Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. június 24., kedd Szebb a pulyka, mint a csirke Emelkedik a sertések felvásárlási ára, nincs kereslet vágómarhára Az elmúlt hetekben emelkedett a sertés felvásárlási ára. Elénk a kereslet a jó minőségű tenyészkosok iránt, vágómarhából vi­szont kínálati piac alakult ki. A brojlertartók közül egyre töb­ben térnek át a liba- és pulykanevelésre. Közvélemény-kutatás Kelet-Európábán EU-hívek és ellenzők Közép- és Kelet-Európa 10 országában végzett közvélemény­kutatás szerint a lakosság 49 százaléka ítélte pozitívnak az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozást. A 10 belépni szándékozó ke­let-európai ország közül Románia és Lengyelország polgárai körében a legnépszerűbb a közösség, a válaszadók 65, illetve 58 százaléka minősítette pozitívnak az EU működését. Toplistán. Négy magyar iroda kapott helyet az euró­pai „legek” között a FVW német idegenforgalmi szak­lap utazási irodákat minő­sítő toplistáján. A forgalmi adatok alapján felállított rangsort a magyar utazási irodák közül a 194. helye­zett Cooptourist vezeti az Expressz, az IBUSZ, és a West Travel előtt. Fogadás. A magyar fél várhatóan megvásárolja az ausztrál NSW TAB cégtől a lóversenyek modern foga­dásszervező rendszerét. Ezt korábban az ausztrál állami vállalat működtette Ma­gyarországon, ám vesztesé­geire hivatkozva áprilisban kivonult a magyar piacról. A kormány csütörtöki ülé­sén foglalkozik a magyar lóverseny zés stratégiájával. Irodanyitás. Megnyitotta irodáját hétfőn Budapesten a Bajcsy Zsilinkszky úton az Olimpic Airways. Már előző nap megérkezett a magyar fővárosba a görög légitársaság első magyaror­szági járata is. A járat he­tente ötször közlekedik Athén és Budapest között, és újabb járatot is terveznek Szalönikiből Budapestre. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 307,58 Francia frank 31,85 Japán jen (100) 161,00 Német márka 107,41 Olasz líra (1000) 109,89 Osztrák schilling 15,27 Svájci frank 128,92 USA-dollár 185,60 ECU 210,32 A FIAT „aranyéve” Ragyogó évnek ígérkezik a FIAT csoport, a legnagyobb olasz magánvállalat számára 1997: az árbevétel minden ko­rábbi rekordot megdöntve 90 billió líra (9 billió Ft.) körül lesz, 15 százalékkal maga­sabb a tavalyinál - jelentette be a részvényesek közgyűlé­sén Cesare Romiti elnök. Az „aranyév” főleg az au­tógyártó részlegnek, a FIAT Autónak köszönhető, amely eladásait 21 százalékkal nö­velve 9 billió lírával emeli meg a csoport teljes árbevéte­lét, de 1,5 billió líra többlet- bevételt termel a New Hol­land, s 800 millárd lírányit az Iveco is. Az autóipari részleg fényes eredményéhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány 1997 első 5 hónapjában pénz­ügyi kedvezményekkel ösztö­nözte a régi autók újra cseré­lését. Ez a FIAT olaszországi autóeladásainak 28 százalé­kos növekedését eredmé­nyezte, de 45 milliárd forint­nak megfelelő többletbevételt hozott az olasz államkasszá­nak is. A FIAT ezért szorgal­mazza az ösztönzők meg­hosszabbítását, illetve kiter­jesztését más termékekre, például a háztartási gépekre is. Az árbevétel látványos nö­vekedése ellenére Romiti mindössze a tavalyihoz ha­sonló, 380 milliárd Ft. körüli adózás előtti nyereséget jósol a csoportnak 1997-re, mivel az idén nem lesznek olyan nagy kiárusítások, mint a Prime biztosítótársaság tava­lyi eladása vagy a New Hol­land agrárgépgyártó részleg részvényeinek áruba bocsá­tása a New York-i tőzsdén. A múlt évet 77,9 billió líra ár­bevétel mellett 2,371 billió líra nettó nyereséggel zárta az olasz ipari csoport. Az FM szakemberei gyorsmérle­get készítettek az állattenyésztők értékesítési lehetőségeiről. Ta­pasztalataik szerint a szarvas­marhatartók kizárólag a magyar tarka és a húshasznú, kis súlyú bikákat tudják értékesíteni, a vá­gómarha iránt nincs kereslet. Az extratejet 43,20 és 45 forint között vásárolják fel. A magán- termelők által eladásra kínált tej nagy része meglehetősen gyönge minőségű, s felvásárlás híján ma­guk a gazdák próbálnak túladni rajta - literenként 40-58 forintért. Az új előírások szerint a társa­sági adó hatálya alá tartozó adózóknak a társasági adóala­pot, a személyijövedelemadó- törvény szerint adózó egyéni vállalkozóknak a vállalkozói bevételt meg kell nevelniük a számla (egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány) általános forgalmi adó nélküli értékének 20 százalékával, ha az egy szerződésből eredő tar­tozás ellenértéke általános for­galmi adó nélkül meghaladja az egymillió forintot, és az ellenér­ték kifizetése készpénzben tör­ténik, beleértve az előleget és a részletfizetést is. Szerződésnek kell tekinteni az ugyanazon felek által kötött, azonos tárgyú szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeket, ha az egyes szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítése kö­zött akár a szerződés szerint, akár ténylegesen nem telik el legalább tizenöt nap. Nem kell alkalmazni a ren­delkezést abban az esetben, ha a számla kibocsátója magán- személy, de nem egyéni vállal­kozó. Az általános forgalmiadó­törvény is „szankcionálja” azo­kat az adózókat, akik a számla ellenértékéből egymillió forin­tot túllépő összeget készpénz­ben fizetnek ki. Ilyen esetben az előzetesen felszámított álta­lános forgalmi adó levonására nem lesz lehetőség. Szerződés alatt nem kizáró­lag az írásba foglalt megállapo­dásokat kell érteni, vásárlással, szolgáltatásnyújtással is létre­jön a felek között a szerződés, tekintettel arra, hogy a szerző­A nagyüzemi hízósertések ára az elmúlt hetekben kilónként 5- 15 forinttal emelkedett, jelenleg 200-220 forintot adnak a felvá­sárlók. A kisüzemekben nevelt sertésekért 170-190 forintot fi­zetnek a felvásárlók. A sertéstar­tók abban reménykednek, hogy az árak tovább emelkednek, mert a tartás költségeinek növekedése miatt a jelenlegi árak mellett nemigen tudnak megfelelő nye­reségre szert tenni. A malackíná­lat térségenként eltérő. Az ex­portra szánt malacot általában ki­déseket - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - szó­ban is meg lehet kötni, s a szer­ződési akaratot ráutaló maga­tartással is kifejezésre lehet jut­tatni. Az úgynevezett keretszerző­dések, ha megfelelnek a szer­ződések egyébként kötelező tartalmi elemeinek, akkor szer­ződésnek kell tekinteni, de el­lenkező esetben a keretszerző­déshez külön egyedi szerződé­seknek is kell tartozniuk, ame­lyek lehetnek a már említett szóbeli megállapodások is, s ez alapján kell minősíteni az egyes szerződéseket. Az ugyanazon felek által kö­tött szerződések csak akkor nem tekinthetők azonos tár­gyúnak, ha a szerződő felek szerződést létrehozó akarat- nyilvánítása egy egyedileg meghatározott, illetőleg megha­tározható konkrét tárgyra irá­nyul. Ha az ugyanazon felek ál­tal kötött szerződések egyedi tárgya azonos (például nagyke­reskedőtől árucikket vásárol a kiskereskedő) és csak fajta és mennyiség szerint különbözik a szerződések tartalma, akkor nem beszélhetünk különböző tárgyú szerződésekről. A készpénzfizetések közül csak azoknak a pénzösszeg-át­adásoknak lesz adóvonzata, ahol a készpénzkifizetés követ­kezményeként egyik félnél sem történik bankszámla-jóváírás vagy -terhelés. Ebből követke­zően például, ha az adózó bankszámlájára a bankszámlát vezető banknál történik a tarto­zás kiegyenlítése készpénzbefi­zetéssel, vagy ha az adózó lónként 450-700 forintért, a bel­földi feldolgozásra szánt állatokat 225-400 forintért vásárolják föl. Biztatóan alakul a juhágazat helyzete, a támogatás hatására sokan vásároltak tenyészjerkét. A gyapjúnyírás több megyében be­fejeződött, s nőtt a kereskedők érdeklődése a jól kezelt és válo­gatott merino zsírosgyapjú iránt. Nem ilyen kedvező a kép a bá­rányok értékesítését illetően; az árak stagnálnak, a 16 kilónál könnyebb bárányokra alig akad vevő. A magas termelési költsé­gek és az alacsony értékesítési ár miatt visszafogott a brojler csirke termelése. A csirkések közül egyre többen térnek át a liba-, a kacsa- és a pulykatartásra. U. G. bankszámlájára szóló csekkel kerül feladásra a készpénz, mi­után ilyen esetekben a kifizeté­sekhez az egyik fél részéről pénzintézeti kiegyenlítés kap­csolódik, s így azok nyomon követhetők, nem készpénzfize­tések az új rendelkezések al­kalmazásában. A tartozások kompenzálás­sal, a követelések beszámítással történő kiegyenlítése sem te­kinthető készpénzfizetésnek. Ugyanakkor a pénzösszegnek belföldi postautalvánnyal a jo­gosulthoz való továbbítása és a postai küldemény utánvétele­zéssel teljesített fizetés, kész- pénzfizetés tekintettel arra, hogy itt bankszámla-jóváírás vagy -terhelés nem történik. A készpénzforgalom vissza­szorítására hozott új rendelke­zések mellett a készpénz-he­lyettesítő eszközökkel történő fizetés minél szélesebb körű érvényesítéshez (a pénztárgép beszerzéshez adott korábbi kedvezményhez hasonlóan) az elektronikus kártyaolvasó be­rendezés egyszeri beszerzésé­hez kedvezmény vehető igénybe, a beszerzési ár megha­tározott százalékában. E kedvezmény mértéke arra ösztönöz, hogy az adózók mi­nél hamarabb vásárolják meg a kártyaolvasó berendezést, mert akik még június 30-ig beszer­zik, azok a nettó beszerzési ár 75 százalékát, de legfeljebb 75 ezer forintot, akik július 1 -je után szerzik be, a nettó beszer­zési ár 50 százalékát, de legfel­jebb 50 ezer forintot kedvez­ményként érvényesíthetnek. 1998-ban és 1999-ben is élhet­nek a kedvezménnyel az adó­zók, de már kisebb mértékben, a kedvezmény mértéke ez eset­ben a kártyaolvasó ellenértéké­nek 25 százaléka, de legfeljebb 25 ezer forint. A balti államokban, Lettország­ban, Litvániában és Észtország­ban viszont csak 22-26 százalék szavazott az EU-ra. A szkepti­cizmus ezeknek az országoknak történelmi múltjával, szoros oroszországi kapcsolataival ma­gyarázható. Lettországban a megkérdezettek 31 százaléka úgy vélekedett, hogy az ország jövő­jét az Oroszországhoz fűződő kapcsolat szabja meg, és csak 27 százaléka voksolt az EU mellett. A mezőgazdaság csatlakozása utáni fejlődésről a polgárok vé­leménye megoszlott: 38 százalé­kuk javulást remél az uniós tag­ságtól, 33 százalékuk rosszabbo­dást. (1992-ben még 47 százalék volt az előnyökben bízó és 28 százalék a hátrányokat hangsú­lyozó válaszoló.) A közép- és kelet-európai or­szágok megkérdezett polgáraiból 56 százalék ítéli a piacgazdaságot a legjobb rendszernek. Közülük a románok 79 százaléka, a lengye­lek 60, a magyarok 37, a litvánok 36 százaléka vélekedik így. A pi­acgazdaságra való áttérés hosszú folyamat, amelyben a családok megélhetése romlik, vagy leg­alábbis nem javul. Az elkövet­kező 12 hónapra a magyarok 53 százaléka további romlással szá­mol, ám a románok 74 százaléka jövedelmének javulását reméli. A felmérés elég éles különb­séget mutatott ki a közép- és ke­let-európai polgárok és a döntést hozók véleménye között. Míg a polgárok 63 százaléka számára az EU-tagság legfontosabb kö­vetkezménye a munka- és életkö­rülmények javulása, a politikusok ezt csak a 12. helyre sorolták. A polgárok a mezőgazdaságot az EU-tagság szempontjából az 5. helyre, vezetőik csupán a 17. helyre sorolták. Növekszik a vásárlási kedv A Gazdaságkutató Intézet közelmúltban közzétett előrejelzése szerint növekedőben van a lakosság vásárlási kedve. Az idén a kiskereskedelem és a szolgáltatások 2 százalékos forgalomnövekedé­sével számolnak, ám a következő néhány eszten­dőben ennél nagyobb, a várható 3,5-4,5 százalé­kos gazdasági növekedésnél valamivel szeré­nyebb emelkedést várnak e szektorban. A gazda­sági növekedés megindulásától s a foglalkozta­tási helyzet enyhe javulásától remélhető, hogy nő a lakosság vásárlókedve, megvehetik végre a csa­ládok mindazt, amiről korábban a jövedelmi helyzetük, borús álláskilátásaik miatt kénytelenek voltak lemondani. A belső piac bővülését a magyar vállalkozók - kicsinyek, közepesek és nagyok egyaránt - sür­gették és várták. Számolniuk kell azonban azzal, hogy a vásárlóerő növekedése rétegenként, föld­rajzi körzetek szerint eltérő mértékű lesz, s így a különféle vállalkozásokat, szakmákat másként és másként fogja érinteni, legalábbis az idén. A GKI a növekedést leginkább a gépkocsi- és az üzemanyagpiacon várja, vagyis a módosabb rétegeknél, amelyek gépkocsijuk lecserélését el­halasztották s takarékosan bántak az üzem­anyaggal is. Ez némi forgalomnövekedést okoz majd a használt gépkocsik forgalmazóinál és a gépkocsijavítóknál, és azok beszállítóinál. Noha a nyugdíjasok ezúttal az inflációs rátánál na­gyobb mértékű emelésben részesülnek, ez azon­ban csak enyhíti a nyugdíjak reálértékének a ko­rábbi esztendőkben elszenvedett értékvesztését. A mintegy kétmillió ember bővülő reáljövedelme a kiskereskedelemnek és a kisiparnak is javára vá­lik. E réteg ugyanis általában nem a városszéli bevásárlóközpontokat keresi fel, megjavíttatja, s nem dobja ki a használati holmikat. A lakásépítés vagy inkább -felújítás finanszí­rozásának új formái és szervezetei megjelenésé­vel élénkülésre számíthat az építő, a szerelő- és az építőanyag-ipar, valamint azok szállítói. A kereslet bővülése a kínálati oldalon éles ver­sennyel találkozik majd, s nemcsak a nagyobb vagy kisebb vállalkozások között, hanem a kicsi­ken belül is. Változatlanul a nagyvállalatoknak való beszállítás, az exporthoz való hozzájárulás, az idegenforgalom marad a kisvállalkozások nö­vekedésének fő terepe. Bácskai Tamás Aukcióra bocsátják Moszkvában a külföldi gyárt­mányú állami gépkocsikat, ugyanis kampány kezdődött az orosz áruk védelmére, így ezután orosz gyártmányokkal furi­káznak majd az állami tisztségviselők. Képünkön egy Audiről veszik éppen le az állami rendszámot. fotó: feb/reuters- A hitelkihelyezés és bizto­sítási tevékenység növelése, a 7 százalékos exportfedezet, alaptőke-emelést feltételez­-Ez nem várható az idén. Egy évvel ezelőtt a tervszá­mok meghatározásakor el­hangzott, hogy a privatizációs bevételek kamatmegtakarítá­saiból az Eximbank és a Me- hib 3-6 milliárd forintot kap. Ez nem valósult meg. Mivel az alaptőke emelésére nem kerül sor, a programok finan­szírozási kerete nehezen nö­velhető. Az idén a Mehib 130 milliárd forintig terjeszked­het, ezt részben a kockázatos kategóriába tartozó piacok visszaszerzésére szánjuk. Oroszországra, Ukrajnára, Romániára, Bulgáriára, Jugo­szláviára gondolok, mert ezek gazdaságunk legjelentősebb felvevőpiacai lehetnek. Re­méljük, Kubába is vissza tu­dunk térni.- Milyen exporttermékeket tudtak „ kivinni ” a kockázatos piacokra ?- Az elsők között álltunk az Ikarus mellé, amely így jócskán növelhette megrende­léseit. Büszkék vagyunk a Transelektro erőműveire, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára műszereire. Ha ponto­san gyártanánk, időben szállí­tanánk, jól csomagolnánk, tel­jesítenénk a szerződésben vál­laltakat, reális árakkal szá­molnánk, akkor mindent el lehetne adni. Az országot úgy ki lehetne söpörni, mint egy magtárat.- Nemzetközi összehasonlí­tásban hol áll az Eximbank?-Tavaly léptünk be az OECD exporthitel és hitelga­rancia elit klubjába, ami a magyar exportfinanszírozás elismerését jelenti. Cs. J. A három éve alapított Eximbank és Exporthitel Biztosító (MEHIB) tavaly a magyar export 3,2 százalé­kát finanszírozta. Közép­távú terveik között szerepel, hogy 2000 tájékán kivite­lünk 7 százalékát fogják hi­telekkel és garanciákkal fe­dezni. A tervekről kérdez­tük Nyíri Ivánt, a MEHIB vezérigazgatóját.- Mit tart a bank és a bizto­sító legsikeresebb „terméké­nek”?- A vevőhiteleken keresz­tül történő finanszírozást. A bank ugyanis nem az expor­táló cégnek, hanem a termé­ket megvásárolni szándékozó partnernek, a vevőnek nyújt hitelt, elsősorban Kelet-Kö- zép-Európa országaiban: Oroszországban, Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátor­szágban. A vevőhitelnyújtás tradicionálisan eximbanki te­vékenység, az idén 58 mil­liárd forintnyi keretmegálla­podással rendelkezünk. Újabb térségekbe is kiléptünk: La- tin-Amerikába, Délkelet- Ázsiában Malajziába, Viet­namba, Indonéziába. A ga­rancianyújtás révén jelentős mezőgazdasági, elsősorban gabonaexport valósulhatott meg. Garanciáink 90 százalé­kát ez tette ki. Ebben az évben 45 milliárd forintig vállalha­tunk garanciát a költségvetés terhére.- Hogy jutnak el a kister­melőkhöz?- Integrátorokon keresztül, akik megszervezik a termelést és elosztják a hiteleket. Ha John Dear vagy Massy Fergu­son traktort hajt a kistermelő, az főként bankunk, illetve a kormányzati pénzek érdeme. Támogatás vehető igénybe a kártyaleolvasó berendezések beszerzéséhez Korlátozzák a készpénzfizetést Mint arról már írtunk, rövidesen, június 30-ától életbe lépnek a készpénzfizetés korlátozásáról rendelkező, három adótör­vényt érintő új szabályok. A rendelkezések célja, hogy vissza­szorítsa a készpénzforgalmat, nyomon követhetők legyenek a pénzügyi teljesítések, s ez által javuljon az adózási fegyelem. Előfizetők Vásárlói Klubja A kockázatos piacok felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom