Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-02 / 76. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. április 2., szerda Magánosítás. Összesen 19 cég eladását hirdette meg az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. az egyszerűsített privati­záció harmadik és egyben utolsó listáján. A meghir­detett tizenkilenc cég zöme a feldolgozó- és nyomdaipar, a könyvkia­dás és a kereskedelem te­rületén tevékenykedik. Közbeszerzés. A Minisz­terelnökség Közbeszerzési Igazgatósága várhatóan még ebben a hónapban megindítja a központi költségvetési intézmények ellátását szolgáló közbe­szerzési eljárásokat. A nyílt eljárások során szá­mítástechnikai eszkö­zökre, szoftverekre, sze­mélygépkocsikra és üzem­anyagkártya-rendszerekre kérnek ajánlatokat. Vállalkozásfejlesztés. Az idén a kis- és közepes vállalkozások 3,6 milliárd forint támogatással egé­szíthetik ki fejlesztési for­rásaikat. Az összeg felét az ipari tárcától és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kaphatják meg, a pénz másik részét a Phare Kísérleti Program Alapja bocsátja az érintet­tek rendelkezésére. Konténerek vasúton. Az idén megkétszereződhet a Sopron-Rotterdam között közlekedő konténerszállító irányvonatokon eljuttatott konténerek száma. Az irányvonatok szervezését végző Pannoncont Kft. szerint januárban és febru­árban a forgalomban ugyan megfigyelhető volt szezonális visszaesés, ám a márciusi forgalomnöve­kedés már alátámasztja a várakozást. Míg tavaly Sopron és Rotterdam kö­zött összesen 5270 konté­neregység fuvarozását szervezte meg a társaság, az idén 8000-re számíta­nak. Élénkülő kapcsolatok. Hazánk és Ausztria között az árucsere teljes értéke ta­valy megközelítette a há- rommilliárd dollárt. A for­galom 1994 óta lényegesen kiegyensúlyozottabb a két ország között. A magyar passzívum 1996-ra a ne­gyedére, azaz 140 millió dollárra csökkent. A szom­szédos ország immár legje­lentősebb idegenforgalmi partnerünk: 1996-ban az osztrák turisták száma megközelítette a hatmil­liót. Éj vadaspark. A Veszp­rémi Erdőgazdaság 4000 hektáros vadaspark kiala­kítását kezdte meg a Veszprémtől Kabhegyig terjedő erdőben. Télen gazdagon feltöltött etetők­kel csalogatták a vadakat a környékről. Az itatáshoz új kutat fúrtak és három víztárolót építettek. Rövi­desen szarvasokat is tele­pítenek a parkba, amely Mátyás király nevét viseli, s a tervek szerint a nyári hónapokban már fogadja az első látogatókat, turis­tacsoportokat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 288,45 Francia frank 31,26 Japán jen (100) 142,24 Német márka 105,31 Olasz líra (1000) 105,30 Osztrák schilling 14,96 Svájci frank 122,05 USA-dollár 175,64 ECU 204,74 Soli da parafaszalon nyílt Szolnokon, a Baross úti üzletsoron. A napjainkban egyre ismertebb és keresettebb parafa fal- és padlóburkolókból több mint kilencvenfélét forgal­maznak. A kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező, természetes anyagból készült burkolóanyag Nyugat-Európában már nagyon népszerű. fotó: mészáros Nagyobb volt a füst a lángnál Nem módosult a vállalkozások térképe Az ev első heteiben az a hír járta, hogy a kedvezőtlen adó­zási feltételek miatt tízezrével szűnnek meg a kisvállalkozá­sok. A napokban közzétett fel­mérések azonban cáfolják a hí­reszteléseket A KSH kimutatása szerint gya­korlatilag nem változott a vál­lalkozói szektor térképe. A feb­ruár végi adatokból kitűnik: 760 ezer gazdasági szervezet működik hazánkban; ezek 91 százaléka különböző vállalko­zási formában tevékenykedik, 7 százalékuk nonprofit, 2 száza­lékuk pedig költségvetési szer­vezet. Az egyéni vállalkozások száma mintegy 16 és fél ezerrel csökkent ugyan, de a társas vál­lalkozásoké 3 ezerrel emelke­dett. Nem változott a tevékeny­ségi körök és a foglalkoztatot­tak száma szerinti megoszlás: a szervezetek egyharmada a ke­reskedelem és javítás, 23 száza­léka az ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások, 16 száza­léka pedig az ipari ágazatban működik. A tizenegy alkalma­zottnál kevesebbet foglalkoz­tató szervezetek aránya to­vábbra is 97 százalék. A területi elhelyezkedés sta­tisztikai térképe szerint lélek- számhoz viszonyítottan a leg­több vállalkozás Budapesten, Zalában, Csongrádban, Győr- Moson-Sopron és Pest megyé­ben tevékenykedik. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Ezen a héten az ősziba­rackfák és a szőlőtőkék termőre metszését ajánlatos be­fejezni. Az őszibarackfák rövi­desen virágozni kezdenek, ilyenkor élénk a nedvkeringé­sük és a metszési sebek gyorsan lezárulva megakadályozzák a kórokozó gombák, baktériu­mok és vírusok edénynyalá­bokba jutását. A nagyobb felü­letű sebeket ennek ellenére le kell zárni seb védő anyaggal. A szőlőtőkék rügyei is duz­zadnak már. Ha késleltetjük a metszést, a visszavágott vesz- szőből nagy mennyiségű sejt­nedv szivárog ki, ahogy mond­ják: könnyezik a szőlő. A szőlőoltványokat ültetés előtt úgy kell megmetszeni, hogy a talajgyökerekből csupán két-háromcentis darab marad­jon meg, míg az oldalgyökere­ket tőből vágjuk le. A megmet­szett oltványokat egy napra ál­lítsuk vízbe, majd mártsuk fer­tőtlenítőszerrel (Basudin G vagy Diazinon G) kevert agyagpépbe. Ügyeljünk arra, hogy az oltási hely a talaj fel­színe felett helyezkedjék el. A fűtetlen fóliasátrak beülte­téséhez is hozzá lehet már látni. A célszerűen beosztott és jól előkészített talajba fejessaláta-, karalábé-, káposzta-, paradi­csompalánták kerüljenek. Na­pos időben szellőztessük a sát­rat, hogy csökkenjen a levegő páratartalma és a gombás fertő­zések veszélye. A kiültetett pa­lántákat ajánlatos Réz-oxiklo- rid vagy Orthocid 0,3 százalé­kos oldatával permetezni. A védett helyen átteleltetett futómuskátli tövéről vágjunk le 15-20 centis .csúcshajtásokat, csípjük le róluk a leveleket és a virágbimbókat. A dugványt ül­tessük kis cserépbe vagy tejfö­lös pohárba, amelyet előzőleg fele-fele arányban friss kerti földdel és homokkal töltöttünk meg. A dugványt és az edényt bujtassuk átlátszó fóliazacs­kóba, amely megakadályozza a párolgást. A növényt állítsuk meleg, világos helyre és gon­doskodjunk róla, hogy földje folyamatosan nedves legyen. Ä dugvány hat hét alatt meg­gyökeresedik, s kiültethető az ablak- vagy erkélyládákba. Állampapírok azonnali vételi és eladási árfolyamai 1997. április 1-jén K&H MHB OTP Bank Kincstár papír lejárat dátuma felhőim. kamat vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam K13 97.07.04. 0 94,25 96,17 19,70 94,41 95,34 19,00 94,41 95,34 19,00 94,45 95,15 19,80 KI 4 97.07.18. 0 93,45 94,49 19,70 93,63 94,68 19,00 93,69 94,47 19,78 KI 5 97.07.30. 0 92,97 94,12 19,00 92,90 94,05 19,25 93,04 98,90 19,77 Kló 97.08.13. 0 92,21 93,48 19,00 92,14 93,40 19,25 92,29 93,24 19,75 K17 97.08.27. 0 91,47 92,85 19,00 91,38 92,76 19,25 91,56 92,59 19,74 K18 97.09.10. 0 90,48 91,96 19,70 90,74 92,22 19,00 90,65 92,13 19,25 90,84 91,95 19,72 KI 9 97.09.24. 0 90,02 91,61 19,00 88,92 91,51 19,15 90,13 91,32 19,71 K20 97.10.08. 0 89,02 90,70 19,70 89,31 91,00 19,00 89,20 90,89 19,15 89,44 90,71 19,68 K21 97.10.22. 0 88,30 90.08 19,70 88,50 90,29 19,15 88,77 90,11 19,64 K22 97.11.05. 0 87,60 89,47 19,70 88,61 90,40 19,00 87,85 89.74 19,15 88,11 89,52 19,60 K23 97.11.19. 0 86,91 88,87 19,70 87,17 89,15 19.05 87,46 88,94 19,56 K24 97.12.03. 0 86,23 88.28 19.70 86,50 88.57 19,05 86,82 88,37 19,53 K25 97.12.17. 0 85.66 87,80 19.60 85.90 88.05 19.05 86,19 87,81 19,49 K2ó 97.12.31. 0 85,00 87,23 19.50 85.25 87.49 19.05 85,58 87,26 19,45 KI 98.01.14. 0 84,36 86,67 19.50 84.61 86.93 19.05 84,97 86,72 19,41 K2 98.01.28. 0 83.72 86,11 19.50 83.98 86.38 19.05 84,38 86,19 19,37 K3 98.02.11. 0 81.87 84.48 85.25 85.84 19 Q5 83,80 85,66 19,33 K4 98 02.25. 0 84.61 85.31 1905 83,22 85,14 19,30 1997/Zl 97,07.05. 7,07 101,19 102,26 19.50 101,45 102,53 18,50 101.46 101,46 19,00 101,37 102,18 19,80 1997/Z2 97.07.05. 41,60 102,79 104,21 19.50 106,37 107,80 18,50 101,81 102,87 19,80 1997/AA 97.11.06. 9,40 99,86 102,01 19,80 101,30 103,34 18,00 100,60 102,73 18,90 100,50 102,12 19,60 1998/H 98.03.21. 0,72 102,46 105,70 18,00 102,56 105,77 18,00 102,30 105,52 18,50 102,28 104,68 19,23 1998/1 98.05.17. 8,69 102,38 106,07 18,00 103,27 107,02 17,00 102,51 106,20 18,25 102,38 105,12 : í 19,00 1998/J 98.07.25. 4,25 103,23 107,52 17.50 103,75 108,08 17,00 102.65 106.96 18.10 103,03 106,20 18,70 1998/K 98.10.03. 10,60 101,29 106,04 17,50 101,87 106,66 17,00 100,62 106.36 18,00 101,42 104,95 18,39 1999/8 99.01.05. 5,25 98,50 102,50 99,00 103,00 100,00 102,00 100,00 102,00 1999/C 99.05.06. 9,20 104,09 110,53 17.50 106,43 113,11 16,00 103,71 110.11 17,75 105,70 110,60 17,46 1999/D 99.10.24. 8,75 103,69 111,45 16,00 100.39 107.75 1785 104,15 109,93 16,75 1999/E 99.01.12. 4,38 98,50 103,92 17,50 99,82 105,36 16,50 99,22 103,29 17,95 1999/F 99.04.12. 1,31 95,66 101,73 16,50 94,87 99,31 17,55 2000/D 00.02.12. 3,60 97,63 106,75 16.50 98,59 106,84 16,00 96,21 104,16 17,25 99,96 106,18 16,30 2001 /C 01.12.12 2,34 94.29 103,30 14,50 92,90 104,92 14,00 96,34 102,41 14,78 2003/F 03.09.24. 11,69 102,00 104,40 101,00 105,00 102.00 104,00 102,00 104,00 2004/F 04.03.12. 0,84 101,00 105,00 101,50 103,50 101,80 103,80 Részletes tájékoztatás a forgalmazó fiókokban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Az államkötvényeknél a ténylegesen kifizetendő vételár az eladási árfolyam + a felhalmozott kamatok. „K" sorozat: 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy, a fennmaradók Magyar Államkötvények. Magyar javaslat: külön alap kellene régiónk mezőgazdaságának támogatására Nem változik az unió agrárpolitikája Nincs szükség a Közösségi Agrárpolitika reformjára, mert a kelet-közép-európai országok termelési potenci­álja a csatlakozást követően sem változtatja meg jelentő­sen az Európa Unió agrárpolitikáját. Ezt állapította meg a szervezet gazdasági és szociális bizottsága legutóbbi ülésén, amelyen értékelte az ezredfordulóig terjedő gaz­dálkodási előrejelzéseket. Bereczky András, a Medosz főtitkára, az Agrárszakszer­vezetek Európai Szövetsége (EFA) végrehajtó bizottságá­nak tagja, a brüsszeli fórum állásfoglalása kapcsán el­mondta lapunknak: nyilván­való, hogy mind az uniónak, mind a csatlakozni szándé­kozó kelet-közép-európai or­szágoknak az az érdekük, hogy még az integráció előtt megvalósuljon a közösségi in­tézmények reformja és beve­zessék az egységes fizetőesz­közt.- A legfrissebb fejlemény - mondja Bereczky -, hogy a bizottság szakemberei helyte­lennek ítélték a stratégiát, amely szerint a csatlakozást el kellene halasztani, míg régi­ónk országainak mezőgazda­sága felzárkózik az unióéhoz, vagy legalábbis csökkennek a fejlettségbeli különbségek. Számunkra egyébként nem a társulás időpontja a döntő, sokkal inkább az, hogy mi­lyen feltételekkel tudunk majd csatlakozni. Fontos a tagsági pozíció, de nem minden áron. A magyar szakszervezeti vezető szerint hazánknak a belépést köve­tően szüksége lesz mintegy nyolc-tízesztendős átmeneti időszakra, míg gazdasági érte­lemben is teljes jogú partnerré válhatunk. Ez idő alatt elsajá­títhatjuk és adaptálhatjuk a Közösségi Agrárpolitika gya­korlatát és módszereit. Az illetékes bizottság ál­láspontjához hasonlóan Be­reczky is úgy látja: mivel a kelet-közép-európai országok mezőgazdasági fejlettsége rendkívül eltér egymástól, az integrációt is ehhez a külön­bözőséghez kell igazítani. Ezért létre kell hozni egy úgynevezett tagság előtti ala­pot, amelyből támogatni le­hetne régiónk országait. U. G. ___________Házunk táján___________ V itaminkúra - állatoknak A tenyésztők természetes törekvése, hogy állataik mi­nél több és egészségesebb utódot hozzanak világra. Ezt segítheti a szaknyelven flushinghatásnak nevezett módszer alkalmazása. Ennek lényege, hogy az anyaállat szervezetét ivar­záskor bőven „elárasztjuk” (flushing = elárasztás) táp­láló- és hatóanyagokkal, így jelentősen javíthatók a ter- mékenyülési és szaporodási mutatók. A kocát például, a mala­cok leválasztása után, telje­sen elapasztjuk, majd emelt adagú - vitaminokban, ásvá­nyi anyagokban gazdag - ta­karmánnyal etetjük. A napi adag 3-3,5 kiló jó minőségű kocatáp, némi zöld kiegészí­téssel. Az emelt adagú takarmá­nyozást az ivarzást megelő­zően legalább egy héttel kell kezdeni és lezajlását követően. 7-8 napig folytatni. Az ivar­zás élénkebb lesz, s megnő a zigóták életképessége is. Az állatoknak a szállítás, a falkásítás, az oltás, de a ta­karmányváltás is komoly stressz jelent. Csökken étvá­gyuk, gyengül ellenálló-ké­pességük és kimarad ivarzá­suk. Ezt megelőzhetjük, ha szervezetüket telítjük a szük­séges vitaminokkal. A kúrát az előrelátható esemény előtt négy-öt nappal kell kezdeni. Lengyel Zoltán Miért jó ez nekünk? Nemrég hangzott el a román miniszterelnök szájából a kije­lentés: országa várja a magyar befektetőiket. Sokan megle­pődtek ezen, pedig tudnivaló, minden állam, ahol kevés a tőke, a vállalkozói tapasztalat és a „know-how” (a megva­lósítás módjának ismerete), s amely nem viszolyog másik or­szágtól átvenni ismereteket, módszereket, az az efféle hiá­nyokat importból pótolja. A román kormány megszabadulva az idegentől való ide­genkedés betegségétől, a legtermészetesebb módon ahhoz a szomszédos országhoz fordul, amelyet jelentős kisebbség köt össze vele. így az érintkezés nyelvi nehézségei a szokvá­nyosnál kisebbek, hazánk pedig jelenleg közelebb áll a fej­lett piacgazdaságokhoz, mint Románia. Miért jó ez nekünk, amikor nálunk sincs bővében a tőiké? Nos, minden tőke a magasabb hozam és hatékonyság remé­nyében oda települ, ahol azonos minőség mellett alacso­nyabbak a költségek. Ilyen megfontolások vezették a nyugati tőkét hazánkba, s ilyenek motiválták a magyar tőkét is, ami­kor igyekezett megvetni a lábát a környező országok pia­cain. Ez a tőketerjeszkedés a magyar munkavállaló számára is előnyös. A jövedelem egy része visszaáramlik azáltal, hogy a magas képzettségű magyar szakértők számára külföldi munkahelyek teremtődnek, kétségtelen, hogy határainkon túl, de nem szabad elfelejteni, hogy azok a munkahelyek idehaza máskülönben sem jöttek volna létre, mert a vonzerő az ottani alacsonyabb költség és a nagyobb piac volt. A terjeszkedés másik nyeresége: az energiahordozókban és nyersanyagokban gazdag országokban megvalósított beruhá­zások javíthatják a magyar vállalkozók beszerzési pozícióit és újabb piacokat szerezhetnek magyar vállalkozásoknak. Persze, mint minden folyamat, ez is ellentmondásos: lesznek nyertesei és vesztesei. Az utóbbiak kategóriájába elsősorban a rosszul gazdálkodó, rossz termék-összetételű, elmaradott tech­nológiájú üzemek kerülhetnek. Tartósan azonban, mint az Európai Unió példája is mutatja, a nemzetek többet nyernek az integrálódáson, mint amennyit egyes cégek vesztenek egy-egy rossz üzleten. Bácskai Tamás feladja, holnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom