Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

1997. július 17., csütörtök 15. oldal Lendületben a Jász-Nagykun Gabona Kft. Hét üzleti éve alatt a Jász-Nagykun Gabona Kft. jelentős ered­ményt elkönyvelő pályát futott be. A cég a hét év alatt megőriz­te dinamizmusát, ami azt jelenti, hogy az első évben 100 millió forint árbevételt produkáltak, míg az idei évben a 3 milliárdot is túl fogják szárnyalni. A Jász-Nagykun Gabona Kft. a megye mezőgazdaságának egyik meghatározó szereplőjévé vált fennállása alatt. Megyénk kemikália, kalászos és naprafor­partnerhez közelebbi módszer­rel, kondíciókkal - mondta az ügyvezető. Ha valaki rendelkezik föld­del, termelési eszközökkel és A tiszafóldvári tisztító és szárítótelep egy kicsi saját pénzzel, akkor megköthető a szerződés. A cég ma már megteheti, hogy a vető­magtól a késztermékig követi a gó vetőmag, valamint étkezési búza és napraforgó forgalmában 15-20 százalékkal részesedik. Az utóbbi egy-két évben meg­kerülhetetlen ilyen téren a Jász- Nagykun Gabona Kft. - mondta Zelenyánszki András ügyveze­tő. A cég tehát nem foglalkozik géppel, állattal, zöldséggel és gyümölccsel, csak szántóföldi kultúrákkal. A Jász-Nagykun Gabona Kft. sajátossága továbbá, hogy az árujuk 90 százalékát termelteté­si kapcsolatból kapják. A termelési ciklus elején a ter­melés indulásához szükséges anyagokat és készpénzt adnak a termelőnek. Aratás után aztán elszámolnak: az áruval fizet a termelő.- Nem mi találtuk ezt ki, csi­nálják ezt mások is. Csak talán mi egy kicsit finomabban, a Zsákolják az őszi árpa vetőmagját termelést. Ennek értelmében saját vetőmagüzemük van: Szegeddel és Marton vásárral állnak kapcsolatban, onnan kapják a magasabb genetikai értékű vetőmagot, amit felsza­porítanak. Ezt adják tovább a termelő­nek, akitől felvásárolják az ét­kezési búzát, amit mezőtúri malmukban őrölnek meg, a lisztet pedig eladják. Nem áll távol tőlük a terme­lés sem, mivel meghatározó részvényesei a Mezőtúri Nö­vénytermesztési Rt.-nek, ahol közel 4000 hektáron termelnek. Tiszaföldváron tisztító és szárító telepük is van, ahol ve­tőmagüzemüket is kialakítot­ták. A telep 10-15 ezer tonna termény tisztítására és szárítá­sára alkalmas. A cég idén 70-80 ezer tonna gabona felvásárlására készül, aminek anyagi hátterét megte­remtette. A Jász-Nagykun Gabona Kft. (Szolnok, Szent István tér 6., telefon: 56-424-680) őszi fosz­for és kálium műtrágya akciót hirdetett a Tiszamenti Vegyi­művek termékeire. Ennek lényege, hogy a terme­lőnek a most átvett műtrágyáért nem most, hanem november 30-áig kell fizetnie. (PR) Eredményesen gazdálkodik a Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezet A kettős kötődés megalapozza a jövőt Sikerrel oldotta meg 1993-ban a gazdasági átalakulás nyűg­jét a Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezet, amely 1,1 milli­árd forintos vagyon gondos gazdája. Holdingszerű szerkezet­ben, összesen tizenkét, több személyes kft.-ben végzi növény- termesztési, állattenyésztési, ipari és számviteli-szolgáltató tevékenységét, 559 dolgozónak munkát adva.- A kettős kötődés bevezetésé­vel - munkaviszony a kft-vel, tagsági viszony a szövetkezet­tel - nagyobb lett a felelőssége és az érdekeltsége a dolgozók­nak a gazdálkodásban, ami meglátszik az eredményekben is - mondja Simon József el­nök, aki immáron 28 éve „húzza” a szövetkezet szeke­rét, ‘90 decembere óta első számú vezetőként. Vezetettek pedig hál’ Isten­nek sokan vannak. Megmaradt a bizalom a közös gazdálkodás iránt, hiszen a nyugdíjasokkal együtt 1100 szövetkezeti tag­gal büszkélkedhetnek.- Legnehezebb helyzetbe az állattenyésztési ágazatunk ke­rült, ám megmentettük bizo­nyos teherátvállalással - említi az elnök a gondokról szólva a szövetkezeti gazdálkodás egyik neuralgikus pontját. - Négyezer darabos törzstenyé­szet j uhunk, hétszáz darab te­henünk, ötszáz kocánk van. El­kerültük az ágazat felszámolá­sát, több száz munkahely meg­maradt. A szövetkezet 10 ezer 123 hektáron gazdálkodik. Az öt évvel ezelőtt kötött földha- szon-bérleti szerződéseket a napokban újítják meg, a 2800 tulajdonos döntő többsége már eldöntötte, újabb időszakra - 90 százalékuk 10 éves (!) idő­tartamra - szavaz bizalmat a szövetkezetnek. A stabil, meg­bízható szövetkezeti gazdálko­dásra adott fontos voks ez, hi­szen a jogszabályok előírta, I Jft Simon József elnök bérleti díjból történő kötelező levonások miatt kisebb súrló­dások is adódtak. A nyári beta­karítási munkák finiséhez érkeztek a napokban. A betakarításra váró 4200 hektár földterületből 3000 hektáron kell levágni az őszi búzát. Az elnök jó, közepes termésben reménykedik. (PR) S. Cs. J. Aratják a búzát a Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezetben FOTÓK: ILLYÉS CSABA ^IKR Az IKR Rt. új területi babolna,^ köZp0ntot nyit Szolnokon Az idén negyedszázados múltra visszatekintő bábolnai központú IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., megalakulása óta a magyar me­zőgazdaság növénytermesztése mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében a világ legmodernebb mű­szaki és technológiai rendszereinek meghonosítását és forgalmazását tűzte ki célul. Emellett az IKR egy teljesen új gondolkodásmódot hono­sított meg, amely nem csak a techni­kai eszközök és az eljárások, hanem a termelési és közgazdasági szemlé­let modernizációját eredményezte. Az utóbbi évek koncepciója, az alap- célkitűzéssel összhangban az, hogy a cég az országos hálózat fejlesztésé­vel minél közelebb kerüljön a partne­ri köréhez. Ennek egyik kiemelkedő eseménye a szolnoki területi központ megnyitása. Üzlethálózat vevőközeiben Az IKR Rt. minőségi input anya­gokat, gépeket, szolgáltatásokat nyújt partnereinek. Ezzel párhuza­mosan folyamatosan javítja a kap­csolódó szolgáltatások minőségét és szélesíti a termelési integrációt. Technikai és műszaki fejlesztésük 1996-ban új lendületet kapott, ezirányú tevékenységeik közül ki­emelkedik a biológiai alapok fejlesz­tése. Kisparcellás és nagyüzemi fajtaösszehasonlító kísérleteket foly­tatnak, amelyek segítségével föl­mérhető az adott növény fajta gene­tikai potenciálja, illetve a tájkörzeti eredmények alapján lényeges infor­mációkat tudnak adni a termelőknek a fajtakiválasztáshoz. A fejlesztések másik fő témakörét az agrotechnikai kísérletek adják. Ezen belül termőhely és fajtaspe­cifikus technológiai ajánlatokat, táp­anyag visszapótlási alternatívákat és különböző talajművelési eljárásokat ajánlanak. A harmadik lényeges terület a mű­szaki fejlesztés, melynek eredmé­nyeként a köznapi gyakorlatba ülte­tik át az eljárások sokaságát. Az IKR termelési és szolgáltatási tevékenységének gerincét jelenleg nyolc körzetközpont adja. Ezekhez kapcsolódik, a most megnyíló szol­noki központtal együtt, öt saját üze­meltetésű területi, illetve három bi­zományosi raktár. Az IKR-üzlethá- lózat szerves része a folyékonymű­trágya telepek hálózata, amelyből egy az rt. tulajdona, nyolc pedig az IKR Agrokémiai Kft.-hez tartozik. Az üzlethálózat bővítése az IKR új térségi koncepciója része, célja, hogy a partnerekhez minél közelebb kerül­jenek és így a cég üzletkötőin keresz­tül minél tökéletesebben tudjon al­kalmazkodni a vevői igényekhez. Ennek a filozófiának már vannak kézzelfogható eredményei, az IKR által forgalmazott áruk garantált minőségűek, versenyképes árúak, a vállalat által nyújtott vevőszolgálati szerviztevékenység pedig nemzetkö­zi összehasonlításban is kiállja a pró­bát. Integráció és kereskedelem Az IKR termeltetési konstrukciói számos előnnyel járnak az abban résztvevő partnerek számára. Ezek közül talán legfontosabb, hogy vala­mennyi alapanyagot egy helyről és garantált minőségben szerezhetnek be, mégpedig korrekt piaci áron. A teljes termelési ciklus alatt igénybe vehetik az IKR szaktanács- adását. A termést pedig a legkedvezőbb áron értékesíthetik. Erős igény mutatkozik az IKR tőzsdetagságán alapuló terményke­reskedelmi szolgáltatások iránt. Az IKR bővítette vetőmagelőállító tevékenységét az elmúlt időszakban. A mindenki által jól ismert hibridku­korica vetőmag előállítása és forgal­mazása mellé az őszi búza és a borsó vetőmag is felsorakozott. A Bábolnamag mára ismertté, sőt elismertté vált a mezőgazdaságban dolgozók körében, számukra ma már a minőség szinonimájává vált. A 20-22 ezer tonnás magyarorszá­gi vetőmagpiacon az IKR, teljes kö­rű szolgáltatásának köszönhetően komoly ajánlattevőként jelenik meg. Az önálló fajtakísérleti program ke­retében 26 féle több lépcsőben tesz­telt hibridkukorica vetőmagot ajánl a vevőknek. Több éven át az IKR volt megho­nosítója az amerikai Dekalb és a né­met KWS cég hibridjeinek. Annak ellenére, hogy a hazai vetőmagpi­acon hatalmas a túlkínálat és rendkí­vül erős a konkurencia harc, a cég növelte piaci részesedését. Műtrágya eladás Az elmúlt évben az IKR növelte részesedését a belföldi műtrágya for­galmazásban is. A kilenc agrokémiai telep összesen több mint 4,1 milliárd forint értékben adott el műtrágyát 1996-ban. Ez a hazai piac 16-17 “lk­át jelenti. A folyékony műtrágyák használata nem csökkent, a vállalat részesedése 60 % körüli. Hogy a tápanyag olda­tok és szuszpenziók használatának előnyeit minél többen élvezhessék, az IKR kedvező konstrukcióban spe­ciális kijuttató gépeket helyez ki vevőihez. Gépértékesítés Megalakulása óta az IKR Rt. tevé­kenységének egyik legjelentősebb területe a gépkereskedelem és for­galmazás. A gépeladásból származó bevétel mellett igen fontos, hogy a vevő hosszú távon a társaság partne­re maradjon. Az IKR gépforgalma­zását három szervezetileg és szak­mailag is elkülönülő üzletág bonyo­lítja. A Claas-gépértékesítése a né­met Claas és az IKR Rt. között 1990-ben létrejött kizárólagos importőri szerződés megkötése óta a legsikeresebb. Tavaly 228 kom­bájn, 10 önjáró szecskázó, 7 önjáró rakodó és 12 db egyéb gép került ér­tékesítésre. A hazai kombájnpiacot 52 % részaránnyal az IKR vezeti. A másik jelentős terület a traktor értékesítési üzletág, amelynek kere­tében a New Holland Fiat traktorok kizárólagos értékesítését végzi a cég. Az IKR 1996-ban 137 Fiat trak­tort értékesített, ez a belföldi piacon 34 % részarányt képvisel. Az előző évi erőgépeladásokat erőteljes ex­panzió jellemzi, amely a kedvező tá­mogatási rendszer és az IKR vissza­vásárlási garanciájával nyújtott előnyös finanszírozás mellett a cég hálózatának aktív piaci munkájának eredménye. Kifejezetten sikeres volt a munka- és célgépek értékesí­tése is. Az előző évhez képest tavaly két és félszeresére nőtt a forgalom. Ennél az üzletágnál juthatnak a part­nerek a Kvemeland ekékhez és talajművelő eszközökhöz, a Hardi permetezőgép családhoz, az Amamzon típusú precíziós talajművelő eszközökhöz, műtrá­gyaszórókhoz, és vetőgépekhez, hogy csak néhány jelentősebb pél­dát említsünk. Az IKR az élénkülő kereslet miatt felújította kapcsolata­it a szárító, tisztító berendezéseket gyártó Cimbria-Heid céggel is. Országos raktárhálózat Az IKR Rt. törekszik a kiváló al­katrészellátásra és szerviztevékeny­ségre. Ennek létjogosultságát a part­nerek visszajelzései egyértelműen igazolják. Jelenleg 14 alkatrészrak­tár áll a partnereik rendelkezésére. A gyorsszállítási szolgáltatással vál­lalják, hogy a megrendeléstől szá­mított 14 órán belül kielégítik a legsürgősebb alkatrészigényeket is. A raktárhálózat bővítését szolgál­ja a Szolnokon most megnyíló terü­leti központ is, amelynek rendszer­be állításával a cég a Szolnok me­gyei térség ellátását tűzte ki célul. A komplett szolgáltatást egy modem raktárbázis szolgálja jól felszerelt szervizkocsikkal kiegészítve. Emel­lett az épületben helyet kapott egy gépbemutató szalon is, amely a part­nerek magas színvonalú és kulturált kiszolgálását teszi lehetővé. Az IKR Rt. vezetése azzal a szán­dékkal határozott a térségi központ építése mellett, hogy régi és új part­nereik lehető legnagyobb megelége­désére emelhessék a szolgáltatások színvonalát Szolnok megyében is, ezzel is erősítve meglévő és leendő vásárlóikkal a bensőséges partneri viszonyt. (PR) A mezőgazdasági termelők szolgálatában A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány tevékenységének igen fontos területe a mezőgazdasági ter­melők segítése az élet minden területén. Mint Hegmann György igazgató elmondta, ebben a munkában elsősorban az Agrárka­mara számít partnerüknek. Az együttműködés olyan szo­ros, hogy megállapodás alapján kilenc településen (Jászberény­ben, Jászapátin, Mezőtúron, Kunszentmártonban, Török- szentmiklóson, Kunhegyesen, Kisújszálláson, Karcagon és Ti­szafüreden) közös irodát tarta­nak fenn. Ennek célja, a költsé­gek megosztása mellett, főleg az, hogy így hatékonyabb mun­kát végezhetnek, az általános ta­nácsadás mellett a gazdajegy­zőktől helyben szakmai infor­mációkat is kaphatnak az érdek­lődő termelők. Az ügyfelek komplex kiszol­gálását az teszi lehetővé, hogy az információs rendszer, bizo­nyos zárt saját állományok mel­lett, közösen használható, közös adatbázist alkot. Ezt a közös munkát jól pél­dázza a készülő Agrárinformá­ciós Marketingbázis, amely még nincs egészen kész, de ha elkészül, az Interneten keresztül is szolgáltat információkat az agrárvállalkozóknak. Várhatóan egy év múlva kezdheti meg a működését. A termelők tájéko­zódhatnak belőle például a ter­mékekről, arról, hogy bizonyos mezőgazdasági kultúrákból hol mennyit vetettek, amivel elke­rülhető egy-egy körzetben a túl­termelés. A növénytermesztés mellett az állattenyésztésről is beszerezhetnek ily módon hasz­nos adatokat az agrárvállalko­zók. Ebben természetesen a gaz­dajegyzők is nagy szerepet ját­szanak majd. A Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány azonban nem csupán ennyivel segíti a termelőket. Előre látható, hogy a következő években a mezőgazdaságban is növekszik az igény a pontos ad­minisztráció iránt, hiszen a tár­sadalom egyetlen rétege sem mentesülhet teljes mértékben te­vékenységének adminisztráció­ja alól. Az Alapítvány a követ­kező időszakban kedvezményes áron és garanciavállalással nyújt ilyen jellegű szolgáltatásokat az agrárvállalkozóknak. Eljár az állami szerveknél például pénz­ügyi, adó- és társadalombiztosí­tási ügyekben, a gazdáknak nem kell minden apróság miatt Szol­nokra utazni. További terület, ahol az Ala­pítvány segítséget nyújt, a hitel­ügyletek előkészítése. Ismere­tes, hogy ez évtől kezdve de­centralizálják az agrártámoga­tást, és egy kétszer 50 milliárdos forgóeszközhiteit nyitnak meg az agrárium számára. Az első 50 milliárdra szeptembertől, a má­sodikra pedig a jövő év elejétől lehet pályázni. A hozzáférés konkrét lehető­ségei még nincsenek tisztázva, de az már bizonyos, hogy vala­milyen üzleti tervet kell benyúj­tani a hitel felhasználásáról. Ennek az üzleti tervnek az el­készítéséhez is segítséget nyújt a gazdajegyzőkkel és az Agrár­kamarával együtt a Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány, sőt a ban­koknál is eljár az érdekelt agrár- vállalkozók nevében. Hegmann György végezetül ismét hangsúlyozta, hogy az Alapítvány az Agrárkamarát is­meri el partnerének az ag- ráriumot érintő ügyekben, vele törekszik együttműködésre az agrárvállalkozók minél sokré­tűbb kiszolgálása, segítése érde­kében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom