Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

1997. július 24., csütörtök Az Új Néplap Kisújszálláson 7. oldal Garat István ötödmagával Sárospatakról és kör­nyékéről érkezett a strand melletti háromnapos motorosta­lálkozóra. Efféle motorosoknál divat a kopasz fej, a nyakban viselt, nikkelezett motorlánc, és annak számítanak a hölgyek is, akikből szintén nem volt hiány ezen a rendezvényen. Az első lombikbébi Kisújszálláson is megszületett az első lombikbébi. Manap­ság ez kisebbfajta szenzáció­nak számít a településen. szerével végig kellett feküdnie, pihennie. Segített neki a párja és édesanyja, a rokonság. Szü­lés előtt fel kellett utaznia a fő­A három Törőcsikből kettő, anyuci és a kicsi Gréta Mindez azok után történt, hogy Törőcsik Ferencék családjában hét hosszú esztendő után sem következett be a várva várt gyermekáldás. Pedig körbejár­ták az orvosokat, kórházakat, klinikákat. Végül ajánlották ne­kik a fővárosi Istenhegyi úton a Kaáli Intézetet. Itt javasolták az úgynevezett lombikbébi mód­szert, aminek az a lényege, hogy a megtermékenyített petesejtet később visszaültetik az anya­méhbe. Törőcsikné Tamási Ildikónál a „művelet” másodjára sikerült. Terhessége kilenc hónapját jó­városba, és végre megszületett a várva várt apróság, Törőcsik Gréta személyében, 2,66 kilo­grammal és 51 centivel. Köszönik, jól vannak, Gréta eszik, iszik, alszik, és természe­tesen gondoskodik arról, hogy a pelenka se maradjon szárazon. Már arról ábrándoznak, hogy ugyan rájuk köszöntött az ifjú hölgy személyében a legna­gyobb boldogság, de mi lenne, ha esetleg később egy kis test­vért is vállalnának? Ezért lehet, a lombikbébi­programnak Kisújon is folyta­tása következik. Három doktorátus után Lovaggá avatták Dr. Gyergyói János hosszú utat tett meg addig, amíg törökszentmiklósi kisdiákból egyetemi docens lett. Ráadásul legújabban a Szent György- lovagrend tagjaként tisztelhetjük. A rendet hazánkban Róbert Károly alapította 1326-ban, és azok a személyek kerül­hetnek tagjai közé, akik példamutató életvitelt folytatnak és erkölcsileg is feddhetet­lenek. Dr. Gyergyói János életéről röviden annyit, hogy a doktori címet háromszor is megszerezte: először Szegeden, a jogit. Jelenleg is a kárpótlási ügyek igazságügyi szakértője országos szinten. A másodikat Gödöllőn, a harmadikat a Közgazdaság- tudományi Egyetemen. Dolgozott Karcagon 1949-57 között: a gimnázium igazga­tója volt, ahonnan a forradalom leverése után mondvacsinált okok miatt távoznia kellett. Ezután 1970-ig Törökszentmiklóson tanított a technikumban, majd a Béke Tsz-ben tevékenykedett nyugdíjaztatásáig, 1979-ig. Négy egyetemi és két szakdip­loma tulajdonosa, hiszen középiskolai tanár is biológiából, kémiából. Amikor a Bazilikában a Rendi Magisterium döntése értelmében az immár 80. évét taposó docens úr „Példás életvitele és munkásságára tekintettel tiszteletreméltó rendünk tagjai sorába lépett”, átvehette az ezt igazoló oklevelet, nagyon sokan gra­tuláltak neki az ország különböző részéből. Volt tanítványok, akik között nagykö­vetek éppúgy akadnak, mint egyetemi, főiskolai tanárok, műszakiak, azután jó is­merősei, tisztelői, hiszen jószerével egész életét végigtanította, -tanulta. Erre 46 éve hites felesége - aki egy orvos fiú édesanyja és két unoka nagymamája - csak ennyit tett hozzá:- Ne csak neki gratuláljatok, hanem azért nekem is. Mi tagadás, nem kevés igazság rejlik a kiegészítésben, hiszen ő volt az, aki férjének a nyugodt hátteret, otthont, szóval a környezetet biztosította és bizto­sítja évtizedek óta. Dr. Gyergyói János azzal a diplomával, amely bi­zonyítja, hogy a Szent György-lovagrend tagja Lesz-e végre kábeltévé? Ösztöndíjat oszt a város Kisújszálláson jelentős azoknak a diákoknak a száma, akik nappali tago­zaton valamilyen felső­fokú intézményben tanul­nak és az első diplomáju­kat szerzik. Az is tény, kevés a mil­liomos közöttük, vagy az olyan dúsgazdag csemete, akinek édes mindegy, mennyi a tandíj és mikép­pen emelkednek a megél­hetési költségek. A városi ösztöndíj ala­pítvány lehetőségeihez mérten az 1997/98-as tanév első félévében is szeretne támogatást nyúj­tani a rászoruló, nappali tagozatos főiskolásoknak, egyetemistáknak. Ez pályázat útján igé­nyelhető szeptember 15- éig. A városháza 19-es szobájában pályázati lapok is kaphatók. Az alapítvány kuratóri­uma a korábbi gyakorla­toknak megfelelően első­sorban a legalább 4-es vagy ennél jobb tanulmá­nyi átlagot elérő, megha­ladó jelentkezőket része­síti előnyben, támogatás­ban. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós A fotók: Mészáros János Már nem is egy­szer foglalkoz­tunk a városi ol­dalban a helyi kábeltelevízió gondolatával, hiszen Kisújszállás megyénk azon kevés települései közé tartozik, ahonnan a mai na­pig hiányzik e szolgáltatás. Ha hinni lehet az tájékoztatóknak, az MTV 2-es műsorát sem lehet fogni földi sugárzással ősztől, így aki ezt szeretné nézni, marad a kábeltévé, esetleg a parabolaan­tenna. Pedig javában folyt a szerve­zés a 4 ezer 600 lakástulajdonos „becserkészésére”. Igen ám, de ahhoz, hogy a vállalkozónak gazdaságos legyen, legkevesebb ezer lakásigénylő kellett volna, de ez a szám az istennek sem jött össze. Ezért nincs mit tenni, más megoldást kell keresni. Az önkormányzat legutóbbi ülésén döntés született, a kábelté­vés rendszerre szükség van, a ki­építésétől ostobaság elhatáro­lódni, ezért olyan pályázatot ír­nak ki, amelyik feketén-fehéren bárki tudomá­sára hozza, hogy ugyan a város­háza pénzzel nem tud beszállni, de helyiséget biztosít. Ezért a te­lepülés önkormányzata pályázati felhívással fordul a vállalkozók, szakmai befektetők felé, akik ká­beltévés rendszerek szervezésé­vel, építésével, üzemeltetésével foglalkoznak, és saját tőkével rendelkeznek mindezek megva­lósításához. A pályázatokat az önkor­mányzathoz kell eljuttatni „Ká­beltévé” jeligére augusztus 20-ig. A tyúkok is megtanultak úszni A Városi Önkéntes Önkormányzati Tűzoltóság Köztestületet, röviden szólva a kisúji tűzoltókat az első félévben hetvennyolcszor riasztották. Az első helyre változatlanul a tűzesetek kerültek, harmincöt fordult elő belőlük hat hónap alatt. Akadt köztük la­kástűz, gépjárműtűz, mégis a legtöbb az avar- és egyéb tűz volt. Lángra kapott egy nádas is, máskor pedig egy cigiző srác szénakazalban igyekezett elol­tani a csikket. Neki ez nem is sikerült, a tűzoltóknak viszont igen. Bármilyen hihetetlen, az aszályos városban egyre több a vízszivattyúzás. Különösen ezen a nyáron, amikor kisebb-nagyobb megszakításokkal jószeré­vel mindig zuhog. Szivattyúzták az égi áldást már szobából, konyhából, és egyre több az olyan ól, ahol a tyúkok vagy megtanulnak úszni, vagy vízbefúlá- sos elmúlást szenvednek. Nem csoda, mert feljegyeztek olyan napot, amikor 120 milli­méter eső esett. Nem hiányoztak a műszaki mentések sem, főleg a forgalmas 4-esről. Legérdekesebb esetüknek talán az számít, amikor Karcag és Kisújszállás között egy román kamion és egy magyar személyautó „csókolózott” össze. Az ütközés miatt a személyautó kigyulladt, veze­tője beszorult az ülésen. Ezt látva a román pi­lóta úgy megrémült, hogy ijedtében kiugrott a fülkéből, és nem kis erőfeszítéssel, de ki­húzta, -rántotta a magyar gépkocsivezetőt. Ha nem teszi, benne ég az ártatlan, így meg­úszta egy kis enyhe derék- meg bokarándu­lással. Az eset éjszaka volt, és a magyar pi­lóta kissé elszundított robogó kocsijában a volánnál. Ezt túlélte, ami nem mondható el az autójáról, mert alig maradt belőle ép rész. A helyi lánglovagok irányításával a napközis gye­rekek saját maguk olthatják el a város határában az árokban meggyújtott szénaboglyát. Jaj, úgy élvezem én a strandot! ■toenwfe* Monokiniben fiúk-lányok vegyesen Nagy Károlyné és az apróságai Mi, srácok, így zuhanunk a vízbe A forró napokban a felhőszakadásokat követő kánikulában a városi strand reggeltől estig népes. Eddig kilencszáz látogató volt az idei csúcs, de lehet, ez is hamarosan megdől. Ottjártunkkor is népesnek tűnt a vendégkör az alig-évesektől a nagymama-, nagyapakorúakig. S. Nagy Károlyné kétgyermekes anyuka, aki Dóra és Renáta nevű apró­ságaival érkezett.- Gyesen vagyok, és kihasználom az esőszünetet. Ráadásul a lányaink is szeretik a strandot, a napot, a vizet.-A párja?- Vállalkozó, mellesleg az NB III- as focicsapat középpályása, és készül­nek a szezonra. Arrébb szlovák szavakat hoz a szél, kiderül, liptószentmiklósiak süttetik magukat. Köztük a tolmáccsal,Zelina Mariannái váltunk szót:-Ezek a fiatalok a kisúji általános iskola és gyermekotthon vendégei. Ti­zenegy gyerek és négy család élvezi most az alföldi nyarat.- Meddig maradnak?- Tíz napig, miközben a kisújszál­lásiak kinn, Szlovákiában nyaralnak. Szomszédságukban szerfölött mu­tatós ifjú hölgy keresi a kapcsolatot a napsugarakkal. Teheti, mert anyag­takarékos fürdőruhája nem sokat ta­kar.- Tóth Ildikónak hívnak, és 19 éves vagyok, debreceni elsőéves fő­iskolás. Azért jöttem ebbe a városba, hogy a barátnőmmel együtt a moto­rostalálkozón főtt kukoricát, pattoga­tott kukoricát áruljunk. Mivel ez este meg holnap lesz, kihasználjuk a ká­nikulát, és napozunk. Távolabb a kismedencében tündéri apróságok a jégkrémet nyalják. Le­het, maga a tett elkövetése nem a leg­szabályosabb a medencében, de lát­szik, szerfölött jólesik a rúdra fűzött fagyi. Nem is olyan messze tőlük két aranyos néni a fiatalokat szapulja a majdnem forró kismedencében.- Nézd, Bözsikém, azt a kis vörö­set! Mindene kivan, hátul nem is lát­szik rajta a bugyi! Hogy viselhetnek ilyen förtelmes valamit! Fel sem venném, a világ minden kincséért sem! Mit tehetnénk mindehhez? Sze­rencsére. Elvégre az elöl semmi, há­tul még annyi sem fürdőméi aligha a nyugdíjasokon mutat jól...

Next

/
Oldalképek
Tartalom