Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

1997. március 28., péntek Megyei Körkép 3. oldal Jászárokszálláson A helyi adás ésamozicsatoma... Nem lehet kizárni senkit a városi televízió helyi adásá­nak megtekintéséből azért, mert nem igényli új szolgál­tatásként a mozicsatornát - fogalmazódott meg több képviselő véleménye Jászá­­rokszállás Város Önkor­mányzata tegnap délután megtartott soros ülésén. A városi kábeltelevízió tulaj­donosa, a Matáv Com Észak- Tél munkatársai elmondták, hogy jelenleg egy csatornán adják a helyi műsort és az új mozicsatomát. Tehát ha valaki nem kívánja fizetni a házimozi plusz költségét, az a városi adást sem élvezheti. Az Észak- Tél munkatársai hozzátették: törekvésük, hogy ezt a prob­lémát rövid időn belül kikü­szöböljék. Egyebek mellett be­jelentették, hogy a kábeltévé előfizetési díja a mozicsatoma nélkül április 1-jétől áfával együtt 448 forintra emelkedik. A város múlt évi gazdálko­dásának tapasztalatait ele­mezve kiemelték, Árokszállás hiteleinek teljes visszafizeté­sével megszűnt a települést évek óta sújtó, legnagyobb te­her. Az önkéntes tűzoltó­egyesületről szóló tájékoztatót elfogadták, melyben határo­zattal ismerték el a helyi láng­lovagok áldozatkész munká­ját. -bcs-Tiszafüreden Jól halad a nyári program előkészítése Március 6-án alakult meg Ti­szafüreden az 1997 évi nyári rendezvények előkészítését szervező bizottság, amely ez idáig az indulás anyagi és tár­gyi feltételeit tekintette át Rente Ferenc polgármester tájé­koztatása szerint ezek jó része már biztosítva van, ugyanis a vá­ros rendelkezésére állnak a tech­nikai eszközök és a szabadtéri lé­tesítmények. A szabadtéri szín­pad kialakítása, valamint a Halas­tér kialakítása és rendbe tétele mellett-az sem mellékes, hogy a Tisza-tavi Önkormányzatok Szövetsége 3,5 millió forintot nyert „Vendégvárás ’97” című pályázatán. Ebből megközelítően 1 millió forint jut a tiszafüredi programokra. Ez ugyan még nem elég a megközelítően 5 milliót igénylő költségvetéshez, de az önkormányzat már több mint száz szervezetet és vállalkozót kért fel a főbb rendezvények - országos horgászévadnyitó, pün­kösdi fesztivál, halas napok - tá­mogatására. A szervező bizottság ezért reméli, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a nyári ren­dezvények sikeres lebonyolítása idén sem terheli az önkormányzat költségvetését. Mindenesetre az előkészítő bi­zottság mostantól kéthetente ülé­sezve aktualizálja az esedékes feladatokat. -p-Karcagon járt a kazak delegáció Zsibek Amerhanova kulturá­lis miniszterhelyettes, a Ka­zak Nemzetek Háza elnöké­nek és Iliaszov Bulat, a nagy­­követség első titkárának veze­tésével tegnap kazak delegá­ció érkezett Karcagra. A vendégeket dr. Fazekas Sándor polgármester, Varga Mihály országgyűlési képvi­selő és a Kazak-Magyar Ba­ráti Társaság és a Karcag Testvérvárosaiért Közalapít­vány képviselői fogadták. Mint Zsibek Amerhanova mi­niszterhelyettes köszöntőjében mondta, nagyon várták a roko­nokkal való találkozást. Jól ér­zik magukat a kipcsakok (ku­nok) között, s a „karcag” szó náluk az elismerés legnagyobb formáját jelenti. A Kazak Nem­zetek Háza a külföldi orszá­gokkal való kulturális kapcsola­tok szervezésével foglalkozik. A karcagiakat cserekutatá­sokra, kulturális fellépésekre is várják, s a kazahsztáni kiadvá­nyokban reklámozni akarják a várost. Mindkét nép gazdago­dik, ha'megismeri egymást. A vendégek megnézték a Kun Emlékhelyet, valamint a Györffy István Nagykun Mú­zeumot, ahol dr.. Nagy Molnár Miklós igazgató volt a kalau­zuk. Este a Déryné Művelődési Központban pedig a művészek adtak műsort, s Gáli Murzashev festő képeiből nyílt kiállítás. A szolnoki nyugdíjasoknak ad találkozási lehetőséget havonta a Városi Művelő­dési Központ „Derűs órák” című programja. A tegnapi esten bemutatkozott a szolnoki nép­dalkor együttese, majd a „Jöjjön el egy teára hozzánk!” meghívott vendégével, dr. Lőke Mik­lóssal, a MÁV Kórház főigazgató főorvosával találkozhattak a megjelentek. fotó: csabai Politikai töltés a villamos energiában A SZDSZ mindig is támogatta az energetikai privatizációt, és nem tartja szükségesnek annak felfüggesztését, habár erre ko­moly erők egyesültek, így e kérdés politikai töltetet kapott. Többek között erről szólt szol­noki sajtótájékoztatóján Szalay Gábor (SZDSZ), az Országgyű­lés Gazdasági Bizottságának tagja. Mint mondta, a villamos­­energia-ipari privatizációt az ál­lami számvevőszéki jelentés nyomán sok bírálat éri, mivel az komoly kritikákat fogalma­zott meg. Elismerte, valóban történtek súlyosan kifogásol­ható dolgok a privatizáció első szakaszát illetően. A bevételi szempontok ugyanis nem szoríthatnak háttérbe más szem­pontokat, a további­akban azonban nem kelj.. a ...privatizációt felfüggeszteni, mert szükség van rá. Egy év alatt több mint 4 milliárd dollárral si­került e révén csökkenteni az adósságszolgálatunkat, ami megjelenhet az emberek zsebé­ben, hiszen kisebb lesz a költ­ségvetési nyomás. Azonban úgy vélte, hogy politikai töltésű kérdéssé lépett elő a villamos energetikai privatizáció. A Kőolajkutató Rt.-ről el­mondta: véleménye szerint az ÁPV Rt.-nek nincs fél­nivalója az Arhan­­gelszk Geológia Hun­gary Kft. által kilá­tásba helyezett pertől, mivel a cég az előre megfogalmazott pá­lyázati feltételeknek nem tett eleget, és -is­mételten nem szolgál­tatta a kért garanciákat. Kérdé­ses azonban, hogy a két hazai fúrócég (a Kőolajkutató, il­letve a Mol-tulajdonú Rotary Rt.) között a Mol-megrendelé­­sek elosztása folytatódik-e a Mól Rt. magánosítása után is, illetve az, hogy miként sikerül a meglehetősen szűkös hazai piacot megosztani. B. Gy. A tévétulajdonos segített a megrendelőnek Magasabb menzadíjak Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) mint megrendelő és a Szol­nok Televízió Rt. között megkötendő vállalkozási szerződésre, amely erre az évre 30,3 millió forintról szól. Ugyanakkor a közgyűlés hitelkerete terhére 11 millió forintos tőkejuttatásról is ha­tározott a SZTV-nek a su­gárzó adó megvételére. Megbízta a SZTV ügyve­zető igazgatóját, hogy a megvásárolt sugárzó adóra visszlízing-szerződést kös­sön 36 hónapos teljesítési ha­táridővel, illetve hozzájárult ahhoz, hogy az rt. tulajdoná­ban lévő ingatlanra a szerző­désben meghatározott összeg erejéig - 11 millió forintig - jelzálogjogot jegyeztessen be a földhivatalnál. „Beért” egy, a belváros közlekedését lényegesen megváltoztató előterjesztés is. A Centrum saroknál meg­teremtik a felszíni gyalogos­­közlekedés feltételeit. A testület zárt ülésen is ta­nácskozott, és az előzetes napirend alapján több ingat­lanüggyel foglalkozott, és döntött az aljegyző szemé­lyéről. Látlelet Az öncsalások öröme Mindenképp örülhetnénk, ha olyan viszonyok uralkodná­nak, melyek között egyesek úgy járhatnak jobban, hogy közben más nem kerül hátrányos helyzetbe, vagy éppenség­gel elviselhetetlen körülmények közé. Ám ez hiábavaló re­mény, hiszen a részérdekek kizárólagos világában minden elképzelhető, csak az nem, hogy olyan kompromisszumok szülessenek, amelyek legalább ezt az egyensúlyt megterem­tenék. S az sem kizárt, hogy a mostani kormányzati hata­lomnak sem áll érdekében ennek elérése. Mert nem csupán az egyre növekvő jövedelemkülönbségekből következtethe­tünk az új tulajdonosi osztály kialakulására, hanem abból is, amilyen mértékben a társadalom aljára szorultak száma nö­vekszik. A korábbi időszakhoz képest - többek között - tel­jességgel leértékelődtek a közalkalmazotti státuszban dol­gozók jövedelmei, s a hosszú távú piaci egyensúly által in­dokoltnál is sokkal jobban nőtt a különböiző pénzintézetek­nél dolgozók fizetése. Akárcsak a tőkejövedelmekből élőké, vagy a külföldi és vegyes tulajdonú vállalatoknál dolgo­zóké. Konkrét adatokra akár fölösleges is utalni, mivel milliós nagyságrendekről van sző. S mialatt a magyar gazdaság tel­jesítménye fokozatosan csökken, a vagyonosodás leftetősé,­­gei szemmel láthatóan bővülnek. Ráadásul nem is mindig azokon a területeken, ahol a termelésnek valóságos eredmé­nyei lehetnének. Mert ha igaz is az, hogy a főfoglalkozású népességnek alig tíz százaléka él a mezőgazdaságból, ennek súlyát mégsem célszerű figyelmen kívül hagyni. Miként azt a tényt sem, hogy bár másfél millió embert sikerült a mun­kaerőpiacról az úgynevezett ellátó rendszerekbe átirányí­tani, ennek finanszírozási terhe viszont végzetesen rontja a jövő generációinak esélyeit. Méghozzá annyira visszafor­díthatatlanul, hogy a veszteségeket szinte mérsékelni sem lehet. A legkevésbé pedig úgy, ha bámulatos hazugságokkal próbálják az állampolgárokat időlegesen megnyugtatni. így például azzal, hogy az idén már nem csökken a fogyasztás, s a jövő év elejére az infláció nem haladja meg a 10 százalé­kot. Mintha egyik napról a másikra bekövetkezne a gazda­sági csoda, s ráolvasással elmozdulhatna az ország arról a gazdasági, kulturális és erkölcsi mélypontról, amilyenre ed­dig csak vesztes háborúk után volt példa, ha volt egyáltalán. Csakhogy a csodákban nem érdemes reménykedni, vagy enyhe meghatottsággal azt várni, hogy egy év alatt gyökere­sen megváltozik minden. Habár vészesen közeledik az új vá­lasztások időpontja, de az mégis különös, hogy a szűk ha­talmi és tulajdonosi elit a kelleténél jobban fél a változások­tól. Nyilván nem is annyira indokolatlanul, minthogy bármi megtörténhet. Esetleg hirtelen felindulásból az állampolgá­rok többsége egyszer csak rádöbben arra, hogy az öncsalá­sok örömeinél összevethetetlenül üdítőbb azoknak az anyagi és szellemi javaknak a birtoklása, melyek az elviselhető emberi lét feltételeit alkotják. Akár. attól is függetlenül, hogy a felül lévők mindennek fontosságát mások esetében sokszor kétségbe vonják. Amúgy érthető cinizmussal,, vagy olyan közgazdasági érveléssel, amelynek alapján a legkímé­letlenebb egyenlőtlenség is elfogadhatónak tűnik. Mármint azok számára, akik nem áldozatai, hanem sokkal inkább ha­szonélvezői a fordulatokban bővelkedő gazdasági és társa­dalmi válságnak. Kerékgyártó T. István Üzletemberek csoportja tett Belgiumban tavaly lá­togatást megyénkből. Ezt viszonozva, tegnap tizenhárom tagú belga küldöttség érkezett hozzánk a Linberg tartomá­nyi Hasseltből. A megyeházán Iváncsik Imre, a megyei ön­­kormányzat elnöke fogadta a főként a vállalkozások és a mezőgazdaság iránt érdeklődő csoportot. fotó: csabai Na, ugorjunk!? A (még) Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisközségről, Tiszaugról valószínűleg azt sem tudták sokáig a Belügyminisztériumban, hogy merre is található. Egy ideje azonban igencsak megtanulhatták a nevét és földrajzi fekvését is „odafent”. Valamiért ugyanis a fa­lucska nem hagyja magát, és szüntelenül bombázza a hivatalt: mondanák már meg, végre mikor is csatlakozhatna Bács-Kiskun megyéhez. Bár Jász-Nagykun-Szolnok megyeiként sajnálom, hogy Tiszaug megválik tőlünk - mert hogy előbb-utóbb megválik, az biz­tos mégis azt kell motuianom, joggal teszi, hiszen erről érvényes népszavazás során maga a nép - amelyre oly sokat és sokan hivat­koznak -, a „démosz” (ugye ismerős, mint demokrácia!?) döntött. A hivatalnak pedig az lenne a dolga, hogy szolgáljon. Szolnok me­gye - ha lassan és nehezen is, de elengedte, Bács-Kiskun pedig már régóta határozott arról, hogy befogadja. Egyedüli kerékkötő ez ügyben a magas hivatal. Ahol továbbra is arra kérik az ugiakat - amint ezt a televízió adásában láthattuk -, hogy legyenek türe­lemmel és megértéssel ez ügyben. A riporter kérdésére, hogy mi­kor teljesülhet végre a tiszaugiak vágya, a válasz az volt: legalább egy, de inkább két év múlva. Tiszaugon valószínűleg ennek halla­tán fogyhatott el igazán a végső türelem, hiszen mást sem halla­nak, mint ennek szajkózását. Meg az oly sokszor emlegetett köz­­igazgatási reformot, amely reform létére a jó Isten tudja, mióta húzódik már, és meddig fog még váratni magára. A belügyben pe­dig egyelőre lesöprik az ugiak kérését az asztalról, számomra (is) érthetetlen okokból. Szinte magam előtt látom a hivatalnokokat, amint a naji feladatok, ügyek sorolása közben a kérelemhez ér­nek: „Jaj, már megint Tiszaug? Na, ugorjunk!” Baranyi György Templomi hangversenykörútra hívták Külföldön lép fel Bálint Erika Templomi hangversenykö­rútra indul Bálint Erika, szolnoki opera- és hangver­senyénekes, a rádió szolnoki stúdiójának munkatársa. Húsvét vasárnapján Eszter­gomban lép fel, aztán Győrben, majd Ausztria, Németország, Svájc egy-egy városa, többek között Passau, Innsbruck, Lech következik. Két hét alatt nyolc koncertet adnak művésztársaival. A mű­soron többek között Bach, Mo­zart, Albinoni, Lehotka Gábor, Farkas Ferenc művei szerepel­nek. Erika Gounod „Ave Mariá”­­ját énekli, illetve Bach 51-es kantátáját.- A hangversenykörutat egy svájci trombitás, Wolfgang Gräber kezdeményezte, aki Er­­dődy János orgonistával közö-Fellépésre készen sen tervezett fellépést. Szüksé­gük volt egy szopránra, és elő­zetes ismeretségünk révén en­gem választottak - meséli Bá­lint Erika a felkérés történetét. Erikát Szolnokon és környé­kén operett- és nótaénekesként ismerik és hívják fellépésre. Azonban mint kiderült, a klasz­­szikus zene közelebb áll hozzá.- A zeneművészeti főiskolán klasszikusokat tanultam, műda­lokat, operákat, népdalfeldol­gozásokat énekeltem. Ezek je­lentik az igazi nagy feladatot. Most hetek óta gyakorolok már, készülök a templomi hangver­senyekre. Amikor elvállaltam, még nem is tudtam, hogy az 51- es kantáta is benne van a mű­sorban, ami igazán nehéz feladatot jelent, de meg kell ol­dani. Nagy bennem a drukk a hangverseny miatt, mert tegnap éppen lázas voltam, de addigra meg kell gyógyulnom. Egy ki­csit tartok az újabb megfázástól is, hiszen a templomokban álta­lában hűvös van. -paulina Szoljanka vagy csülökpörkölt Nem holmi szakácsversenyen készülnek, hanem diákok, ta­nárok versengésében a Ver­seghy Ferenc Gimnázium ha­gyományos „iskolabúcsúztató­ján”, a tavaszi szünet előtti utolsó napon, amikor a szóra­kozás szabad „vásárát” nyitják meg az intézetben. Ki előadást hallgatott a testbeszédről, ki a grafológiával ismerkedett, volt eszmecsere a drogról, termé­szetfilmek, játékos vetélkedők szerepeltek a vidám hangulatú délelőttön. A tornateremben pedig különféle labdajátékok. Fortyogott a bográcsokban a babgulyás, az öreglebbencs, a csülökpörkölt. Végül az ízletes szoljanka, az I. C-sek főztje nyerte el a pálmát. S amit főz­tek, közös ebéden fogyasztot­ták el, majd fehér asztal mel­lett kívánt kellemes húsvéti ünnepeket egymásnak diák és tanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom