Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-30 / 124. szám

1997. május 30., péntek Megyei Körkép 3. oldal A gazdák veszíthetnek, de nyerhetnek is Lennart Dafgard az EU-csatlakozás előkészületeiről Mint arról már korábban beszámoltunk, június 5-én és 6-án Szolnokon rendezik meg a Zöldség- és gyümölcstermesztők ér­tékesítő szervezetei az Európai Unióban című konferenciát. Ennek előkészítése során látogatott a megyeszékhelyre szerdán Lennart Dafgard nyugalmazott nagykövet, az FM Phare-iroda vezetője és Tóth Péter, az iroda munkatársa. Az irodavezetőt arra kértük, vázolja a konferencia célját, jelentőségét. Látlelet A politikai elit magányossága Csaknem elviselhetetlenül visszataszító az, ha a politikai elithez tar­tozók azt a képtelenséget akarják elfogadtatni az állampolgárokkal, hogy rövid időn belül radikális változások érhetők el a társadalom­ban. Mert valahányszor ilyen kijelentések elhangzanak, e mögött azt is látnunk kell, hogy most ugyanazok a politikusok, akik koráb­ban párthűségükről voltak ismertek, megint csak azon gondolkod­nak, miként tudnák személyes karrieijüket továbbépíteni. S ettől a pillanattól kezdve nagyon nehéz elfogulatlanul ítélkezni. Különö­sen amiatt is, mivel a hatalomvágy, a dolgok közvetlen irányításá­nak és vezérelhetőségének lehetősége túlságosan erős motiváció ahhoz, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni. S ahol a politikának nem része az intézményes berendezkedés erkölcsi elveiről folyta­tott vita, ott minden konfliktust a puszta erőviszonyok döntenek el. Vagyis, az elit személyes hatalmától és befolyásától függően válto­zik minden. De mindez annyira nyilvánvaló tény, hogy igazából csodálkozni sem érdemes rajta. Legfeljebb azon, hogy a politikai eüt tagjai mi­lyen jelentőséget tulajdonítanak elképzeléseiknek és ígéreteiknek. Ha például arról hallunk, hogy jövőre megszűnik a mezőgazdasági válság, némi kormányzati szándékot mindenképp sejthetünk e szfé­rában dolgozók politikai rokonszenvének elnyerése érdekében. Vagy ugyanígy abban a kijelentésben is, hogy az életszínvonal lassú emelkedése várható. Csakhogy a valóságban a megerősítő bi­zonyítékok mintha teljességgel hiányoznának. Bármennyire sze­retné is a politikai elit saját szerepét felértékelni, nincs még egy kormányzat, amelyet ennyire nem érdekelne állampolgárainak egészségügye sem mentális, sem szociális szempontból. Mint aho­gyan a társadalom egyre számottevőbb részének szellemi elbutu­­lása sem. Sokkal inkább a hatalomgyakorlás technikáinak megőr­zése. S ami mindezt igazán sajátossá és különlegessé teszi, az az elit­hez való tartozás folyamatosságából ered. A szereplők neve ugyan változhat, de az a magatartás, amely a hatalom rövidebb-hosszabb ideig tartó birtoklása révén kialakul, aligha. Közben pedig a társa­dalom többsége egyszerre szemléli értetlenül a különböző eüt cso­portok átváltozását, s érzi át a tehetetlenség reaütását, vagy éppen­séggel torokszorító dühét. S ezen a kettősségen kellene végérvé­nyesen túllépnünk. Mert a politikai elit jól érzi magát magányosan is, s nyilván örül annak, ha az állampolgárok csupán négyévenként fordítanak figyelmet a politikára. Ám, ha a közéletet és a közügye­ket érintő bizalmatlanság és megvetés tovább mélyül, reményünk sem lehet arra, hogy bármi is változzon. Esetleg annyira sem, hogy a végképp hitelüket vesztett hatalmi főszereplők előbb-utóbb ne je­lennének meg a közélet valamelyik területén. Másfajta hitet és másfajta meggyőződést hirdetve. Kerékgyártó T. István Milliárdos műtőrekonstrukció a Hetényiben Az ápolás fölértékelődött Az ápolók nemzetközi napján tartott ünnepségen örvende­tes tervről számolt be megnyitóbeszédében Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke: egy 1,8 milliárdos műtőrekonst­rukcióról a Hetényi kórházban. Hepatitis B elleni oltás az iskolákban? Az elmúlt évben hazánkban előfordult közel 40 ezer jár­ványos megbetegedés legje­lentősebb hányadát a szalmo­­nellózis jellegű betegségek adták - hangzott el tegnap Jászberényben, ahol a megye városi tiszti főorvosai és a megyei tisztiorvosi szolgálat osztályvezetői tartották kihe­lyezett értekezletüket. Dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvos a legutóbbi me­gyei tiszti főorvosi értekezlet­ről tartott tájékoztatót. Elő­adásában kiemelte: a megyei ÁNTSZ informatikai rend­szerének kiépítése a Népjóléti Minisztérium számítógépes rendszerének fejlesztése kere­tében valósul meg a közeljö­vőben. A kiépülő rendszer a tisztiorvosi szolgálatok széles körű statisztikai munkáját is segíteni fogja. A jövő évről szólva aláhúzta, hogy orszá­gos szinten a tisztiorvosi szolgálatok beruházásaira az előzetes tervek szerint mint­egy 6 milliárdot fordítanak majd. A dologi kiadások fe­dezésére 10, míg a bérjellegű kiadásokra 13-14 százalékos emelést terveznek. A járványügyi szakembe­rek Zamárdiban tartott ta­nácskozásáról dr. Debreceni Sára megyei helyettes tiszti főorvos számolt be. A szal­­moneüózis jellegű megbete­gedésekkel kapcsolatban el­mondta, hogy ezen a téren közel 25 százalékos emelke­dés volt tapasztalható az el­múlt évben. Országos szinten tervbe vették, hogy a Hepati­tis B elleni védőoltásokat az iskolákon belül adják majd a gyerekeknek. A tanácskozás záróakkord­jaként a megjelentek négy nyugdíjas kollégájukat bú­csúztatták el ünnepélyes kere­tek között. B. Cs. Roma rendőröket akarnak A cigánysággal szembeni előíté­letek csökkentésének egyik le­hetséges módja a roma rendőrök számának tudatos növelése - vallja a szolnoki Kapocs Háló Alapítvány. Mint azt az alapít­vány kuratóriumi elnökétől, Vass Juliannától megtudtuk, ennek érdekében egy programot kíván­nak eündítani a roma középisko­lások, illetve az ebbe a korosz­tályba tartozó cigány fiatalok be­vonásával. Többek között a me­gyei rendőr-főkapitányság és a Szolnoki Büntetés-végrehajtási Intézet segítségével megvalósuló, a rendőrré válást elősegítő pálya­­orientációs program első részé­ben egy személyiségfejlesztő tré­ningen vesznek rész a fiatalok. A továbbiakban aztán megismer­kedhetnek a rendőrség és a B V-in­­tézetek munkájával, belső életé­vel. A kuratórium elnökének tájé­koztatása szerint a tegnap indult és közel egy hónapon át tartó prog­ramon 15 fiatal vesz részt, -hgy­- Egyre valószínűbb, hogy Magyarország 2002-ben az Eu­rópai Unió tagja lesz - kezdte a választ. - Az idő kevés, a ma­gyar kertészeti szektornak 4-5 éve van az alkalmazkodásra. Nemrég az EU új zöldség­gyümölcs piaci rendtartást ve­zetett be, ehhez azért kell al-Teterow és Kunszentmárton kö­zött elég nagy a távolság, ám a sok-sok kilométer sem akadá­lyozhatta meg, hogy immár négy éve tartó, virágzó kulturális kap­csolat alakuljon ki a két település között. A Rostockhoz közeli, Kun­­szentmártonhoz hasonló méretű (folytatás az I. Oldalról)- A mezőgazdaságnak jelenleg a négy évszak és a Kisgazda­­párt a baja - fogalmazott az MSZP frakcióvezetője. kalmazkodni, mert ezen keresz­tül bonyolódik a támogatás. Magyarországon nagy gond, hogy hiányoznak a termelő-ér­tékesítő szervezetek. A konfe­rencia fő üzenete az lesz a ter­melőkhöz, hogy ezeket létre kell hozni, mert másképpen nem lesz támogatás. A dolog kisvárosban járt á hónap elején Kasza József polgármester. A német város kulturáüs ren­dezvényeire rendszeresen meg­hívást kap a Körös-parti város, de igaz ez fordítva is, már többször voltak itt Teterowból vezetők és diákok egyaránt. Teterow fúvós­zenekarát például már többször A politikusi párbaj második felvonásában a résztvevők kérdeztek. Az első kérdést Dögéi Imre, kisgazda országgyűlési ilyen egyszerű. A magyar ker­tészeti szektor az unió verseny­piacára érkezik. Ha nem lesz eléggé szervezett, könnyen alulmaradhat. Ha viszont felké­szül, megalakítja szervezeteit, komoly esélye lehet a piacbő­vülésre. E szervezeteket ma­guknak a termelőknek kell lét­rehozniuk. A terméktanácsok erre a célra nem alkalmasak, mert bennük a termelők és a ke­reskedők együtt vannak jelen, ellentétes érdekekkel. Az EU célja a termelők erősítése, a közvetítő kereskedelem lehet­séges kiiktatása. B. A. hallhatták a helybéliek. Gazda­sági oldala a kunszentmártoni jegyző elmondása szerint azért nincs a két település kapcsolatá­nak, mert egyrészt a nagy távol­ság ezt nem teszi lehetővé, más­részt a hasonló méretű és adott­ságú Teterow nem képvisel nagy gazdasági erőt. PE képviselő tette fel Szekeres Imrének: - A 600 milliárdos támogatás a mezőgazdaság­nak is csak olyan ígéret, amely nem teljesül? Szekeres röviden válaszolt: - Teljesí­teni fogjuk. Második kérdés a szocialis­ták táborából hangzott el Tor­­gyánnak címezve: - Többen mondják, hogy Ön az MSZP beépített embere, mert na­gyobb lenne az ellenzék ösz­­szefogása, ha Ön lemondana. Ha lemondana, ki lehetne az Ön utódja? Torgyán válasza: - Úgy gondolom, esetleg Ön. Megjegyezte még, hogy a Kisgazdapárt a legnagyobb ellenzéki párt, és soha nem a nagyok alkalmazkodnak a ki­csikhez. (A szópárbaj lapzártakor még tartott. A vitára a szom­bati lapszámunkban visszaté­rünk. ) A megyei közgyűlés elnöke beszédében kiemelte az ápolók munkájának fontosságát. Sövényi Ferencné országos főnővér beszámolt az ápolás jelenéről és jövőjéről. El­mondta, hogy az ápolás az utóbbi időben fölértékelődött, egyre inkább központi helyet foglal el. Az ellátás a kórház helyett mindinkább az alapel­látás felé tolódik el, és jelen­tős szerepet kap az otthoni ápolás is. Ez utóbbi gazdasá­gosabb, mint az intézményi keretek között történő, ezért ez egyre nagyobb teret fog kapni az egészségügyi ellá­tásban. Ugyanakkor nem sza­bad elfeledkezni arról, hogy igazán még nem alakult ki az otthoni ápolás rendszere. A tapasztalatok szerint az otthoni ápolásra szoruló bete­gek között - különösen az idősebb korosztályban - sok az olyan páciens, akinél a se­gítség iránti igény gyakran keveredik az ápolási szükség­lettel. Az országos főnővér elmondta még, hogy a jelen­legi statisztika szerint évente 5 milliószor látogatják meg a rászorulókat otthonukban az ápolónők. Természetesen az lenne jó, ha az ápolásról tör­vény születne, ám ezt még olyan fejlett országban is, mint Németország, 20 éves vita előzte meg. Ami pedig a jövőt illeti: a tervek szerint az érettségivel történő hároméves képzés át fog menni felsőfokú formába, főiskolai keretek között képe­zik majd az ápolónőket. A tegnapi ünnepségen el­ismeréseket adtak át a kiváló munkát végző ápolónőknek. A dolgozók közül a követke­zők kaptak ápolási szolgála­tért oklevelet: Sűrű Dezsőné, Tóth Gizella, dr. Kárpáti Fe­rencné, Mészárosné Hakucsák Erika. Hetényi-emléklapot, illetve -emlékérmet kapott: Szabó Nándorné, Szarvák Istvánné, Faragó Péterné. Elismerő ok­levélben ötvenen részesültek. Sokan nem fértek be a szópárbaj helyszínére, de a techniká­nak köszönhetően ők is figyelemmel kísérhették az eseményt Tegnap délelőtt a Magyar Hadigondo­zottak Országos Nemzeti Szövetsége megyei tagozata rendkívüli közgyűlést tartott Szolnokon, a városháza díszter­mében. A megjelen­tek szakmai tájékoz­tatót hallgattak meg az egyösszegű kárté­rítésről, majd a szö­vetség országos el­nöke, dr. Leskó Fe­renc beszélt a jelen­lévőknek a legújabb jogszabály-módosítá­sokról, -változtatá­sokról. FOTÓ: M. J. Kunszentmárton és Teterow között Virágzó kulturális kapcsolat Szópárbaj „zümmögő kórussal” A mezőtúri képviselők reagálnak az olvasói levélre Káros porszemek a hivatal gépezetében A kiemelt önkormányzati beruházásokról, így a bányató re­konstrukciójáról - amely jó ütemben halad - vitatott meg tájé­koztatót tegnapi ülésén a mezőtúri képviselő-testület. Bár a központi pénzforrásból megvalósuló területrendezés szaksze­rűségét a szakminisztérium is dicsérő szóval méltatta a közel­múltban, nem tette ezt egy túri polgár. Sőt! A beruházás műszaki ellenőré­vel készített inteijúnkat köve­tően a helyi biológus tollat fo­gott, s olvasói levélben - ugyancsak lapunkban - ökoló­gusszemmel ecsetelte a tájren­dezés hátrányos következmé­nyeit. A képviselők szóvá tették - utalva az olvasói levélben nem említett, a beruházást megelőző valóságos, elhanya­golt, szemetes tó környéki álla­potokra -, több helyen sántít a levél igazságtartalma. Az írás egyik káros hatásaként emlí­tette Ádámné dr. Bogdán Pi­roska polgármester, hogy elter­jedt Mezőtúron: máris megvon­tak a várostól 30 millió forintot. - Ez minden alap nélküli szó­beszéd - mondta Ádámné. A testület úgy határozott, kollek­tív állásfoglalásukat - viszont­válaszként - szintén a sajtó út­ján hozzák nyilvánosságra. Ugyancsak az önkormány­zati beruházásokat taglaló tájé­koztatónak az újvárosi csator­názásról szóló részében a mű­szaki ellenőr az egyik hivatali főelőadó hatásköri túllépéséről tett panaszt. A köztisztviselők vitájára utalva mondta egy képviselő: - Elítélendők ezek a konfliktushelyzetek, belső int­­rikus viselkedések, amelyek ká­ros porszemcsék a hivatali mű­ködés gépezetében. , A Mezőtúr Városi Kórház- Rendelőintézet munkájáról szóló beszámolót kisebb vita után elfogadta a testület, hatá­rozatban rögzítve: törekedni kell az ápolási osztály mielőbbi megnyugtató elhelyezésére. Az energiaközművek priva­tizációja során 55 millió 550 ezer forint Titász-részvényt ka­pott a város. Vevőként jelent­kezett az Első Energia Portfolió Rt., amely a mai napig sincs be­jegyezve. A testületi ülésen ve­vőként megjelent - szintén be­jegyzetten - jogutód cég képvi­selője elmondta: alaptőke-eme­lésre használnák fel a részvé­nyeket. Az ügylet nem jött létre, több képviselő felvetette, nem tehet egy cég megbízható, amelynek a jogelődje sem volt bejegyezve. S. Cs. J. A taxisok fittyet hánytak a Pénzügyminisztérium irányelveire Adóügyeinkről a Hozam Klubban Az APEH Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósá­gának elmúlt időszaki ta­pasztalatairól adott tájékoz­tatást tegnap a szolnoki Ho­zam Klubban Söllei János igazgató. A számadatokkal, grafiko­nokkal alátámasztott előadás­ból többek között megtudhat­tuk, hogy megyénkben április 30-ával bezárólag 27.762 me­gyei illetékességű vállalkozást regisztráltak. A vállalkozások alakulása és megszűnése 1995-ben vált kiegyenlítetté, azóta a megszűnések száma magasabb az új alakulásoknál. A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozókat jobban érintette a szabályozók változása (Bok­ros-csomag, tb-rendelet), mint a főfoglalkozásúakat, így több is szűnt meg. Míg 1993-ban kiugróan magas, 19,4 százalék volt azoknak a száma, akik nem nyújtottak be éves bevallást, addig a meghozott szankciók hatására ez 1995-ben lecsök­kent 5,8 százalékra. Tavaly azonban ismét megnőtt, még­pedig 12,1 százalékra. A me­gyében idén 1700 adózót szó­lítottak fel a bevallás benyúj­tására - ha ezt nem teszik meg, keményebb szankciók­hoz nyúl az adóhatóság. Söllei János elmondta, hogy megyénkben több adót térítenek vissza, mint ameny­­nyit befizetnek a vállalkozá­sok. A tavalyi évben is a bruttó adóbevételek - melyek nagy részét az áfa és az szja teszi ki - növekedési üteme elmaradt a visszatérítésektől. Az adóbevételek országos növekedési tendenciájától minden adónemben lemarad­tunk. Megyénkben 1800 olyan személy van, akik a Pénzügy­minisztérium által irányelvben meghatározott, szakma szerinti jövedelemhatár alatti összeget vallottak be. Ezeket - az igaz­gató ígérete szerint - hamaro­san megkeresi az adóhatóság, hogy megtudakolják, miből is éltek meg. Az irányelvekre a kiemelt szakmákban legnagyobb számban a taxisok hánytak fity­­tyet, s vallottak be kevesebb jövedelmet, őket követik az ét­termi vendéglátósok, majd a fodrászok és kozmetikusok. 1996-ban egyébként me­gyénkben 31 milliárd forintot kasszírozott a legnagyobb nettó árbevételt elérő társaság, míg egyéni vállalkozónál ez a szám 583 millió forint volt. -bgy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom