Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

1997. május 16., péntek Megyei Körkép 3. oldal Újabb külföldi delegációk voltak kíváncsiak a 88. gyorsreagálású zászlóaljra. A szolnoki alakulat ezúttal fran­cia és ír katonáknak tartott bemutatókat. fotó: mészáros A Reálbank Rt. szolnoki kirendeltségét hivatalosan tegnap nyitotta meg dr. Czakó András vezérigazgató. FOTÓ: MÉSZÁROS Lánglovagok esküje Karcagi és kunszentmártoni tűzoltójelöltek tettek - ösz­­szesen tízen — ünnepélyes esküt tegnap a mezőtúri tűz­oltólaktanyában. A fogada­lomtételt jelenlétével meg­tisztelte Jámbor Ferenc alez­redes, megyei tűzoltópa­rancsnok-helyettes. Az eskü­tétel egyúttal kezdetét jelen­tette annak a hathetes alap­fokú tanfolyamnak, mely után a hallgatók hivatásos, vonulós állományba kerül­nek állomáshelyükön. A most induló tanfolyam érde­kessége, hogy egy hölgy is részt vesz a kiképzésen. A tűzoltókat a főiskola kollégi­umában helyezik el, mivel a teljes képzés bentlakásos. A terep- és szerelési gyakorla­tokat a mezőtúri tűzoltólak­tanyában, illetve a túri ki­képzőbázison hajtják végre. E kiképzés után közvetlenül indítják a harmadik tanfo­lyamot, amelynek már mező­túri résztvevője is tesz. scs Tizennégy település remél segítséget (Folytatás az I. oldalról) Tiszagyenda, Tomajmonostora, Jászkisér, Tiszaderzs, Tiszabura - a szociális ellátás elmaradott infrastruktúrájának fejlesztésé­hez kértek segítséget a Népjóléti Minisztériumtól. Tiszabő és Ti­szabura pedig ismételten foly­tatni kívánja azt a szociális prog­ramot, amely jórészt munka nél­küli cigány családoknak köny­­nyíthet megélhetési gondjain. A 14 településről benyújtott húsz pályázat összesen 41 millió 326 ezer forint minisztériumi támo­gatásra tart igényt. Hogy ebből mennyi fog realizálódni, az vár­hatóan május végén derül ki. Annyi azonban már bizonyos, hogy csak a kérelmeknek egy része lesz teljesíthető, mert mint azt bevezetőnkben említettük, megyénk két nagy régiójának összpályázati pénzeszközei nem haladhatják meg a 40 millió fo­rintot. P. M. A Közmunkatanács abádszalóki látogatása Jó helyre került a 20 milliós támogatás Nemrégiben számoltunk be arról, hogy megyénk három tele­pülése - Jászkisér, Karcag, Abádszalók - eredményes pályá­zati programot nyújtott be a Közmunkatanácshoz. Ezen prog­ram keretén belül a tanács 20,5 millió forinttal támogatta a munkanélküliek és jövedelempótló támogatáson lévők hosszú távú foglalkoztatását. Abádszalókon április 1-jével 99-en vették fel így a munkát. Tegnap a Közmunkatanács Hi­vatala képviseletében Torma Gabriella területi programfele­lős tett látogatást, aki a nép­szerű üdülőközség több hely­színén személyesen vizsgálta meg, hogyan alakul a várhatóan novemberben befejeződő fog­lalkoztatási program. Tájékoztatása alapján el­mondható, hogy az Abádsza­lóki Polgármesteri Hivatal át­érezve a program jelentőségét, megfelelő módon biztosítja az érintettek foglalkoztatásának technikai és anyagi feltételeit. Az önkormányzat, amely ez idáig két és fél millió forintot használt fel a vissza nem térí­tendő támogatásból, átlagosan száztíz embernek biztosít mun­kát a község több területén. Je­lenleg belterületi utak, parkok, közterületek és a belvízelvezető árokrendszerének rendbetétele folyik. Lényeges, hogy a munkabri­gádok tevékenységét kijelölt brigádvezetők irányítják, az önkormányzat műszaki szak­embereinek az ellenőrzésével. Abádszalóki tapasztalat, hogy a közmunkában részt vevő se­gédmunkások átlagos havi bére elérheti a tizennyolcezer forin­tot, míg a szakmunkások bruttó havi keresete húszezer forint, ami nagy segítséget jelent csa­ládtagjaiknak. A Közmunkatanács Hivata­lának területi programfelelőse a fentiek alapján azt állapította meg, hogy Abádszalókon jó helyre került a 20 millió forin­tos támogatás, elsősorban azért, mert nagyban segíti az érezhető szociális feszültségek enyhíté­sét. Ez utóbbiról talán elég csak annyit említeni, hogy a legfris­sebb adatok szerint az 5300 la­kosú településen a regisztrált munkanélküliségi ráta megha­ladja a 31 százalékot. -pm-Határozatlan ideig: sztrájk! (Folytatás az 1. oldalról) Varga János, 22 éves fiatal­ember is a reggel 6-tól délután 2-ig sztrájkolok közé állt.- Itt kezdtem, de nem látom biztosítottnak sem a fizetésem, sem a gyár jövőjét. Pedig én dolgozni szeretnék, de ez a munkásellenes vezetés erre kényszerített. Húszezer körüli a havi bevételünk otthon, ennyi jut hármunkra. Petri Istvánná férjestől vál­lalta a sztrájkot.- Pedig két gyereket neve­lünk, én 18 ezer körül vittem haza, a párom 30 ezret. De ez már hónapok óta nem így van. Ráadásul mindkét gyerekünk iskolás, és be kellene fizetni a jövő évi tankönyvek árát. Ez több tízezer. Nemhogy erre nem futja, másra sem. Ha eszünk, halmozódnak a részle­tek, ha azokat fizetjük, ke­nyérre sem marad. Hajdú Lászlóné tizenkét éve dolgozik itt, a férje rokkant­­nyugdíjas, és ők is két gyereket tartanak el.- Én havi 12 ezret kerestem, már amikor fizettek. Most zsí­ros kenyeret eszünk, erre futja. A hétéves kisebbiknek egy fa­gyira sem jut - buggyan ki a könny a szeméből.- Meddig sztrájkolnak?- Amíg meg nem kapjuk a jogos járandóságunkat. A cég vezetését, vezérkarát többen csak „Família Kft.”-nek nevezik, akik családi alapon ju­tottak jó helyekbe. Ha baj van, mindig eltűnnek, betegállo­mányba vonulnak, így történt korábban is. Ők aligha nélkü­löznek, ha pedig a munkások panaszkodtak, az volt a válasz, vegyék elő a tartalékokat, job­ban osszák be, ami van. A dol­gozók erre adott feleleteit most csak azért nem idézem, mert gondolom, kiskorúak is olvas­sák a riportot. Hogy miből él ez a kétszáz­­egynéhány lélek? íme a felele­tek: a „levegőből”, „abból, hogy egy részletet sem fize­tünk”, „akad egy-két szomszéd, aki kölcsönnel megkönyörül rajtunk” és így tovább. Elhang­zott: a vezetők akkor segítené­nek a hajdan jobb napokat megélt üzem dolgozóin, ha le­mondanának. Egyébként ma délután kettőkor fontos ese­mény színhelye lesz a gyár, hi­szen a részvények 26 százaléka a munkásoké. Ezért a sztrájko­lok ma választják meg - szak­nyelven fogalmazva - az MRP- tagokat, akik az ő érdekeiket, véleményüket képviselik majd május 26-án, egy bizonyos várva várt taggyűlésen. Ez a küldöttség három-, esetleg öt­tagú lehet. Addig mi lesz? Ha semmi sem változik, marad a sztrájk. Sült szalonnát, kenyeret hoz­nak, ezt eszik. A teát benn fő­zik, az a leves. És aki esetleg üres kézzel érkezik, mert már otthon semmire sem futja, an­nak itt adnak. Mit tehetnének mást, hiszen ha egy volt a sor­suk jóban, az marad a rosszban is. Legalábbis a bútorgyáriak úgy gondolják. D. Szabó Miklós Látlelet Mindhalálig ügynök? Örvendetes dolog, ha valaki legalább utólag beismeri, hogy - főként politikai pozíciója miatt - olyan információkhoz jutott, melyek a hatalmi erőszak természetére vonatkoztak. Jóindulatú önvédelemből pedig még azt is mondhatja, hogy döntéseit ezek az információk a legkevésbé sem befolyásolták. Csakhogy ép­pen az utóbbi körülményt nehéz elfogadni, hiszen aki valami­lyen módon részt vett az elnyomó hatalomban, nem lehetett egyszerre kívül és belül. Vagy ha megtörtént is, mindenképp meghasonlottan. Mert az információk birtoklása elkerülhetetle­nül kiváltságos helyzetet teremtett. S mihelyt valaki szuverén módon gondolkodni kezdett arról, milyen igazságtalanságokat lepleznek az úgynevezett állambiztonsági jelentések, még óva­tosan sem fogalmazhatta meg kritikai észrevételeit. S valójában meg sem tehette, mivel egy idő múlva a hatalom kegyeit veszítette volna el. Ez pedig - mint tudjuk - végzetes következményekkel járt. Más kérdés, hogy az ügynökiét vagy az ezzel való cinkosság utólag milyen erkölcsi és jogi megítélés alá esik. A visszamenőleges4 számonkérés és felelősségre vonás értelmében is, minthogy a hatalmi akarat feltétlen kiszolgálása az okozott károk mértéke és nagysága szerint ragadható meg. Ami annyit jelent, hogy az elfogadott ügynöktörvény alapján senki sem lehet kivételezett. Sem parlamenti képviselőként, sem közjogi méltóságként. Függetlenül attól, hogy például a mostani parlamenti elnök tekintélyét az előző belügyminiszteri státusa miként befolyásolja, vagy egyáltalán érdemes-e mérle­gelni ezt a tényt. Mert könnyű ugyan azt mondani, hogy egy­szer s mindenkorra túl kellene lépni a múlton, de ez a szándék mégsem adhat mindenre mentséget. A történéseket nem lehet befejezni, mert mindig újabb és újabb lehetőségek adódnak azok számára, akik valaha túlságosan közel álltak az önkény­uralmi mechanizmusokhoz. Még ha nem is valamennyien ügynökként, de akik erről a sze­repkörről szemlátomást el akarnak feledkezni, nyilván a múltjuk­kal szeretnének véglegesen szakítani. Bármilyen áron, vagy többnyire úgy, hogy az említett törvény alkalmazhatóságát, il­letve hasznosságát vonják kétségbe. Nem is annyira indokolatla­nul, hiszen a múlt erőszakos és mesterséges lezárása értelmet­lenné teszi akár azt a kérdésfelvetést is, hogy lehet-e valaki mindhalálig ügynök. A nemleges válasz magától értetődik, de mégsem annyira megnyugtató módon, hogy az ezzel kapcsolatos kételyek egy csapásra elosztanának. Annál kevésbé, mivel nem csupán a parlamenti képviselők töredékére jellemző az ügynök­múlt, hanem vélhetően azokra is, akik jelenleg a kormányzati ha­talom másfajta területein tevékenykednek. Sikeresen titkolva ko­rábbi „áldásos” munkájukat. Kerékgyártó T. István Szolidáris Munkáspárt A Munkáspárt Szolnok Városi Koordinációs Bizottsága tegnap sajtótájékoztatón nyilvánította ki szolidaritását a bútorgyár dolgozóival és a nemrég történt kilakoltatások áldozataival. Bencsik Mihály, a városi koordi­nációs bizottság elnöke többek között elmondta, hogy a Mun­káspárt szolnoki szervezetei szo­lidárisak a Bútoripari Kft. mun­kásaival, akik egyébként is a mi­nimálbér körüli fizetésüket is több hónapos késéssel és részle­tekben kapják meg. Azt sem tart­ják elfogadhatónak, hogy a dol­gozók jogos követeléseit tolmá­­csolókat elbocsátotta a vezetés. Dr. Sütő István elmondta. hogy a város munkáspárti kép­viselői együttéreznek mind­azokkal, akik nem saját hibá­jukból kerültek olyan hely­zetbe, hogy kilakoltatták őket önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásukból. A párt szolnoki frakciója több javasla­tot tett a méltányosság ilyen esetekben való érvényesítésére, ezeket a javaslatokat azonban a többség nem fogadta el, s túl merev rendeletek születtek. Ellenőrzött építkezések (Folytatás az L oldalról) A kereskedelemben gyakran elő­fordul ez, de az iparban is talál­koznak vele, különösen ott, ahol a termelés nem folyamatos. A minimálbérnél kevesebbért leg­inkább a könnyűiparban dolgoz­tatják a munkásokat, több helyen teljesítménybér esetében a magas normát teljesítők sem érik el a minimálbért. Külföldiek jogellenes dolgoz­tatására nem derült fény a leg­utóbbi ellenőrzések során, bár a felügyelőség-vezető elmondta, hogy egyes építkezéseken fölme­rült ennek a gyanúja, például a szolnoki úgynevezetett Rózsa­domb építkezésein, a Széchenyi­­lakótelep szomszédságában, ahol az ellenőrök megjelenésére gya­núsan nagy szaladgálás kezdő­dött. Az ellenőrzések tapasztala­taihoz tartozik az is, hogy a to­vábbiakban inkább több ellenőr együtt fog egy-egy munkahelyet meglátogatni, ami alaposabb, mé­lyebb vizsgálatot tesz lehetővé. A mezőtúriak kérdeznék a miniszterelnöktől Horn Gyula miniszterelnök, MSZP-pártelnök tart lakossági fó­rumot Mezőtúron ma 17 órától a Móricz Zsigmond Művelő­dési Házban. A városbeli polgároktól arról érdeklődtünk, mit kérdeznének a kormány első emberétől. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hiába is tenne fel po­litikához kapcsolódó kérdést, arra úgysem kapna választ. E. L. jogász is úgy véli, hogy olyan választ nem kapna, amely maradéktalanul kielégítené a kíváncsiságát. P. R.-né nyugdíjas: - Hiába is kérdeznék, nem Horn Gyulán múlik, hogy olyan változások legyenek, amik a kisember éle­tét megkönnyítenék. N. S. vállalkozó: - Miért nem kapnak több pénzt fejlesztésre az önkormányzatok, miért lehe­tetleníti el a kormány, az APEH és más hivatalok a képviselő­­testületek munkáját? Egy benzinkutas: - Mikor lesz már egy jobb világ, és vál­nak európaivá a fizetések is? Hiszen nagyon sok mindenben csatlakoztunk a Nyugathoz - a benzin árában például de eb­ben le vagyunk maradva. D. J, nyugdíjas: - Miért ver­ték agyon a kormányok a kultú­rát mindenféle adóval? Szere­tek olvasni, színházba is járnék, de nem tudom megfizetni, mert az elvonásokra hivatkozva na­gyon megemelték az árakat. G. I.-né óvónő: - Hogyan tu­dom majd 62 évesen a gyere­keket az óvodában emelgetni? Ezt - és még sok egyéb munkát - nem lehet addig végezni. Él­vezhetem-e majd a nyugdíja­mat? Lesz-e egyáltalán? A megyei rendőrséggel ismerkedtek a kriminalisztikát tanuló ügyészek Amit az egyetemen nem tanítottak A jogi egyetemen tanítják a büntetőjogot, kriminalisztikai ismereteket azonban nem so­kat szerezhetnek a hallgatók. Körmendy Istvánná dr., a Leg­főbb Ügyészség csoportvezető ügyésze szerint viszont annak az ügyésznek, aki nyomozás­felügyeletet lát el, munkája során tisztában kell lennie az­zal, hogy a rendőrség milyen módszerekkel és technikai eszközök segítségével jut el egy-egy ügy tetteséhez. Éppen ezért van szükség az ügyészek kriminalisztikai kép­zésére. A Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbkép­zési Főosztályának szervezésé­ben immár másodjára látogat­tak el a tanfolyam hallgatói Szolnokra, hogy ismerkedje­nek a megyei rendőr-főkapi­tányság munkájával. Itt többek A bűnüldözők munkájában a modern számítástechnikai eszközök mellett azért nem törpülnek el a jól képzett ku­tyák érdemei sem fotó: m. j között olyan bűnügyi technikai eszközöket is tanulmányozhat­nak, amelyek mintaként szol­gálhatnak a legtöbb bűnüldöző bűnüldöző szerv számára is. A vendégeket Molnár András al­ezredes, bűnügyi igazgató, va­lamint Urbán József alezredes, a bűnügyi technikai osztály ve­zetője kalauzolta. -hgy-Európai szintű gyártástechnológia Tegnap vette át a kunszentmár­toni Tradeplast Gép-, Sablon-, Műanyaggyártó Kft. az ISO 9002-es minőségtanúsítványt. A zömmel exportra gyártó cégnél komoly előkészítő munkára ke­rült ezzel pont.- Külföldi megrendelőket hozhat az elismerés - mondta Várlconyi Gyula kereskedelmi igazgató -, ugyanis ez a minőség szemszögéből kialakított komoly gyártási rendszer, s ily módon ga­ranciát jelent a megrendelőknek. A vállalat tevékenységének mintegy hetven százaléka kül­földre irányul, így a minőségi követelmények eddig is magasak voltak. Németországba földmun­kagépekhez exportálnak alkatré­szeket, betontermékek számára technológiai berendezéseket és sablonokat készítenek, valamint a Mól számára gyártanak a tartá­lyok javításához segédeszközö­ket, javítási elemeket. PE

Next

/
Oldalképek
Tartalom