Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
6. oldal Látogatóban Szandaszőlősön 1997. április 15., kedd Kialakítható szabad telkek A megyeszékhely rendezési tervében Szandaszőlős úgy szerepel, mint ahol erősíteni kell a kertvárosi jelleget. A terv javaslatokat sorol fel, hol, merre helyezkednek el olyan területek, ahová májd építeni lehetne. Akár kertes, családi házakat, akár olyan létesítményeket, amelyek szolgáltató, valamilyen módon a lakosságot ellátó feladatokat oldanának meg. így akad efféle terület az iskola környékén, azután a Szabó Lőrinc utcától nyugatra húzódik egy jókora, beépítetlen földrész, ahová temérdek családi ház elférne. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még most is léteznek olyan telkek, amelyek száz-százötven méter hosszúak. Szaknyelven fogalmazva, a tömbbelsők feltárása révén egyes helyeken nem csak megkétszereződhetnek, de meg is három- szorozódhatnak a telkek oly módon, hogy ezeket a futballpálya hosszúságú parcellákat átvágva, akár két új utca is nyílhatna, és még így is kialakíthatók harmincméteres porták. Ugyanakkor az is igaz, any- nyira felaprózni sem érdemes ezen területeket, hogy a rájuk épített, mutatósnál mutatósabb házak szinte egymás nyakába lihegjenek, mint teszik ezt több utcában. Hallottam a szakemberektől olyan véleményeket is, ha mindezek megvalósulnának, akár ötezer (!) új lakás is építhető még ezekre a területekre. Akár soknak tűnik a szám, akár nem, mi is azt mondjuk, mint az egyszeri ember: majd kiderül a jövőben, mennyi is az az ötezer. / Éjszakai kóbor ebek Korán kelő emberek, postások, a reggeli műszakokba iparkodók, újságkihordók a megmondhatói, hogy néhány derék négylábú hajnalonként veszélyesebb az úton, utakon gyalogosan iparko- dókra, mint a tavaszi influenza. Hogy nevén nevezzük a dolgokat, a Pécsi utcában, a Pollack Mihály úton, a Molnár Ferenc út végén, a Juhász Gyula út közepén bizonyos szőrmókok lesből támadnak a gyanútlan kora reggeli lépegetőkre. Nagy kutya ugyanúgy akad közöttük, akár kicsi, vagy fajtiszta, s akár olyan, aki párjával szemben megszegte az ebhűséget. Előfordult, amikor a gazdának panaszt tettek, hitetlenkedve csóválta a fejét:- Nem létezik. Kiugrott?- Mit tetszik gondolni, én húztam ki? - így a válasz. A megoldáshoz esetleg nem kellene más, csak megfelelő magasságú kerítés. Vagy ha az nincs, egy lánc, amelyik fékezné a legagresszívebbeket. Mert az igaz, harapós a világ, de ha minden így marad, lassan néhány szandai utcára ugyanez a jelző ráillik. Mindaddig, amíg egy tartós hajnali álmatlanságban szenvedő sintér, elnézést gyepmester merő véletlenségből arra nem téved .. . Tüskés jó barátok Téged előbbre raklak, te pedig hátrább kerülsz! Varga Bálint szerint - aki a szandaszőlősi suli 5. b osztályának oszlopos tagja - a kaktuszokat akár simogatni is lehet, mert aki igazán szereti, gondozza őket, ért a nyelvükön, azokhoz ezek a sündisznószerű gubancok, esetenként hosszúkás, avagy levél alakú zöldek kedvesek. Mondja ezt annak tudatában, hogy gyűjteményét hétről hétre gyarapítja. Talán nyolcéves lehetett, amikor az első cserepes kaktuszt kapta, és azóta sokasodik ez a saját- kaktuszrendezés Varga Bálint módra ságos üvegházi állomány. Egerből, Kecskemétről, Szolnokról, Budapestről szerzi be a mutatósnál mutatósabb tüskéseket. Akadnak, amelyekhez csere révén jutott, másokat meg vásárolt. Az itjú diák a kömyezetismeretet, történelmet, magyart különösen szereti. Ami a jövőbeli elképzeléseit illeti, lehet, hivatásos kaktuszgyűjtő lesz. Noha mostanság efféle foglalkozás még nincs, de hát amikorra Bálint nagykorúvá válik, ki tudja, mit hoz a jövő. Küszködik a vetemény Valahol a Vörösmező út jobb oldalán, egy takaros kis ház előtt fejkendős asszony fürkészi az ágyásokat. Özvegy Turza Pálné Juli néni, aki 1951 óta itt lakik, és már a hetvenegye- diket tapossa. Férjét egy éve, április végén veszítette el, és azóta még üresebbek a szobák. Látják, kedveseim, ide vetettem, de még nem is bujkál - mutatja Turza Pálné Juli néni Nézegette a vetést, kel-e valami, mert már régebben földbe került a borsó, a zöldség, a répa, a krumpli meg a hagyma, de ebben a sokszor novemberi hidegben csak küszködik minden. Ráadásul jókora a porta, van vagy négyszáz négyszögöl, ami neki már nagyon sok. Két lánya van, meg három unoka, illetve két dédunoka is a családhoz tartozik. Hogy azért a föld teremjen is, az egyik lánya elvállalta: segít, mert az ő erején reggeltől estig már kifog a kapanyél. A nyugdíja sem csillagászati, havi tizenöt és fél ezer, amiből ilyentájt ötezer a fűtés, úgyhogy nem sok marad. Azért naponta főz: tésztalevest, krumplit, mikor mi jön sorba. Hiába van meg az ól, már nem bú el egymaga a hízóval, ezért üresek a kutricák. Juli néni már soknak, nagyon soknak tartja a zimankót, a hideget. Mentségére szóljon, alighanem így van ezzel más is. Hetvenegy évesen is dolgozik ami egy kis falu Kaposvár mellett. A kertészetet szüleitől leste el, akik dinnyével is foglalkoztak. Iskoláit Köröstetétlenen végezte, a szakács szakmát Cegléden tanulta. Azután a repülőtéren védte a hazát, leginkább úgy, hogy főzte a kaját, tizennyolc szép évig. Ezt követte a Pelikán, majd a Volán konyhája. 1981-ben váltott: örökbe fogadtak két apróságot, akik nevelése végül is az ő nyakába szakadt. Legújabban messze a környéken neves virágkertész. Tíz fóliájában egynyári virágok, de paprika- és paradicsompalánták is díszlenek. Tizenegyezer virágpalántát állít elő a városi kertészetnek, de a kórházban, a rendőrségen, a Titásznál is ismerik cserepes virágait. Azokat a szebbnél szebb csodákat, amelyekből a legolcsóbb 50 forint, de akinek kell, potom 25 ezerért nem akármilyen pálmát is tud adni. Ritkán szokott kiöltözni Akad Szandán, a 442-es műút mellett egy gumijavító műhely. Abban egy ezüstös hajú mester, Pálinkás Mihály, aki jóval közelebb a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Különös ismertetőjele, hogy ha kiöltözik, tán meg sem ismerik. Ugyanis őt így, munkaruhában fogadta el, látja évtizedek óta a környék, hiszen talán a legidősebbik gumijavító. Ezt a csodamasinát is Pálinkás Mihály szerelte össze, amely a nehéz gumikat emberi kéz, erő nélkül fejti le az abroncsokról Eredetileg törökszentmiklósi, akit végül ide vetett a sors. Jeles mestere volt bizonyos Réti úr, sokat ellesett tőle. Pálinkás Mihály ma is azt vallja, hogy a szakmát három év alatt elsajátíthatja az ember, de azt megtanulni, minden csínját-bínját betéve ismerni, ehhez évtizedek kellenek. így elmondható, hogy a jó papon kívül a jó gumijavító is holtig tanul. Csodaszerkentyűjén, amely- lyel mindenféle méretű, nagyságú, súlyú gumit leszed az abroncsról, kilenc hónapig bütykölt. Ez saját találmány, akár műhelyének jó néhány egyedi darabja. Két lánya, két unokája is akad, és a mester úr lassan már visszafelé számlálgatja az éveket. Azt, hogy még három következik, utána szögre akasztja a hivatását. Feltéve, Ha tudja, elvégre ezt csinálta egész életében. Abban a majdnem hat évtizedben, amelyet a munkán és a családon kívül az olvasás és a vallás, a katolikus hit tett és tesz teljessé. Dr. Kárpáti Ferenc nyugalmazott főorvos köszöni szépen, jól van. Akár a pipája, mert valahogyan ez is hozzátartozik, noha ezen ténynek hites neje - aki a MAV-kórház ápolási igazgatója - tiszta szívből nem örül. Ámbár sokan állítják, a pipafüst erege- tése és a magvas gondolatok között olykor kimutatható az ösz- szefüggés. Egyébként Kárpáti Ferenc Szentesen született. A középiskolai tanulmányait Sárospatakon, a református főgimnáziumban végezte, amely után három évig vendégmunkásként a Szovjetunióban számítottak rá. tusi fokozatot. 1973-ban költözött Szolnokra, ahol nyugdíjazásáig, 1991-ig a Hetényi urológiai osztályának főorvosa volt. Utána öt évig hetente kétszer Jászberénybe járt, de ma is rendszeresen dolgozik a szakterületén. Hogy a családról is essék szó: a két idősebbik gyerek már felnőtt: az egyik Bázelben, a másik a fővárosban él. A legkisebbik Pestre, a közgázra jár. A napjaihoz hozzátartozik az épületet övező nagy kert is, amely tavasztól késő őszig igazi kikapcsolódást jelent a családnak, a házigazdának. Szakácsból kertész Palinak segítenek a gyerekek is: Attila és Nelli Kőműves Pál, vagy ahogyan az ismerősei hívják, Kőművespali úgy alszik ilyentájt, akár nyúl a bokorban. Hogyne aludna úgy, amikor félálomban is fél szemmel a fóliát, a fűtőrendszer monotonjárását lesi. És ugye ha ez a rendszer ebben a bolondos áprilisi, hol derül, hol fagy világban mondjuk egy órára kihagy, lőttek sok ezer virágnak. Pali a hangulatos nevű Toponáron született, Ezen időszak két jeles emléke, a csajka meg a dózni, ma is megvan. Szegeden végzett az Orvos- tudományi Egyetemen, majd sebészeti, urológus szakvizsgát tett és megszerezte a kandidáAz oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Csabai István Akár a bor: évről évre jobb Az iskola előtti játszóteret, játszóházat az önkormányzat keríti majd körbe. Nyitás: ez évben, valamikor ősszel Aki figyeli az eredményeiket, valahogyan úgy van a szandai iskolával, akár az eltett borral, amelyik évről évre jobb. Mielőtt részletesebben szólnék eredményeikről, bevezetésképpen néhány sort róluk. Hétszáznegyvenhat diák jár ide, és a nyolc évfolyamon A, B, C és D osztályok vannak. Alapfokú művészeti, néptánc oktatást is kapnak, és ami nem mellékes, a művelődési ház is hozzájuk tartozik. Három éve léteznek nyelvi tagozatok is, mégpedig nem akármilyen eredményekkel. Legutóbb matekból a nyolcadikos csapatuk megyei első lett, Csete Mónika szintén megyei első, Németh Balázs megyei negyedik, mellesleg történelemből megyei második. A hatodikosok között Fehér Péter matekból megyei harmadik, ami pedig a csapatokat illeti, Ugyanebből a tárgyból, a nyolcadikosok megyei elsőségén kívül a hatodikosok megyei másodikok, az ötödikesek negyedikek. Az országos döntőben pedig a harmadikos Csete Dani hetedik, a nővére, Móni a huszonkettedik helyen végzett. A Varga Tamás országos matematikaverseny megyei megméretésről pedig negyedik, ötödik, hatodik, hetedik helyeket hoztak el a versenyzők. Rajzból sincs okuk az elégedetlenségre. Legutóbb a víz napja alkalmából rendezett versenyen különdíjat kaptak a szandai rajzosok. A Közlekedésbiztonság gyerekszemmel című megméretésen L, 2., 4., 5., 6. hely jelzi tehetségüket. Mezőtúron a református iskolában rendezett pályázatra 30 rajzzal neveztek, és kaptak három fődíjat, három különdíjat, tízen pedig valamilyen egyéb díjat. És akkor még szó sem volt a táncbeli, sportbeli sikereikről, a mesemondás terén elért eredményekről. Szaknyelven szólva, önfejlesztő iskola lettek a Varga Katalin Gimnáziummal együtt, a Soros Alapítvány révén. A művelődési házat a felnőttekkel használják, rengeteg a klub, a szakkör az érdeklődő fiúknak, lányoknak. Ugyanakkor a számítástechnikai gépparkjuk egy része felújításra szorul, és az iskola előtti játszótér, játszóudvar kialakításához szeretettel várnak bármilyen segítséget. Eddig is sok támogatást kaptak a NE- FAG Rt.-tői, illetve az Építészeti és Környezetgazdálkodási Szakközépiskola ácstanulóitól.
