Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-28 / 174. szám
6. oldal Érdekességek 1997. július 28., hétfő A népszerűség jutalma olykor banán Rockfesztivál Abonyban Szerény érdeklődés, ám annál családiasabb hangulat uralkodott szombat este a második abonyi rockfesztiválon. Összesen öt együttes fogadta el a helyi rockklub meghívását. A találkozóra nemcsak szolnokiak, hanem pécsiek, sőt Kadlott Karcsi is kíváncsi volt, igaz, csak hallgatóként. A gitárok este nyolctól reggel háromig megállás nélkül szóltak. Képünkön szolnoki a Nottingham zenekar hangol. fotó: csabai Technológiai transzfer stilt csigatalppal Az utóbbi évtizedben Kína nyitottá vált a külföldi befektetők számára. Elsősorban az ipar és az infrastruktúra élvezte ennek előnyeit, majd sor került a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel összefüggésben került kapcsolatba egy magyar szakértői csoport a fejlesztés egyik fő irányát megszabó kínai Űrkutatási és Technológiai Fejlesztési Minisztériummal. E kapcsolat eredményeként egy szakértőkből álló csoport huszonnégy napot töltött a közelmúltban Kínában. Biztosan hallották már azt a filmcímet: Csinibaba. Több mint hatszázezren látták eddig Magyarországon, s ez a szám csak emelkedni fog. A sok ifjú titán között akadt egy szolnoki szereplő is, Lázár Balázs. Bár filmbeli neve talán ismerősebben hangzik még: Jenő. Balázs Lázár Balázs, alias „Jenőke” idén végzett a színművészeti főiskola színész szakán.- Hogy lett színész a vargás diákból?- Csak gyermekkori álmom volt ez a hivatás, a felvételit nem is vettem komolyan. Szociológus vagy történész szerettem volna lenni, azután egyszer csak tizenheten maradtunk a több mint nyolcszáz jelentkezőből. Az első két év nagyon kemény volt, nemegyszer reggel nyolctól este tízig próbával, gyakorlással telt a nap. Harmadikban már a Vígszínházban is játszottunk, itt kaptam első komolyabb szerepemet, Csili, a dögkeselyű voltam a Dzsungel könyvében.- Hogyan vált Gálvölgyi János „kisfiává”?- Százötven emberből válogattak ki nyolcat, a fiatalabb szereplőket. A forgatás szeptember közepén kezdődött, és hat héten át tartott. Fergeteges Münchenben nem titkolják, hogy kifejezetten ezzel a céllal tervezték meg az R 1200 C kódnevű modellt, amelynek hivatalos premietje szeptember elején lesz az Egyesült Államokban. A C jelzés ebben az esetben az angol cruiser (cirkáló) szó rövidítése. Walter Hasselkuss, aki a motorkerékpár részleg vezetőjéből lett az egész BMW elnöke, azt reméli, hogy évente vagy kétszázezer darabot adnak el a C-modell- ből, nem utolsósorban a szelíd motorosok őshazájában. Azt már tudjuk, hogy a Harvolt a hangulat, bár kissé sietni kellett. Azért a felvétel szüneteiben nemegyszer rugósfociztam „fogadott” apámmal, néha ezekre is maradt idő. A rendező, Tímár Péter rendkívül nyitott ember, a legközvetlenebb az összes direktor közül, akikkel valaha is dolgoztam.- Népszerűnek számít...- Inkább csak ismert vagyok. Ha megszólítanak, jó érzés valakivel színészként így kapcsolatba kerülni, de a hírnév még messze van. Akadnak néha meglepetések is. A filmben mindig banánt ettem. Az egyik este egy szórakozóhelyen odajött három fiatal srác, és elém tett egy kiló banánt: Egyél, Jenő! Szólni sem tudtam, de azután jót nevettünk rajta.- Merre szerződött?- Pécsre. Remek ajánlatokat kaptam Schwajda igazgató úrtól is, de az ottani szerepeket, nagyobb kihívásnak érzem. A Hegedűs a háztetőn-ben, az Otellóban játszom, és Béni leszek a Csárdáskirálynőben. Egyébként a 13 végzősből csak hárman kerültünk vidékre.- Szerepálmok?- Nekem nincs ilyen. Rengeteg alakot el szeretnék játszani egyszer, ami illik az egyéniségemhez. De a szerep lényegét az ember mindig újrafogalmazza. Egyetlen karakter is végtelen lehetőségeket hordoz.- Van-e a színésznek kedvenc színésze?- Esetleg példaképe, nekem Latinovits volt egy ideig. De még rengeteget kell tanulnom, és ezt nem csak a mesterektől lehet, de a hétköznapi emberektől is.- Mivel telik a nyár?- Egy kis pihenéssel. Egy hónap múlva elkezdődnek az olvasópróbák, és ősz felé talán megjelenik második verseskötetem is. Addig is szeretnék elmenni a barátaimmal egy pár napos túrára. És lélekben már készülök az új feladatra: megfelelni a pécsi közönségnek. Sz. M. T. ley riválisa egy rendesebb kisautó árába, 23 400 márkába kerül, és azt is közölték, hogy minden lesz benne és rajta, amit csak a legmodernebb technika lehetővé tesz, az elektronikus üzemanyag-adagolástól az ABS-fékig. Korszerűbb masináról lévén szó, a BMW-nek mind a fogyasztása, mind a gyorsulása, mind a végsebessége jobb a Harleynél. Hamarosan a prériken dől majd el, vajon legyőzi-e a technika a legendát. Ferenczy Europress A magyar delegációban két szolnoki is részt vett: dr. Varga Zsigmond, a program gazdasági tanácsadójaként, Varga Péter mezőgazdasági mérnök (aki tudását két évig az USA-ban gyarapította) pedig a program projektjeinek titkáraként. Kínai élményeikről őket faggattuk. Dr. Varga Zsigmond. - Számomra Kínában a nagyságrend volt a legmeglepőbb, ami az európaiak számára kevésbé érzékelhető. Egy példa erre: Haian szigete - Magyarországnak egy- harmada - kiemelt fejlesztési terület a turizmus és a mezőgazdaság számára. Az utóbbi két évben ezen a területen mintegy 4,5 milliárd USA-dolláros fejlesztés valósult meg. Nemcsak ebben a tartományban érzékelhető a nágyarányú fejlődés, hanem Kína más részén is. Északon például megismerkedhettünk a gyümölcstermesztés fejlesztési lehetőségeivel. Magyar fejjel azt gondoltam, hogy évente nyolcvan-száz hektárról van szó. Amikor 1500 hektárt említettek, rádöbbentem, hogy ott más nagyságrendben kell gondolkozni. Ott a város egymillió lakost jelent. Az alatt csak falunak számít a település. Tapasztalataim szerint Kína nagy lehetőséget jelent azok számára, akik elsősorban technológiai fejlesztés és transzfer vonatkozásában kívánnak lépni. Számunkra nagy előnyt jelent a mezőgazdasági termelésben és feldolgozásban való részvétel, mivel ezen a területen a multinacionális cégek még nem jelentkeztek. Ráadásul a magyar szakemberek elismertek Kínában. Varga Péter: - A hétköznapi élet is eltér a miénktől. Egyszer például azt hittük, hogy utcabált látunk.'Kérdésünkre elmondták, hogy egyszerű tánctanítás folyik - alig hétezer résztvevővel. Egyébként szinte minden az utcán történik. A borbélyüzlet egy utcára kitett székből és a nyakba terített kendőből áll. A kínaiak nem szakállasok. Az egyik vidéki városban - ahol még nem járt fehér ember - szakállt viselő kollégámmal olyan feltűnést keltettünk, hogy a rendőrségre is bekísértek, s nagyon udvariasan, teával kínálva tudakolták, kifélék vagyunk. Ámi az étkezést illeti: azt mondják, a kínaiak mindent megesznek, aminek szárnya van - kivéve a repülőt. Mi is megismerkedtünk a tengeri uborkával, a fecskefészeklevessel, a sült csigatalppal és egyebekkel. Osztatlan volt az örömünk, amikor a sült pekingi kacsát hozták. A főEbben az üstben sütötték a császár ellenségeit szakács az asztalunkon darabolta fel. A sült bőrét feltálalta, a kacsa többi részét meg, amiről végre tudtuk, hogy mi micsoda, visszavitték a konyhába. Vigasztalhattuk magunkat pirított halbendő- vel s gilisztára hasonlító mini angolnákkal. Azt viszont el kellett ismernünk, hogy gyönyörű ételkompozíciókat készítenek. Fogadáskor harminchat fogás alatt nem adják. Azután jön a sütemény és a gyümölcs. A magyar közhiedelem szerint Kínában a rizs a főétel. Házigazdáink elmondták, hogy nem így van, hiszen egy átlag kínai családban is 10-12 fogásból áll az ebéd, s a rizst csak az étkezés végén szolgálják fel. Dr. Varga Zsigmond: - Hangsúlyozni kell, hogy a kínaiak rendkívül vendégszeretőek. A házigazda minden fogásból szed a mellette ülő vendégnek. A protokoll szabályai szerint azt nem lehet visszautasítani. A kutyahúst ezért voltam kénytelen megkóstolni. Azt követően igyekeztem minél távolabb ülni a házigazdától. Még valamit a számukra idegen ételekről. Egyszer élő rákokat tálaltak fel. Leöntötték azokat ecettel, s amikor kimúltak, lehetett belőlük csipegetni. Egy másik alkalommal nyersen hozták a birkabelsőt, a bárány-, a kecske- és a disznóhúst. Az asztalon lévő üstöt alulról melegítették. A forró vízbe kis pálcikákkal tették a húst, s ki-ki tetszés szerinti ideig főzte. Én is megpróbáltam, de csak egyszer. Varga Péter: - Fogadáson a pohárköszöntők száma általában a jelenlévőknek a kétszerese. Amikor azt mondják: kambé kambé, akkor fenékig kell üríteni a rendszerint rizspálinkával telt poharakat. Az egyik pálinkafőzésben jártas társunk kijelentette, hogy ő még kambé címén sem fog rizspálinkát inni. Igen kedvező visszhangra talált az a javaslatunk, hogy gyümölcsből főzzenek pálinkát. Kínában ugyanis alapvető élelmiszerekből, rizsből és étkezési cirokból főzik a pálinkát, ugyanakkor rengeteg gyümölcs megy veszendőbe. Pedig a gyümölcs- és zöldségtermesztés nagy áldozatokkal is jár. Pekingtől száz kilométerre elmondták például, hogy hetente háromszor kerékpárral viszik az ötven-hatvan kilót kitevő árut a városi piacra. A biciklizés népi közlekedési eszköz Kínában. Ha esik az eső, esőköpenyt húznak a biciklire. Úgy hatnak, mint óriási léggömbök. Dr. Varga Zsigmond: - A városokban rengeteg a kerékpár és az autó. Az elsőbbségadás, az index viszont ismeretlen. Négysávos úton a kerékpáros úgy hajt keresztül, hogy nem is jelez. Úgy döntöttem, Kínában nem fogok autót vezetni még akkor sem, ha ott az utcán a 30 kilométeres sebesség már száguldásnak számít, mert a napi mérlegem két kerékpáros, három biciklis és hét gyalogos elütése lenne. Nehéz megszokni azt is, hogy a gépkocsik kürtjei állandóan szólnak - akár kell, akár nem. Hangzavarukat az utcán dolgozók, családi életet élők s a közlekedők lármája még inkább erősíti. Tapasztalatainkról még annyit: Kínában kevés a sör, ezért esélyünk van sörfőző kisüzemek elterjesztésére is. Lejegyezte: Simon Béla Robot boltosok Különleges kiszolgálás váija a vásárlókat egy újonnan nyílt japán áruházlánc üzleteiben. A Robo Shop Super 24 nevű boltokban ugyanis kizárólag robotok dolgoznak. A vevő a polcokon látható 2000 mintából választhatja ki a számára megfelelőt, majd beúja a kódját a billentyűzetek valamelyikén. Ekkor a raktárban szorgoskodó robot megkeresi a kiszemelt portékát, és a pénztárhoz vezető csúszdára teszi. Ott egy másik masina megállapítja az árát, és elintézi a piszkos anyagiakat. A bolthálózat komoly sikert aratott a vevők körében. Az egyetlen kifogása, hogy a kereskedők kissé hűvösen, gépiesen teszik a dolgukat, ezért az ígéretek szerint a robot eladók továbbfejlesztett változatai már egy-egy barátságos mondattal és szívélyes mosollyal is kedveskednek majd a vásárlóknak. Hétalvók klubja Németországban ünnepélyesen bejelentették, hogy végre, annyi hiábavaló várakozás után, megalakult a hétalvók klubja. Elnöke egy hetvenéves úr, Christoph Riedl lett, aki emelt fővel vállalja szenvedélyét, és harcot hirdet az előítéletek ellen. Milyen előítéletekre gondol? Talán arra, hogy világviszonylatban sok helyen tartják másodrendű embernek azt, aki későn kel. Elég bármelyik nép közmondásgyűjteményébe bepillantani, és máris kitűnik, hogy a közhiedelem szerint kizárólag a korán kelők lelhetnek aranyat. „Az emberek zöme afféle bohémeknek, urambocsá!, ingyenélőknek tartja a későn kelőket - mondja Herr Riedl -, pedig az igazság más. Mi sem alszunk többet, mint más, csak egyszerűen különböző okokból később fekszünk le, és ennek megfelelően későbben kelünk fel.” Régi igazság, hogy kétféle ember van, az úgynevezett pacsirta, vagyis a korán kelő és a bagoly, az éjszakai típus. A két alaptípusnak másképpen működik a belső, biológiai órája, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik órának valamilyen hibája lenne. A klub tagjai emlékeztetnek rá: Gottfried Wilhelm Leibnitz, a nagy filozófus azt írta, csak éjszaka támadt jó ötlete, William Shakespeare pedig éjfél után volt a legtermékenyebb. Kutyák IQ-listája Az ebek intelligenciájáról ír a Dogs Today című brit kutyaszaklap legutóbbi számában. Beverly Cuddy állatpszichológus megállapítja, hogy bár minden kutyát egyformán lehet szeretni, kedvességük, egyéniségük fajtától független, ugyanakkor eszük egyáltalán nem. A kutatások szerint a legokosabb fajták listájának élcsoportját a border collie-k, a német juhászok, a dobermanok, az uszkárok, a rottweilerek és a spánielek vezetik. A legbutább, finomabban fogalmazva legkevésbé okosak pedig az ír szetterek, az afgán agarak, a dalmát terrierek, a beaglek, a boxerek és a bulldogok. BMW kontra Harley Davidson Kaliforniától Skandináviáig zajlanak motoros bandaháborúk. A Pokol Angyalai és a többi kétkerekű geng járgánya majdnem mindig a legendás Harley Davidson. Nos, Bajorországban elhatározták, hogy a nagy legendának éppen legszűkebb szülőhazájában, az arizonai és környékbeli prériken csinálnak kemény konkurenciát. Természetesen egy másik élő, de már a nevéből is tudhatóan bajor motorkerékpárral, a BMW-vel. Tallózás a képtár vendégkönyvében A megnyitása óta eltelt három hét óta sem csökken az érdeklődés a Szolnoki Képtár iránt. Naponta 30-50 látogató tekinti meg a képeket, szobrokat. Sokan máris többször visszajöttek, vagy ígérik a vendégkönyvbe írott soraikban, hogy visszatérnek. Az alábbi néhány jellemző és általánosnak tekinthető megállapítást a bejegyzések közül válogattuk. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke „avatta föl” a vendégkönyvet a következő sorokkal: „Minden közösség, legyen az kicsi vagy nagy, önmagát becsüli meg, ha támogatja a művészeteket.” Az ezután következő sorok többnyire a látogatók szubjektív megjegyzéseit, a látvány keltette lelkesedését rögzítik, íme egy csokorra való, immár név nélkül. „Csodálatos élmény volt, hamarosan megismételjük e szép látvány felelevenítését.” „Nagyszerű a képanyag, jellemzően mutatja, milyen jelentős a szolnoki művésztelep.” „A művészetek méltó helye. Gratulálok a létrehozóknak!” „Lenyűgöző volt, még el kell jönni többször is. Büszkék lehetünk mi szolnokiak a szép kiállításért.” „Nagyszerű dolog, hogy végre Szolnokon van állandó képtár! Csodálatos a képanyag, és nagy élmény végignézni. Köszönet a létrehozóknak és a megrendezőknek!” Az elismerő megjegyzések között csupán két, hiányérzetet megfogalmazó bejegyzést találtam. Az egyik azt kifogásolja, hogy Papi Lajos művei közül egy sem látható a képtárban, a másik néhány ülőhelyet hiányol, amelyen a látogatók megpihenhetnének, vagy hosszabban gyönyörködhetnének egy-egy alkotás előtt. Tálas László, a múzeum igazgatója érdeklődésemre azt válaszolta ezekre a bejegyzésekre, hogy a kiállítás rendezői úgy látták, Papi Lajos, aki Kisújszálláson élt és dolgozott, nem kötődött olyan szorosan a szolnoki művésztelephez, hogy műveit itt helyezzék el. Ezzel természetesen nem vitatják művészi értéküket. Az ülőhelyek - remélhetőleg csak átmeneti - hiányát anyagi okok magyarázzák. B. A. Bizánci szertartás után - Szolnokról Kárpátaljára utazik az ifjú pár Papi esküvő koronázással Ritka szép, bensőséges esemény helyszíne volt szombaton a szolnoki görög katolikus fatemplom. Papi esküvő keretében fogadott hűséget egymásnak a kárpátaljai Csepére való Szűcs Viktor és a szolnoki Kovács Judit. Viktort nős férfiként egy hét múlva szentelik pappá, a bizánci szertartású katolikus egyházi hagyományoknak megfelelően. A fiatalok tavaly decemberben ismerkedtek meg Nyíregyházán. Az esküvő után Kárpátaljára utaznak. Viktor Batár központtal, magyarlakta területen, 4-5 kistelepülésen látja el majd a papi teendőket. Az esketési szertartás is a keleti hagyományok szerint zajlott. Már a templom küszöbének átlépése előtt nyiJud.it és Viktor megkoszorúztattak a koronával latkoztak a fiatalok szándékuk nával megkoszorúzta őket, az Iskomolyságáról, majd Jaczkó ten szeretetéhez való kapcsoló- György szórványlelkész koro- dás jeleként. S. Cs. J.
