Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19 / 91. szám

Ne ültessük, mert a magja mérgező! A ricinus mint közellenség Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat felhívása arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy lehetőleg ne díszít­sük kertjeinket - különö­sen az utcai előkerteket - az egyébként dekoratív, ricinus nevű növénnyel, mivel annak néhány szem magja már halálos adagot jelent a kisgyermekek számára. A virágos-leveles hajtás, a termés és a mag Megyénkben - falun és vá­roson is - lépten-nyomon lehet találkozni az 1-4 mé­ter magasságú, díszítőnö­vényként kiültetett ricinus vagy csodafával (Ricinus communis), amely szép megjelenésével - nagy, hosszú nyelű leveleivel, pi­ros virágzatával - igencsak vonzó látvány. A szép külső azonban halálos „belsőt” rejt. Mag­jai ugyanis - amelyek bab alakúak, szürkésbamák, márványozott héjúak, lilás- cirmos rajzolattal - vala­mennyi állatfajra és az em­berre is erősen mérgező, ri- cin nevű toxalbumint tar­talmaznak. A szakirodalom szerint 3-4 szem elfogyasz­tása már halálos adag egy kisgyermek számára, akit egyébként is vonzanak a tarka magok. Az ÁNTSZ által is idé­zett, a gyógynövénydrogok minősítésének hatósági fel­adataival felruházott Gyógynövénykutató Rt. külön is felhívja a figyel­met arra, hogy a növény díszcserjeként történő kiül­tetése rendkívül veszélyes, ezért megengedhetetlen. A hashajtóként is alkal­mazott ricinusolajtól azon­ban nem kell félni, mert az olajba a méreganyag nem megy át. (bgy) Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Növényvédelmi előrejelzés Mire ügyeljünk a tenyészidőszakban? Kukoricakárosítók Kukoricamoly. A kukorica­moly-fertőzések alakulást most már az elmúlt öt évben hason­lóan lehet regisztrálni. Ott, ahol a szaporodást évek óta gátló ökológiai körülmények ural­kodnak, 5 százalék körüli a fer- tőzöttség, de ahol a mikrokli- matikus tényezők, például az öntözés hatására nedvesek és a tojások nem száradnak be, mindenütt érezhető a népesség növekedése. Az 1997-es fertőzöttség nagy mértékben függ majd a környe­zeti tényezők alakulásától. Pá­radús, meleg időjárásban a ká­rosító szaporodására kell szá­mítani. Egyre több helyen késő tavaszig lehet találni az áttele- lésre kiválóan alkalmas tarló­maradványokat, a takarmányo­zásra a tábla szélén összegyűj­tött, de fel nem használt és megsemmisítetlen szárakat. Ez is hozzájárulhat a kártevő egyedszámának lassú emelke­déséhez. Kukoricabarkó. A kártevő már évek óta csak helyi jelentő­ségű a kukoricavetésekben. Tábla szinten okoznak csak kártételt. Mivel az utóbbi évek­ben a kukorica a károsításra kri­tikus fenológiai stádiumot gyorsan túlnőtte, így a kártétel nem volt jelentős. Annál jelen­tősebb a kukoricánál korábban kelő cukorrépában a kártétele. Ott a többi cukorrépát károsító barkókkal együtt a fiatalkori kártevők egyik legjelentőseb­bike. 1997-ben is hasonló lesz a károsítás és kártétel mértéke is. Először a cukorrépán fog káro­sítani, majd a kukorica kelése idején telepszik át. Itt a cukor­répán alkalmazott védekezés hatékonyságától, az előző évek és a idei cukorrépatáblák távol­ságától függően alakulhat ki fertőzöttség. A kártétel mértéke attól függ, hogy milyen gyorsan nő ki a „barkó foga” alól a nö­vény és a tenyészőcsúcsban okoz-e valamilyen károsodást. Gyapottok bagolylepke. Je­lentősége miatt a polifág káro­sítókon kívül a kukoricánál is megemlítjük ezt a kártevőt. Az egész megyében elterjedt mind az áru-, csemege- és vetőmag­termesztésű táblákon. Az utóbbi kettőnél rendszeres vé­dekezést igényel. Csemegeku­koricát védekezés nélkül lehe­tetlen előállítani. A kártétel kö­vetkeztében romlik a kukorica minősége, a csírázóképessége, és szinte minden cső, amit a lárvák megrágtak, másodlago­san fuzáriummal fertőződnek. Ez rontja a takarmány minősé­gét. A kártevő szubtrópusi faj, ezért még nem tisztázott, hogy az utóbbi évek hideg teleit ho­gyan volt képes átvészelni. 1995-ben ez nem okozott külö­nösebb problémát, habár 1996­ra csökkent valamelyest az egyedszámuk. Ugyanakkor megvan az esély a bevándor­lásra is. A fentieket figyelembe véve 1997-ben is számítani kell a kártételre, és különösen a csemege- és vetőmag-kukori­cában fel kell készülni a véde­kezésre. Amerikai kukoricabogár. A kártevő 1995-ben jelent meg Magyarországon, az ország déli részén felállított csapdákban. 1996-ban a lassú elteijedése megkezdődött, és most már több felállított szexcsapdában, haladva az ország belseje felé, megtalálták. Jász-Nagykun- Szolnok megyében még nem észleltük a jelenlétét. Ismerve az elterjedési területén okozott kártételét, minden kukorica­termesztő körzetben meg kell szervezni a felderítést. Ha a szórólapokon és más módon (újságcikk) ismertetett kárte­vőt, vagy gyanús egyedeket ta­lálnak, azt be kell jelenteni a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomásnál. Csófuzárióz.is. A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly által okozott sebzések és az au­gusztus-szeptemberi csapadé­kos hónapok (30 csapadékos nap) hatására kedvező feltéte­lek alakultak ki a fuzáriumos csőpenészfertőzéshez. Szinte minden lárva által károsított csövön megtelepedett a fuzá- rium. 1997-ben az elmúlt évhez hasonló környezeti tényezők mellett, hasonló erős fertőzésre kell számítani. Egyéb kukoricakárosítók. Minden évben, eltérő mérték­ben, de számítani kell a vetés- fehérítő és a földi bolhák bete­lepedésére és kártételére. A kár­tevők egyedszáma és a kártétel erőssége az időjárás függvénye. A száraz, meleg időjárás a bol­hák kártételét elősegíti. A levéltetvek és a takácsat­kák a kukorica termesztésben mindenhol megtalálhatók. A kezdeti erősebb fertőzést a nyári nagy meleg, nem egyszer a légköri aszály csökkenti. Kár­tételükre az időjárás alakulásá­tól függően minden évben szá­mítani kell. Cukorrépa-károsítók Lisztes répabarkó. Az elmúlt években a megye répater­mesztő körzeteiben mindenhol előfordult, eltérő egyedszám- ban. A szeszélyes áprilisi időjá­rásban a cukorrépa fejlődése vontatott volt, így az 1995. évi­nél kisebb egyedszám is jelen­tős kártételt okozott. Volt olyan tábla is, amelynél a barkók kár­tétele is hozzájárult a tábla új- ravetéséhez. Erős fertőzöttség Újszász, Jászboldogháza körze­tében alakult ki. 1997-ben is minden répatermesztő körzet­ben fel kell készülni a kártevő elleni védekezésre, ha a boga­rak érési táplálkozásának ide­jén, valamint a tojásrakás és lárvakelés időszakában a káro­sító számára kedvező időjárás lesz. Kisebb egyedszámban ká­rosítottak még a cukorrépán a kukorica, a hegyesfarú és fe­kete barkók is. Répabolha. A károsító elleni külön védekezésre száraz, me­leg időjárásban és a barkókárté­telben nem szenvedő területe­ken kerülhet sor. A vegetációs időszak alatt kialakult új nem­zedék számára a száraz, meleg idő kedvezett, így az augusztusi felvételezések során nagy mennyiségű imágót találtunk. Ez a népesség vonult telelőre, így a számára kedvező tavaszi időjárásban fiatal növényekre betelepülő imágók jelentős kárt tehetnek. Bagolylepkék. A lombszin­ten károsító fajok első nemze­déke gyenge mértékben jelent­kezett. A fénycsapdák által fo­gott magasabb imágóegyed- szám ellenére sem alakult ki a második nemzedék által oko­zott nagyobb kártétel. Ez első­sorban a beszáradt tojáscsomók következménye. Mivel általá­ban a második nemzedék kárté­tele szokott jelentősebb lenni, így annak a nemzedéknek a szaporodási feltételeit kell fi­gyelemmel kísérni. A létszám alakulásában a nyári időjárás­nak lesz szerepe. Kizárólag kedvező szaporodási feltételek esetén kell erős kártétel kiala­kulására számítani. Cerkosporás levélragya. A csapadékos kora nyári időjá­rásban a tünetek megjelenését követő erős fertőzések kialaku­lása a nyári, szárazabb körül­mények között elmaradt. A ve­getációs időszak végén (szep­tember) a betegség gyorsan ter­jedt. így az áttelelő fertőző­anyag jelentős és kedvező kör­nyezeti tényezők hatására az erős fertőzések kialakulásának lehetősége biztosított. A beteg­ség elhatalmasodási időszaká­ban a védekezés indokolt lehet, hogy az esetleges járványos megbetegedés elkerülhető le­gyen. Lisztharmat. A megye terü­letén eltérő volt a fertőzés erőssége, ami elsősorban a mikroklimatikus viszonyoktól függött. Lisztharmat-fertőzött- ség a Jászságban volt maga­sabb (80-100 százalék), míg a megye más területén 10-20 százalék körül alakult. Ez an­nak a következménye, hogy a Jászságban a megye más terü­letéhez viszonyítva a kritikus időszakban kevesebb csapadék hullott. Ez évi megjelenése és kártétele is az uralkodó időjá­rástól függ. A betegség fel- halmozódási folyamata 1996- ban tovább folytatódott, így a számára kedvező, mérsékelten meleg, párás nyári időjárásban erős fertőzés kialakulása is le­hetséges. Kasza Imre JNK-Szolnok Megyei NTÁ Tájfajtákat nemesítenek A DATE Karcagi Kutatóintézet régóta foglalkozik a táj adottsá­gaihoz igazodó fajták nemesí­tésével. Az őszi búza esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet elismerte az intézet új nemesítését, a Kondor malmi búzát. Alkalmazkodó képessége jó, termése 6-7 ton­nát is elér. Több helyen is ter­mesztésbe vonták ezt a fajtát, termésátlaga 4,5-6,5 tonna volt. A másik fontos növényük a Kunsági 1-es őszi árpa, amely legkorábban érik, termésátlaga, télállósága jó. A szakemberek szerint ezek a fajták lesznek a jövő kalászosai. Az intézet mind­két fajtából rendelkezik ele­gendő vetőmaggal. A szak­szerű vetést, betakarítást, ér­tékesítést is vállalják, ha a termelő igényli. D. E. Nem panaszkodik, dolgozik A modern földművelés elen­gedhetetlen kellékei közé tar­toznak a gépek, ám ha az em­bernek nem telik rá, akkor is van lehetőség számára. Erre bizonyíték két Tiszakiirt ha­tárában dolgozó gazda, aki­ket munka közben kérdez­tünk mindennapjaikról. Még az április végéhez méltat­lanul csípős idő sem tudta elri­asztani Borbély Jánost és vejét a szántástól, de ha havazott volna, akkor is kijönnek a ha­tárba négy lovukkal, hogy a család megélhetésében jelentős szerepet játszó hat hektárnyi földet megműveljék.- Tudom, jó lenne egy trak­tor, már ha lenne rá pénzem, de az az igazság, akkor is meg­gondolnám, vegyek-e - elmél­kedett Borbély János.- Egy ekkora gép kapacitását az én hat hektáromon nem le­hetne kihasználni. Nehezebb a lóval a munka, de ez legalább megvan.- Nagyon hiányzik az igazi tavaszi eső a földnek, meg per­sze jó lenne egy kis műtrágya és vegyszer is később a kukori­cára, de mint már mondtam, pénz nélkül nem megy. így kö­rülbelül tizenöt mázsa termésre számítok. Amit nem visznek piacra, in­kább az állatoknak adják, és ez­által kevesebb1 takarmányt kell venni, tehát ha áttételesen is, de megvan a haszon. P. E. A gazda és a lovak keményen dolgoznak FOTÓ: Cs. I. Legelőre hajtás előtt Közeleg Szent György napja, az állatok kihajtásának hagyomá­nyos ünnepe. Az addig hátralevő napokban távolítsuk el a lege­lőkről a rozsdás vasdarabokat, drótokat, amelyek az állatok lá­bát és emésztőszerveit veszé­lyeztetik. Ügyeljünk a pangó vi­zek levezetésére, temessük be a gödröket. Nézzünk körül az ita­tóhelyeken is, tisztítsuk ki a vá­lyúkat, a környéket szórjuk fel sóderral vagy homokkal. A kihajtással várjunk egy ki­csit, ha a fű még alig nő, mert a kevés zöld miatt az állat nagy te­rületet jár be, s a még lágy talajt csúnyán összetapossa. Az első napokban csak egy-két óra hosszat legeltessünk, ilyenkor még otthon kapjanak takar­mányt. A tavaszi legelőre kihajtott juhnyájakban itt is, ott is sántító, esetleg térden legelő állatokat látni. A félelmetes büdössánta­ság okozza ezt a bajt. A nedves alom, a felázott talaj, a sár fel­lazítja a pártaszél, a csülökha- sadék bőrét; s a bejutó kóroko­zók gyulladást idéznek elő. Ügyeljünk arra, hogy ha a legelő túl nedves, legalább a hodály legyen száraz, hogy az állat lába megszáradhasson. Az alomra szórt szuperfoszfát szárítja az almot, csökkenti a trágya bomlásakor keletkezett hőt. Hatásos védekezési mód az is, ha az állatokat fertőtle­nítő lábfürdő után engedjük ki a legelőre. Erre a célra jó mód­szer, ha 2-5 százaléknyi forma­iint tartalmazó, sekély meden­cén hajtjuk át őket. Lengyel Zoltán Habár a betakarítási szezon még messze van, érdemes megismerkedni egy olyan arató-cséplő géppel, mely a szakemberek szerint a jövő technikáját testesíti meg. Eu­rópa kombájnpiacán évtize­dek óta éllovas német Claas legutóbbi nagy dobása, a Mega-sorozat is egy sor új­donságot vonultatott fel, az OMÉK-on nagydíjat nyert Lexion 480-as tudása azonban a kombájnokról alkotott fo­galmaink átértékelésére kész­tet. Külsőleg a Lexion szinte minden porcikájában hasonlít elődeire, rögtön feltűnik azonban a hatal­mas gabonavágó-asztal, amely akár kilenc méter széles is lehet. Ez már sejteti, hogy ez a gép ir­datlan mennyiségű terménnyel meg tud birkózni. A vágóasztal a Megá-ból ismert Auto-Contour vezérlésű, nem csak kereszt- és hosszirányban képes követni a talajt, hanem a talajnyomása is szabályozható, ami főként a hü­velyesek (borsó, szója) betakarí­tásakor előnyös. De menjünk a karosszéria bel­sejébe. A cséplőrészben szintén a Mega köszön vissza, a Lexion- ban a dobátmérő azonban 600 milliméter. Az APS rendszerű cséplőrészben a mag kilencven százaléka leválasztható. Ez töb­bek között annak az eredménye, hogy a cséplődob előtt gyorsító­dob teljesít szolgálatot. A vágó­asztalról érkező terményt a szer­kezet széthúzza, mielőtt „tá­lalná” a cséplődobnak, amely így sokkal hatékonyabban és kíméle­tesebben végezheti a dolgát. Az APS szisztéma további előnye, hogy a gyorsító alatti ko­sár a kipergett és már kicsépelt szemeket elkülöníti, ezzel is nö­velve a cséplési teljesítményt. A Multi-Crop elnevezésű rendszer lehetővé teszi a cséplőkosarak A legújabb kombájngeneráció: Claas Lexion 480 Guiness-rekorder A cséplőszerkezet mögött szeparátordobok vannak a szal­marázóládák helyén. képessége gabonában 19,5 kilo­gramm másodpercenként - ezzel az anyagmennyiséggel a ha­gyományos szalmarázó ládák már nem boldogulnak. A Claas kifejlesztette a Lexion számára a Rotoplus szalmaleválasztó rend­szert, amely a kombájn hossz- tengelyével párhuzamosan elhe­lyezett két szeparátordobot je­lenti. A cséplődobról a terményt az utóverő dob küldi a szeparáto­rokhoz. Itt az ovális lyukazatú leválasztó köpenyen belül az anyagot hátrafelé két csiga to­vábbítja - az aratott kultúrának megfelelően négyféle fordulat­szám állítható be. A szeparátordobok alatt is ta­lálunk érdekességet, ilyen pél­dául a három dimenziós rosta­szekrény, amely a lejtő okozta rostaveszteség-növekedés kikü­szöbölésére hivatott. A 375 lóerős Mercedes motor hajtotta Lexion további előnyös tulajdonsága, hogy valamennyi beállítást a „pilótaállásból” lehet elvégezni. A vadonatúj fülkében kapott helyet a fedélzeti számítógép, amely három nyelven ért, köztük magyarul. Ez nemcsak visszaje­lez mindent a gép működéséről, hanem szinte végtelen számú beállítási variáció előre progra­mozására is lehetőséget nyújt. Ehhez csatlakoztatható a GPS műholdas helymeghatározó rendszer, melynek révén akár otthoni számítógépen is nyomon követhető a kombájn mozgása, üzemeltetési adatai, sőt lehető­séget nyújt terméshozamtérkép készítésére is. A forgalmazó IKR szakembe­reitől megtudtuk: a Lexion Gui­ness-rekorder a kombájnok kö­zött, hiszen Belgiumban - 7,5 órán át tartó mérés során - 41,5 tonna gabonát aratott le, csépelt ki egy óra alatt. Idén a rekorder­ből ötöt láthatunk hazai földe­ken. gyors - 15 perc alatti - cseréjét. A Megához képest az igazi változás a cséplő szerkezet mö­gött rejlik. A Lexion áteresztő­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom