Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

6. oldal Gazdasági ri 1997. június 19., csütörtök A döntések rég megszülettek Csúszik a gabonaértékesítés szabályozásának közzététele A Gabonatermesztők Országos Választmánya sérelmezi, hogy a földművelési kormányzat által ígért határidőre, június 15-re nem jelent meg a gabonaértékesítés szabályozása, annak csu­pán néhány elemét hirdették meg. Pedig a gabonapiacra vo­natkozó érdemi döntés már áprilisban megszületett. Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Or­szágos Szövetségének titkára lapunknak elmondta: a gabona­piac szereplőinek, a kereske­dőknek ilyenkor már tisztában kell lenniük a külpiaci értékesí­tés feltételeivel. A takarmány­keverőknek, az állattenyész­tőknek mindenképp ismerniük kell, hogy milyen feltételekkel és támogatásokkal tudnak majd vásárolni, s azt is, hogy milyen mértékben kompenzálja a kor­mány a közraktározást, a hi­telezést. A választmány szerint az ál­lami intézkedés késedelme hát­rányosan érinti a termelőket, s csak azoknak kedvez, akik a jogilag tisztázatlan helyzetet gátlástalanul kihasználják. A gabona külpiaci értékesí­tésének lehetőségei, az ármoz­gások pontosan egyelőre nem határozhatóak meg. Az azon­ban már tudható, hogy ebben az évben a korábbiaknál valamivel nehezebbek lesznek az értékesí­tés körülményei. Már csak azért is, mert nemcsak nálunk, ha­nem a környező országokban is jó termésre van kilátás, bőséges lesz tehát a kínálat. A testület azt is szóvá tette, hogy a kereskedőktől aligha várható el tartós üzleti kapcso­latok kiépítése, ha nincsenek tisztában a gabonaexport enge­délyezésének feltételeivel, a külpiacon értékesíthető meny- nyiséggel, a kiviteli lehetősé­gekkel. Az exportengedélyezés felté­teleinek egy része ugyan napvi­lágot látott, de hivatalosan még mindig nem oldották föl pél­dául a feldolgozott termékek - köztük a búzaliszt, a darált búza, a kukoricaőrlemény - ki­vitelét korlátozó szabályokat, pedig erre is már régóta meg­született a kormányzati döntés. Újvári Gizella Kikerültünk az adósságcsapdából A lehetőségek időszakaként értékelte a kormányzati oldal a következő éveket az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizott­ságának szerdai ülésén. A testület a középtávú gazdaságpoliti­kai elképzelésekkel foglalkozott. A kormányzat álláspontja sze­rint a termelékenység, a haté­konyság javulása megalapozza a tartós, tehát 4-5 százalékos gazdasági növekedést. A kor­mány szándéka ugyanakkor az inflációt is egyszámjegyűre csökkenteni. Az alacsonyabb infláció az eddigieknél kisebb nominális béremelés esetén is lehetőséget ad a kívánt reálbér­pozíciók elérésére. Ezért az an­tiinflációs politikának fontos része, hogy megállapodjanak a szociális partnerekkel az ehhez igazodó béremelés mértékéről. Kedvező hátteret jelent, hogy az államadósság GDP-hez vi­szonyított arányát már sikerült 74 százalékra csökkenteni, idén év végére pedig a 70 százalék alatti mérték a cél. Ez azt je­lenti, hogy kikerültünk az ál­lamadósság csapdájából. Kedvező, hogy az export már jó ideje, évente 10 százalékot meghaladó mértékben növek­szik, az idén az első negyedév­ben 15 százalékkal nőtt. Az elemzések alapján megállapít­ható, hogy már az elmúlt évek­ben is bővítették forrásaikat a vállalkozások, a múlt év végén pedig már felkészültek a beru­házásokra. A költségvetési poli­tika célja a közterhek további csökkentése, ebből viszont az következik, hogy a kiadásokat sem lehet növelni. A tárgyalás során a munka­adók túlságosan optimistának nevezték a kormányzati elkép­zeléseket. Szerintük a gazda­sági növekedés eddigi adatai nem támasztják alá a feltétele­zéseket. A munkavállalókkal együtt vitatták, hogy az inflá­ciónál a bérek döntő szerepet játszanának. Határozottan fel­lépett mindkét oldal a kereslet- korlátozó politika ellen is. Felvették a leértékelés, a magas hitelkamatok és az inflá­ció összefüggését. Várható, hogy az energiaszektor és a szállítás áremelései nyomán a mezőgazdasági termelők is érvényre kívánják juttatni költségeiket. Jász-Nagykun-Szolnok megyei példa a parlament előtt Törvényt sértett-e a tiszasasi földkiadó bizottság? Bár a földkiadó bizottságok mandátuma a törvény értelmé­ben 1996. december 31-én megszűnt, a működésük keltette hullámok néhány esetben nem látszanak csillapodni. Jelzi ezt a csépai egykori Tiszamenti Termelőszövetkezet működési területén létrejött földkiadó bizottság esete is, amely még in­terpelláció formájában a parlament elé is eljutott. Az Országgyűlés keddi ülés­napján Homoki János (FKGP) interpellált a földművelésügyi miniszterhez e témában. Fel­szólalásából idézve: „a földki­adó bizottságok nagy része a törvény előírásait be nem tartva a helyi hatalmi manipu­lációk, korrupciók, visszaélé­sek melegágya lett, azok esz­közévé vált. A jogutód nélkül felszámolt csépai Tiszamenti Mgtsz illetékességi területén lévő községek 1993. február 6-án Tiszasas községben meg­alakították a földkiadó bizott­ságot. A bizottság 1993 áprili­sában a tiszasasi 17 fős telepü­lési földkiadó bizottságot saját munkacsoportjává nyilvání­totta. A törvény egyértelműen előírta, hogy a szövetkezet il­letékességi területén egy föld­kiadó bizottságot kell válasz­tani. Ennek ellenére még két bizottságot választottak. A ve­zetők önmagukból csúcsbi­zottságot jelöltek ki. Érdeke­iknek a törvényben rögzített kötelező földkiadási sorrend nem felelt meg. Ezzel szem­ben állásfoglalást kértek az FM-hivataltól, és saját beval­lásuk szerint 1993 augusztu­sában kezdték meg az érdemi munkát. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 1994. február 15-én kelt iratában megállapította, hogy a bizott­ság összetétele törvénysértő, egyidejűleg új földkiadó bi­zottság választására rész­arány-tulajdonosi közgyűlést kezdeményezett. Végrehajtása nem történt meg, mivel a helyi hatalmasságok érdekeit veszé­lyeztette. A földkiadó bizott­ság részarány-tulajdonosi közgyűlést hívott össze de­cember 3-án december 4-ére, a törvényi előírásokkal szem­ben. Ennek eredményeképpen eleve kizárták több száz jogo­sult részarány-tulajdonos részvételét a közgyűlésen. Kérdezem miniszter úrtól, a törvénysértések sorozata miatt mit kíván tenni a kormány, a tárca a kisemmizett részarány­tulajdonosok érdekében? Kit terhel a felelősség az intézke­dések elmaradása miatt?” Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter válaszában a földkiadó bizottságokat vé­delmébe vette, mint mondta, azok nagy része tisztességes ember volt, aki megpróbálta a kárpótlást társadalmi munká­ban, szerény költségtérítéssel végrehajtani. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a részarány-tu­lajdonú földterületek esetében a földkiadó bizottságok nem földosztást hajtottak végre, hanem földkiadást. Az FM-hi- vataloknak nem kellett jóvá­hagyni a földkiadó bizottsá­gok határozatait, mivel afelett felügyeleti jogot sohasem gyakoroltak. A földkiadó bi­zottságoknál pedig a törvény lehetőséget biztosított munka- csoportok létrehozására.- Kétségtelen tény, hogy a Szolnok megyei főügyészség több esetben vizsgálta a neve­zett földkiadó bizottság mű­ködését - hangsúlyozta a mi­niszter. - Ügyiratában a bi­zottság összetételét és műkö­dését törvényesnek minősí­tette. A minisztérium szakfő­osztályai az elmúlt években a helyszínen is vizsgálódtak, és ezek rendre a földkiadó bizott­ság törvényes működését bi­zonyították. Nem értem, miért beszél a képviselő úr kisem­mizett részarány-tulajdono­sokról. A földkiadási folyamat még nem zárult le. A kormány eltökélt elhatározása, hogy programjának a földtulajdon­rendezésre vonatkozó részét egyértelműen végrehajtja, s a részarány-tulajdoni földek ki­adását minél előbb véglegesen befejezi. Egyébként a tiszasasi földkiadó bizottság és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei FM-hivatal tevékenysége el­len már több esetben bírósági keresetet nyújtottak be, ame­lyeket a bíróság minden eset­ben elutasított, legutóbb 1997. február 12-én - állt a minisz­teri válaszban. Az interpelláló Homoki Já­nos a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont - 162 igen, 42 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett - elfo­gadta. B. Gy. ni. i. fj üi11Dl ej ide im rm Hamarosan itt a nyár. Hogy könnyebb legyen elvi­selni a hőséget, egy olyan koktélt állítottunk össze Önnek, amitől el fog hűlni: A neve: Carina E koktél. Beleadtunk mindent, hogy jól érezze magái. A rendkívül gazdag alapfelszereltséggel (elektromos ablakemelő, fényszóróállítás, központi zár, állítható magasságú szervokormány, dupla légzsák, biztonsági övfeszítő, körkörös oldalsó ütközésvédelem, kiegé­szítő féklámpa, pollenszűrő, ülésmagasság-állítás) ellátott Carina E-hez ugyanis most légkondicionálót és egy rádiómagnót adunk ajándékba. És mindezt csupán 3 450 000 Ft-ért, sőt részletre is, rendkívül kedvező feltételekkel. A Carina E koktélt bármelyik Toyota-márkakeres- kedőnél felhajthatja. De siessen, mert ajánlatunk csak a készlet erejéig érvényes. 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA 3 450 000 Ft-tói ®22Y£TA • HERING AUTÓHÁZ KFT 5100 JÁSZBERÉNY, Nagykátai út Tel.: 06-57-415-038 • TOYOTA KARCAG 5300 KARCAG, Eötvös út 10. Tel.: 06-59-312-588

Next

/
Oldalképek
Tartalom