az Éva is őstermelő volt, Julis. Megtermelt egyetlen szem starkingot az élet fáján, aztán azt is megette. Julis: Aztán te kiváltottad-e mán, Maris? Maris: Mit Julis, az őstermelői igazolványt? Julis: Egy fenét! Az iparűzésit, Maris! Maris: Mért, milyen ipart kéne nekem űznöm, Julis? Julis: Hát az ősi női mesterséget, Maris! Azt mondják a rossz nyelvek a faluban, hogy te aztán fűvel-fával kokettálsz. Maris: Kokettál ám az ángy ikád! Inkább azt árult el, hová mentek nyaralni, Julis! Julis: A Kanárira. Maris: Ha ti a kanárira, akkor mi meg az urammal a rigóra megyünk, Julis. Bár az uram a Lulut kedveli inkább. Julis: Hallod, mindig nagy kujon volt a Döme! Aztán melyik Lulura menne, Maris? Maris: A Honolulura, Julis. Hi-hi! Julis: Hogy terád meg a ra- dai rosseb menjen, Maris! Maris: Neked meg a lyukad nőjön nagyra, Juliskám! Julis: Mindig is csúnya szád volt, de hogy ennyire! Maris: Mért?! Én az ózonlyukadra gondoltam, Julis. No, az én Istenem áldjon meg! Julis: Az enyém meg az ózonlyukas nyári eget szakasz- sza rád, Maris! (Elmennek.) A NATO-ba készülve: - Nem tudja, őrmester úr, hogy mondják angolul: „Elfogyott a lőszerünk, megadjuk magunkat, kérem, ne lőjenek!”?! Óvszer Vakáció. - A Zsolti kéri a kedves papáját, hogy legyen szíves, csináljon nekünk szódát... Peep show special- Hidd már el, Mncikám, vagy tizenöt helyen próbálkoztam, de most csak ilyen formájú gumimatracot lehet kapni. ..!- Maiildka! Vegye le még a szemüvegét is, azután majd én is levetkőzöm ...
