Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21 / 143. szám
Mikor, milyen vízzel öntözzünk? Mostanában bőven volt, remélhetőleg ezután is lesz elegendő csapadék. Érdemes hát a kertészkedőknek megjegyezniük: öntözésre a tisztán összegyűjtött, víztároló edényben felfogott esővíz a legideálisabb. Főként azért, mert nem tartalmaz káros sókat, általában kellően lágy - amit a legtöbb növény hálásan fogad -, s az ösz- szegyűjtéstől a felhasználásig felveszi a levegő hőmérsékletét. (A lágy víznek az az ismérve, hogy jól habzik benne a szappan.) Mesterségesen is „puhíthatjuk” a vizet, ha kevés szódát teszünk bele - ez azonban inkább permedének, mint gyakori öntözőnek hasznosítható. Körülményesebb, de kockázatmentes lágyítási mód, ha 10 literenként 1/2-1 liternyi savanyú kémhatású rostos tőzeget teszünk a vízbe és legalább egy napig áztatjuk. A leöntés után visszamaradó tőzeg még egyszer ugyanennyi víz lágyítására alkalmas - utána pedig talajtakarásra - javításra, komposztálásra használható. Elég jó vízlágyító a Wuxal lombtrágya vagy - lágyító adalékként - a csertölgy lombja. A káposztafélék, a saláták, az egynyári virágok zöme és a többi, hideget tűrő növény a levegő hőmérsékletétől függetlenül is öntözhető. A bab, a paprika, az uborka, továbbá a dália, a rózsa, a petúnia és más, kifejezetten melegigényes növény öntözésével viszont tanácsos addig várni, amíg a hőmérséklet 20 fok fölé emelkedik. Hűvös időben a locsolás sárgulást idézhet elő és megakasztja a fejlődést. Legkedvezőbb az, ha az öntözővíz körülbelül 20-23 fokos. Jó tudni, hogy a 40 foknál melegebb, már kifejezetten komoly károkat okozhat, csakúgy mint a kelleténél hidegebb víz, amely túlhűtheti a talajt is, a növényeket is. Általában öntözővízként, permetként egyaránt a környezetével csaknem azonos hőmérsékletű víz a legjobb. A magas sótartalom káros, mert szikesíti a talajt. Legyünk tehát óvatosak a természetes források és a tavak vízének fel- használásánál, ezek ugyanis gyakran negyed százaléknál is több káros sót tartalmaznak, így öntözésre alkalmatlanok. A „vegyvizsgálat” egyszerű: ha a vízben sok a vízinövény, a hal, a béka, akkor csaknem biztos, hogy csekély a sótartalma, megfelelő az öntözéshez. A kútvizek és különösen az artézi vizek alkalmasságát ajánlatos külön-külön elbírálni. Már csak azért is, mert a nem megfelelő vagy öntözésre kifejezetten alkalmatlan víz használatának káros következményei rendszerint csak áttételesen és később tapasztalhatók. FEB Támogatás minőségi sertésekre A vágósertés-tenyésztés és a hústermelés tartós egyensúlyának biztosítására, az alapanyag-termelői és -feldolgozói tevékenység jövedelmezőségének stabilizálása érdekében a földművelésügyi miniszter rendeletileg tette lehetővé a minősített vágósertések tartásának és feldolgozásának intervenciós támogatását. Az intézkedés szerint az intervenciós lehetőség az EU- ROP minősítési rendszer „E”, „U”, „R” minőségi osztályára vonatkozik. A támogatást akkor lehet igénybe venni, ha az átvételi árak eltérnek a meghirdetett irányártól. Ha az átvételi- ár kevesebb a meghirdetett irányárnál, akkor a termelő jogosult az intervenciós támogatásra, ha viszont az átvételi ár magasabb az irányárnál, akkor az intervenciós támogatás a feldolgozóknak jár. A támogatás mértéke mindkét esetben programonként maximum tíz forint lehet. A támogatás csak a minősített sertések esetében lehet igénybe venni. Ezt azok kérhetik, akik tagjai a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak. Az érdekelteknek a termék azonosíthatóságát is biztosítani kell. Jelenleg az „E” osztályú sertésre 260 forint, az „U” osztályúra 250, míg az „R” osztályúra 240 forint a megállapított irányár. Kulcskérdés a marketingmunka Hiába kiválóak a magyar élelmiszer-ipari termékek, ha nem reklámozzák azokat kellő mértékben, nem szerez róluk tudomást a vevő. Márpedig a piacon nagy harc folyik a vásárlókért, ezért fokozni kell a marketingmunkát - hangsúlyozta tegnapi előadásában dr. Gaál Béla, a Földművelésügyi Minisztérium Agrármarketing Centrumának (AMC) ügyvezetője. A megyei agrárkamara szervezésében a marketing szerepéről tartott tájékoztatót az AMC vezetője tegnap Szolnokon. Mint mondta, sokféle támogatás létezik, de ezek nem mindegyike éri el célját. A szakember kifejtette, hiába van 100 milliárd forint a mezőgazdaság támogatására, ha ez a tetemes összeg nem jut el az agrárszféra szereplőihez. A 100 milliárdból például negyven- milliárd exporttámogatásra jutott. Egy felmérés szerint azonban ennek 70 százalékát nem a termelők, hanem a kereskedők élvezték, ráadásul a 40 milliárd 70 százaléka külföldre került. Ilyen következmények után nem véletlen, ha egyre nagyobb szerep jut a marketing típusú támogatásoknak. Az FM immáron nagyobb figyelmet fordít a hazai termékek marketingjére. Egy éve létezik az ÄMC. Több fő területen próbál hatást gyakorolni a mezőgazdaságra, például információs anyagokat bocsát ki. Sajnálatos, de hazánkban eddig nem léteztek ilyen prospektusok. Az AMC már eddig 25 kiadványt jelentetett meg, amelyek méltón képviselik a kiváló hazai mezőgazdasági termékek színvonalát. Ezek a kiadványok hozzátartoznak az üzlethez, nélkülözhetetlenek, ahogyan a piackutatás is az. Az AMC ebben is segíti a termelőket. A marketing legnagyobb és legfontosabb területe a kiállítások és vásárok. Az 500 millió forintból gazdálkodó AMC 14 hazai és 12 külföldi kiállításon tudja támogatni a magyar termelők részvételét. Ingyen biztosít területet, berendezést, prospektust, tolmácsot. Az érdeklődők a terméktanácsokon, a hegyközségeken, a szakszövetségeken és az agrárkamarán keresztül vehetik fel a kapcsolatot az AMC-vel. Az előadó kiemelte, lehetetlenség ma erős és hatékony marketingmunka nélkül megfelelő piacokhoz jutni. Meg kell csak nézni a multikat, minden évben milliárdokat költenek reklámra, pedig termékeik ismertsége miatt már nem volna erre szükségük. Valami hasonló ismertség eléréséhez próbál segítséget nyújtani az AMC. ta Szolnok Farmshow ’97 ilUíl’í Egy éve vár a pénzére A karcagi Kun József néhány éve még a Magyar-Bolgár Barátság Mgtsz-ben dolgozott, ma viszont családjával, testvéreivel 48 hektáron gazdálkodik. Korábban a Marsi-tónál lévő gépműhelyben dolgozott, 1993 óta pedig gazdálkodik. Induláskor sok szakmai segítséget kapott a Parasztszövetség helyi' szervezetétől. Kezdéskor igénybe vette az MFA-pályáza- tot, így bálázót, fűkaszát, MTZ-t vett. Felesége, aki kertészként dolgozik a városgondnokságnál, bízott férjében, s abban, hogy sikeres lesz vállalkozásuk, hiszen a legjobb minőségű földeket művelik. Csak az a baj, hogy a táblák a karcagi határ hat pontján fekszenek. Most kukorica, búza, napraforgó, tavaszi árpa van a területen. A gazda szerint a termést javította a most lehullott eső, így a Főző úton búzából 50 mázsát, a Kenderesi úton 25-30 mázsát, kukoricából pedig 60 mázsát vár hektáronként. A munkákat fiával és egy alkalmazottal együtt végzi. Az indulás óta kombájnnal, tárcsával, SPC vetőgéppel, műtrágyaszóróval gyarapodott géppark, mellyel bérmunkát is vállalnak. A növénytermesztés mellett állatokkal is foglalkoznak. Most 20 hízó, két anyakoca és 10 juh kér enni, a takarmányt persze, saját földjükön termelik meg. Kun József, aki naprakész az árakban, a jogszabályokban, azt szeremé, ha a hat helyen lévő földjét sikerülne legalább három helyre elcserélni. További terve, hogy gépeit egy zárt udvaron tárolhassa. Mint minden gazdálkodó, ő is bízik a kedvező értékesítési árakban, s abban, hogy minden felvásárló fizet, nem kell még egy év múlva is várnia a napraforgója ellenértékére, mint most, egy pesti cég miatt. D. E. Könyv az aszálykárokról A napokban jelent meg a karcagi dr. Nyíri László professzor szerkesztésében Az aszálykárok mérséklése című könyv, mely a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült. A könyv szerkesztője szerint a szárazság elleni küzdelem, az aszály hatásának enyhítése ma sem veszített aktualitásából, hiszen a szántóföldön ma már megjelennek azok a talajművelési, trágyázási, gyomirtási, növényvédelmi hiányosságok, amelyek a termőhelyek természetes erőforrásaiban előforduló eltérésekkel együtt nagyságrendekkel képesek megváltoztatni a gazdálkodás eredményességét. Az utóbbi aszályos évek sora megerősítette a hazai szántóföldi növénytermesztés történetében oly sokszor a figyelem középpontjába került szárazgazdálkodási törekvések fontosságát is, s az 1995-ös aszály is bizonyította, számolni kell a jelenlegi mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát is veszélyeztető következményekkel. Éppen ezért a kötet áttekinti hazánk időjárását, a növények vízellátottságát befolyásoló és módosító tényezőket, s a szerzők részletesen szólnak a szárazság, az aszály mérséklésének növénytermesztési lehetőségeiről a Hajdúságban, valamint a Közép-Tisza-vidék szántóin, a fajtaválasztástól a talajművelésig. Ä trágyázás, a savanyú talajok meszezése, a meszezés és műtrágyázás kapcsolata is helyet kapott a kötetben, de a Duna-Tisza-közi hátság homoki szántóin alkalmazható, aszálykárokat csökkentő lehetőségeket is bemutatják a szerzők. -deSzilárd háttér - kölcsönös bizalom A hazai agráriumban negyedszázada meghatározó szerepet betöltő bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Keres - kedelmi Részvény- társaság július végén nyitja meg Szolnokon, a Piroskai út és Tószegi út találkozásánál épülő, immár 9. területi kereskedelmi és szolgáltatóközpontját. (x)
