Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28 / 149. szám

TALLÓZÓ Fekete dobozt a vonatokra 2. old. Hatodik éve, hogy csendben pusztul 3. old. Keddtől itt a 10 000 forintos 4. old. Pusztataskony „válni készül” Tiszaburától 5. old, Néhány helyen már megkezdődött az aratás megyénkben. Blsőként a Ci- bakházi Mezőgazdasági Szövetkezetben működő Cibagro Kft. földterületén kezdték el az őszi árpa aratását, amit a múlt héten a vörösrepce vágása előzött meg. Öt kombájnnal és az azokat kiszolgáló gépjárművekkel 233 hektáron aratják a hektáronként 4-4,5 tonnás, közepes termésátlagú gabonát. fotó: csabai istván Szakmai észrevételek a készülő nyugdíj-biztosítási törvénnyel kapcsolatban A népesség egyharmada nyugdíjas A nyugdíjreformról szóló törvényjavaslat általános vitája ugyan már lezárult a parlamentben, ettől függetlenül mégis számos szakmai észrevétel születik ma is e nagyon fontos kér­déskört illetően. A megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság teg­napi tanácskozására országgyűlési képviselőket is meghívott, akik reményeik szerint még képviselhetik a szakmai érdekeket a jogalkotás még le nem zárult folyamatában. pességünk (420 ezer 727 fő) kö­zel egyharmada részesül nyug­díjban, illetőleg járadékban. Egy alkalmazásban állóra másfél nyugdíjas jut megyénkben. Az átlagnyugdíj összege elmarad az országos középértéktől, ez ná­lunk a januári adatokat figye­lembe véve 20 729 forint. (Folytatás a 3. oldalon) Nem a nép nevében döntöttek a Belügyminisztériumban Egyelőre „helyben marad” Tiszaug Eldöntetett: Tiszug egyelőre nem válhat. A verdiktet a Belügy­minisztérium helyettes államtitkára mondta ki. Csakhogy mi­lyen jogon? - tette fel a kérdést Hegedűs Jánosáé polgármester. Június 23-án volt egy éve, hogy népszavazással döntött Tiszaug lakossága, elválik megyénktől, és inkább Bács-Kiskun megyé­hez csatlakozik. A népszavazást követően két héttel a Bács-Kiskun megyei közgyűlés nyilatkozatában már be is fogadta a települést. 1997 februárjában a Jász-Nagykun- Szolnok megyei közgyűlés is „elengedte” a falut. Újabb dá­tum '91 áprilisához köthető, amikor a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke Kuncze Gá­bor belügyminiszterhez fordult, hogy mielőbb terjessze be a parlament elé a csatlakozási ké­relmet. Erre most érkezett a vá­lasz Kara Pál helyettes állam­titkártól, miszerint nincs olyan halaszthatatlan, sürgős ok, ami miatt a kérdést napirendre kel­lene tűznie az Országgyűlés­nek. Később, a megyék területi „újragondolásánál” kerülhet elő ismét az ügy - magyarázta Kara Pál a levelében. Erre tette fel azt a költői kér­dést Hegedűs Jánosné polgár- mester, hogy milyen jogi háttér alapján döntik el a kérdést egy minisztérium nevében?! Hiszen az ilyen ügyekben csak a par­lament dönthet. Ha legalább beterjesztenék és megszavaztatnák, akkor azt a döntést elfogadnák a faluban. De még csak be sem terjeszteni az Országgyűlésben?! Hol az a jogszabály, ami miatt még be sem viszik az ügyet? - kérdezte a falu elöljárója. ta Vili. évfolyam, 149. szám 1997. június 28., szombat Ára: 29,50 Ft HA NYOMDA, AKKOR... NVOMDfl KFT A minőség, amivel számolhat! 5000 Szolnok, Himba út 5. Tel./fax: 56/414-717 Első alkalommal rendezik meg Szolnokon a hő­légballonsport magyar bajnokainak kupáját, a húszéves magyar ballonozás alkalmából. A vasárnapig tartó verse­nyen a Turisztikai és Szabadidőközpont gyepéről 12 ballo­nos, köztük 3 nő vág neki a magasságnak. fotó: illyés Szabályozatlan helyzet Halhiány a piacon Tavaly karácsonykor keve­sebb asztalon volt ünnepi va­csoraként hal, mint ahogyan azt a korábbi években meg­szokhattuk. Ennek oka a hal­hús magas árában keresendő. De vajon miért kerül hét- nyolcszáz forintba, esetleg né­hol még többe egy kilónyi hal? A tiszaföldvári halastó egyik tulajdonosa szerint ennek az oka a hiányban keresendő. Tóth-Baranyi Antal szerint hi­bás lépés volt, hogy engedték korlátozás nélkül kivinni Ma­gyarországról a halat, s ez eredményezte a mai állapotot. Németországba, Hollandiába vitték a magyar halat, csak arra nem figyelt senki, mi marad itt­hon. A szakember úgy látja, kö­rülbelül két-három év szüksé­ges ahhoz, hogy ez a rossz álla­pot megszűnjön, s az új telepí­tésű halak eladható méretűek legyenek. Cégüknek, a százhalombattai Tógazda Halászati Szövetke­zetnek egyébként a tiszaföld­vári tó az egyetlen tiszántúli vízfelülete, inkább az ország nyugati részére rendezkedtek be. Az 540 hektárnyi saját tó­hoz képest a méretében a föld­vári nem számottevő, ám csak innen eddig három tonna pon­tyot sikerült kifogni, s még ko­rántsem végeztek.- Jó üzlet ma a halászat - mondta lapunknak Tóth-Bara­nyi Antal -, vagyis inkább úgy fogalmaznék, megtérülő befek­tetés lett. Ez a hiány most jól jön nekünk, de egyúttal jelzi ennek a területnek a szabályo­zatlanságát is, ami hosszú távon nem a legjobb. PE Tajvani delegáció a Felső-Jászságban Közeledő távol-keleti kapcsolat Tajvan Mezőgazdasági Tanácsának (minisztérium) elnökhe­lyettese, Ling Shiang-nung vezetésével munkajellegű magánlá­togatáson öttagú tajvani delegáció ismerkedett tegnap a Felső- Jászság mezőgazdasági helyzetével, lehetőségeivel. A látogatá­son a külföldi vendégeket dr. Kis Zoltán, a térség országgyűlési képviselője kalauzolta. Ling Shiang-nung elmondta, öt­napos látogatásuk fő célja gaz­dasági együttműködési lehető­ségeket keresni országunkkal. Előzetes tájékozódásuk meg­győzte őket, hogy Magyarorszá­gon alapjában fejlett az infra­struktúra, rengeteg feldolgozó- üzem működik, és nem utolsó­sorban szorgalmasak az itt élő emberek. Mindezek alapját je­lentik az együttműködésről való gondolkodásnak. Dr. Kis Zoltán a jászfénysza- rui városházán tartott köszöntő­jében a magyar mezőgazdaság általános helyzetéről szólva ki­emelte: a magyar földtulajdon immár 85 százalékban magántu­lajdonban van. A termelés felét az egyéni gazdálkodók adják. Mint mondta, a megtekintett há­rom mezőgazdasági szövetkezet (Jászfényszarun, Jászárokszállá- son, Jászberényben) példa ér­tékű a technológiai fejlesztés, a gazdálkodás korszerűsítésének területén, amit nyereséges gaz­dálkodásuk is alátámaszt. Ling Shiang-nung az együtt­működés lehetséges területeként jelölte meg a hazai és tajvani ku­tatóintézetek közötti kooperá­ciót, képzési programokban való közös részvételt. (Folytatás a 3. oldalon) Kálmándi-díjakat adtak át Semmelweis-emlékünnep- séget tartottak tegnap a szolnoki városháza dísz­termében. Az ünnepségen került sor a Kálmándi-dí- jak átadására. A díjat 1994-ben alapították azzal a céllal, hogy az egészség­ügyben és a szociális fel­adatok ellátásában kima­gasló tevékenységét végző szolnokiak munkáját el­ismerjék. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Évek óta tartó viszály „rendezése” - baltával Embert akart faragni nevelt fiából Sajnos az már jó néhány eset kapcsán beigazolódott, mivé fa­julhat a két ember között hosszú ideje húzódó ellenségeskedés. A szócsatáktól egészen a haragos életének kioltásáig terjed a következmények skálája. Abban, hogy a csütörtökön este Kar­cagon történt összecsapás nem követelt emberéletet, nagy sze­repet játszott a szerencse is. F. /., a Karcagon élő idős férfi már jó ideje neheztelt élettársa fiára. Ebben nem volt egyedül, ugyanis a városban is jól ismer­ték a többszörösen büntetett elő­életű 42 éves fiút. Agresszív, ga­rázda jellegű életvitele tette őt a polgárok és a rendőrség számára ismertté. A pohár csütörtökön este telt be, amikor a két ember heves szóváltásba keveredett egymással. Az idős férfi felin- dultságában határozott: baltával tört a lakásában tartózkodó ne­velt fia életére. Az ittas férfit több alkalommal fejbe vágta a veszélyes szerszámmal. Tettét követően a 73 éves férfi maga volt az, aki a történtekről értesí­tette a rendőrséget. A sérültet életveszélyes álla­potban szállították kórházba. F. I.-t emberölés kísérletével gya­núsítja a rendőrség, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályától kapott információnk szerint arra azonban nem volt szükség, hogy a koros gyanúsí­tottat őrizetbe vegyék. A beis­merésben lévő ember szabadlá­bon védekezhet az ellene indult büntetőeljárás során. -hgy­Megkezdődött az Abádszalóki nyár ’97 rendezvénysorozata Látványos Tisza-tavi show, aranylábú polgármesterekkel Az időjárás is kedvezett az Abádszalóki nyár ’97 rendez­vénysorozat megnyitójának. Több mint harminc jászsági és kunsági polgármester ugyanis ragyogó napsütésben nézhette meg azt a 14 négyzetkilométeres vízfelületet, amely nyaranta már közel félmillió vendéget hoz a Tisza-tó aranypartjára. Jászok és kunok „összecsapása”. FOTÓ: CS. I. Iváncsik Imre, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyű­lés elnöke hivatalos megnyitója utáni nyilatkozatában is hang­súlyozta, hogy Abádszalók több mint száz programjával, természet adta lehetőségeivel olyan adottságokkal rendelke­zik, amelyből megyénk s ez a régió is nagyon jól profitálhat. Ezt bizonyította az a tegnap délutáni abádszalóki szezon­nyitó, amelyen a hevesi mazso- rettek és fúvósok több abádsza­lóki utcát érintő térzenéje után az „aranylábú” polgármesterek a helyi futballpályán megmér­kőzhettek egymással. (A ragyogó hangulatú rangadó további részleteiről 11. oldalunkon számolunk be.) Újabb fegyelmi eljárás Két hónapon időn belül már a második alkalommal indult fegyelmi eljárás a mezőtúri jegyző, dr. Németh Pál ellen. Fegyelmi eljárást indítottak a mezőtúri önkormányzati képvi­selő-testületi ülésen dr. Németh Pál jegyző ellen. A döntést azzal indokolták, hogy a jegyző az ál­lamigazgatási eljárási szabályok megkerülésével ,Uakó-, pihenő­övezet” táblát helyeztetett el az általa is lakott háznál. A jegyző a szabálytalanságo­kat tagadta, ezenkívül nehezmé­nyezte, hogy az előteijesztés elő­készítése során nem egyeztettek vele, az ügyrendi bizottsággal és a megyei közigazgatási hivatal­lal. Szerinte az ügy túllépi egy munkaügyi vita határait. Április elején már állampol­gári bejelentéssel élt egy helyi vállalkozó a jegyző munkája el­len a közigazgatási hivatalnál. Megyénk nyugdíjasokkal össze­függő helyzetképével kapcsola­tos tájékoztatójában Petyi Bé- láné igazgató elmondta, lakóné-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom