Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

Látszik a fény az alagútban?! 3.o. A szerkesztőség postájából 4. o. Gazdasági tükör 6. o, Túron innen -Kévén túl 7. o. Sorokban Izraelbe utaznak Novemberben egyhetes szakmai tapasztalatcserére Izraelbe utazik egy megyei orvosküldöttség a szolnoki Magyar-Izraeli Baráti Tár­saság támogatásával. Töb­bek között erről is szó lesz a háziorvosok megyei egyesületének mai találko­zóján, amelyet 18 órakor tartanak a Hozam Klubban. Az aktuális kérdések meg­beszélése mellett lehetőség nyílik kötetlen baráti be­szélgetésre, gyógyszeris­mertetőt tart a Lilly és a Servier képviselője. Várják azokat a háziorvosokat is, akik szeretnének belépni az egyesületbe. Államkincstár Az államkincstár működé­sének köszönhetően a költ­ségvetési intézményeknél átláthatóbbá és hatéko­nyabbá vált a közpénzek felhasználása - jelentette ki Hováth Tibor, a Magyar Ál­lamkincstár elnökhelyettese szerdán a Társadalmi Unió országgyűlési képviselői klubjának ülésén. Szolnokon megáll Június 1-jétől a békési me­gyeszékhely is bekapcsoló­dik a hazai városközi vasúti közlekedésbe: a nyár első napjától három pár, a végál­lomások között csak Szol­nokon megálló Inter-City vonat közlekedik a főváros és Békéscsaba között. A tervek szerint a megyeszék­helyről 6,35, 15,15 és 18,55 órakor, Budapestről pedig 6,15, 11,15 és 15,55 órakor indulnak a városközi gyors­vonatok. Iskolatejprogram A tejfogyasztás népszerűsí­tésére négy tejipari cég ösz- szefogott, s létrehozta az Is­kolatej Program Alapít­ványt. A nonprofit szervezet célja, hogy az EU-országok gyakorlatához hasonlóan anyagilag támogassa az álta­lános iskolások tejfogyasz­tását. Épül az új hulladéklerakó Karcagon Karcagon az önkormányzat korábbi döntése értelmében, ősz­szel elkezdődött az új szilárdhulladék-lerakó építése. A 270 milliós beruházás a település önrésze mellett állami céltámoga­tásból és a megyei területfejlesztési tanácstól elnyert pályázati pénzből valósul meg. A 10 hektáros telep évi 3 ezer köbméter szemét befogadására lesz alkalmas. A beruházás generálkivitele­zője a városgondnokság. Mint Rózsa János igazgatótól meg­tudtuk, megtörtént a humusz­réteg lehordása, elkezdődött a tárolótér szintjének kialakí­tása, s kész az ivóvízhálózat. Néhány hete még intenzí­vebben folytatódik a beruhá­zás. A telephez vezető út ágyazata elkészült, az aszfal­tozás következik, így májustól a szükséges anyagok kijutta­tása is könnyebb lesz. A műtárgyak kiépítésén is dolgoznak az alvállalkozók, és a tároló földmunkái is meg­kezdődnek még ebben a hó­napban. A telep kiépítése az év vé­géig befejeződhet. D. E. Három-ötezer évvel vissza az időben Májusban fontos ásatás kezdődik a Jászságban Jászberény keleti részén, ahol már dombosodik a táj, néhány évvel ezelőtt Kerékgyártó Gyula amatőr régész egy homokbányában olyan leletekre bukkant, amelyekre jónak látta fölhívni Kertész Róbertnek, a szolnoki Damjanich múzeum régészének a figyelmét Először egy Árpád-kori ház, ke­mence és gödör maradványai ke-’ rültek elő, azután pattintott kő­eszközökre bukkantak. Ezek ko­rát a jégkor vége felé lerakodott löszrétegből következtetve mint­egy tíz-tizenkétezer évesre be­csülik. Az eddigiek alapján Kertész Róbert véleménye szerint egy vadásztábor maradványait rejti a föld. Jelentőségét az adja első­sorban, hogy eddig a megyében feltárt legrégebbi leletek mintegy hétezer évesek voltak, most tehát lehetséges három-ötezer éves visszalépés az időben. A földterület tulajdonosa. Lu­kácsi Zoltán hozzájárult az ása­táshoz, így az május 12-én meg­kezdődhet, Kertész Róbert veze­tésével. A fiatal tudós kérdésünkre elmondta, hogy az ásatástól egy­részt az egész Alföldön egyedül­álló telep szerkezetének megis­merését várja, de számít további leletekre, többek között csont­maradványokra is, amelyek ra­diokarbon vizsgálatával néhány száz évnyi pontossággal meg le­het határozni a telep korát, vala­mint azt is, hogy az ott átmeneti­leg megtelepedett vadászok mi­lyen állatokat ejtettek el. B. A. Az FM közigazgatási államtitkára a Hozam Klubban A tárca szerint van új a NAP alatt Aktuális agrárpolitikai kér­désekről szólt tegnap a szol­noki Hozam Klub vendége, Benedek Fülöp, a Földműve­lésügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára. Előadása nagyobb részét a Nemzeti agrárprogram (NAP) alapelveinek, illetve a tárca és az ellenzéki pártok, érdekvédelmi és civil szervezetek közötti, NAP-pal kapcsolatos vitás kér­dések ismertetése adta. Mint mondta, az ellenzéki nemzeti kerekasztal már többször ülése­zett anélkül, hogy - miközben tagadják a Nemzeti agrárprog­ramot - valamilyen vitaanyagot letettek volna az asztalra. Benedek Fülöp - természete­sen az agrártárca álláspontját képviselve - elmondta: a NÁP- ra azért van szükség, hogy hosz- szabb távon irányt adjon az ága­zatnak, stabilizálja annak hely­zetét, kiszámítható keretet és feltétel- rendszert adjon az ágazatban dolgo­zóknak, ugyanak­kor az európai uniós csatlakozáshoz való felkészítést is bizto­sítsa. A kormányzat ezt azzal tartja elfo­gadhatónak, hogy az agrárszektor képviselőinek ál­láspontja szerint minimálisan évi 3,5 százalékos reálér­ték-növekedést kell elérni a me­zőgazdaságban, úgy, hogy leg­alább évi másfél százalékos ha­zai élelmiszerfogyasztás-bővü- léssel számolunk. A NAP alapelveinek több pontja foglalkozik a konkrét ag­rárcélokkal. Ezek közül a legelső - ami egyben a többségi véle­mény -, hogy a hazai élelmiszer­kereslet kielégítése elérhető áron tör­ténjen meg honi agrártermékekből a következő 8-10 évben. Ezt követi - amit a kormány előtérbe helyezett - a jövedelemszerzés esélyegyenlőségé­nek megteremtése az agrártermelők számára. Felvetődött az is, hogy a mező- gazdasági kis- és nagytermelők számára továbbra is problémás a hitelhez jutás. Be­nedek Fülöp elmondta: lehetőség lesz arra, hogy 50 milliárd egy­szeri, államilag preferált hitelhez jusson a mezőgazdaság hamaro­san. Ennek felhasználására már most meg kell kezdeni a hitel- nyújtás feltételeinek, lehetősége­inek kidolgozását. -bgy­Benedek Fülöp fotó: esi Kunmadarason, a Kenyér Kft. vízműtelepén az önkormányzat felújíttatja a víztornyot. A külső-belső re­konstrukció során kicserélik a sérült tartóköteleket, vala­mint elvégzik a létesítmény festését. fotó: csabai Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Törvényes volt a választás Törvényes volt a március 25-i főigazgató-választás a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán, melyen a jelenlegi főigaz­gató, dr. Molnár István mellett tette le a voksot a főiskolai tanács, 12:11 arányban - állapítja meg a minisztériumi vizsgálat. Mint ismeretes, a főigazgató-vá­lasztással kapcsolatban Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés el­nöke, országgyűlési képviselő levelet intézett március 26-i dá­tummal Magyar Bálint művelő­dési és közoktatási miniszterhez. Ebben kételyeinek adott hangot a főiskolai tanácsi választás tör­vényessége ügyében. Ismeretei szerint ugyanis a főiskola szer­vezeti és működési szabályzata alapján a főiskolai tanács a leg­utóbbi időkig 21 tagú volt. Két­ségét fejezte ki: szabályosak-e a főiskolai tanácsnak azon dönté­sei, amelyekkel 23 tagúra emelte saját létszámát. Amint azt érdeklődésünkre dr. Kovács Tibor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának fő­osztályvezető-helyettese el­mondta, a főiskolából beküldött dokumentumokat átnézték, s ezek alapján a választásnál tör­vénytelenség nem fordult elő. Még az elmúlt év őszén ugyanis - egy tanácsülés jegyzőkönyve szerint - a főiskolai tanács 23 tagúra bővült, akik így törvé­nyesen szavazhattak. így semmi akadálya annak, hogy a minisz­ter július 1-jétől kinevezze a régi-új főigazgatót. (Folytatás a 3. oldalon) Az ifjúsági fiú kosárlabda Európa-bajnokság B-selejtezőcsoportjának Szol­nokon zajló küzdelmeit győzelemmel kezdte a magyar válogatott, miután 58-52-re diadal­maskodott Ausztria együttese felett. Képünkön a magyarok egyik legjobbja, Simon tör ko­sárra. Tudósításunk a 9. oldalon olvasható. fotó: Illyés Tizenegy-kettő a vádlottak javára Elsőfokú ítélet a Hoksári-ügyben Sok hosszú, tárgyalásokkal teli hónap után végre meghozta el­sőfokú ítéletét a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a dr. Hoksári István és társai ellen csalás miatt indított büntetőügyben. A ti­zenhárom vádlott tegnap reggel kilenckor még csak azt tud­hatta, milyen bűncselekmények miatt emelt vádat ellene az ügyészség. A büntetőtanács megállapította, hogy az átszerve­zők nem követtek el bűncselekményt, ezért a vádlottak közül tizenegyet felmentett. Az ítélet nem jogerős. A bíróság döntésének kihirde­tését követően a tárgyalóte­remben szinte hallani lehetett, miként esnek le a „nagy kö­vek” a bűnök vádja alól fel­mentett ügyfelek szívéről. Nem úgy a két bűnösnek ta­láltatott férfi esetében. Az el­sőrendű vádlottat, dr. Hoksári Istvánt a bíróság értékelése szerint csalás és jogosulatlan pénzintézeti tevékenység mi­att terheli felelősség. Kilen­cedrendű társát, Pallai Ottót sikkasztás bűncselekményé­ben marasztalták el. Az elsőfokú bíróság által megállapítottak szerint Hok­sári mintegy 600 ezer forintos tőkével kezdte el 1989-ben magánbanki tevékenységét. Egyre többen jelentkeztek nála befektetőként, nem is csoda, hiszen az előttük legá­lis külföldi üzletként feltün- tettet pénzügyiét meglehető­sen káprázatos, havi 6-10 szá­zalékos kamatot ígért. A kölcsönszerződésekként dokumentált betétgyűjtés ira­tait az ügyvéd saját maga írta alá, annak hitelesítésére ügy­védi bélyegzőjét használta. Évekig jól ment a bolt, volt, aki megkétszerezte tőkéjét, mások pedig pénzüknél ma­radtak. ’94 elejére fordult válsá­gosra a helyzet: Hoksári az egyre halmozódó kamatkifi­zetéseknek a még csurranó- cseppenő, új tőkéből igyeke­zett eleget tenni. A hitelezők követelőzése elől végül Fran­ciaországba menekült. Az alszervezők viszont nem követtek el bűncselek­ményt - állapította meg dr. Árvái Arpádné büntetőtanácsa. Sőt, mint az el is hangzott, ők a sértettekhez hasonlóan áldo­zatnak tekinthetők. Nem tud­tak ugyanis arról, hogy az ál­taluk szervezett befektetők nem legális vállalkozásba he­lyezik pénzüket. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom