Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

HOL­Heti tévé*, rádió-, moziműsor és programajánlat Hagyományt teremtenek 3. o. Egy hete sztrájkolnak a bútor­gyárban 3. o. Állásajánlatok 4. o. Sport 5. o Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap Ma bemutatjuk az első megyei férfi szépségverseny döntéseit! Ön is szavazhat. Beí/ebben az RTV-melliklet 12. eldalán. Felhőszakadás és forgószél A tegnap délután a megyében is tomboltak az elemek. Szol­nokon a felhőszakadás követ­keztében néhány utcán a víz 40-50 centiméteres magasság­ban borította az aszfaltot. A Kunmadaras határában élők pedig ritka természeti tüne­ményt figyelhettek meg. Délután 15 óra tájban egy ki­sebb tornádó száguldott át a vidéken. A délnyugatról északkeletre tartó hatalmas, szabályos tölcsér alakú forgó­szél pillanatok alatt felkapta a levegőbe és széttépte az ösz­­szekötött nádkévéket, de nem kímélte a pusztát sem. A füvet csomóstól kitépte, s egy útjába kerülő melléképület tetejét is megrongálta néhány perc alatt. Képünk Szolnokon, a Csaba utcában készült. FOTÓ: CS.I. JX.* Az elmúlt évek legjelentősebb halpusztulása Eddig hatmillióra becsülhető a kár A napokban rendkívül sok felháborodott Tisza-tavi polgár kereste meg munka­társunkat, az ok: az utóbbi idők egyik legjelentősebb halpusztulása. A Mohosz területileg illetékes kirendeltségének képviselője, Veres László elsősorban azt tartotta fontosnak közölni, hogy a Mohoszt törvény köte­lezi a haltelepítésre. Idén nagy reményt fűztek a 20 milliós haltelepítéshez - éppen a ha­lállomány dúsítása és a horgá­szok jobb fogási eredményei miatt de nem tudtak szá­molni olyan szélsőséges víz­­szintingadozással és időjárás­változással, amelyek előidéz­ték a katasztrófát. Eddig hat­milliós kárt következett be. Május 20-án a helyszíni Vizs­gálatot lebonyolító Szolnoki Környezetvédelmi Felügyelő­ség is lényegében fentieket ál­lapította meg, kizárva min­dennemű fertőzés lehetőségét. (Folytatás a 3. oldalon) A minőség útján a törökszentmiklósi Alföldi Gabona Rt. Az ország legkorszerűbb malma épül Mintegy egymilliárd forintos beruházással az ország legkor­szerűbb malmát építi fel az Alföldi Gabona Rt. Törökszent­­miklóson. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő új üzem várhatóan november végén fogadja az első gabonaszál­lítmányt, s évente 55-60 ezer tonna búza őrlésére képes. A jelenleg működő malom alapos rekonstrukcióra szo­rult, ám a felújítás után sem igazán lehetett volna automa­tizálni. Ezért a cég vezetése úgy határozott, hogy új mal­mot épít, és a legkorszerűbb technológiát honosítja meg Törökszentmiklóson. Fekete László, a társaság vezérigazgatója érdeklődé­sünkre elmondta, hogy de­cemberben indult az építke­zés, melynek finanszírozására hosszú lejáratú hitelt vettek fel. Eddig sikerült tartani a ha­táridőket, így az épület a na­pokban elérte a végleges ma­gasságát. A svájci Bühler cég a jövő héten szállítja a beren­dezéseket, majd megkezdődik a technológiai szerelés. A teljes beruházási összeg egyharmada a minőséget szol­gálja - a miklósi malom lesz a második az országban, amely megfelel az EU-szabványok­­nak. Az új technológia a klasszikus gabonaipari termé­kek mellett lehetővé teszi egyedi termékek, speciális lisztféleségek előállítását, mégpedig kifogástalan minő­ségben. Az új malom révén az Al­földi Gabona Rt. a minőség út­jára lépett, melynek végén - a tervek szerint másfél év múlva - az ISO 9002-es minőségbiz­tosítási rendszer is otthonra ta­lál a nagy múltú élelmiszer­­ipari cégnél. L.Z. A rádióra várni kell Munkanélküliség és feketemunka A túrkevei képviselő-testület tegnapi ülésén napirendre került többek között a mun­kanélküliség helyzete, és a he­lyi rádió engedélyezésének kérdése. Napirend előtt hangzott el kép­viselői kérdésként, mikor kezd­het sugározni a helyi rádió? A város jegyzője elmondta: az Or­szágos Rádió és Televízió Ta­nács a vételhatár növelését a pá­lyázat elbírálásakor nem enge­délyezte. A megnövelt sugárzási körzetre az év második felében írnak ki pályázatot, melynek el­bírálása ’98 elején várható. A földkiadó bizottság munkájában részt vevőknek a polgármester elismerő okleveleket adott át. A képviselők megvitatták a mun­kanélküliség helyzetét is. Az er­ről szóló ismertetőben olvas­ható, hogy Túrke vén a hivatalos munkanélküliségi ráta igen ma­gas, 23,6 százalékos. Az összes munkanélküli mintegy 71 száza­léka férfi, 44 százaléka szak­munkás. A vitában elhangzott, hogy a kiközvetítési hatékony­ság kicsi, amihez hozzájárul, hogy sokan a kapott segélyt fe­ketemunkával szerzett jövede­lemmel egészítik ki. scs Szakmai nap védőnőknek Szakmai napot tartottak tegnap a megyében dolgozó védőnők számára. A programban több, a munkájuk szempontjából fon­tos kérdés szerepelt. A tanácskozás célja a család­gondozási munka színvonalá­nak emelése volt. Ennek je­gyében szó esett többek kö­zött a terhesgondozásról, a klimax korúak gondozásáról. Témaként szerepeltek a hor­monális fogamzásgátló tablet­ták és mellékhatásaik. Bemutatkozott a Hetényi kórház optimális családterve­zési központja. Szó volt a gyermek-nőgyógyászati szak­­rendelésről és az ott folyó munkáról. Külön téma volt, hogy az iskolai védőnők hogyan vég­zik munkájukat. Ma a megyében 235 szer­vezett védőnői állás van. Utak hitelből Kisújszálláson Tíz utca lakói elfogadták a feltételeket Az elmúlt hetekben a kisújszállási polgármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársai közel harminc utca lakó­ival ismertették meg, hogy milyen lehetőségek nyílnak idén útépítésre. A tájékoztatás szerint ebben az évben kilenc ut­cában épül meg az út. A megkeresett utcák közül tíznek a közössége írásban is megerősítette, hogy elfogadja az önkormányzat útépítéssel kapcsolatos feltételeit. Ez azt jelenti a gyakorlat­ban, hogy az utcában élők leg­alább kétharmada vállalja az ingatlanonkénti harmincötezer forint befizetését június 15-ig. Amennyiben azonban mind a tíz utcában megépülne az út, a lakossági befizetéseken túl az önkormányzatnak több mint huszonhárom millió fo­rintot kellene a kivitelezési költséghez biztosítania. Ezt az önkormányzat csak hitel fel­vételével tudja előteremteni. Ám miután a jogszabály meg­határozza a felvehető hitel nagyságát - az Kisújszállás esetében 21 millió forint -, így idén a Báthory utca egy részén az önkormányzat anyagi fedezetének hiánya miatt nem valósulhat meg az útépítés, csak a másik kilenc utcában, ha a lakosok időre befizetik a pénzt. Az Életpálya Alapítvány fiatal vállalkozók számára kiírt pályázatának regionális döntőjét tegnap rendezték meg Szolnokon. Képünkön a békéscsabai Szpisják Erika át­veszi a győztesnek járó 75 ezer forintos pénzjutalmat. (Tu­dósításunk a 3. oldalon) fotó: csabai A jó üzlet is túl sokba kerülhet Még az olaj sem valódi? A közelmúltban a megyei gazdaságvédelmi koordinációs bi­zottság titkára nyilatkozott lapunknak arról, hogy a gázolajjal kapcsolatos visszaélések szűkebb hazánkat sem kerülik el. A szomszédos Békésben indult annak az ügynek a vizsgálata, amely közel hetvenmilliót érő olaj értékesítése kapcsán indult. Az adócsalás és magánokirat­hamisítás miatt ismeretlen tet­tesek ellen tavaly májusban in­dított eljárást a Vám- és Pénz­ügyőrség Békés Megyei Nyo­mozó Hivatala folytatta. Árra derült fény, hogy három létező, olajkereskedéssel foglalkozó, jövedéki engedéllyel rendel­kező cég nevében hamis papí­rokkal, hamis bélyegzővel 67 millió forint értékű gázolajat ér­tékesítettek egy berettyóújfalui vevőnek. A nyomozás adatai szerint nemcsak az okiratok, hanem maga az áru is hamisít­vány, a gázolajként eladott fo­lyadékot különböző anyagok­ból „kotyvasztották”. Csakha­mar gyanúsítottjai is lettek az ügynek, többek között a Szol­nok megyei illetőségű Sz. Er­zsébet és két hozzátartozója személyében. A három személy az üzleteknél közvetítő szerepet vállalt, ők vették át az áru el­lenértékét, és adták tovább másnak. Az ügy fejleményei között újabb, immár megyénk­ben köttetett üzletek szerepel­nek. A különbség ezúttal annyi, hogy a két, eladóként megne­vezett cég egyike nem is léte­zik. A vásárlók, akik ilyen üzle­tekbe bonyolódnak, sokat ve­szíthetnek a bolton. Minthogy törvénytelen módon értékesítet­ték részükre az olajat, például az áfát sem igényelhetik visz­­sza. -hgy-Vitányi Iván kifejtette véleményét a szakmai konferencián: A kultúra lassú sorvadásra van ítélve A kultúra lassú sorvadásra van ítélve, és ez veszélye­sebb, mint a nagy kataszt­rófák, - fejtette ki vélemé­nyét Vitányi Iván, az or­szággyűlés kulturális bi­zottságának elnöke tegnap Szolnokon a „Vállalkozás, kultúra, művelődési ott­hon” című országos szak­mai konferencián. A konferenciát a Magyar Mű­velődési Intézet, a megyei mű­velődési és ifjúsági szolgálat, és a szolnoki Városi Művelő­dési Központ Kht. rendezte. Iváncsik Imre megyei közgyűlési elnök megnyitója után Vitányi Iván ecsetelte azt az állapotot, amelybe a magyar kultúra mára elju­tott. Mint elmondta, igaz ugyan, hogy több a koncert, a lemez stb., mint korábban volt, de baj van a kereslettel. Hiába több például a koncert, oda mindig egy bizonyos réteg jár, a zenefanatikusok vagy az újgazdagok. Az elmúlt években a könyvtá­rak száma felére csökkent. Ez akkor is szomorú, ha megállapít­hatjuk, hogy az olvasók száma nem csökkent ilyen drasztikusan. Kedvezőtlen, hogy világ legna­gyobb „tévéfogyasztói” közé számítunk, a szabadidőnk 60 százalékát a képernyő előtt ülve töltjük. A kultúrára fordított pénznek csak 18 százalékát adja az állam, 75 százalékát az ál­lampolgárok, a többit magáncé­gek. Ez a 75 százalék jól hang­zik, de elsősorban a tévé- és az újság-előfizetést jelenti, nem az értékesebb művelődési lehető­ségeket. Vitányi Iván hangsúlyozta azt is, hogy ő személy szerint súlyosabbnak látja a helyzetet, mint a hivatalos politika, amelynek ebben a kérdésben még nincs álláspontja. Az előadó végül a reményét fejezte ki abban, hogy a folyamat megfordul. Ennek egyik ál­lomása lehet az ősszel a közművelődésről születendő törvény. P. E. Vitányi Iván Kunszentmárton „kivirágzik” Szépen lassan „kivirágzik” Kunszentmárton. A jó idő megérkeztével a város vi­rágágyásaiba új növények kerülnek, megszépítve az utcák képét. A helybéli vállalkozók össze­sen ezer fodros petúniát vásá­roltak a városnak, amit a vá­rosgondnokság az adakozó kedvű vállalkozók üzletei előtti ágyúsokba ültet el. De nemcsak az üzletembe­rek áldoznak a szebb látké­pért, az önkormányzat is vá­sárolt kétezer-ötszáz palántát, melyeket rövidesen kiültetnek a most még „virágtalan” he­lyekre. A csinosításhoz tartozik az esőzések során megnőtt fű ka­szálása is. Ezt a feladatot gépekkel és kézi erővel folyamatosan végzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom