Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1997. június 12., csütörtök A szolnoki Zöld Iskola idén is megrendezte ha­gyományos gáláját. A diákok remek produkciókkal mutat­koztak be a diáktársaknak, szülőknek, barátoknak. A szülői munkaközösség köszöni a kedves műsort a pedagógusok­nak, a gyermekeknek, a Fürst Sándor laktanya parancsok­ságának, katonáinak és a polgári alkalmazottaknak. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Hajnalonként Szekeres Imréné viszi házhoz Sza- jolban az Űj Néplap legfrissebb számát. A kép arról árulko­dik, nem lesz gond az utánpótlással. A kosarat legkisebb gyermeke, a nyerget kislánya bérelte ki, s a szomszédbeli lurkók is szívesen tettének a bicajjal egy kört, hogy megtud­ják, milyen ülés esik rajta. (beküldött fotó) A Mezőtúri Református Általános Iskola kis- cserkészei kedves műsorral köszöntötték a helyi szociális otthon lakóit. A hálás közönség meghatottan mondott kö­szönetét a gyermekeknek és a műsor rendezőjének, Jászné Polgár Máriának. . (beküldött fotó) A Nagysándor út egyes részei járhatatlanok Esőzéskor bokáig ér a víz Az elmúlt hetek esőzései nyomán a város egyes helyein - mint például a Nagysándor út egy-egy szakaszán - csónakkal lehe­tett volna közlekedni a gyalogjárdákon. Van-e kiút ebből az ál­lapotból? Az említett útnak vannak olyan szakaszai, ahol kevés esőtől is bokáig ér a víz. Itt-ott a fák is leszorítják az embert az útról. Véleményem szerint egy vízelvezető árok megoldaná a prob­lémát. Még azt is el tudnám képzelni, hogy az ott lakók is bese­gítenek a munkába, csak ne kelljen vízben járniuk. A közterület viszont nem magántulajdon, ahol egyénileg lehet „garázdál­kodni”, vannak szabályok: éppen ezért szükség van arra, hogy a fák ápolásáról szakemberek gondoskodjanak. M. F.-né, Szolnok Fák, bokrok takarják a kilátást Veszélyes közlekedési pontok A jóváhagyott dokumentáció szerint folyik a munka A tervet kutatócsoport is véleményezte A nyugdíjasszervezetek, de más egyesületekhez tartozó nyugdíjasok is egyre többször teszik szóvá a város közlekedé­sében vagy éppen az útburkola­tok állapotában észlelt hiányos­ságokat. Szolnokon például - a vasúti aluljárót közelítve - a Bartók Béla úti kereszteződés­ben, a kanyarodóív mentén, a magasra nőtt fák, bokrok miatt nem lehet látni a közúton ha­ladó járműveket. A Bartók útról a híd bal oldali feljárójához nincs átkelőút és zebra, a gya­logosok, kerékpárosok, a gyermekkocsival átkelők élete, testi épsége állandó veszélyben van. A Széchenyi-városrész felől a járművek többsége nagy se­bességgel érkezik ehhez a ponthoz, a fékezés egy baleset elkerüléséhez kevés. A Tüzép előtt húzódó járda is sok helyen rossz, szinte járhatatlan. Hason­A június 2-ai lapszám egyik írása ismét foglalkozott a szol­noki városőrséggel. Számomra már a szervezet létrehozásának gondolata is homályos volt, mert akkoriban úgy nyilatkoz­tak, hogy munkahelyteremtő céllal születik, fiatalok foglal­koztatására. A cikk szerint a szervezet célja a Szolnokon élő polgárok és az itt működő, jogi személyiségekkel bíró szerve­zetek jogbiztonságának eme­lése, a város általános közbiz­tonságának fokozása, erősítése. Hogyan lehet referencia más városok vagy a főváros kerüle­tei számára Szolnok, amikor tíznapos előképzéssel, parancs­nok irányítása nélkül látják el szolgálatukat? A városőrség megalakítása átgondolatlan és felelőtlen döntése volt a köz­gyűlésnek. Ez be is igazolódott. A szervezetnek Szolnokon semmi élettere nincs, és meg kell szüntetni, mielőtt még az önkormányzati támogatást és a szponzoroktól származó pénzt elköltenék. Élettere a vá- ros(polgár)őrségnek csak a kis­lóan rosszak a látási viszonyok a Bartók Béla és a Nyár utca kereszteződésében. E helyen ugyan van „állj”-t jelző tábla, viszont a Nyúl utca irányába haladó járműveket a sarok fái, bokrai miatt nem lehet látni. A Széchenyi-városrész felől indokolt lenne a sebességkorlá­tozás, mert gyorshajtás miatt a gázolás esélye fennáll a ben­zinkút körül is - s az aluljáró fa­lától a járműveket már csak késve lehet észlelni. Figye­lemmel arra, hogy a környék lakói között sok az idős (na­gyothalló, rosszul látó) ember, testi épségük védelme érdeké­ben javasoljuk a helyszínek be­járását. Szóvá kell azt is tenni, hogy e helyeken a járművek már többször gázoltak halálra ku­tyákat, s az elhullott állatok na­pokon át fertőzik a környéket. Id. Olej Zoltán, Szolnok településeken van, ahol a pol­gárok önkéntes alapon teljesí­tenek szolgálatot - együttmű­ködve a helyi rendőrséggel. A rendelkezésre álló pénzt sokkal inkább a közterület-felügyelői létszám bővítésére kellene for­dítani, hogy ne csak a belváros­ban vadásszák a szabálytalanul parkolókat, hanem a perifériá­kon is rendszeresen jelen le­gyenek (mert ott is igen sok fel­adatuk lenne). A városőrségnek biztosított pénzt az önkor­mányzati rendelet módosításá­val át kell irányítani a közterü­let-felügyelőkhöz, a közbizton­sági feladatokat pedig rá kell bízni a rendőrségre - annál is inkább, mert a létszámnöve­lésre központi intézkedések tör­ténnek, s technikai ellátottsá­guk is megfelelőnek mondható. Szolnok telefonhálózata ki­épült a perifériákon is; ha rend­kívüli esemény történik, az ál­lampolgárok élnek a bejelentés, a segélykérés lehetőségével, mivel díjmentes e vonalak használata. Dikó Károly, Szolnok , A bányató - ökológusszemmel” címmel jelent meg május 22-én egy olvasói vélemény a mezőtúri tájrendezési munkálatokról. A levélíró azt állítja, hogy a kivite­lező eltért a jóváhagyott létesítési tervektől. Tiszteletben tartom e véleményt, de az állítást elfo­gadni nem tudom. Nem vitatom, hogy a területen lehetett értékes növényzet, amely áldozatul esett a partfeltöltésnek, tereprendezés­nek, a betontömbök eltávolításá­nak, de a növényállománynak mintegy 70-75 százaléka akác volt. Az elvadult növényzetet csak egységesen lehetett kezelni a terepviszonyok és a törmelék- depóniák miatt. A védett növé­nyek megőrzésére ökológiai terv­részletet az engedélyezett doku­mentáció nem tartalmazott, tehát a levél azon állítása, hogy eltér­tünk a létesítési tervtől, nem felel meg a valóságnak. Szívesen tájé­koztatom levélírót az elfogadott tervről, amelyből az is kiderül, hogy a part nem lesz betonba fog­lalva, az ott található kőanyag partvédelmi célokat szolgál a tó A szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói negye­dik éve ismerkednek az erdei iskola különleges tantervével. Idén Salgóbánya volt a táborhe­lyünk. Bejártuk a környék ne­vezetességeit; így megnéztük Gyöngyösön a Mátra Múzeu­mot, megcsodáltuk az apró fal­vak sűrűn lakott tájait, a Ka- rancs-hegységet és a környező vonulatokat, Salgó és Somoskő várát, kirándultunk az erdőkkel borított, vulkanikus hegykú­mélyebb szakaszainál, s ez vég­leges vízszint mellett alig lesz látható. A bányató tájrendezési tervét a Keviterv Akva Kft. készítette, amelynek alvállalkozója volt a tervezési feladat megalapozását szolgáló kutatás elkészítésében a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara. Tanulmányukban ökoló­giai értékmegőrzésre a liget ős­honos növénytársulásait javasol­ták (kutatási anyag 1. sz. tér­képe), amelyet a bányató-re- konstrukció nem érint. A tervek alapján kialakuló környezet természetesen mester­séges lesz, .mint ahogyan maga a bányató is az. A területileg illeté­kes bányakapitányság a létesítési engedélyt ezen terv alapján adta ki, amelytől csak a KTM és a ha­tóság jóváhagyásával - azonos költségtartalommal - lehet el­térni. A szolnoki bányakapitány­ság a terv engedélyezését meg­előzően egyeztető tárgyalást tar­tott, amelyen a kutatócsoportot dr. Krizsán József, a főiskola ak­kori főigazgató-helyettese képvi­pokra és a szép fekvésű völ­gyekbe. Salgótarjánban leme­részkedtünk a föld alatti bá­nyamúzeumba is. Az öblös- üveggyárba is ellátogattunk, ahol többen próbálkoztak az üvegfúvás nehéz technikájával. Gyalogtúrát tettünk oda, ahol a Zagyva ered - s mert igen sze­metes volt a medre, azzal is büszkélkedhetünk, hogy kita­karítottuk. Hollókő - a kiemel­kedő néprajzi, népművészeti je­lentőségű község - volt a kü­selte. Külön nyilatkozatot az öko­lógiai értékmegőrzésre nem tett. A kivitelezés a terveknek meg­felelően halad, azt a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium szakembere rendsze­resen ellenőrzi, s eddig probléma nem volt. Ezért a kérdés, hogy , Jdt terhel a felelősség”, értelmet­len, a nagy jutalmak kiosztására utaló megjegyzés pedig'egyene­sen sértő. A részletes rendezési tervet megelőzően több lakossági fó­rumon is lett volna alkalom arra, hogy levélíró szóba hozza az ér­tékmegőrzés szükségességét. Sajnálatosnak tartom, hogy a másodkézből szerzett informáci­ókat hitelesnek fogadja el - mivel az egybefüggő nádas a mai napig is áll s ennek „letermelése”, fel­újítása a költési időszak végén (várhatóan szeptemberben, októ­berben) megtörténik. A nyilvános vitát a magam ré­széről lezárom, de személyesen szívesen állok rendelkezésre. Kacskó László műszaki ellenőr lönleges tananyag utolsó lec­kéje. Kirándulásaink során rá­jöttünk arra, hogy a legtöbb kárt a természetnek az ember okozza. Nem túlzás azt mon­dani, hogy az élővilág jövője a jelen emberétől függ. Ä termé­szet védelemre szorul. Csak így van remény arra, hogy ezek a védett „szigetek” az ezredfor­duló után is gyönyörködtessék az embereket. Czakó Judit és Kalocsai Luca Kinek így, kinek úgy megy... Ráérő nyugdíjasként időn­ként meglátogatom régi munkatársaimat. Az egyik helyen arról beszélnek, minden változatlan, küsz­ködnek a létért, szemben a másikkal, ahol a súlyos mil­liókért vásárolt, frissen tapé­tázott székházban újra épí­tési munkálatok folynak. Vajon miért akkor kell felújítani a fűtési rendszert, amikor már minden a he­lyére került? Azért, mert van pénz? Annak idején va­lamennyien örültünk, hogy pénzt kaptunk a rekonstruk­cióra, viszont annak már kevésbé, hogy a nagy beru­házást a vezető irodájának légkondicionálásával és bú­torcseréjével kezdték. A régi kollegiális légkör­nek mára nyoma sincs; a dolgozók hallgatnak, mert ha valakinek mégis tenne „sajátos” véleménye, köny- nyen kapun kívül találja magát vagy rosszindulatú megjegyzések kereszttüzébe kerül. Akad persze, aki végső elkeseredésében a bí­rósághoz fordul, keresve igazát; kérdés csupán, hogy kié lesz az igazság: a hata­lommal bíró főnöké vagy a kitűnő minősítéssel rendel­kező, kiszolgáltatott dolgo­zóé? Újabb találkozásra a volt munkatársakkal aligha lesz módom a jövőben, mert a mágneskártyával működő belépőrendszer nem ereszt át. Az ilyen „szűrőrendszer” is - úgy látszik - fontosabb a fontosnál. Azóta is azon gondolko­dom, nem kellene tanácsot adnom, mire költsék az adó­fizetők pénzét? R. P., Zagy varékas Ami késik, nem múlik Nem fáj már a szívük az artézi kútért Pletykafalu lakóinak. Köszönjük az önkormányzatnak, de kü­lönösképpen Várhegyi At­tila polgármester úrnak, hogy ígéretéhez híven má­jus 30-ára elkészült a kút, amely hét-nyolcezer em­bernek ad egészséges ivó­vizet. Köszönetünket fe­jezzük ki a Vízmű Rt. ve­zetőségének és dolgozói­nak is, hogy mérnöki pon­tossággal, a közlekedés zavartalanságát biztosítva végezték a munkát. Az itt lakók nevében: Kolláth László Szolnok A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leve­leket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Támogatóinknak A Kapocs Alapítvány köszöni Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a Mozgássérül­tek Segítésére Alapítvány május 30-ai, jótékony célú rendezvé­nyének sikeréhez hozzájárultak. Kapocs Alapítvány, Törökszentmiklós Városőrség helyett Több közterület-felügyelőt Egy játszótér rövid története Az összefogás szép példája Tószegen Április végén a lakók kis közössége úgy döntött, játszóteret épít az Ifjúság és az Erkel Ferenc út által határolt területen. Május 2-án - a hivatali egyeztetést követően - hozzálát­tunk a területrende­zéshez. Mivel pénzünk nem volt, a legolcsóbb és legötletesebb meg­oldásokat kellett meg­találnunk. A pályák kialakítása után hasz­nált gumiköpenyekből homokozót, búj kálót, az út mentén jelképes kerítést építettünk. Az összegyűjtött vas- és faanyagokból elké­szültek a padok, az asztal és a vashinta. Ekkor jelentkeztek a támogatók, s felajánlásaik­ból tudtuk megcsinálni farönkökből többek kö­zött a kis várat, mászókát, magaslest, a csúszdát és a mérleghintákat. A vállalkozók jóvoltából el­készült a lengőtekepálya és a kis faházikó, amelynek közelében a gyermekek társasjátékot is játszhatnak, sakkozhatnak, kártyázhatnak. Gya­korlatilag mindent és mindenkit megmozgattunk a siker érdekében. Huszonhárom nap alatt - szakemberek irányításával - elkészült egy csodá­latos játszótér. Természetesen azzal, hogy a gyermeknapon átadtuk a játszóteret, nem fejeztük be a munkát, hiszen még van hely többféle eszköz biztonságos elhelyezésére. Ezúton is köszönjük minden vállalatnak, rész­vénytársaságnak, kft.-nek, bt.-nek és vállalkozó­nak - és nem utolsósorban az itt élőknek -, hogy segítettek nekünk. Ha lehetőségeik engedik, szí­vesen fogadunk bármilyen további segítséget a játszótér gazdagabb berendezéséhez. A játszóteret építők közössége A vulkanikus hegykúpoktól a föld alatti múzeumig A természetnek az ember okozza a legtöbb kárt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom