Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. május 21., szerda Kiállítás a környezetvédelmi hónap jegyében Pillanatképek a természetről A jászberényi Jász Múzeumban hagyomány már, hogy minden év májusában kiállítással emlékeznek meg a kör­nyezet- és természetvédelmi hónapról, valamint a helyi szü­letésű Vásárhelyi István természetkutató tudósról. VVf Ezernyi szépség az új kiállításon A jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület segítségével jött létre a Jászberény környé­kének természeti szépségei című kiállítás. Buschmann Fe­renc és Faragó László, a Jász Múzeum munkatársai, mind­ketten a természet szépségeinek megóvásáért tevékenykednek. Buschmann Ferenc gyűjtemé­nyében nemcsak a Jászság tel­jes lepkefaunájával ismerked­hetünk meg, de ízelítőt kapha­tunk távoli kontinensek egzoti­kus példányaiból is. Faragó László fotói a Zagyvamenti Természetvédelmi Terület és a borsóhalmi rét tájképeinek kü­lönlegesen szép világát tárják az érdeklődők elé. B. Cs. Csak a pályázatoktól remélnek beruházást Néhány ház az idén is összedőlt Pályázatok segítségével re­mélnek beruházásokat Tisza­­tenyőn. Bár az idén a költség­­vetés 13 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt (74 millió fo­rint), ez csak a község műkö­désére elég. Ebből a pénzből csak az évi rendszeres felújításra, karban­tartásra futja, így a pályáza­tokban bíznak. A pályázatok már tavaly is sikert hoztak. Az iskola 65 ezer forintot ka­pott szemléltetőeszközökre, a művelődési ház 70 ezret, amelyből könyveket vásárol­tak. A polgármesteri hivatal több mint 1 millió 740 ezret nyert. Kisteherautót vettek belőle a szociális ellátás segí­tésére, és támogatták a nyelvi labor kialakítását az iskolá­ban, ami 900 ezer forintba ke­rült. Nagy gond a községben a magas talajvízszint. Néhány öreg ház az idén is összedőlt vagy életveszélyessé vált a vizesedés miatt. A megoldást a szennyvíz­csatorna-hálózat megépítése jelentené. Idén a falu szenny­vízcsatornázását szeretnék pá­lyázatokkal segíteni. Ebben az évben a szennyvíztisztítót tervezik, jövőre a csatornát. A csatornahálózatot 3 éven be­lül szeretnék megvalósítani. Támogatásért a területfejlesz­tési alaphoz szándékoznak pá­lyázni. A beruházás körülbelül 250 millió forintba kerül. P. E. Nyereséggel zárt a kisújszállási áfész A kisújszállási Szövetség ÁFÉSZ tavalyi 3,5 millió forintos nyereségével az elsők között található a megyében. Nagy Lajost, a szövetkezet társadalmi elnökét a tavalyi eredményekről s az idei tervekről kérdeztük. Mint megtudtuk, tavalyi' keres­kedelmi forgalmuk folyó áron stagnált, bázisszinten teljesítet­ték 22 saját irányítású kereske­delmi egységükkel a 620 millió forintos forgalmat. Az elnök jó közepes eredménynek tartja az árbevétel nagyságát, hiszen ok­tóber végén a városban is megje­lent egy multinacionális cég, amellyel az élelmiszer- és vegyi­árukat tekintve az árversenyt nem tudják felvenni. Az ipar­cikk- és a ruházati szakma for­galma kedvezően alakult. A gaz­daságtalanul működő, kis lét­számú egységeket folyamatosan profilkötöttség mellett bérbe ad­ják, így a lakosság alapellátása nem szenved csorbát. A szövetkezetnek jelenleg 2700 tagja van Kisújszállásról és Kenderesről. A tagok részére de­cemberben engedményes vásárt tartottak, ahol 10-20 százalékkal vásárolhattak olcsóbban. 1996- ban 16 millió forintos üzletrészt is visszavásároltak 5 százalékos árfolyamon, s mintegy 10 millió forintért két ABC-áruház hűtőbe­rendezését is korszerűsítették. A szövetkezet tavalyi adózott nyeresége 3,5 millió forint, és 20 százalékos béremelést is végre­hajtottak a százhuszonöt dolgo­zónál. Az elnök ügy véli, hogy idén a forgalmuk mintegy 15 százalékkal csökken, bár az ipar­cikk-, ruházati szakmákban jól állnak, a bútorbolt eddig már 140 százalékra teljesített. 1997-re ter­vezik 10-15 millió forint értékű üzletrész visszavásárlást, 15 szá­zalékos bérfejlesztésre gondol­nak, s terveikben 2,5-3 millió fo­rint adózott nyereség szerepel. Külkereskedelmi feltételek, vámtörvényváltozások Ettől függ sok vállalkozás helyzete A külkereskedelmünk alakulása továbbra is jelentősen be­folyásolja a gazdasági stabilizálódási folyamatunkat, illetve az érdemi növekedési pályára állást. Mint ahogyan makro­szinten, úgy mikroszinten, a vállalkozások szintjén is jelen­tős hatása van a külkereskedelmi feltételek változásának, hiszen a külkereskedelem közvetlenül vagy közvetve, szinte minden vállalkozáshoz kapcsolódik. Általában magyar gyakorlat, hogy a változásokra gyakran nem lehet felké­szülni, olyan hirtelen zúdulnak a vállalkozókra. Ezen sze­retnénk enyhíteni a várható változásokba történő bepillan­tással. A témáról megkérdeztük dr. Jernei Bálint igazságügyi külkereskedelmi és vámszakértőt.- Milyen jellegű változásokra számíthatunk a félévtói?- Fontos szem előtt tarta­nunk, hogy a változásoknak legalább három különböző szintű jogi háttere van. Az egyik csoport a nem­zetközi szerződésekhez kap­csolódik, a másik egy ko­rábbi kormányhatározathoz, a harmadik a közelmúltban megalkotott vámtörvény pon­tosításához, harmonizálásá­hoz.- Melyek azok a változá­sok, amelyekre biztosan szá­míthatunk?- Az 1995. március 20-án bevezetett 8 százalékos im­port vámpótlék, mint ismere­tes, ez év május 15-étől 3 százalékra csökkent, és július elsejétől teljesen megszűnik. Ez egy pénzügyi egyensúly­­javító intézkedés volt, mint­egy 200 milliárd forintos többletbevételt hozott a költ­ségvetésnek. Ennek meg­szüntetését a WTO (előd­­szervezete a GATT) előírásai is kényszerítik. A Közép-európai Szabad­kereskedelmi Megállapodás­hoz (CEFTA) július 1-jétől egy újabb szomszédos or­szág, Románia is csatlakozik. Ezért kétoldalú, úgynevezett bilaterális viszonylatban ex­portban, importban úgyneve­zett kedvezményes vámtéte­lek lépnek élétbe. A páneurópai kumulációs rendszer az idén január 1-jén lépett életbe, s Magyarország ugyanebben az időpontban csatlakozott is hozzá. Nálunk a bevezetésére július 1-jén kerül sor. A szerződés, il­letve a rendszer azt jelenti, hogy az EU, az EFTA, a CEFTA valamint Bulgária, Románia és a balti államok körében egységesítik, har­monizálják a származási sza­bályokat, s megteremtik a termékek származásának kölcsönös beszámíthatósá­­gát. A rendszer kimondottan az európai kölcsönös keres­kedelmi forgalmat ösztönzi. Ám nagyon fontos, hogy az új rendszer előnyei mellett a hátrányait is - például a vámvisszatérítések megvál­tozását, esetenkénti megszű­nését - nagyító alá vegyük.- A vámtörvény módosításai a vállalkozások számára szi­gorításokat vagy könnyítéseket jelentenek?- A jelenleg a parlament előtt lévő vámtörvény-módo­sítások többsége a vállalkozá­sok racionalizálását, a külpi­aci versenyképességet segíti elő. Ide tartozik többek kö­zött, hogy az EU-hoz harmo­nizálás következtében leépí­tett és „eltűnt” jelentős számú vámszabadterületi funkció közül egyre több a közvám­raktáraknál megjelenik. Ezekkel kapcsolatosan a me­gyéből is elindítottunk több módosítást - országgyűlési képviselő támogatásával -, melyek közül már van, ame­lyik szerepel a tervezetben. E szerint, ha külföldi Magyar­­országon anyagot, árut vásá­rol, és egy másik szerződés keretében Magyarországon bérmunkába kívánja adni, nem kell irracionális módon először külföldre kivinni, majd újra behozni a bér­munka tárgyát képező termé­ket, hanem ez a közvámraktár közbeiktatásával kiküszöböl­hető. (Persze itt több törvény­helyi összefüggést kell al­kalmazni!) Hasonló kezdeményezéssel éltünk a külföldi Magyaror­szágon vásárolt termékek ex­portáruba történő beépítésé­nél is. Például egy külföldi Ma­gyarországon üvegpalackot vásárol (importál), de ezt sze­retné átadni egy másik ma­gyar szerződő félnek, akitől bort vásárolt, hogy töltse bele a palackjaiba. A jogszabályok ezt eddig nem tették lehetővé. Ezek a javasolt módosítások a magyar áruk export-verseny­képességét javíthatják. Mivel az óhajtott önkéntes jogkövetés még nem valósult meg, a vámbiztosítékok és egyéb területeken még vár­ható kisebb-nagyobb szigorí­tás is.- Hogyan készüljenek föl a részletekre a vállalkozók?- Erre több lehetőség van: így javaslom a témában meg­hirdetésre kerülő egy-egy napos szakmai fórumokon való részvételt, a jogszabá­lyok figyelését és végső so­ron a szakértőkkel való kon­zultációt. Bicildiutak, járdák. A közlekedési tárca az idén több mint 200 millió forint­tal támogatja kerékpárutak, s mintegy 112 millióval jár­dák építését. A beérkezett pályázatok alapján a támo­gatásban 80 önkormányzat részesül, s a pénzből 36 ki­lométer kerékpárút, vala­mint 32 kilométer járda ké­szül el. Miniszteri „nem”. Med­­gyessy Péter tegnapi tévé­­nyilatkozatában károsnak és értelmetlennek minősí­tette a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda által javasolt vagyonnyilatkozatok beve­zetését. A pénzügyminisz­ter szerint egy ilyen jellegű bevallás eltitkolt vagyon­­képzésre kényszerítené a lakosságot. így ez a tőke nem jelenne meg és nem foroghatna vissza a gazda­ságba. Nem változik az E-hitel. A híresztelésekkel ellentét­ben nem változnak az E-hi­tel feltételei. A bankoktól ugyanis nem érkezett jelzés, hogy a pénzt az érintettek ne tudnák visszafizetni. A pénzintézetek egyébként E-hitel keretében több mint 60 milliárdot helyeztek ki. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 297,83 Francia frank 31,67 Japán jen (100) 159,05 Német márka 106,73 Olasz líra (1000) 108,52 Osztrák schilling 15,16 Svájci frank 128,21 USA-dollár 180,84 ECU 208,47 Derűlátóbban a kilátásainkról Fokozatosan javul a lakossági bizalmi index Erősödött a lakosság bizalma a kormány iránt, a családok vá­rakozásai minden téren javultak - derül ki a GKI Gazdaság­­kutató Rt. márciusi lakossági (fogyasztói) bizalmi indexéből. A jelentésben a megkérdezettek a korábbinál kedvezőbben nyi­latkoztak mind a gazdaságpoli­tikáról, mind saját pénzügyi helyzetükről. Á viszonylag optimista vála­szok megszületésében közreját­szottak az 1996 második fél­évére, illetve utolsó három hó­napjára vonatkozó, a növekedés beindulásáról közzétett adatok, és az 1997-re a gazdasági nö­vekedést, a reálkeresetek emel­kedését, a fogyasztás bővülését feltételező előrejelzések. Ugyanakkor a családok anyagi helyzetük romlásáról is beszámoltak, amit az elemzők a márciusban kézbesített, emelt tarifákat tartalmazó energia­­számláknak tulajdonítottak. A lakossági bizalmi index ér­téke - a februári állapothoz ké­pest - az ország hat régiója kö­zül négyben erősödött. Ä leg­kedvezőbb változásokat Dél­­kelet-Magyarországon regiszt­rálták a szakemberek, ennél ki­sebb mértékű volt a javulás a Kelet-Magyarországon élő csa­ládok esetében. Az ország északnyugati és északkeleti ré­gióiban kis mértékben csökkent a bizalmi index, itt kevésbé de­rűlátók az emberek. A kormány gazdaságpoliti­káját a legderűlátóbban Buda­pesten, Pest megyében, vala­mint a délkeleti országrészben élők ítélték meg, őket követték a dél-dunántúli, az észak-du­nántúli, a keleti és az észak­keleti megyék lakosai. Mindebből egyértelműen le­vonható a következtetés, hogy a Budapesten, Pest megyében, valamint a délkeleti megyékben élő emberek az átlagosnál op­timistábbak, míg a keleti és északkeleti megyék lakossága - a régiók fejlettségének megfe­lelően - kevésbé derűlátó. A vágómarha és vágósertés irányárai Agrártörvények születőben Nincs ok pánikszerű vál­ságkezelésre, de olyan in­tézkedések kellenek, ame­lyek kivezetik az agrárgaz­daságot a válsághelyzetből - jelentette ki tegnapi sajtótá­jékoztatóján Nagy Frigyes. A földművelésügyi miniszter elmondta: e hó végéig elké­szül az ingatlan-nyilvántartás­ról és a géntechnológiáról szóló törvényjavaslat, június végéig pedig az agrártörvény szövegtervezete, s a termő­földről és a hegyközségekről szóló jogszabályok módosítá­sára vonatkozó javaslat. Ugyancsak június végéig kidolgozzák az agrárrendtar­tási és a bortörvény koncep­cióját. A növényvédelemről, a birtokrendezésről szóló jog­szabály jövő tavasszal kerül­het a kormány elé. A miniszter bejelentette a vágósertés és a vágómarha 1997. évi (áfa- és felármen­tes) irányárát. Eszerint az E minőségű sertés kilónként 260, az U minőségű 250, az R minőségű pedig 240 forint. A vágómarha irányára I. fajtacsoportba sorolt hímivarú állat esetében kilónként 215; a II. fajtacsoportba tartozóé 170, a III. fajtacsoportba so­rolt 250-450 kilós állaté 166 forint, a 450 kiló felettié pe­dig 155. (újvári) O A főváros és vonzáskörzete: Budapest, Test megye © Észak-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye © Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye O Bélkelet-Magyarerszág: Bács-Kiskun, Békés, Csengrád megye © Kelet-Magyarerszág: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szelnek, Szabelcs Szatmár-Bereg megye © Északkelet-Magyarország: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt. ^LBUS GRAFIKA IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL A fogyasztó érdekeiért Az élelmiszertörvény egyes rendeletéi folyamatosan módosulnak. Egyrészt azért, hogy az élelmiszerek már a forgalmazás szaka­szában megfeleljenek a termékbiztonsági és minő­ségi előírásoknak, másrészt a törvénynek harmonizálnia kell az Éurópai Unió irány­elveivel. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium technológiapolitikai főosztá­lyán megtudtuk, hogy már­cius óta a kereskedő már nem hosszabbíthatja meg a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek forgalomban tar­tásának az idejét, de a lejárt szavatosságú, forgalomból kivont élelmiszerek meg­semmisítésére vonatkozó kormányrendelet még nem született meg. A nagykereskedőkre vo­natkozó nyilvántartási kötele­zettség három adattal bővül: ezentúl fel kell tüntetni a mi­nőségmegőrzési határidőt, csatolni kell az úgynevezett gyártmánylapot, import élel­miszerek esetében pedig az OETI tanúsítványát is. Ezzel a kétes származású élelmisze­reket akarják kiszűrni a forga­lomból. Május 21-én és 22-én 14—16 óra között a 269-3703, a 111-9669 és a 131-4375-ös számon bármilyen gazdasági, kereskedelmi és idegenfor­galmi témában fel lehet tenni kérdéseket. Csernyánszki Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom