Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. június 17., kedd Adómentes nyugdíjjárulék A költségvetés jövőre beéri kevesebb jövedelemadóval is A kormány most elfogadott gazdaságpolitikai irányelvei sze­rint jövőre csökkenni fognak a lakosság személyijövedele- madó-terhei. Ennek hátteréről és a tervekről kérdeztük Sághy Zoltánt, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnökét. Vámoskonferencia. Magyarországon kedvező tapasz­talatokat hozott az egyszerűsített vámeljárás, hangzott el a Vámigazgatások Világszervezetének tanácsülésén, amelyre 400 szakember érkezett Budapestre. fotó: feb/diósi A minőségi sertéstenyésztés szolgálatában Az ország legnagyobb napkollektora Több hónapos sikeres pró­baüzem után átadták az or­szág legnagyobb, mintegy 200 négyzetméter felületű napkollektorát az eszter­gomi Temesvári Pelbárt Gimnáziumban és a hozzá kapcsolódó rendházban. A terjedelmes épületegyüttest a múlt év őszéig olajjal fű­tötték, s úgy melegítették a vizet is. A fűtőolaj fokoza­tosan emelkedő ára új meg­oldásra késztette az intéz­ményt: napkollektorrend­szert építtettek a pécsi Heli- otech Mérnöki Irodával. A rendszer kapacitása 160 ki­lowatt, s ez a hőmennyiség a melegvíz-igény 55 százalé­kát elégíti ki. A nyári hóna­pokban ez az arány elérheti a 80-95 százalékot is. A be­ruházás 26 millió forintba került, az intézmény ehhez 12,5 millió forintot kapott a Környezetvédelmi Alapból. Ennek fele vissza nem térí­tendő támogatás. A számítá­sok szerint a ráfordítás a fű­tési költségek jelentős csök­kentése révén néhány éven belül megtérül. A kollektor­rendszer élettartama egyéb­ként 80-100 év. Lakáskassza. Eddig több mint tízezren kötöttek szerző­dést a Lakáskassza Első Álta­lános Lakás-takarékpénztár Rt.-vei. Az ügyfelek 79 száza­léka a legrövidebb, négyéves megtakarítási időt választotta, de keresett változat az is, amely nyolcéves megtakarí­tást tesz lehetővé. Keretszerződés. A Nordic Investment Bank (NIB) pénz­ügyi együttműködésről írt alá keretszerződést tegnap a ma­gyar kormánnyal. A megálla­podás lehetővé teszi, hogy Magyarországon a NIB részt vegyen nagy állami beruházá­sok és magánfejlesztések fi­nanszírozásában. A NIB öt skandináv ország bankja. Erőre kap az erőmű. Hama­rosan megkezdődik a Mátrai Erőmű két 100 megawattos blokkjának felújítása, ami meghosszabbítja a berendezé­sek élettartamát. Az Energia Hivatal tegnap két évre meg­adta az üzemben tartási enge­délyt az erőmű fő tulajdono­sának, Klaus Bussfeldnek. A német befektető a következő években összesen mintegy 300 milliárd forintos beruhá­zást tervez Magyarországon. Vevők figyelmébe. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­séghez a közelmúltban érke­zett bejelentések szerint több üzletben 1-3 hónap szavatos­sági időt vállalnak lábbelikre és textilruházati termékekre. A főfelügyelőség felhívja a vásárlók, a gyártók és a for­galmazók figyelmét, hogy az érvényes előírások szerint e cikkekre hat hónap a kötelező szavatossági idő.-Jövőre a személyijövedelem- adó-kötelezettségek 0,4 száza­lékpontos csökkentését tervez­zük. Az adókulcsokat nem vál­toztatjuk, inkább adókedvez­ményre gondolunk.- Konkrétan milyen kedvez­ményre számíthatunk?-Arra, hogy - a formálódó elgondolások szerint - a ma­gánszemélyek a jövedelmükből fizetett nyugdíjjárulékukat részben vagy egészben leírhat­nák az adóból.- Ehhez a nyugdíjreform parlamenti jóváhagyására is szükség van ?-A nyugdíjtörvényt remél­hetőleg néhány héten belül el­fogadja a parlament, s akkor A megyei adóhatóság kimutatása szerint 1994 óta folyamatosan nő a megye egyéni vállalkozóinak együttes nyeresége, miközben csökken a veszteség összege. Míg ’94-ben 1234 millió forint volt az egyéni vállalkozók össz- nyeresége és 2160 millió a vesz­teség, addig tavaly a nyereség már meghaladta a kétmilliárdot, a veszteség pedig 1419 millióra mérséklődött. A nyereséges és veszteséges vállalkozók szám­arányát vizsgálva szintén ked­vező tendencia figyelhető meg. Az adóköteles jövedelmek nagyságát elemezve viszont fel­tűnő, hogy az egyéni vállalkozók még az adótörvény módosítá­sának határidején belül va­gyunk. Erre akár augusztusban is sor kerülhet.- Változnak-e az adósávok?- Valószínűleg igen, de en­nek kidolgozása még folyamat­ban van. Célunk az, hogy az adóterhek minden adósávban egyenletesen csökkenjenek.-Jól értem, hogy a költség- vetés lemond az szja-bevétel bi­zonyos részéről?-A jövőre tervezett bérnö­vekmény mellett - változatlan adótáblával és adókulcsokkal - 657 milliárd forint (az ideinél 60 milliárd forinttal több) lenne a személyi jövedelemadóból származó bevétel, vagyis min­kétharmada tavaly százezer fo­rintnál kevesebbel zárta az esz­tendőt, 23,5 százalékuk mutatott ki 100-200 ezer, 9 százalékuk 200-500 ezer, 1,8 százalékuk 500-1 millió és csupán egy száza­lékuk egymillió forint feletti ösz- szeget. Itt is megfigyelhető azon­ban pozitív tendencia, hiszen ’95- höz képest csökken az alacsony, s nő a magasabb jövedelmet elérő vállalkozók aránya. Az egyes szakmacsoportokat vizsgálva megállapítható, hogy például a taxisok, az éttermi vendéglátók, a fodrászok és kozmetikusok, szobafestők, ügynökök és kőművesek átlago­denki, akinek jövedelme csu­pán az infláció miatt névlege­sen növekedett, automatikusan átcsúszna egy magasabb kulcs­csal adózó sávba. Ezzel szemben a fent említett adókedvezménnyel, illetve te- herelosztási módosítással nem növekedni, hanem csökkenni fognak az adóterhek. Ha a hét- százalékos nyugdíjjárulék 20 százalékos adójóváírását vesz- szük alapul, akkor ez százalék- kulcsokban 1,4 százalékpontos azaz jelentős adóteher-csökke- nést jelent. Ilyen értelemben a költségvetés valóban lemond a fenti összegről.- Eldördült a választási kampány startpisztolya?- A költségvetés a szükséges bevételeket más forrásból biz­tosítja. Legfeljebb a hosszú távú adóteher-csökkenés kezde­tét jelenti. (csernyánszki) san kevesebb jövedelemre tettek szert ’96-ban, mint a pénzügy­minisztériumi irányelvekben meghatározott összegek. A te­herfuvarozók átlagos jövedelme ezzel szemben meghaladta a PM által szabott határt. Legnagyobb arányban a taxi­sok és az éttermi vendéglátók hánytak fittyet a PM-irányel- vekre, a személyfuvarozók kö­zül például húszán lépték át a jövedelemhatárt, 77-en viszont ez alatt „teljesítettek”. Az adóhatóság természetesen kíváncsi lesz azokra a vállalko­zókra, akik nem érték el a PM jövedelemküszöbét. A revizorok megkérdezik majd az érintettek­től: miből éltek az elmúlt esz­tendőben. Ha pedig nincs elfo­gadható magyarázat, úgy „adó­kivetésről” is lehet szó. Bel- és külpiaci pozícióink erősítése, valamint a közelgő európai uniós tagságunk egy­aránt megköveteli az állatte­nyésztés gyors ütemű minő­ségi fejlesztését, melynek egyik sarkalatos pontja a fo­gyasztói igényeknek legin­kább megfelelő fajták elter­jesztése. A szolnoki Micskó István egyedülálló vállalko­zásba kezdett ennek érdeké­ben. Mivel a minőségi sertést te­nyésztő gazdák már most is (a jövőben pedig még inkább így lesz) jóval több pénzt kapnak állataikért, ezért a szaporodás­biológus technikus első lépés­ként felvette a kapcsolatot - az OMMI engedélyével - sertész- szaporító anyagot előállító PIG- POY Farm Kft.-vel, s megálla­podott velük abban, hogy a me­gye egész területén kizárólagos joggal forgalmazza a cég ter­mékeit. Micskó István azonban nemcsak kiváló minőségű sza­A becslések szerint az idén a tavalyinál húsz százalékkal több - mintegy 6,9 millió tonnás - gabonatermésre van kilátás, őszi búzából várhatóan 5 millió tonnánál többet takaríthatnak be a gazdák - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Bene­dek Fülöp. A földművelésügyi tárca ál­lamtitkára elmondta: őszi bú­zából hektáronként átlagosan négytonnás terméshozamokra lehet számítani. Békésben, Csongrádban, a Hajdúságban, Győr-Moson-Sopronban a becslések szerint az országos átlagot meghaladó 4-4,3 tonna, sőt Fejérben, Baranyá­ban és Tolna megye egy ré­szén 4,5 tonna fölötti termés­hozamok várhatók. Ezzel porítóanyagok forgalmazására vállalkozik, hanem tartási, ta­karmányozási tanácsokkal is szolgál, sőt az országban első­ként - igény szerint - megta­nítja az állattartókat saját serté­seik mesterséges megterméke­nyítésére. Mivel erre nem min­denki vállalkozik, ezért számít a körzeti állatorvosok és serté- sinszeminátorok együttműkö­désére. Úgy véli, ideje újra­szervezni azt a korábban - 1989-ig - jól működő rendszert is, amikor állatorvosok és in- szeminátorok körzetenként vé­gezték a mesterséges megter­mékenyítést. Nem csupán a kisebb állat- tenyésztő gazdaságokkal igyekszik felvenni a kapcsola­tot, hanem a nagyüzemekkel is, hiszen ideiglenesen ott is előfordulhat szaporítóanyag­hiány. A legjobb eredmény elérése érdekében a 72 órás felhaszná­lást javasolja, ezért mindig az aznap termelt szaporítóanyagot adja ki a felhasználóknak. szemben Jász-Nagykun-Szol- nok megye térségében jóval az átlag alatti - hektáronként 3-3,5 tonnás - termésre lehet számítani. Ami az aratási előkészüle­teket illeti: a 9000 darabos kombájnparkból hét-nyolc­ezer állítható munkába. Az ál­lomány kétharmada öt évnél idősebb, műszaki állapota igen vegyes; az aratás során legfeljebb 65-70 százalékos kapacitással tud majd üze­melni. De még így is augusz­tus közepére biztonsággal el­végezhető a betakarítás. Jobbítja a kilátásokat, hogy az elavult arató-cséplő gépek lecserélésére indított program keretében, állami támogatás­sal a gazdák eddig összesen 800 új gépet állítottak üzembe. U. G. ÚJ egyterűvel jelentkezett az Opel. Az 1998 végén piacra kerülő, ötletesen terve­zett Zafira külső méretei hasonlóak az Astra Caravanhoz, belseje azonban hét személynek kínál kényelmes helyet és szinte végtelen variációs lehetőséget. Az akár 1705 liternyi pogy- gyászt is elnyelni képes kocsi első kerekeit 1.6 literes 100 lóerős, valamint kétliteres 82 ló­erős dízelmotor hajtja majd. fotó: opel Hungary Az APEH kíváncsi lesz több személyre: miből él? Szegény és gazdag vállalkozók Noha az 1995-ös évhez képest tavaly az egyéni vállalkozók kevesebb veszteséget és több nyereséget mutattak ki, kétharmaduk - a beval­lások szerint - kevesebb mint százezer forint adóköteles jövedelmet ért el - derül ki az APEH megyei igazgatóságának összegzéséből. A tavalyinál jobb gabonatermés ígérkezik IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Telített a horvát munkaerőpiac A magyar-horvát külkereskedelemben 1990jelentette a csúcsévet A háború idején csökkent a forgalom, de a tavalyi év adatai (exportunk 190 millió, importunk 48 millió dollár volt) azt mutatják, hogy ismét felfutóban van a két ország közti kereskedelem. Erről is szólt az Ipartner közvetlen telefonvonalon elhangzott tájékoztató.- Mi érdekelte legfőképp az ipari minisztériumba telefonálókat a horvát kapcsolatokat illetően ? - kérdeztük dr. ZávodczJcy Péter fő­osztályvezetőt.- Magyarországon minduntalan visszatérő téma a határon túli mun­kavállalás lehetősége. Horvátországban azonban rendelkezés tiltja kül­földi munkaerő alkalmazását. Elsősorban azért, mert a menekültáradat miatt jelentős mértékben megnőtt a munkanélküliség. A szigorú tila­lomnak a munkáltatók - saját érdekükben is - messzemenően eleget tesznek. A vámelszámolásokban egyébként a legnagyobb kedvez­mény elve érvényesül. (Mivel Horvátország nem tagja a CEFTA-nak, hazánknak nincs vele kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodása.) Az élelmiszer- és építőipari termékek teszik ki a forgalom nagy ré­szét, amelynek jellemzője a készpénzes áruszállítás. Újabban a minő­ségi előírások is megszigorodtak, például horvátul kell feltüntetni bi­zonyos termékek csomagolásán a termékjellemzőket. Ez lassítja és drágítja a bejutást. A június 17-18-19-i téma az önkormányzatok energiatakarékossági beruházásainak finanszírozása. A 14-16 óra között hívható számok: 269-3703,111 -9669,131 -4375. Cs. J. A törvénymódosítás legalizálhatja a külföldiek földtulajdonszerzésének jogát? Tiltakoznak a gazdakörök A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tervezett módosítá­sában szerepel: „Belföldi jogi személy és jogi személyiség nél­küli más szervezet termőföld tulajdonjogát megszerezheti.” Az új jogszabály a bérleti jog tízéves felső határát 40 évre kívánja emelni, de nem tartalmaz olyan kötöttségeket, amelyek bizton­sággal megakadályoznák a külföldiek termőföldszerzési jogát, a zsebszerződések legalizálásának lehetőségét. Éppen ezért a gazdakörök tiltakozik a törvénymódosítás miatt.-A nemzeti érdek önmagában is elegendő lenne, hogy tiltakoz­zunk, de jogilag sem egyszerű a kérdés - véli dr. Török ístván, a gazdakörök országos alelnöke. - Magyarországnak közel negy­ven országgal van beruházási megállapodása. Ezek közül tíz ország jogot kapott arra is, hogy telep létesítéshez ingatlant vásá­roljon, és ezek a megállapodá­sok felvetik a „Nemzeti elbánási elv” kérdését. Feltehető, hogy e probléma miatt nyilatkozott a pénzügyminiszter úgy: ,,A föld- tulajdon kérdésében nagyon ne­héz a ma életben lévő szabályok­tól eltérni, mert nemzetközi szerződések tartalmazzák, hogy a magyar gazdaság nem külön­böztetheti meg a jogi személyi­ségű társaságokat attól függően, hogy belföldi vagy külföldi tu­lajdonú.” A gazdaköri vezető szerint ha a külföldiek legálisan vásárol­hatnak földet, az a mezőgazda- sági árak drasztikus növelését eredményezné, gerjesztve az inf­lációt, a hazai és a külföldi földár között ugyanis olyan nagy a kü­lönbség.- Ma még nem érett a helyzet arra, hogy a természetes szemé­lyeken kívül jogi személyek is földet szerezhessenek. Szükség van a birtokkoncentrációra, de stabilizálni kell a termelést, tör­vényileg szabályozni a közép- és hosszú távú bérletet, és csak ez­után lehet fölvetni a földszerzés jogának megváltoztatását. A gazdakörök hibaként rója fel a sietséget azért is, mert az Európai Unióban nincs közös­ségi szintű szabályozás a földtu­lajdonlásról és a földbérletről. Ez nemzeti hatáskörbe tartozik, azért értelmetlen EU-komform szabályozásról beszélni.-Magyarországon még min­dig nem eldöntött az agrárstruk­túra, a vidékfejlesztés, valamint a tulajdon- és foglalkoztatáspoli­tikai célok, és az sem, hogy mi­lyen településszerkezet kívána­tos. Megváltoztatni a földtulaj­don és-forgalom szabályait durva be­avatkozást jelent a birtokszerke­zetbe akkor, amikor alapvető kérdésekre nincs válasz. Ä ter­vezett törvénymódosítás latin- amerikai típusú birtokszerkezet­hez vezethet, amely teljesen kü­lönbözik az európai tradícióktól, és nem illeszthető be az EU tá­mogatási rendszerébe. A földvá­sárlás rendszerének megváltoz­tatása helyett egy korszerűbb, nyugati mintára épülő haszon- bérleti rendszer bevezetése lenne a megoldás - mondja dr. Török István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom