Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

4 oldal 1997. május 28., szerda Gazdasági Tükör Elnökasszony-portré - Mezőhékről „Nekem a pihenés a fárasztó” A hétezer hektáros mezőhéki Táncsics Mezőgazdasági Szövet­kezet gazdálkodását egy asszony, Fekécs Mátyásné hangolja össze. A kétdiplomás hölgy embert próbáló munkát végez. Fekécs Mátyásné Az elnök asszony a mezőgaz­dász-diplomáért szállt ringbe, majd megszerezte mellé a közgazdász végzettséget. Mindig szeretett vezető pozí­cióban dolgozni, erre készült. A felelősség sosem zavarta.-Mennyi ideig tart önnél egy munkanap, egy munkahét?- Általában reggel hatkor már bent vagyok, de van olyan is, hogy korábban. Este kilenc óra, amikor legtöbbször „lete­szem a lantot”. Ha nincs sür­gős és nagyon fontos feladat, akkor a vasárnap nagy részé­ben otthon vagyok, ha van, akkor úgy dolgozom, mint máskor.- Milyen a munkastílusa?- Szeretem jól megismerni a munkatársaimat. Ha csak te­hetem, kimegyek a telephelye­inkre, hogy az ott dolgozókkal is tudjak beszélgetni, tudjak a gondjaikról. Alapvetőnek tar­tom, hogy minden, a szövet­kezettel kapcsolatos gazdasági kérdésre rálátásom legyen.-Ez folytonos elfoglaltsá­got igényel. A családja jól tűri?-A féljem, aki sajnos há­rom éve elhunyt - mivel ő is vezető beosztásban dolgozott -, megértette az állandó távol­létet. Gyermekeim már na­gyok, önállóak. Az egyik há­zasságot kötött, nem itthon la­kik, a másik most érettségizik, ő is a saját életét éli.- Nem fárasztja az állandó munka?-Nekem a pihenés a fá­rasztó. Akkor érzem magam jól, ha van mit csinálnom. So­kakkal ellentétben én nem va­gyok mérges, ha csörög a tele­fonom, hogy valamit el kell in­tézni. Nem is tudom, mi lenne velem a munka nélkül. scs Az iparosoknál már szakad a cérna Hétfőn tartották Budapesten azt az országos tiltakozó gyűlést, amelyen a vállalkozások alkotmányellenes közterhei ellen emelték fel szavukat a szakmai szövetségek. A rendezvény visszhangjáról kérdeztük Rusa Attilát, a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezető igazgatóját, Iposz-elnökségi tagot.- Természetesen most még nem mérhető a hatása a tiltakozó gyű­lésnek, amelyen megyénkből nyolcán vettek részt - mondta Rusa Attila. - Azonban a hozzá­szólások tükrözték azt az elkese­redettséget, ami jelen pillanat­ban bennünk van. Mint elhangzott, nagyon úgy állunk, hogy bizony szakad a cérna. Ami most folyik, az a vál­lalkozók semmibevétele, olyan döntéseket hoznak, amelyeknél nem kérik ki a véleményüket, amelyek hátrányosak a vállalko­zói körre. Mint az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, esetükben kü­lönbséget kell tenni, mert ők nem kis- és középvállalkozók, hanem mikrovállalkozók.- A tagságunk 80-85 száza­léka mikrovállalkozó. Általában egyedül, alkalmazott nélkül, vagy pedig alkalmazottal és se­gítő családtaggal dolgozó vál­lalkozásokról van szó. Ezen vál­lalkozások döntő többsége ja­vító-szolgáltató iparos. A meg­hozott döntések éppen ezért minket sújtanak a legérzéke­nyebben. A gyűlés résztvevői számára negatív meglepetésként hatott az, hogy Draskovics Tibor ál­lamtitkár jött el a kormány ré­széről, és nem pedig - amint erre ígéretet kaptak - Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter.- Draskovics hozzászólását nem akarom minősíteni, de mel­lébeszélt - hangsúlyozta Rusa Attila. Nem a felvetett témákról szólt, hanem azokról, amelyek az ő szemszögükből eredmény­nek tüntethetők fel. Csakhogy ezek nekünk még mindig nem megfelelőek. A szó szoros ér­telmében kifütyülték az állam­titkárt a jelenlévők. Az ügyvezető igazgató kifej­tette: vannak bizonyos dolgok, amiket évek óta kémek, és egy­szerűen nem hajlandók megadni kormányzati részről. Mint mondta, nem kegyet akarnak - amint ez a felszólalásokból is kicsengett -, hanem azt, hogy hagyják az iparosokat nyugod­tan dolgozni, majd megtermelik saját maguknak azt a jövedel­met, amire szükségük van, de az elvonás mértéke ne 90-95 száza­lékos legyen.- Nagyon fontos lenne az is, hogy ne terheljék a másodállású vállalkozókat a 39 plusz 6 száza­lékos tb-járulékkal - mondta Rusa Attila. B. Gy. Több évtizedes hagyomány, hogy a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szak­képző Iskola végzős növendékei a Jászkun Volán tanműhelyében teljesítik az érettségi vizsga gyakorlati részét. Hétfőn és kedden összesen harmincöt diák adott számot tudásáról. fotó: m.j. A csatlakozásra két-három év alatt készülhet fel a magyar mezőgazdaság A NAP és a kistérségek A Nemzeti Agrárprogram alaptéziseit a kormány februárban elfogadta, márciusban indult útjára széles körű társadalmi vi­tája. A vita során fajsúlyosnak talált csomópontokban foglal­ták össze ennek esszenciáját. Dr. Kis Zoltán államtitkár a program kistérségek, köztük a Jászság számára is hasznosít­ható elemeiről adott tájékoztatást. Betiltott termékek. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség betiltotta a kínai eredetű Japona KHD-5 hajszárító, a Panational MT-1710 és a To­kyo EC-1200 típusú vasalók forgalmazását. A főfelügyelő­ség közleménye szerint a vá­sárlás helyére visszavitt árut az üzletek kötelesek visszavá­sárolni. Phare-projektek. Az Euró­pai Unió Phare-programja az elmúlt másfél évben mintegy 10 millió ECU-vel támogatta a magyarországi technológiai és minőségfejlesztést az úgy­nevezett TDQM-program ke­retében - hangzott el a mint­egy 11 projekt lebonyolításá­ban részt vevő Nemzetközi Technológiai Intézet keddi tá­jékoztatóján. Privatizációs szaldó. Az ÁPV Rt. az idén április vé­géig 46,9 milliárd forint bevé­telre tett szert, kiadásai elér­ték az 50,58 milliárd forintot - állapítható meg a Közgaz­dasági és Controlling Ügyve­zető Igazgatóság legfrissebb adataiból. Beszállítók kerestetnek. Magyar beszállítókat és ko­operációs partnereket keres az ipar szinte valamennyi terüle­téről a 21 vállalatból álló Gri­­pen Ellentételezési Üzleti Csoport (OTG) és további, mintegy 40 svéd vállalat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 297,06 Francia frank 31,73 Japán jen (100) 156,60 Német márka 107,17 Olasz líra (1000) 108,64 Osztrák schilling 15,23 Svájci frank 128,84 USA-dollár 181,73 ECU 208,86 Az államtitkár, a Felső-Jászság országgyűlési képviselője elöljá­róban kiemelte, az ellenzéktől a Magyar Demokrata Néppártot ki­véve - mely javaslatait próbálják beépíteni a készülő programba - egyetlen érdemi javaslat sem ér­kezett a tervhez. Ezzel szemben a mezőgazdasági szakmai szerveze­tek használható, jó javaslatokkal álltak elő. Külön öröm volt a kép­viselő számára, hogy a Nemzeti Agrárkerekasztal tárgyalásai so­rán a szakmai érvek, és nem a po­litikai vagdalkozások voltak jel­lemzők, A tárgyalások során felmerült javaslatok közül konkrétan érint­heti a Jászságot, hogy egyértel­műen vetődött fel a szövetkezések iránti igény. Ez kiterjedhet mind az értékesítés, mind a feldolgozás, de a hitelezés területére is. Mivel a Jászságban már működik egy ér­tékesítési szövetkezet, a térség re­ferenciaértékkel állhat a többiek elé. Az integrálódó kistermelők közelebb kerülhetnek a piacok­hoz, mely nagyban megnövelheti jövedelemtermelő képességüket. Ugyancsak a régió számára je­lenthet kedvező lehetőséget a kormány által most elfogadott 50 milliárd forintos, tőke és forgó­eszköz finanszírozására szolgáló hitelcsomag. Ez az ősszel induló lehetőség a programok mentén megvalósuló mezőgazdasági be­ruházások támogatására adhat le­hetőséget, három-hat éves lejárat­tal, komoly állami kamatpreferen­ciákkal. A területi sajátosságokat figyelembe vevő, életképes fej­lesztési elképzelések megvalósítá­sához nyújthat segítséget ez az új forma. A NAP alapelveiről történt megállapodás után, ezek komp­romisszumait beépítve, a legköze­lebbi feladat az agrártörvény megalkotása - tette hozzá Kis Zol­tán. Ezt még szeretnék júniusban az országgyűlés elé vinni, és a nyári szünet előtt elfogadni. Pár­huzamosan folyik a földtörvény módosítása. Ősszel ismét összeül az agrárkerekasztal, amikor is a mezőgazdaság egyes ágazataihoz kapcsolódó termékpályák sza­bályzóinak rendszerét kell majd kidolgozni. Az elfogadott sza­bályzók alapján módosítani kell az agrárrendtartási és az agrárka­marai törvényt. Ha megfelelő ütemben haladhat a szabályzók kialakítása, a magyar mezőgazda­ságot két-három éven belül fel le­het készíteni az európai uniós csat­lakozásra, ha lelassul ez a folya­mat, akkor elhúzódhat öt-nyolc évig is, de ez akkor már lehet, hogy későn lesz - vélekedett az ál­lamtitkár. -banka-A kisparcellás művelést segítik IAMFE, a kisparcellás művelés gépesí­tésének szövetsége magyarországi szervezete szombaton tartotta értekez­letét Mezőtúron. A ’91-ben megszűnt, tavaly újjáéledt egyesülés többek kö­zött az 1998-as regionális kiállítás lehe­tőségét is megvitatta. A tanácskozás előtt beszélgettünk dr. Lel­kes János tudományos tanácsadóval (Szar­vasi Öntözési Kutatóintézet), a szervezet magyar elnökével.- Ismertesse, kérem, a IAMFE-t, mivel úgy gondolom, kevesen ismerik a szervezetet.- Norvégiában a ’60-as években alakult, nagyon sokáig ott is volt a székhelye, csak az utóbbi években helyezték át Svédor­szágba. Fő feladatának tekinti a kisparcel­lás gépekkel kapcsolatos kutatások, fejlesz­tések összehangolását, a tapasztalatok és eredmények cseréjét. Ez egymás számára segítő szándékú együttműködést jelent, mely a szántóföldi kísérletezési munkát ol­csóbbá teszi. Több, bevált módszer cseréje, illetve átvétele valósult már meg.- Mikor és hogyan kapcsolódott be Ma­gyarország ebbe a munkába?- Hazánk először 1983-ban alakított ki nemzeti bizottságot, mely 1991-ben a mi­nisztériumi támogatás megszüntetése miatt feloszlott. Nem volt megfelelő forrásunk a nemzetközi tagdíj befizetésére. ’96-ban új­jáalakultunk, melyben igen nagy szerepet játszott, hogy az OMFB vállalta a tagdíjunk befizetését. Most 15 tagunk van, felsőokta­tási intézmények, műszaki kutatások veze­tői és magasan kvalifikált szakemberek.-Milyen haszna származik ebből Ma­gyarországnak?- Mint már említettem, a szervezeten ke­resztül nagyon sok kutatási eredményhez hozzáférhetnek szakembereink. A IAMFE- nek köszönheti létrejöttét a Mezőtúri Főisko­lai Karon 1983-ban megalakított kutatási és fejlesztési csoport, mely jelenleg már osztály­­lyá fejlődött. Vezetője, dr. Krizsán József fő­iskolai docens, a LAMFE nemzeti bizottságá­nak elnökhelyettese. Mezőtúr komoly szere­pet játszott munkánkban, mivel a kikísérlete­zett eszközöket itt készítették el, gyártották le. Nem csak kaptunk, de eladni is sikerült már gépeket. Tízes nagyságrendben szállítot­tunk parcellapermetezőt, zöldborsócséplőt, magszámlálót és speciális magvak cséplésére tisztítóberendezést.- Milyen rendezvényeket szoktak tartani?- Négyévente - általában júliusban, a ka­lászosok érésekor - világkiállítást szerve­zünk, ahol a tagországok bemutatják leg­újabb eredményeiket, eszközeiket, gépei­ket. Magyarország 1988-ban rendezett már ilyen fórumot, de 1996-ban a versailles-i seregszemlén csak előadásokkal és tablóval tudtunk szerepelni. Az ötéves kihagyás fel­készülésünkre rányomta bélyegét. Jelen ta­nácskozáson szóba kerül, hogy esetleg vál­lalnánk ’98-ra egy regionális kiállítás meg­szervezését - mondotta a szervezet magyar bizottságának elnöke. A gazdasági fejlődés a cégek további differenciálódásával jár együtt Piacvédelmet kér a Magyar Iparszövetség A gazdasági, a pénzügyi és az adójogi szabályozás belső ellentmondásai nem oldódtak meg az elmúlt időszakban, sőt tovább növekedtek a munkáltatók járulékterhei - ál­lapította meg a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöksé­gének beszámolója, amelyet Sümeghy Csaba elnök ter­jesztett kedden a munkaadói szervezet VIII. országos közgyűlése elé. Az OKISZ véleménye szerint a gazdasági jogszabályok to­vábbra sem segítik a gazdál­kodó szervezetek megerősö­dését, sőt rontják a vállalatok jövedelemtermelő és munka­helymegtartó képességét. Áz iparszövetség tagszer­vezeteinek nagy hányadára az elmúlt időszakban a stagnálás volt jellemző. Bizonyos fejlő­dés elindult ugyan, de ez a cégek további differenciáló­dásával jár együtt. Ehhez kapcsolódva Sümeghy Csaba a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a fejlődés nem a kormány po­litikájának köszönhető, ha­nem annak, hogy ma már a GDP háromnegyedét a ma­gánszektor adja. Szerinte az ellentmondásos intézkedések miatt a vállalkozók döntő ré­szének bizalma megingott a kormány politikájában. Az OKISZ és cégei, mint képviselőik a közgyűlésen hangoztatták, egyetértenek ugyan a külföldi tőke ma­gyarországi jelenlétével, de súlyos mulasztásnak tartják azt, hogy a kormány ezzel egy időben nem tett piac- és iparvédelmi intézkedéseket. Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke felszólalásában kifejtette: jogosnak tartja azt az igényt, hogy a kormány­zati intézkedések kiszámít­hatók legyenek, s megadják a tervszerű munka lehetősé­gét. Elismerte, hogy a társa­dalom nehezen alkalmazko­dik a piacgazdasághoz, ám emlékeztetett arra is, hogy a kormányzat párbeszédre tö­rekszik az érdek-képviseleti szervezetekkel. Hangoztatta: a kormány­zat és a gazdaság szereplői­nek egymás iránti bizalma nélkül nem lehet előbbre jutni. Egy szép és elegáns autó sokat elárul tulajdonosáról. Az új Peugeot 306 franciásan könnyed eleganciája kimagaslóan gazdag alapfelszereltséggel párosul. Biztosak vagyunk benne, hogy a Peugeot 306 Önnél a legjobb kezekbe kerül. QUALITÉ '96. Kft. Kereskedés és Márkaszerviz Szolnok, Verseghy út 3. Telefon: 56/421-127,421-027 I PEUGEOT ASSISTANCE zöld szóm: 06-80 660-024 V Vezetni mindig élvezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom