Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

1997. június 2., hétfő Városházi Napló - Szolnok 13. oldal Mire jutott a sportpénzből? Az önkormányzat a sportalapot 1996-ra 4,7 millió forint keret­összegben határozta meg, illetve az 1996. októberi ülésén kere­ken 14 millió forint adócímkézésből befolyt összeggel megnö­velte. A pénzt a közgyűlés egészségügyi és sportbizottsága osz­totta el. Két névváltoztatás anatómiája Obsitos lett a kiszolgált Katona A diáksport támogatására fej­kvóta szerint 1,3 millió, telje­sítményrendszer alapján 1 mil­lió, az oktatási intézmények nyári és téli túráira, táboraira 1 millió 95 ezer, a diákolimpiái és szakszövetségi versenyek rendezésére (a Városi Sport- centrum feladatkörében) 1 mil­lió, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók, illetve a leg­eredményesebben működött oktatási intézmények testneve­lőinek, munkaközösségeinek jutalmazására 250 ezer forint jutott. A szabadidőben végezhető sporttevékenység elősegítésére pályázat útján 800 ezer forint állt rendelkezésre. A kiírás szempontjainak azonban igen sok pályázat nem felelt meg, így az 53 pályázatból csak 24 részesült pénzben. A Szolnoki Vízilabda SE játékos progra­mokra kapott 20 ezer forintot, de a rendezvény elmaradása miatt nem vette igénybe, így a szabadidősport-program kere­téből 780 ezret használtak fel. A Szolnokon tartott orszá­gos és nemzetközi szintű ver­senyek támogatása szintén pá­lyázati úton történt, 20 beérke­zett pályázat közül 15 nyert összesen 1 millió forint érték­ben, ezenkívül a Szolnokon megrendezett röplabda férfi if­júsági Európa-bajnoki selej­tező költségeibe 100 ezer fo­rintot adott. A verseny- és élsportot tá­mogatandó, az alábbiak része­sültek összesen 11 millió 180 ezer forintban: Szolnoki MÁV SE labdarúgó-szakosztálya 5 millió, Szolnoki Olaj Kosár­labda Klub 2 millió, Szolnoki Mól Kézilabda Klub 1,4 mil­lió, Szolnoki Titász Röplabda Klub 800 ezer, Szolnoki MÁV SE Női Kosárlabda Klub 800 ezer, Szolnoki MÁV SE atléti­kai szakosztály 800 ezer, Szolnoki Kajak-Kenu Klub 200 ezer, Szolnoki Kaiser Pe­likán táncegyüttes 100 ezer, Tóth Anita sportlövő 10 ezer, szolnoki MÁV SE ökölvívó­szakosztály 70 ezer forint. Egyéb sportegyesületek mű­ködéséhez 450 ezer forint ere­jéig az alábbi támogatást bizto­sították: Szolnoki Spartacus SK Kézilabda Klub 60 ezer, Szol­noki Női Röplabda Klub 40 ezer, Keviterv-Akva SE 60 ezer, Szolnoki Repülőtiszti Fő­iskola Honvéd SE 40 ezer, Szolnoki Tisza SE 20 ezer, Tri- Rex SE 20 ezer, Szolnoki Utánpótlás SC Tenisz Egyesü­let 20 ezer, Szolnoki MÁV SE teke szakosztály 60 ezer, Szol­noki MÁV SE vívószakosztály 20 ezer, Kondi Alapítvány 40 ezer, Szolnoki Vízilabda Klub 50 ezer, a Szolnoki MÁV SE birkózószakosztály részére 20 ezer forint. Ezenkívül a Városi Sport- centrumnak a létesítmény­üzemeltetés többletköltségére 300 ezer, míg a Városi Sport­iskolának az utánpótlás-verse­nyeztetés és tehetséggondozás többletköltségeire 500 ezer fo­rint jutott. Az egyéb, nem kiemelt sportágak támogatására jóvá­hagyott 1 millió forintra pá­lyázatot hirdettek, a felhívásra 24 jelentkezés érkezett, ebből 18 nyert támogatást. Városi televízió: üzletszerű működés Az önkormányzat több­szöri nekifutás után ápri­lisi ülésén elfogadta a tu­lajdonában lévő Szolnok Televízió Rt. üzleti tervét. Mivel az idei kiadásokat egy nem várt tétel -12 mil­lió forint áfa-teher - gya­rapítja, a közgyűlés fel­kérte az aljegyzőt és az rt. igazgatóságát, derítsék ki, hogyan keletkezett ez a fi­zetési kötelezettség. Ami az előzményeket illeti: az 1997. évi költségvetés a Szolnok Televízió Rt. szá­mára műsorvásárlás címén 30 millió 325 ezer forint ösz- szeget irányzott elő. A 61/1997. (III. 27.) számú közgyűlési határozat az ez évi hitelkeret terhére az rt. részére eszközfejlesztés cí­mén további 8 millió 910 ezer forintot biztosított az 1996-ban lízingszerződések­kel végrehajtott eszközfej­lesztések áthúzódó költség- kihatásának átvállalására. A közgyűlés emellett hozzájá­rult, hogy az 1997 februáijá- ban - a műsorvásárlásra biz­tosított keret terhére - 11 millió forintért megvásárolt sugárzóadót a társaság visz- szalízingelje, s ehhez enge­délyezte, hogy az rt. tulajdo­nában lévő ingatlanra 11 mil­lió forint erejéig jelzálog be­jegyzése történjen. A visszlí- zing keretében a kifizetett 11 millió forintos költségből az idei évben az rt.-nél 5 milliós bevétel realizálódik, ezért a műsorvásárlásra biztosított 30 millió 325 ezer forint visszapótlásához a korábban jelzett 11 millió forinthoz képest 6 milliós fedezeti igény jelentkezik. Az üzleti terv utalt arra, hogy az rt. ta­valyi átalakulása kapcsán je­lenleg nem tisztázott 12 mil­lió forint áfa-igény is jelent­kezhet az idén. A közgyűlés úgy határo­zott, hogy a Szolnok Televí­zió Rt. üzleti tervét elfo­gadja, és ahhoz eddigi dönté­sein túl 6 millió forint forrást biztosít. E forrás fedezetéül az 1997. évi költségvetés gyermekélelmezési rezsitá­mogatás fel nem használt összegét jelöli meg. A köz­gyűlés felkérte az rt. igazga­tóságát a városi televízió át­alakulásával összefüggésben keletkezett többletköltségek feltárására, az 1996. évi áfa- fizetési kötelezettséggel kap­csolatos kérdések tisztázá­sára. Ugyancsak felkérte az al­jegyzőt a városi televízió át­alakulási terve, illetve a kap­csolódó szerződések vizsgá­latára az 1996. évet érintő áfa-terhet illetően. Végül ar­ról rendelkezett, hogy a Szolnok Televízió Rt. 1998- ra szóló üzleti tervét 1997 végéig a közgyűlés elé kell teijeszteni. A szolnoki Katona utcából lakossági javaslat érkezett a polgármesteri hivatalhoz az utca nevének megváltoztatá­sára, mivel az könnyen össze­téveszthető a Szandaszőlősön lévő Katona József utcával. A postai kézbesítések során - hiányos címzés miatt - sokszor a Katona utcában olyan szemé­lyeket keresnek, akik nem ott laknak. A hivatal közvélemény­kutatást végzett a névváltozta­tásra az érintett huszonnégy, Katona utcai, választójoggal rendelkező lakos között. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján ketten a változtatás el­len, tizenegyen (45,8 százalék) a változtatás mellett szavaztak, Az önkormányzat a szűkös költségvetési keretek ellenére alapfeladatait ellátta, az in­tézmények zavartalan műkö­dése biztosított volt. E tényt jól tükrözi az 1996. évről ké­szült költségvetési beszá­moló. Az auditálási eltérések korrekten kimunkáltak, visz- szaadják a tárgyévi munka so­rán mérlegben indokolttá vált módosításokat. A számviteli alapelvek megvalósítását megítélésünk szerint fokozot­tan előtérbe helyezték - ol­vasható a könyvvizsgálói je­lentés összefoglaló megállapí­tásainál. tizenegy nem küldte vissza a kérdőívet. A változtatás mellett szavazók közül kilenc javasolta az Obsitos, egy a Háry János, egy pedig a Szirmay Albert ne­vet. A Szolnok város utcanevei­ről szóló helytörténeti adattár szerint a Katona utca nevét 1936-ban kapta. Az utcanév a közeli József Attila úti lakta­nyához kapcsolódva keletke­zett, hasonlóan a*kömyező ut­cák neveihez (Dandár, Száza­dos, Zászló). Az obsitos név a Habsburg-birodalomban a had­sereg kötelékéből a szolgálati kötelezettség kitöltése után el­bocsátott közkatonák népies el­nevezése volt, s mint ilyen, illik a környező utcák neveihez. Az A különböző szempontokat figyelembe véve a jelentés ki­tér arra, hogy az előző évhez viszonyítottan a teljesség el­vének való megfelelésben ja­vulás következett be, de a kü­lönböző osztályok egymás kö­zötti információáramoltatása további intézkedéseket igé­nyel. A végleges következte­tések levonására hivatott mér­leg, pénzforgalmi jelentés formája rendezett, áttekint­hető, a kimutatott adatok nem félrevezetőek, tehát a világos­ság elve érvényesült. A következetesség elvét he­lyesen alkalmazták, mivel az előterjesztés A-változata alap­ján a testület az utca nevét megváltoztatta. A közgyűlés 24/1997. (II. 20.) Kgy. számú határozatában döntött a Pézsma köz elneve­zésről. Az utca lakói ezt a nevet kifogásolták, és javasolták, hogy az utca folytatása legyen a Bartók Béla útnak. A hivatal ezt követően megvizsgálta a Bartók Béla úthoz való csatla­kozás lehetőségét, és nem látta akadályát annak, hogy az út to­vább folytatódjon a jelenlegi Pézsma köz végéig. Ezért az érintett határozat érintett pont­ját a testület visszavonta, és a Pézsma köz - korábban a Nyúl utca II. mellékköz - a Bartók Béla nevet kapta. éves költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi je­lentés szerkezeti felépítése, formája azonos a költségve­téssel. Az eszközök értékelé­sében pozitív változás követ­kezett be, mivel a korábbi gyakorlattal ellentétben az ér­tékvesztés elszámolása tény­leges számításokon alapult, az óvatosság elvének figyelem- bevételével. A bruttó elszámo­lás elvét, mely szerint a bevé­telek és kiadások elszámolása külön-külön kell hogy megtör­ténjen, a vizsgált gazdasági eseményeknél jól alkalmazták - írták a könyvvizsgálók. A fentiek alapján az 1996. évi pénzforgalmi bevételt 8 milliárd 278 millió 967 ezer, a kiadást 8 milliárd 78 millió 145 ezer, a módosított pénz­maradványt 169 millió 461 ezer forintban fogadták el. Nincs okunk kételkedni abban, hogy idővel virágzó pompájával ékessége lesz a színház és a Tisza Szálló kör­nyékének a hajdani Lenin-szobor helyén született kerté­szeti produktum. Bizonytalanok mindössze azért vagyunk, mert a betonelemekből készült szegély nem igazán illik oda, lehetne szebb is e frekventált részen. Ezekkel a kövekkel egyébként duplán baj van. Korábban a Gőzhajó és és Tompa Mihály utca környéki parkban szolgáltak ülőalkal­matosságként, míg egy napon az ott lakók megrökönyödé­sére, hipp-hopp elvitték, és azóta sem pótolták. Most legfel­jebb a kutyapiszokkal trágyázott fűre lehet lehuppanni. Bízva a város főkertészének ígéretében, többet fognak visz- szaadni annál, mint amennyit elvittek. fotó: ics Terítéken a nyolcmilliárdos beszámoló A könyvvizsgálók elégedettek Mint köztudott, az önkormányzatnak megválasztott könyv- vizsgálója van az Ecoteam Kft. „személyében”, amely felada­tához híven megvizsgálta a polgármesteri hivatal gazdasági fő­osztálya által készített, a tavalyi költségvetésről szóló egyszerű­sített beszámolót. A vizsgálók szerint a beszámoló a hét elvár­ható elv mindegyikének megfelel. Bővítés és vezető nélkül nem megy Hogyan tovább, városőrség? A közgyűlés májusi ülésén beszámolót hallgatott meg a Városőrség Szolnok Közbiz­tonságáért Közalapítvány pénzfelhasználásáról, illetve működéséről. Mint az írásos anyagból kitű­nik, az 1996. augusztus 1-jétől 10 fővel működő szervezet augusztus közepétől kezdte meg utcai szolgálatát. Előtte a Védelem Kft. tíznapos kép­zést szervezett részükre. Köz­vetlenül a beindítás előtt és után egy új intézmény létrejöt­téhez kapcsolódóan jó néhány „vezetői”, adminisztrációs, szervezési és egyéb jellegű feladatot el kellett végezni. Bár irányításukat és a fog­lalkoztatásukhoz kapcsolódó teendőket az elmúlt időszak­ban a kuratórium titkára el­látta, szükséges egy megfelelő városőrvezető kiválasztása. Megoldatlan probléma to­vábbá a képzésük, mivel a vá­rosőrökkel kötött munkaszer­ződés 1997. július 31-én lejár. A munkaszerződés megköté­sekor tett ígéret szerint ezen időpontig a személy- és va­gyonőri vizsgát térítésmente­sen megszerezhetik, előse­gítve ezzel elhelyezkedésüket. 1996. év őszén ugyan a kép­zés jogi része a Védelem Kft. szervezésében megtörtént, de az ígérettel ellentétben azóta képzésük abbamaradt. Csak valószínűsíthető, hogy a fent jelzett időpontig nem is tud­nak levizsgázni. 1995 decemberében a Vá­rosőrség Szolnok Közbizton­ságáért Közalapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy a Szolnokon élő polgárok és az itt működő, jogi személyiség­gel bíró szervezetek jogbiz­tonságát emeljék, a város álta­lános közbiztonságát fokoz­zák, erősítsék. E célok megha­tározása óta másfél év telt el, és remélhető, hogy a városőr­ség szervezetén belül végre­hajtott megfelelő korrekciók­kal ezek teljesítése megvaló­sulhat. Ehhez azonban megfe­lelő létszámú városőrcsapat, élükön képzett vezetővel, va­lamint kellő anyagiak szüksé­gesek. A városőrség éves fenntar­tása mintegy 4 millió forintot igényel, viszont közismert, hogy jelenleg e célra mindösz- sze 1 millió forint áll rendelke­zésre. A tervek között szerepel a támogatók felkutatása, de fi­gyelembe veendő: ilyen ala­csony létszámmal, vezető nél­kül irreális elvárás a látványos eredmény, e nélkül viszont tá­mogatókat találni nagyon ne­héz. Miután a közgyűlés által meghatározott célok megvaló­sítását Szolnok lakossága is joggal elvárja, nem lenne sze­rencsés dolog, ha az anyagi fel­tételek hiánya miatt a városőr­séget meg kellene szüntetni. Az elmúlt lel évben több alka­lommal keresték fel Szolnok városát a budapesti kerületi önkormányzatok azzal a szán­dékkal, hogy a szolnoki város­őrség tapasztalatainak felhasz­nálásával megszervezzék a vá­rosőrséget a budapesti kerüle­tekben is. Szolnok tehát ebből a szempontból referenciahely lett az országban. A leírtak alapján az alábbi megoldási javaslatot terjesztet­ték a közgyűlés elé: a szolnoki viszonylatokat tekintve - ösz- szevetve a holland példával is - 21+1 fő városőr beállítása lenne kívánatos, e létszámmal már hatékonyan lehetne a vá­rost szolgálni. A 21 fő 3 mű­szakban 3 járőrpár (6 fő utcai járőrszolgálat, 1 fő diszpécser) működését tenné lehetővé - 1 fő városőrvezetővel). Termé­szetesen az igényekhez iga­zodva kell műszakokat beállí­tani, hiszen feltételezhetően hétköznap délelőttönként egy vagy két járőrpár is elegendő, míg pénteken vagy szombaton éjszaka indokolt akár öt járőr­pár működése is. (A költsége­ket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ­tal egyeztetik a további 70 szá­zalékos bértámogatásért.) Fi­gyelembe véve, hogy a jelen­legi tíz fő képzése nem fejező­dik be július 31-ig, javasolt munkaszerződésük további egy évre történő meghosszab­bítása, újabb 11 fő kiválasztása a munkaügyi központ segítsé­gével, a kuratórium által meg­állapított szempontok alapján. Ugyancsak szükséges pályá­zati kiírás alapján a városőrve­zető kiválasztása, foglalkozta­tása, felszerelésük biztosítása (formaruha, rádió stb.), ügyvi­teli szolgáltatások térítése a Ráció Kft.-nek, autóbuszbérlet térítése a Volánnak. Valamennyi költségtényező figyelembevételével megköze­lítően 4,2 millió forintba ke­rülne a városőrség éves fenn­tartása. (A közgyűlés által ed­dig biztosított összeg a bűn­megelőzési és közbiztonsági bizottságon keresztül 1 millió forint.) Az ismertetett megol­dási javaslat olyan elképzelé­seket tartalmaz, melyben ter­mészetesen nem a közgyűlés­nek, hanem a kuratóriumnak kell dönteni. Az anyagi támo­gatás kérdésében viszont a lét­rehozó közgyűlés segíthet. A közgyűlés mindezek után megállapította, hogy a városőrség eredményes mű­ködéséhez a feltételek csak részben állnak rendelkezésre. A városőrség létrehozásakor meghatározott célok így nem valósulhattak meg teljes ér­tékben. A közgyűlés to­vábbra is fenn kívánja tartani a városőrséget, és szándéká­ban van a közalapítvány mű­ködési feltételeinek javításá­hoz hozzájárulni. Ezért megbízta a jegyzőt, hogy a fentiekben meghatá­rozott szándék megvalósítá­sához, a pénzügyi feltételek biztosításához a lehetősége­ket dolgozza ki június 19-ig. A gyermeknap alkalmából szép és praktikus játékokkal felszerelt játszóteret vehettek birtokukba a szolnoki apróságok, és mint a kép mutatja, ez a birtokbavétel öröm­mel megtörtént. A Verseghy park árnyas fái által övezett játszótér újjászületéséhez Várhegyi Attila polgármester biztosította az anyagiakat képviselői alapjából. fotó: i. cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom