Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

4. oldal 1997. május 31., szombat Körkép Kritikus szemmel nézve vannak még hézagok Vajúdik az egészségügyi törvénytervezet A tervek szerint a jövő év januárjától lépne életbe a kötelező egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás ellátásait, valamint más fontos egészségügyi, biztosítási kérdéseket szabályozó tör­vény. A törvényjavaslatot kritikus szemmel véleményezte Szolnokon a területi egészségbiztosítási bizottság. Mint Berta István, a bizottság elnöke elmondta, több olyan kérdést találtak a javaslatban, amely nincs kellően kidol­gozva, vagy nem megalapozott. A települési önkormányza­tok részéről például fölvetették, hogy az egészségügyi létesít­mények fenntartására sincs ele­gendő pénzük, nemhogy a fej­lesztésükre. A születendő törvény többek között kimondaná, hogy az or­szág bármelyik részén azonos ellátási feltétel illeti meg a biz­tosítottat. Félő, hogy ennek az elvnek a gyakorlata nem való­sul meg, mert az intézmények a rájuk előírt minimumfeltétele­ket se tudják teljesíteni, hogy közel azonos szintre kerülje­nek. A bizottság nem értett egyet azzal a tervvel, hogy a felső­fokú intézményben tanulókra már nem járna egészségügyi el­látás, hanem megvásárolható lenne. Ez ugyanis a továbbtanu­lás így is jelentős terheit nö­velné. Mivel a gyógyszerárak ma­gasak, a társadalombiztosítás nagyon sokat fizet ki a támoga­tásra, minél hamarabb be kel­lene vezetni az országos vény­­ellenőrzési rendszert, ami leg­alább a visszaéléseknek elejét venné, és valamennyivel csök­kenteni a kiadást. A rendszer bevezetéséről már szó van, de egyelőre csak huzavona folyik körötte. A törvényjavaslat egészéről az a vélemény, hogy sok fontos kérdést nem szabályoz, hanem későbbi, miniszteri rendele­tekre bíz, és ezt a hiányosságot pótolni kell. P. É. Karcagon kedvelik a citerát A karcagi Pacsirta Népzene 1977-ben alakult. Most a he­tedik nemzedéket oktatja dr. Fazekas Mihály, aki ta­nítványaival rendszeresen fellép a városban és vidé­ken. Az együttest a mezőgazdasági szakközépiskolában alapította meg a tanár úr, aki jómaga 1945-ben, Oláh József kezei alól leste el az alapokat. Diák­jaival sok verse­nyen vett részt, több ezüst, bronz és nívódíj bizo­nyítja sikereiket. Dr. Fazekas Mi­hály mindig arra tö­rekedett, hogy tanít­ványai a színpadi szereplés mellett - 2- 300 népdalt, nótát tudnak - a kívánsá­gokat is tudják telje­síteni. Ehhez naponta gyakorolnak a csalá­doknál az együttes tagjai: Szabics Erika és Medgyesi Irén, mindketten középis­kolások, Bemáth Mónika, Szabics Emília és Raffai Sándor általános is­kolások. Idén már játszot­tak a református is­kolában, a strandon, több alakalommal az időseknek, kísérték a zádorosok lakodalmi előadását, Fegyvemeken, Jászapátin. Ken­deresen és Kunhegyesen (itt az országos minősítésen bronzot kaptak) citeratalálkozókon vet­tek részt, s nyáron Hatvanban is fellépnek. Januártól a Déryné Művelő­dési Központ és az önkormány­zat felkarolta az együttest, fizeti az útiköltségüket és a részvételi díjakat, így eleget tudnak tenni a felkéréseiknek. D. E. Dr. Fazekas Mihály és a Szabics testvé­rek FOTÓ: BARTHA Phare-osztály a Tiszapartiban A napokban két dán oktatási szakember tartott előadást Szol­nokon, a Tiszaparti Gimnáziumban. Ez a látogatás is az iskola és a Phare-program együttműködésének keretében történt. Jesper Clausen és Mogens An­dersen előadására az ország több középiskolájából is érkez­tek pedagógusok. Mint arról már beszámoltunk, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium 1995 óta vesz részt a Phare-programban. Az együttműködés célja a ma­gyar oktatási rendszer fejlesz­tése, szorosabb összekapcso­lása az európai oktatási rend­szerrel. A Phare-program egyik bá­zishelye a szolnoki középis­kola, ahol a megszűnő egész­ségügyi szakközépiskolai kép­zés helyett valósul meg a Phare-rendszerű, úgynevezett szakmacsoportos képzés. Szol­nokon a humán szakmacsoport működik egy, az idei tanévben indult első osztállyal. Az ország más iskoláiban környezetvé­delmi, számítástechnikai és egyéb szakmacsoportok mű­ködnek, összesen huszonhárom helyen. A programot az Euró­pai Unió hozta létre, vállalva a költségeket is. A program magyar és kül­földi résztvevői hangsúlyozták, nem arról van szó, hogy a ma­gyar oktatási rendszer rossz, ezért gyökeresen át kellene ala­kítani. Értékeit a nemzetközi tanulmányi versenyeken aratod sok magyar diáksiker bizo­nyítja. A Phare-együttműködés célja az oktatás szerkezetének alakítása, elsősorban a jobb át­járhatóság érdekében, továbbá a diákok önálló ismeretszerzé­sének elősegítése. Ez utóbbinak elsősorban technikai akadályai vannak, ezek elhárításában se­gít például az Internethez csat­lakozás, a számítógép-állo­mány növelése, a könyvtárfej­lesztés. A magyar iskolarend­szer jó elemeit meg kell tartani, a cél a Phare-program és a ma­gyar módszerek közelítése. A Tiszaparti Gimnáziumot annak idején a minisztérium kérte föl, hogy vegyen részt a programban. Az együttműkö­désnek eddig is sok előnyét él­vezte az iskola, eszközöket ka­pott, nem utolsósorban pedig már tizennyolc tanára vett részt különböző Phare-továbbképzé­­seken. B. A. Ügyintéző titkárok Újszászról Rózsa György személyében ebben a tanévben új igaz­gató került a 630 tanulót oktató új­­szászi Gimnázium, Műszaki Szakkö­zépiskola és Kollé­gium élére. Az in­tézmény népszerű­ségére jellemző, hogy Záhonytól Nagykátáig, Szol­noktól Tápiógyör­­gyéig, Nyíregyházától a Jás­zságig éppúgy akad diák­juk, mint helyből vagy a környező kisebb települé­sekről. Olyannyira, hogy sok gyerek kérelmét vissza kellett utasítani, illetve máshová küldeni. Az új igazgató tulajdonkép­pen itt kezdte pedagógus-pálya­futását. Három diplomát szer­zett eddig: az elsőt Szegeden, a másodikat Győrben, a harma­dikat Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A felesége is pedagógus, húsz­éves gyerekük is elsőéves Egerben. Mint igazgató, elsősorban azért fáradozik, hogy az iskola megőrizze, sőt ha lehetséges, fokozza népszerűségét, mivel a jelentkezések nagy száma va­lami olyasmit igazol, hogy a szülők meg a gyerekek ragaszkodnak ehhez az újszászi létesítmény­hez. Rendszerint három első osztályt indítanak: gimnáziumit és szakkö­zépiskoláikat. Idegen nyelvként az angolt és a németet oktatják. Van ötöd-, hatodéves képzé­sük is: gépjármű-, il­letve vasút-üzemvitelel­­látó szakon. A felsorol­takon kívül érettségi után is váiják a diákokat, akik a sikeresen letelt félévek után kö­zépfokú számítógép-szoftver­üzemeltetők lehetnek. Új színfolt, hogy ősztől fel­sőfokú képzés is indul az inté­zetben. Ez kétéves, és az érett­ségin kívül nyelvvizsgához kö­tött. A tanulmányaik sikeres be­fejezése után ügyintéző titkári oklevelet kapnak a végzettek. Mindebből kitetszik, hogy az újszászi középiskolának az a célja, hogy kiegyensúlyozott, megbízható szinten sokféle ér­deklődésű gyereket fogadjon, úgy nyolcadik után, mint az érettségit követően. Ami pedig az új igazgató elképzeléseit il­leti, ez az első munkahelye, és hűséges típusként reméli: az utolsó is. Ha nem is mindig di­rektorként, akkor szaktanár­ként, ahogyan egykoron 1974- ben kezdte. D. Sz. M. Rózsa György FOTÓ: CS. I. Fénykezeléssel is gyógyítanak A közelmúltban Karlsruhében tartott előadást egy orvoskong­resszuson dr. Bakos Noémi, a Hetényi Géza megyei kórház bőrgyógyászati osztályának vezető főorvosa. A főorvosnőt a Magyar Bőrgyó­gyász Társaság kérte föl előadás tartására. Magyarországról mindössze 8 előadás hangzott el a kongresszuson.- Úgy érzem, hogy jól sike­rült a magyar bemutatkozás - foglalja össze véleményét dr. Bakos Noémi. - Egyébként is elmondható, hogy a német bőr­gyógyászokkal nagyon jó a kap­csolatunk. Nagyon tanulságos­nak tartom a kongresszust, hi­szen betegközeli volt, olyan bőrbetegségekről esett szó, ame­lyek gyakoriak. A téma az aller­gia és a bőrtumorok voltak.- Ön milyen témával szere­pelt?-Egy ritka autoimmun be­tegség ritka változatáról szá­moltam be. Az egyik pácien­sünknek az izmai, a bőre, a tü­deje betegedett meg ebben a be­tegségben. Az előadásomban ismertettem, hogyan történt a kivizsgálás, a kezelés. A bete­günk egyébként most teljesen tünetmentes.- Milyen tapasztalatokat szerzett a kongresszuson, ame­lyeket itthon lehet hasznosí­tani?- Néhány betegünket már a kongresszuson megismertek szerint kezdtük gyógyítani. Az osztályunkon újdonságnak számít, hogy kaptunk egy új készüléket, amely fénnyel gyó­gyít, fénykezelést ad: a neve PUVA. Ezzel olyan betegeket is tudunk kezelni, akiket eddig nem sikerült.- Úgy tudom, hogy nemcsak Németországban, hanem San Franciscóban is részt vett egy orvoskongresszuson.- Ott egy allergiás betegsé­gekkel foglalkozó kongresszust tartottak. Az amerikai kong­resszuson az volt a csodálatos, hogy - mivel ott a kutatás elő­rébb jár, mint Európában - olyan dolgokról hallottunk, amelyeket majd 5-10 év múlva valósítanak meg a gyógyító munkában. Paulina Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom