Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

1997. július 12., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Feliratok Az anekdota szerint a bivalyboconádi California Blue Jeans Shopping Cen­ter dolgozói tiltakoztak az ellen, hogy Szlovákiában a magyarlakta területe­ken nincs az üzleteknek magyar nyelvű cégtáblája. Lehet, hogy az eset így nem igaz, ám akkor is jellemző: miközben szóvá tesszük a magyar nyelvű feliratok hiányát egyes szomszédos országokban, itthon lassan már külföldön érezhetjük magunkat a sok idegen (főleg angol) nyelvű cégtábla, reklám és egyéb, szemünk elé kerülő szöveg miatt. Vannak, akik törvényért kiáltanak, mondván, hogy a magyar nyelv védelme a jámbor óhajok után most már keményebb esz­közöket igényel. Mások ezt vitatják, azt állítva, hogy a nyelv olyan képződmény, amelyet törvénnyel, feljelentéssel, bünte­téssel nem lehet megvédeni, az ilyen kezdeményezés többet ár­tana, mint használna. A nyelv majd kiveti magából, amit nem érez átvehetőnek, amit pedig átvesz, azzal jelentésámyalatai bővülnek, azaz gazdagodik. Ám visszatérve az idegen nyelvű cégtáblákra, feliratokra, fölmerülhet a kérdés, hogy miért készíttetnek ilyeneket a keres­kedők? Egyszerű divatból, vagy van más is a háttérben? Azt hiszem, a jelenség túl régen tart ahhoz, hogy csupán di­vathullámnak tarthatnánk. A kereskedők érzékelik, hogy az idegen nyelvű feliratnak erősebb a felhívó hatása, mint a ma­gyarnak. Nem csak a különössége okán, hiszen ma már lassan­ként a magyar felirat számít különösnek egyes utcákban, hanem azért, mert a vásárlók tudatában az idegen szó a külföldi gyárt­mányt idézi föl, s a külföldi (a nyugati) a magasabb minőség­gel, a választékosabb külsővel, az eleganciával azonosult, te­gyük hozzá, hogy ma még többnyire indokoltan. Aki tehát be­lép egy olyan üzletbe, amelynek ajtaja fölött angol nyelvű cég­tábla virít, sokszor talán már nem is tudatosan, valami jobbat vár, s vél találni még akkor is, ha ugyanazt az árut egy magyar cégtáblájú üzletben is árusítják a szomszédban. Mit lehet és érdemes tenni ilyen helyzetben? Tiltással, bünte­téssel látszateredményt lehetne talán elérni, de nem érdemes. A megoldás hosszadalmasabban, talán csak több nemzedék életé­ben érhető el. Ha a magyar áruk minőségben, tartósságban, ele­ganciában nem maradnak el a külföldiek mögött, s ez széles körben tudatosul is, akkor az idegen nyelvű feliratnak nem lesz különleges felhívó hatása, sőt valamiféle üres flanc jele, és mint ilyen, köznevetség tárgya lesz. Ha pedig így lesz, akkor a ke­reskedők nyilván nem fogják erőltetni, hiszen a maival pont el­lenkező hatást gyakorol az üzletre. És addig? A magyar nyelv több mint ezeréves, ezalatt sokféle hatás érte, és még mindig él és virul. Létezni fog ezután is, azt a kis időt minden gond nélkül át tudja vészelni. f A martfűi növényolaj gyár számára készítik elő a repcét a tiszajenői vetőmagtisztító üzemben. fotó: illyés Megnézték Szolnokot, ahol a fiuk tanított Amerikai magyarok gyökerei Gary Katona 1993-ban az Amerikai Egyesült Államokból, pontosabban fogalmazva Clevelandből érkezett Szolnokra tanítani. Egyetemet végzett, kíváncsi volt az országra, külö­nösen azért, mert a nevéből is kitetszik, hogy magyar az ere­dete. Kinn él mindenkije, két nővére már férjhez ment, a gyermekeiket nevelik, és közülük senki nem tud magyarul. Középen az édesanya, Katona Julianna, a szemüveges úr László, a férje, a másik oldalon Gary, a fiuk, aki négy évig Szolnokon tanított FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Gary szülei viszont beszélik az anyanyelvűket, és az itt eltöltött négy év után az ifjú tanár is annyira otthonos magyarból, hogy már nem lehet eladni. Szóval június végén eljött a házaspár Szol­nokra, a fiukat meglátogatni, és egyúttal felkeresni, kiku­tatni eleik lakhelyét, sírjait, szóval a gyökereket. Gary édesapjának és édes­anyjának a nagyszülei még valamikor a századfordulón vándoroltak ki a történelmi Magyarországról az újvi­lágba. Az édesapa, Katona László, vagy ahogyan ő mondja: László Katona ősei valamiért visszatértek az óhazába. Talán, mert gyűj­töttek egy kis pénzt, amiért itthp házat, földet vehettek. Állítólag Mátészalka kör­nyékén vertek tanyát. Egy szó mint száz, júniusban el­utazott a valamikori óhazába a ma már nyugdíjas Katona házaspár: megnézni Szolno­kot, ahol a fiuk tanít, és ha mód, illetve lehetőség nyílik, felkutatni az itthon maradt, valamikor közeli, de egy év­század teltével egyre távo­labbi rokonokat. Az édesapa, László Ka­tona nagyszülei szülőfaluját sem ismerte pontosan, de Mátészalkán és a környéken néhány lelkes pap és segítő ember révén megtudta: a ke­resett település Kocsord. Ki­derült, ott születtek a nagy­szülők, és oda tértek vissza pihenni a temetőbe. Az 1951-ben elhunyt nagyapa sírját megtalálták, de a sok­kal korábban meghalt nagy­mamáét már nem. Találkoz­tak viszont a másod-unoka­testvérekkel, akik azokat a képeket is megmutatták, amelyek Amerikából érkez­tek valamikor a népes Ka­tona família tagjairól. Gary édesanyjának, Julis­kának a családi gyökerei kissé távolabb, Kassa környékére nyúlnak. Nem messze ettől a vá­rostól létezik egy színmagyar falu, Vaján a neve, ahol megtalálták az „amerikás magya­rok” ottani roko­nait. Sírva fogad­ták őket, nem is számítottak arra, hogy emberöltők után valamelyik leszármazott majd’ száz év tel­tével felkeresi őket, az irdatlan messzi Ameriká­ból. Egyébként Gary szüleinek az előneve az anyjá­nál is meg az ap­jánál is Katona, de 1954-ig, a házasságkötésig csak névrokonok voltak. László, az édesapa most akadt rá nagyszülei földjére, nézte meg ezt az öreg házat, ahol családja korábbi férfi tagjai eregették egykoron a karosszékből, a tornácon a pipafüstöt. Nem tudják, jön­nek-e még többször, mert a 65 év, no meg az egészség nagy úr, és az utóbbi mondja ki a végső szót. Együtt uta­zott vissza Clevelandbe apa, anya és a legkisebb fiú, Gary, aki ősztől ott tanít. Ahogyan elmondták, valamit itt felej­tettek: szívük egy darabját. Ezért jó lenne még legalább egyszer visszatérni Szol­nokra, Szabolcsba és Kassa mellé. Garynak biztosan si­kerül, és ha a sors meg a jó Isten akarja, talán a szülők­nek is ... D. Szabó Miklós Állami gondozásban maradnak a mezőtúri hármas ikrek? Gyors segítség kellene a nagycsaládnak- Ha egy magyar családban születik hármas iker, azonnal megmozdul a megye, a fél ország. Ha ugyanez egy roma csa­ládban történik, nem érdekel senkit - fakadt ki elkeseredve a mezőtúri kisebbségi önkormányzat vezetője, amikor elmondta Raffael Gábor és élettársa problémáját. Kunmadarason Felújítják a művelődési házat A kunmadarasi művelődési ház korszerűsítéséről már tavaly született döntés. Ak­kor elkészült a felújítási terve is, melynek első ütemé­ről év elején, az ehhez szük­séges 6,2 millió forintról pe­dig júniusban döntöttek a képviselők. A rekonstrukcióhoz szükséges pénzt az önkormányzat a fej­lesztési tartalékából fedezi. A Bozsódi Zsigmond tervének kivitelezési munkáira kiírt pá­lyázatot a Középker Építőipari Szövetkezet nyerte el, s már hozzá is fogtak a munkákhoz. Az első ütemben őszre az utcai rész (kiszolgálóhelyisé­gek, előcsarnok, irodák) fölötti tetőszerkezetet újítják fel, jö­vőre pedig a nagyterem, a tető­tér-kialakítás és -beépítés lesz a feladat. A művelődési ház munka­társai a felújítás idejére a mozi épületébe költöztek át. -de­A szabályos tartóégetésrol Az elkövetkezendő időszak­ban gőzerővel megkezdődik az aratás, ezért előtérbe kerül a tarlóégetés, ami jelentős légszennyezéssel jár. Éppen ezért nem árt megismerkedni a tarlóégetés szabályaival. Amint arról a szolnoki Közép- Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatta lapun­kat, a tervezett tarlóégetést az égetés megkezdése előtt 3 mun­kanappal írásban kell a területi­leg illetékes jegyzőhöz bejelen­teni, melyhez mellékelni kell a növényvédelmi hatóság állásfog­lalását. A jegyző az égetést a bejelen­tés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül levegőtiszta­ság-védelmi szempontból felté­telekhez kötheti vagy megtilt­hatja. E határidő elmulasztása a bejelentés tudomásul vételét je­lenti. A tarlóégetés során a követ­kező előírásokat kell betartani: a védőtávolság a lakott területtől minimum 1000 méter; az égetés időpontja lehetőleg délelőtt és kora délután legyen; a szélirány a lakott terület és a közút irányával lehetőleg ellentétes legyen; ál­landó felügyeletet kell biztosí­tani; tilos a tarló begyújtását olaj szétlocsolásával vagy égő gumi­abronccsal végezni. A fenti és a jegyző által meg­adott előírásoktól eltérő tarlóége­tés esetén a terület tulajdonosa (kezelője, használója) hektáron­ként, továbbá a mezőgazdasági termelés során keletkező növé­nyi hulladék égetése esetén a te­vékenység gyakorlója alkalman­ként 10 ezer forint légszennye­zési bírságot köteles fizetni. Az engedély nélküli tarlóége­tés esetén levegőszennyezési szabálysértési bírság szabható ki, melynek összege 10 ezer forint. A Raffael család idáig három gyermeket nevelt, akik tizen­egy, hat- és kétévesek. Három plusz három Hat hónappal ezelőtt az asz- szonyka három egészséges új­szülöttnek adott életet. Meg kell jegyeznünk, Mezőtúron húsz éven belül mindössze két­szer fordult elő hasonló eset. Félő, amennyiben gyors se­gítség nem érkezik, a kicsiket nem tudják Szapárfaluból, az ideiglenes állami gondozásból hazahozni. Anyagi lehetősé­geik nem biztosítják a nyolcta­gúra szaporodott család megél­hetését.- Nem akarom a gyermeke­imet az államnak adni! - mondta Raffael Gábor, az apa. Raffael Józsefné, Erzsébet, az édesanya élettársi kapcsolatban él gyermekei apjával. Az apa sem tud megoldást Jelenlegi lakásuk egy kéthelyi- séges, nagyon rossz állagú épü­let, abba a kicsiket nem lehet hazahozni. Ideiglenesen, a tél beköszöntéig a nagyapa biztosít házában egy rendes szobát a három jövevénynek, azután azonban még nem tudják, hova mehetnének. Egy fizetésből vegetálnak Az apa jelenleg dolgozik, azonban a kapott 16 ezer forin­tos fizetés a családi pótlékkal együtt is csak az élelemre ele­gendő. Gyermekruhákat, baba­kocsit, bútorokat vásárolni nem tudnak. Másik lakás vásárlását semmiképpen nem tudják meg­oldani. Áz önkormányzat felé nem jelezték még problémáju­kat, mert a tapasztalatok tükré­ben úgy érzik, nem is érdemes, mivel nem segítene a város. A kisebbségi önkormányzat pénz­szűke miatt nem tud anyagilag segíteni. scs A becsületesség elvéhez tartják magukat A közelmúltban több egész­ségügyi dolgozó részesült el­ismerésben. Közülük két olyan személyiséget muta­tunk be, akik életük során vállalták a konfliktusokat is. Dr. Barcsik Józsefné, a megyei Hetényi Géza Kórház gyer­mekosztályának osztályvezető főnővére Kálmándi-díjat ka­pott. Az ápolási munka elisme­réséért bármikor kész harcba szállni.- Az erkölcsi normáimat még iskolás koromban egy re­formátus pap tanításai alapoz­ták meg. O megerősítette ben­nünk a jót, az egyéniséget. Ugyanezt a szellemiséget táp­lálták tovább az apácák, akik tanítottak, és ugyanezzel talál­koztam a Hetényi kórházban is, amikor dr. Pintér Sándor professzor lett a főnököm. így alakult ki bennem az, hogy mindenkor a becsületesség el­véhez kell tartanom magam. Ez a vezetői munkámban is sok segítséget adott. Fontos, hogy a meggyőzés, az elfoga­dás módszerét alkalmazzam, ne a hatalmam használjam. Az ápolási munkában kulcskér­désnek érzem, hogy az ápolónő elfogadja és érezze belülről, amit csinálnia kell. Azonosul­nia kell azzal a nézettel, misze­rint az életnél nagyobb csoda nincs. A pályafutásom során szám­talan emlékezetes eset .történt. Volt például egy 60 dekával született gyerekünk, akit hat napig kézzel lélegeztettünk felváltva a kolléganőimmel, és megmaradt, egészséges lett. Ezek az esetek mind hozzá­járulnak ahhoz, hogy az ember boldog legyen. Az egészség­ügyben eltöltött évek során, mint annyian, én is rájöttem, hogy gazdag ember már nem lesz belőlem, de boldogan aka­rok élni. És akkor visszatértem ahhoz, amitől boldog lehetek - ami a református pap, az apá­cák, Pintér professzor tanításá­ban is benne volt -, a becsüle­tesség elvéhez. * Dr. Csordás József fogorvosi, a megyei paradontológiai ren­delő vezető főorvosát, városi szakfelügyelő főorvost az ÁNTSZ részesítette jutalom­ban munkájáért. Dr. Csordás József 34 éve dolgozik fogor­vosként, nevéhez fűződik a 20 éve működő paradontológiai rendelő létrehozása, amelyben nagyon sokan összefogtak. Húsz évig csoportvezető főor­vos is volt Szolnokon.- Sokan kellemetlenkedő tí­pusnak tartanak, mert fórumo­kon mindig elmondtam a vé­leményemet. De a gyakorlat ál­talában engem igazolt. Mindig szerettem a nyílt, egyenes be­szédet, a racionális megoldá­sokat, amelyeket sokszor na­gyon nehezen tudtunk kihar­colni. Sok konfliktusunk volt, hogy minél jobb feltételeket te­remtsünk az országosan is el­ismert szolnoki fogorvosgár­dának, és azért, hogy a kollé­gákat a végzett munkájuk alap­ján ítéljék meg, ne szubjektív alapon. Ázt vallom, hogy egy orvost a betegei minősítenek, nem a hivatali főnökei. Nagyon nagy sikernek érzem, hogy 15-20 év után is megkeresnek a régi be­tegeim. Nagy öröm az is, ha valakinek a munkáját elismerik egy nyílt fórumon is, mint ez velem történt, és szerencsés, ha ez az elismerés megegyezik a környezete, a munkatársai, a betegei véleményével. A harmincnégy évem alatt egyetlenegyszer nem jelentet­tek föl, a betegeim szeretnek, visszajárnak hozzám, a bará­taim ugyanazok, akik évekkel ezelőtt voltak - ennél nagyobb sikerélménye nem is lehet egy embernek. Amikor Csordás doktor megkapta a jutalmát, nagyon sok barátja, ismerőse felhívta. ' Bár közvetlen főnökei nem gratuláltak, de kapott egy szép levelet az MDF elnökétől. Le- zsák Sándor azt úja, hogy ol­vasott a jutalomról és elisme­rését fejezi ki a főorvos mun­kájával kapcsolatban. Csordás doktor csodálkozva olvasta a levelet, és nevetve mondta:- Lezsák Sándor! Pedig nem is találkoztam vele soha! Paulina Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom