Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-14 / 137. szám
1997. június 14., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Győzzön a jobb? Nyilván furcsa, ha például az építőipari cégnél 30 irodai alkalmazott, menedzser, vezető, adminisztrátor van, és négyen-öten dolgoznak fizikai állományban. Az a furcsa, hogy a dolog így is működhet. A naivabbak persze azt hiszik, hogy a négy dolgozó teljesítménye tartja el az adminisztratív létszámot. A valóság azonban az, hogy a cég másokkal dolgoztat. Sorra nyeri a pályázatokat - és ebben annyira biztos, hogy ilyen hatalmas létszámú adminisztrációt tart fenn -, aztán kiadja alvállalkozónak, vagyis mással végezteti el a műm kát. Nem egyszer, nem kétszer, hanem sorozatosan. Erre rendezkedett be. Annyira biztos benne, hogy a pályázatokon a munka elnyerésénél ő a befutó, és nem például az alvállalkozó, akivel egyébként valóságosan elvégezteti a munkát. A korrupció annyira elterjedt már, hogy bizton lehet rá számítani. Sokkal inkább, mint a jó tudásra. Aki manapság vállalkozik, naponta találkozik e jelenségekkel. Egy vállalkozás vezetője építkezéshez keresett kivitelezőt. A vállalkozás családi tulajdon volt, erről azonban a kivitelezői nem tudtak. Több céget megkeresett, árajánlatot kérve. Az egyik rögtön azzal kezdte a tárgyalást, hogy ha ő nyer, tíz százalékot a vezető zsebébe fizet vissza. Nyilván fogalma sem volt arról, hogy itt a vezető zsebe azonos a vállalkozás „zsebével”. Azzal viszont tisztában volt, hogy érdemes így elkezdeni a tárgyalást. Az említett esetben nem volt ugyan sikere ennek az ajánlatnak, de nyilván ez a cég már megszokta, hogy így kell tárgyalni. Hogy nem azt terjeszti elő, milyen kiváló munkát végez, hogy milyen jó szakemberekkel, technológiával stb. dolgozik, hanem azt, hogy hány százalékig korrumpálható. Ezekben az akciókban teljesen elvész a minőség és a tudás, így maradhatnak a felszínen szakmailag kifogásolható cégek és szakemberek, és küszködnek a megélhetéssel jó minőséget nyújtani tudó vállalkozások és szakemberek. A szabad verseny, a piac törvényei valahogy a normálistól eltérően kezdtek működni. Nem olyan szisztéma szerint, hogy aki nem tud színvonalat biztosítani, az nem él meg. Szó sincs arról, hogy győzzön a jobb. Az győz, aki jobban tud ügyeskedni. Ingyenes koleszterinszint-mérés lesz Szolnokon vasárnap Stop! Gondoljon a szívére! Júniusban a Táplálkozási Fórum laborautóbusza országos körútra indul. Ennek során a hónap egy-egy napján ingyenes koleszterinszűréssel, vérnyomásméréssel és orvosi tanácsadással áll az érdeklődők rendelkezésére. A megyeszékhelyeken vasárnap lehet igénybe venni a szolgáltatásait. A Táplálkozási Fórum 1993-ben alakult. Tagjai azért fogtak ösz- sze, hogy segítsenek a magyar lakosság helyes táplálkozási szokásainak kialakításában és az egészségtelen táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésében. A Táplálkozási Fórum tagjai azt vallják, hogy koleszterinszintünk ,kordában tartásával” elkerülhetők a szív- és érrendszeri betegségek. E betegségek sajnos az elmúlt évtizedekben jelentősen elterjedtek Magyarországon, ma már halálozási okként is vezető helyen szerepelnek. E betegségek szempontjából a magas vérkoleszterinszint az egyik legjelentősebb rizikótényező. Ez a tényező is szerepet játszott abban, hogy a Táplálkozási Fórum útnak indítja ingyenes laborautóbuszát. Akciójukkal szeretnék elősegíteni, hogy a lakosság több figyelmet fordítson az egészséges életmód és a helyes táplálkozási szokások követésére. A laborautóbusz Szolnokon június 15-én, vasárnap 10 órától 18-ig a Pelikán Szálló parkolójában várja az érdeklődőket. A helyszínen nemcsak a koleszterinszintet mérik meg, hanem személyre szabott tanácsot is adnak az érdeklődőknek az életvitellel, az egészséges táplálkozással kapcsolatban. A koleszterinszint-mérő autóbusz „ könnyen felismerhető, hiszen oldalán hatalmas felirat hirdeti: Stop! Gondoljon a szívére! P. É. Pénz nélkül is programok Rossz idő jár a civil szervezetekre, kevés pénzből gazdálkodnak, pályázati pénzekből próbálják céljaikat megvalósítani. Nincs ez másképp a Kézenfogva Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Egyesületénél sem. Az egyesület a költségvetésből nagyon kevés támogatást kapott, havonta negyvenezer forinttal gazdálkodhat. Egyetlen esélye tehát a pályázatok készítése, szponzorok keresése. Az anyagi nehézségek ellenére az egyesület nem mondott le terveiről. Az idén is támogatja, hogy az értelmi fogyatékost nevelő családok eljussanak pihenni, kikapcsolódni. Továbbra is hozzájárul ahhoz, hogy tagjai színházba járhassanak. Folytatják az annak idején az országban elsőként elindult programot, a fogyatékos és egészséges gyerekek közös nyári táborát, amelynek az idén is a dolgozók általános iskolája ad helyet, ahol az ép és a sérült gyermekek megismerkednek egymás világával, életével. Ági Szolnokra készül Szűcs Ági a tizenötödiket tapossa, Abonyban a Somogyi iskola oszlopos tagja, végzőse. Ámbár ez az oszlopos jelző nagyon jelképesen értendő, hiszen eddig 164 centiig nőtt, és a kilói száma 47 körül alakul. Ami esetében számít az, hogy igen jó sportoló. A kéziscsapat tagja, csapatkapitány, irányító. Hatodikos korában országos elődöntőig jutottak, ahol harmadik helyen végeztek. Nyolcadikban eggyel feljebb léptek. Mellesleg többszörös megyei bajnokok, azután távolból is 460-at tud, a kis- labdát pedig 62 méterig repíti, és tagja a megyei második helyezett 4x100-as váltónak is. Ez a sportszeretet az egyik jellemzője. A másik a tanulás: álmosítóan unalmas a bizonyítványa mert nincsen abban semmi változatosság. Ötös az eleje meg a vége, és ugyanaz a közepe. Ágit két helyre is felvették Szolnokra, a Verseghybe és a Vargába. A nővére a Verseghybe jár, ő a Vargát választotta: a matematika és emelt szintű angol szakot. Az abonyi suliban Ági kapta a Jő tanuló, jó sportoló” címet. D. Sz. M. - Fotó: M. J. A művészet nekem elsősorban humanizmust jelent Szabó László szobrászművész hetvenéves Június 11-én Szabó László szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep legrégibb tagjainak egyike betöltötte hetvenedik életévét. A művésszel ebből az alkalomból beszélgettünk, és abból az alkalomból is, hogy holnap délelőtt 11 órakor nyílik meg gyűjteményes kiállítása a szolnoki Technika Házában.- Milyen útravalóval lépett ki a főiskoláról?- Mikor megkaptuk a diplomát, kimentünk Pilisboros- jenőre, ott volt egyikünknek lakása. Poharazgatva leültünk az árokpartra, és arról beszélgettünk, hogy most megtanultuk az ábécét, mi legyen tovább. Én akkor arra gondoltam, hogy a szenvedő, elesett, szegény emberek művésze leszek. Alkatilag is talán erre vagyok leginkább alkalmas, az ő életükbe tudom legjobban beleélni magam. *- Tartotta magát ehhez az elhatározáshoz?- Sok vargabetűt tettem, amelyeket el lehetett volna kerülni, de ezen utólag már nem segíthetek. Egyébként a szobrászok általában későn érnek, 60 éves korunkban értjük meg igazán, hogy mit kellene csinálni. Ahogy öregszem, egyre inkább él bennem a meggyőződés, hogy az igazi művészet egyszerű, sallangmentes. Ami pedig a fiatalkori elhatározásomat illeti, azt hiszem, amennyire tudtam, tartottam magam hozzá. Amit el kellett mondanom, azt elmondtam. Bár talán túl gyakran kötöttem kompromisszumokat, nem mindig álltam ki elég határozottan az elképzeléseim mellett. Makrisz Agamemnon mondta nekem egyszer, hogy túl finom vagyok. Ezt nem a munkáimra értette, hanem arra, hogy nem vagyok eléggé agresz- szív. De az embert néha a megélhetés kényszere is kompromisszumra kényszeríti. Az Olajbányász-emlékművemet például krómacélból szerettem volna megcsinálni, úgy lett volna igazi, de csak bronzból lehetett. Talán hiba volt, hogy belementem. Ilyen kompromisszumokra gondolok.- Művei alapján realistának tartják. Egyetért ezzel?- Mi az, hogy realizmus? Mondtak már szimbolistának is. Realizmus, szimbolizmus, absztrakt, ezeknek a fogalmaknak csak nagyon körülhatárolt értelmük van, hiszen a művészet önmagában absztrakció. Kiválasztok valamit a valóságból, egyes elemeit elhagyom, másokat hangsúlyozok, hogy a lényeg kidomborodjék. Mi ez, ha nem absztrakció? Egyébként nem szabok magamnak rendet, nem stílusokban gondolkodom, hanem művekben. A világ gyorsan fejlődik, nem lehet egyetlen stílusba zárkózni.- Egy pályatársa azt mondta, hogy a legjobb öt magyar portrészobrász közé tartozik, és tudjuk, hogy a szakmabeliek dicsérete mindig duplán számít. Milyen helyet foglal el a portrékészítés a művészetében?- A portrékészítés sajátos viszonyt tételez a valósághoz. Ä fantáziának nincs szabad útja, a szoborban mégis benne kell lennie a művésznek. Az a jó portré, amelyik a lelket mutatja meg elsősorban, nem a vonásokat. Az arccal többet lehet elmondani, mint a testtel. Talán csak a kéz képes még annyit kifejezni. Élég ha csak a balettre gondolunk. Tartalmas, szép emberi arcokról szeretek portrékat készíteni. Ezért is fával dolgozom legszívesebben. A fa élő anyag, lelke van.- Másfél évtizede rendszeresen és sikeresen részt vesz a ravennai Dante Biennálén. Mi vonzza Daniéhoz?- Az, hogy a rendezők nem a dantei valóságot kérik számon, hanem a mai ember dantei élményét, a dantei világ modern újrateremtését. És teljes szabadságot adnak.- Tudjuk, hogy nagy munkában van, egyházi megrendelésre készül a Vigyázó Madonnának nevezett szobra. Mondhatjuk, hogy ez lesz eddigi munkásságának summája? Vagy ez így túl nagy teher lenne? — E nélkül is nagy teher, éppen a szabadság miatt, amit kaptam az elkészítéséhez. Nincs előírás, követelmény, még határidő sincs. Akkor lesz kész, amikor én azt mondom, hogy készen van, olyan lesz, amilyenre én formálom. Szeretném vele megközelíteni a végletes egyszerűséget, sallangmentességet, hogy a legegyszerűbb, de legmélyebb érzelmeket fejezze ki. Lassan haladok vele, nem sürgetem magam, csak akkor dolgozom rajta, ha a szobor „hív”. Bistey András A z Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat hátrányos helyzetben élő első lakáshoz jutók segítésére megalkotta a Szociális Lakásépítési Programot, amely kormányzati szinten is támogatásra talált. A kisújszállási Cigány Kisebbségi Önkormányzat az elsők között csatlakozott a programhoz. A városatyák legutóbbi ülésükön zöld utat adtak az építkezésnek, így idén hat család költözhet új otthonba. Közülük hármat kerestünk fel, akiknek, mint megfogalmazták, egy álmuk valósul meg az új lakással. Végre saját otthont építhetünk... Indul a kisúji lakásépítési program-Milyen feltételekkel épülnek meg a lakások? - kérdeztük Kovács Józsefiétől, a cigány kisebbségi önkormányzat elnökétől.- A program az alacsony jövedelmű, legalább három- gyermekes családokat segíti, a gyermekek után járó lakás- építési kedvezmény igénybevételével. Feltétel volt még, hogy az önkormányzat is hozzájáruljon bizonyos dolgokkal a részvételhez. A képviselők legutóbbi ülésükön hozzájárultak ahhoz, hogy első ütemben a Szénáskert utcában hat telket megkapjanak az építtetők négyzetméterenként 150 forintért. A kamatmentes kölcsönt tíz év alatt kell törleszteniük. Az előzetes igény- felmérés után kijelölték az öt cigány és egy magyar családot. A város a segédmunka elvégzésére lakásonként 1,5 fő közhasznú munkást foglalkoztat, s ők is megkapják az első lakáshoz jutóknak járó támogatást az önkormányzattól. A családok közül hármat kerestünk fel. Kovács Ferenc és családja az Óváros utcában lakik. Éppen akkor ment a néhány száz méterre lévő kúthoz vízért, amikor odaértünk, így míg várakoztunk, a nagymama megmutatta a lelakott, toldott-foldott lakást, melyben tízen laknak hatvan négyzetméteren. A köves-földes folyosó végében van egy szoba, s az ajtóval szemben a konyha, ahol mindkét család főz. Innen nyílik a fiatalok szobája. Míg várjuk a családfőt, a fiúk az udvaron cseresznyét majszolnak.-Hány gyermekük van? - kérdeztük a 29 éves Kovács Fe- renctől, aki jelenleg jövedelempótló támogatást kap.- Az udvaron szaladgálók közül az enyém a hároméves Alexandra és a kétéves Imike, s most született Ferike, éppen ezért örülök a saját lakásunknak, hiszen a gyerekeknek nagyon hiányzik a fürdőszoba, s a saját házban az ember is másképp gondolkodik. Ott a kicsiknek is lesz külön szobája, s a napi kétszáz liter vizet sem kell kannákkal messziről hozni. Én már akár holnap kezdeném az építkezést. Boncz Sándor és családja önkormányzati bérlakásban lakik. A feleséget leszázalékolták, a férj egy helyi cégnél hegesztőként dolgozik. Három gyermekük van, Sándor 10, Ildi 8 és Gergő 4 éves. Havi 40-45 ezer forintból gazdálkodnak, s velük él a férj idős édesanyja is, aki ápolásra szorul. Bár váratlanul érkeztünk, a lakásban nagy rend, tisztaság fogadott. Ä nagyobbik'szoba a házaspáré és a kislányé, a másikban a nagymama és a fiúk alszanak. A feleség szinte sugárzik a boldogságtól, amikor a leendő lakásukról kérdeztük, hiszen ezen az udvaron 10 családdal élnek együtt.- Úgy hallottam, hogy Önök már képzeletben be is rendezték új lakásukat.- Igen. Az új lakásunk nagyon tágas, és fürdőszoba is lesz benne. Ez hiányzik most a legjobban, a gyerekek a saját udvart is várják, ahol focizhatnak, kerékpározhatnak. A lakásba egyelőre csak a meglévő bútoraink kerülnek majd, de később újakat is szeretnénk. Ezzel a nagy álommal, hogy saját lakásunk lehet, hamar megbarátkoztunk, s az udvaron jószágokat sertést, aprólékot is tartunk majd, a konyhakertben is sok mindent meg akarunk termelni a családnak. S ha a szeneskályhánkat lecserélhetjük gázfűtésre, s a telefont is bevezethetjük, akkor tényleg mi leszünk a legboldogabbak - mondja a fiatalasszony, akinek a lelkesedését hallgatva biztosak lehetünk abban, hogy jó döntés volt lehetőséget adni nekik az építkezésre. Rézműves Józseféket a Gergő utcában kerestük fel. Az alacsony vályogház egyik kis zugában van az ötfős család birodalma, így érthető, hogy ők is boldogok, hogy saját otthont építhetnek. A fiatalasszony ölében az egyéves, szőke Juditka békésen üldögél, Krisztián a járókát bérelte lei, onnan figyeli az idegeneket, míg a 4 éves Józsika óvodában volt ott- jártunkkor.- Hogyan férnek el ebben a kis szobában?- Szűkösen, de miután a férjem jövedelempótló támogatáson van, én gyesen vagyok, nem gondolhattunk saját lakásra - mondja a feleség. - így ez a 9 négyzetméteres szoba egyszerre a konyha, fürdőszoba, s a gyerekek játszótere is. Az ágyak mellett egy asztal és csupán az anyukámtól kapott szekrény fér el itt. Éppen ezért örülünk, hogy fiatal házasként bekerültünk az első családok közé, hiszen itt nem megfelelőek a körülmények a gyermeknevelésre. A férjemmel már nagyon tervezgetjük az új helyen a jövőnket. A Szénáskert utcában barkácsműhelyt is kialakítunk a férjemnek, én a fürdőszobát várom nagyon, a gyerekek pedig a nagy udvart, hiszen itt nem nagyon lehet őket egyedül kiengedni. S ott állatokkal is szeretnénk majd foglalkozni. Idén hatan jutnak új lakáshoz Kisújszálláson, de jövőre is folytatni kívánják a programot, hiszen 22 családnak volna szüksége szociális lakásra. Daróczi Erzsébet
