Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-05 / 103. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. május 5., hétfő Munkanélküli­ellátás jár az őstermelőknek Az őstermelői igazolvány a munkanélküli-ellátás köz­ben is kiváltható, ha ezt be­jelentik a munkaügyi köz­pontnak. Az őstermelői iga­zolvány tulajdonosa to­vábbra is igénybe veheti az ellátást, ha csak saját szük­ségletére termel, vagy ha e tevékenységből adódó jöve­delme nem haladja meg a minimálbér 50 százalékát, ami jelenleg 8500 forint, to­vábbá eleget tesz a bejelen­tési, együttműködési köte­lezettségnek. Amennyiben a jövedelem a minimálbér 50 százaléká­nál több, az őstermelő kér­heti a munkanélküli-ellátás folyósításának legfeljebb 90 napig történő szünetelteté­sét. Ezektől a kivételektől eltekintve a jövedelem­­szerző tevékenységgel együtt nem vehető igénybe a munkanélküli-járadék. Azok számára, akik már rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, csak akkor állapítható meg munkanél­küli-ellátás, ha a saját szük­ségletükre termelnek, nem végeznek más jövedelem­­szerző tevékenységet. Amennyiben az érintett személy az adott adóévben más bevételre is szert tett, elveszti a munkanélküli-el­látást. Ez a szabály a bevétel nagyságára tekintet nélkül érvényes. Aki járadékban részesül, de alkalmi munkát kap, a keresőtevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, befejezé­sét 24 órán belül köteles a munkaügyi központnak be­jelenteni. Rendelkeztek az egészségügyi hozzájárulás kompenzációjáról El kell kerülni az elbocsátásokat Május végéig adhatják be kérelmüket az érintett gazdálkodó szervezetek az egészségügyi hozzájárulás kompenzációjára. A munkaügyi miniszter erre vonatkozó rendeletét a Munkaügyi Közlöny legújabb, április 24-i számában tették közzé. A támogatási kérelmeket a me­gyei munkaügyi központok ille­tékes kirendeltségeihez kell be­nyújtani. A feltételek között szerepel, hogy az egészségügyi hozzájárulásból adódó többlet­­kiadás egy naptári évre jutó összege haladja meg a 100 ezer forintot. További feltétel, hogy a teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi átlagkeresete ne legyen több 40 ezer forint­nál. A számításnál az 1996-os teljes munkaidős átlagkeresetet kell figyelembe venni. Előírás az is, hogy az adott gazdálko­dónak ne legyen köztartozása. Amennyiben az átlagkereset nem haladja meg a 20 ezer fo­rintot, akkor a támogatás az egy naptári évre számított többlet­­kiadás 70 százaléka lehet. A 20 és 30 ezer forint közötti átlag­­keresetnél a többletkiadás 50 százalékát, 30 és 40 ezer forint közötti átlagkeresetnél 20 szá­zalékát vállalja át a Munkaerő­piaci Alap. A munkaügyi miniszter a támogatási igények összesítését követően az anyagi lehetősége­ket mérlegelve a 70, 50 és 20 százalékos mértékeket 90, 80 és 50 százalékra emelheti. A tá­mogatás első fél évre járó ré­szét legkésőbb július 31-ig kap­ják meg a gazdálkodók. A har­madik negyedévre járó részt legkésőbb október 31-ig, a ne­gyedik negyedévre járó részt pedig legkésőbb jövő év január 31-ig kell kifizetni. Amennyiben a miniszter a támogatások mértékét felemeli, akkor a harmadik és a negyedik negyedévre járó részt a felemelt összeg szerint kapják meg a gazdálkodók, az első fél év kü­lönbözeiét pedig a harmadik negyedévre járó résszel. A támogatást a csőd- és fel­­számolási törvény harmadik paragrafusának 1-es bekezdés a) pontja alá tartozó gazdálko­dók, valamint a szociális fog­lalkoztatók vehetik igénybe. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Régi szép népszokás: a Márk napjá­hoz legköze­lebb eső vasárnapon ünnepé­lyes külsőségek közepette meg­szentelik a búzatáblákat. Az ünnep eredete a rómaiakhoz vezet vissza, akik április 25-én körmenetet tartottak a Via Fla­­minián és Robigus istennek egy kutya és egy juh beleit áldozták fel abban a reményben, hogy megvédi a vetéseket a rozsda­betegségektől. A búzaszentelés (sásszente­lés) és a hozzá kapcsolódó szer­tartások később az egész ke­resztény világban elterjedtek. E szép hagyományt most felújította a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület. Első alkalommal Balatoncsicsón gyűltek össze a környéken élők, hogy isten áldását kérjék a ve­tésekre, mindennapi kenye­rünkre. A szertartásnak az idén a Szolnok megyei Jászágó köz­ség plébániája adott helyet. Úgy látszik, sokak fantáziá­ját megmozgatja a földimo­gyoró termelésének a lehető­sége, mert számosán fordulnak hozzám azt kérdezve: hol lehet eredményesen termeszteni ezt a nálunk is szívesen ropogtatott magot? Nos, a földimogyoró laza, homokos talajok növénye, kötött talajon nem érdemes próbálkozni vele. A magját elvethetjük tokkal együtt vagy anélkül. Kelés után a töveket többször is fel kell kupacolni, mert a megterméke­nyült virágok visszafordulnak a földbe és a hüvelyek, illetve a magok ott érnek be valamikor késő ősszel. A szőlőskertben ez időben fontos munka a karózás, a tám­­rendszer pótlása, a huzalok megfeszítése, hogy a következő hetekben gyorsan növekvő sző­lőhajtások biztos támasztékot találjanak. Most van lehetőség a rossz fajtájú, nem termő (ru­gós) és vad szőlőtőkék átoltá­­sára is. Erre a legjobb módszer a gyökémyakba oltás, amely igen gyorsan hoz eredményt: az átoltott tőke - szerencsés eset­ben - már az oltás évében is ér­lelhet egy-két fürtöt. * Határidők cégvezetőknek Május 5.- Gyakorított áfa-befizetés;- a jogi személy felelősségválla­lásával működő gmk-k járulék­­befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez. Május 8.-A földművelésügyi hivatal tá­jékoztatása a szövetkezet által felvett tagi kölcsönökről. Május 10.- A társadalombiztosítási kötele­zettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének be­fizetése;- a befektetési vállalkozások je­lentése az általuk teljesített jegy­zési garanciákról. Mezőgazdasági termelők adózási feltételei A parlament a mezőgazdasági termelőkre nézve kedvezően módosította az szja-törvényt és az áfa-törvényt. Az 1997. évi XVII. törvény rendelkezéseit ja­nuár elsejéig visszamenőleg kell alkalmazni. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kis­termelők 84 százalék, állatte­nyésztésből vagy állati termék előállításából pedig 94 százalék vélelmezett költséghányadot számolhatnak el. Az eddigi há­rommillió forint helyett a négy­millió forintot meg nem haladó éves bevételig választhatják az őstermelők az átalányadózást. A törvénymódosítás meghatá­rozza, hogy milyen tartalmú nyi­latkozatot kell adni az őstermelői igazolvány kiváltásakor, egyúttal módot ad arra is, hogy az őster­melő a vele közös háztartásban élő családtagjaival közös őster­melői tevékenységet végezzen, és ennek megfelelően közös iga­zolványt váltson ki. A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelők, ameny­nyiben az adóévben nem volt más olyan jövedelmük, amelyet be kell vallani, egyszerűsített be­vallási nyilatkozatot tehetnek adóbevallás helyett. Ennek felté­tele, hogy a tevékenységükkel összefüggésben legalább a bevé­tel húsz százalékát kitevő, szám­lával igazolt kiadásuk merüljön fel. Április elsejétől üzemanyag­árként vagy a tételes számlák, vagy literenként 151 forint ben­zinár, illetve 132 forint gázolajár vehető figyelembe az útnyilván­tartás alapján. Módosult, illetve bővült a törvény 6. számú mel­léklete is, amely a mezőgazda­­sági őstermelői tevékenységek taxatív felsorolását tartalmazza. Az áfa-törvényt módosító ren­delkezések az eddiginél tágabban határozzák meg a mezőgazdasági tevékenység fogalmát, ilyen te­vékenységnek minősül a saját előállítású termékek eseti jellegű kereskedelmi árusítása is, ha az abból származó, a tárgyév első napjától számított bevétel nem éri el a 250 ezer forintot. Közigazgatási eljárás Az 1997. évi XIV. törvény szerint július elsejétől megszűnik az álta­lános hatáskör-elvonási tilalom a közigazgatási eljárásban. Ameny­­nyiben valamely közigazgatási szerv túllépi az elintézési határ­időt és a felettes szerve utasítása ellenére nyolc napon belül nem hoz határozatot, az ügyfél kérel­mére a felettes szerv magához vonhatja az ügyet. Ilyenkor az adott ügyben elsőfokon jár el, vagy a mulasztóval azonos hatás­körű másik közigazgatási szervet jelöl ki. A kijelölt szerv az adati­gazolással, a nyilvántartás-veze­téssel és a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben 15 napon belül, egyébként pedig 30 napon belül köteles határozatot hozni. Amennyiben az elsőfokon eljáró közigazgatási szervnek nincs fe­lettes szerve, illetőleg a felettes szerv sem tesz eleget intézkedési vagy eljárási kötelezettségének, az ügyfél bírósághoz fordulhat. A megyei (fővárosi) bíróság nem peres eljárásban hoz határozatot, amellyel kijelöli az eljárás lefoly­tatására köteles közigazgatási szervet. Szeretnék levélben bővebb információt kapni a Prímagáz tartályos rendszeréről. Cég neve: Ügyintéző neve:----­Cím: Telefon: □□□□□□□□□ Postacím: PRÍMAGÁZ TARTÁLY. 1300 Budapest, Pf.: 246 UNL MERT megtalálta a legjobb megoldást a cég ener­giaproblémájára. Kényelmes, tiszta, környezet­barát és gazdaságos megoldást. Amit úgy hívnak: Prímagáz. MERT a számításokkal alátámasztott, okos dön­tés eredményeként most rendeli meg az energiát biztosító tartályokat, hogy kihasználja a rendkívül kedvező feltételeket is: Közületi vásárlók részére a Prímagáz most mind a külső telepítést, mind a belső gáz­technológiai rendszer elkészítését kamat­mentes részletre kínálja*. Nagyösszegű megtakarítási lehetőséget teremtve ezzel partnereinek. * A finanszírozás mértéke a fogyasztás nagyságától függ. Részletes információt adunk Önöknek, ha felhív­ják a 06-40 660-440 telefonszámot, vagy kitöltik és visszaküldik címünkre az alábbi kupont. Ekkor - előzetes egyeztetés után - képviselőnk személye­sen felkeresi cégüket. Az ajánlat visszavonásig érvényes. PRÍMAGÁZ PRÍMAGÁZ PHlMAOÁX ENERGIA (§) A főnök EEélSfí^llos hirdetésfelvétel 56\%

Next

/
Oldalképek
Tartalom