Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22 / 68. szám

4. oldal Körkép 1997. március 22., szombat Az ivóvizünk jobb lesz jövőre - ígéri Kaposvári Kázmér A Tiszába még ömlik a szennyvíz A víz az életfontosságú természeti javak nélkülözhetetlen eleme. Ősidők óta kiemelt szerepe volt a földi élet, a termelés, a társa­dalmi-gazdasági fejlődés tekintetében. Az ENSZ még 1972-ben hozott határozatot arról, hogy a Föld természeti készleteit - köz­tük a vizet - meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedék javára előrelátó tervezés és megfelelő kezelés, gondozás útján. Mivel ve­szi ki részét ebből a munkából a Víz- és Csatornamű Koncessziós Rt.? - kérdeztük Kaposvári Kázmér igazgatót.- A víz világnapján természete­sen a víz minőségéről is be­szélnünk kell. S nem csak a természetes vizekéről, hanem az általunk fogyasztott ivóvíz­ről is.- A szolnoki vízre sokan pa­naszkodnak. Vajon meddig?- A Tiszából nyerjük a vizet. Állandóan változó a minőség, a vízszint, a szennyezettség mér­téke, mely kihatással van az ivóvíz minőségére is. Az álla­pot stabilizálása érdekében a felszíni ,vízmű vízminőség ja­vító programja most folyik, mely hivatott e problémát meg­oldani. Egy új technológiai sor kerül a víztisztításba, hogy a víz kel­lemetlen íz- és szaghatását elő­idéző mikroszennyezők lebon­tásra kerüljenek. Áz új techno­lógia ezt ózonkezelés útján, - a nem kívánatos elemek szétbon­tásával -, majd aktívszénszűrő­­kön való másodlagos szűréssel, s egy korszerű, a direkt klóro­zás helyett klórdioxid adago­lással oldja meg. Az ellátás biztonsága is nö­vekszik, miután egy 5 ezer köbméteres térszinti tároló épül egy új szivattyúházzal együtt. Ezek a feladatok folyamatban vannak, a készültségi fok eléri az 50 százalékot, s befejezése 1998. második félévében törté­nik meg.- Ha már ivóvizünk javul, mennyire szennyezzük Szolno­kon a Tiszát? Hiszen, ha jól tu­dom, akkor a szennyvíz tisztítat­lanul ömlik a folyóba.- Napjainkban a közcsator­nákból változatlan formában ömlik a szennyvíz a Tiszába a Gábor Áron tér, illetve a volt hajóállomás magasságában. A Tisza jobb partjáról koncentrál­tan erre a helyre van vezetve a szennyvíz. A bal part egy része önálló lefolyóval köt a Tiszába, de már a Szent István híd építése­kor elhelyeztük a szennyvízve­zetéshez szükséges tartóeleme­ket. Ezzel megoldódik az, hogy a Szolnokon keletkező összes szennyvíz a jobb parton legyen, s elvezetésre kerüljön az új szennyvíztisztítóba.- Milyen kapacitású lesz a telep?- Harminckettőezer köbmé­ter naponta. Ez hosszú távon ki tudja elégíteni - mind mennyi­ségben, mind minőségben - Szolnok város, valamint a kör­nyező 10 település szennyvize­inek fogadását és tisztítását. Bízom abban, hogy 10 éven belül valamennyi környező te­lepülés csatornázása megtörté­nik. S így máris eljutottunk a környezet, a vizek védelméhez, amiért - nem csak ezen a napon - tenni kell. ein Vízügyesek „históriája” A vízügyi tevékenység a Tisza­­völgyben - és így megyénkben is - több száz éves múltra tekint vissza. A vízzel való együttélés természetszerűen különféle be­avatkozásokat - szabályozást, védekezést - követel az itt élők­től. így már 1787-ből van do­kumentumunk szervezett ár­vízvédekezésről. Az 1846-ban Gróf Széchenyi István kezdeményezésére meg­indított átfogó Tisza-szabályo­­zás azonban korszakos jelentő­ségű volt, mert az Alföld gaz­dasági és kulturális felemelke­déséhez vezetett. A Közép-Tiszán is a múlt század közepén kezdődtek a munkálatok, majd az 1870-es és 80-as évek katasztrofális ár­vizei után újult erővel folyta­tódtak. Az árvízvédelmi rend­szer ugyan e század elején gya­korlatilag elkészült, a töltések erősítése, magasítása egészen napjainkig folytatódott. Áz árvizektől mentesített te­rületen - csatornák építésével - korán megindultak a belvíz­mentesítési munkák is. Ezt jelzi, hogy a Tiszasüly térségé­ben lévő S aj foknál épült fel 1887-ben az ország első belvíz­­átemelő szivattyútelepe. Az első világháború után már új vízügyi politikára volt szükség, mely szűkössé vált vízkészleteink fokozottabb ki­használását, többek közt az ön­tözéses, gazdálkodás szélesebb körű hasznosítását tűzte ki cé­lul. Ekkor épültek a körösi víz­lépcsők és a tiszafüredi öntöző­­rendszer, ami a maga korában függő csatornáival műszaki csúcstechnológiát képviselt és még ma is üzemel. Az akkor kezdett program szerves folyta­tásaként épült meg 1954-ben a tiszalöki, 1973-ban a Kiskörei­­vízlépcső és a hozzájuk tartozó főcsatornák. így alakult ki nap­jainkra Európa egyik legna­gyobb összefüggő vízgazdál­kodási rendszere, a Tisza-Kö­­rös Völgyi Együttműködő Víz­gazdálkodási Rendszer, mely­nek üzemeltetésében jelentős szerepet játszik a szolnoki köz­pontú Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság. A víz a jövőnk tükre A víz sokkal több, mint az élet egyik alap­vető eleme. Maga az élet forrása, halállal fenyeget hiánya. Manapság több mint 1,5 milliárd embertársunk van kitéve ennek a veszélynek. Ez alól a veszély alól Európa sem kivétel. Fennáll annak a kockázata, hogy egyszer csak elfogy a tartalék. Ezért intézett az Európa Tanács felhívást min­den európaihoz - legyen az politikai dön­téshozó, a gazdasági élet szereplője, vagy egyszerű vízfogyasztó —, hogy erejük egye­sítésével közösen óvják meg ezt a termé­szeti kincset. Gondoljunk a jövőre, vigyáz­zunk vizeinkre! A víz, a sohasem nyugvó elem Ötödször ünnepeljük a víz világnapját A négy őselem - a tűz, a víz, a föld és a levegő - közül már­cius 22-én az Egyesült Nem­zetek 47. közgyűlésének, a Víz és Környezet Nemzetközi Konferenciájának, illetve az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájának határozata szerint idén ötödik alkalom­mal ünnepeljük a víz világ­napját. A vizet ünnepeljük, mely néha esik szép csendesen, máskor megnyílik az ég, szakad, mintha dézsából öntenék. Me­gint máskor csöpög, csöpörög, szemerkél, szitál. Télen havazik, hol szállongó, szelíd puha pelyhekben, hol szélkavarta, viharverte hegyes kis szilánkokban. De tavaszra a hótakaró megroskad, hogy vízzé váljon, és titokban a földbe szivárogjon, vagy nyíl­tan a föld színén csörgedezzen, bukdácsoljon, zúgjon, zuhog­jon, hömpölyögjön. A víz a mindig mozgó, sose nyugvó, az életet és halált hozó. Árvíz, belvíz. Tavak vize, fo­­lyóké, patakoké, ereké, forrá­soké. Mocsarak, posványok, pocsolyák vize. Talajvíz, kút­­víz, hegyek gyomrában ván­dorló víz, mélybeli rétegekben rejlő víz, gázos víz, sós víz, hévíz. Halászok, horgászok, hajó­sok, fürdőzők vizei. Öntözővíz. A falvaké, a mezőgazdaságé. A bánya- és ipartelepeké, az erő­műveké, kis és nagy városoké. Szennyvíz, mocsoklé. A mi részünk a világ vizei­ből, a Kárpátok medencéjében megszállásolt magyaroké. Jász- Nagykun-Szolnok megye vizei. Múltunk és jövőnk vizei, s ma­gunk, vízből élők, vízen járók, vízhez vágyók, vízfakasztók, vízhasználók, vízszűkétől szenvedők, árvízzel küszködök. Ember és víz, víz és ember e hol túl nedves, hol túl száraz hazában. Tények, gondok, tennivalók tengere .. . Csak gazdaságilag megalapozott döntéseket támogat a jegybank Tovább mérséklődik az infláció Az előre számítottnál kisebb mértékben emelkedtek januárban és februárban a fogyasztói árak, és ha a kedvező gazdasági fo­lyamatok tartósnak bizonyulnak, esély van arra, hogy az év végére ne haladja meg az infláció a 17 százalékot - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Új valuták. A Magyar Nemzeti Bank április 1-jétől hivatalosan is jegyzi a cseh koronát, a lengyel zlotyt és a szlovák koronát. Mindhá­rom valuta megfelel már azoknak a feltételeknek, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap úgynevezett nyolcas cikkelye szab a konvertibilitás feltételéül. Brüsszelből jövet. Befe­jeződött az egyeztetés ha­zánk és' az Európai Unió szakértői között az állat- és növény-egészségügyi rend­szerek kölcsönös elfogadá­sáról. Az év második felé­ben életbe léphet az ekviva­lenciaegyezmény - jelen­tette ki Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszter, Brüsszelből hazaérkezve. Innovációs nagydíj. A Magyar Innovációs Nagy­díj-pályázatra az idén 62 pá­lyamű közül a zsűri 60-at minősített sikeresnek. A be­adott fejlesztések révén a cégek mintegy 16 milliárd forint többleteredményt ér­tek el, és több mint 30 milli­árd forintnyi társadalmi ha­szon is keletkezett. Az idei nagydíjat a Nitrokémia Rt. nyerte a Proponit nevű nö­vényvédő szerével. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 281,49 Francia frank 30,99 Japán jen (100) 143,40 Német márka 103,51 Olasz líra (1000) 104,55 Osztrák schilling 14,86 Svájci frank 121,36 USA-dollár 176,78 ECU 202,75 Surányi György emlékeztetett rá, hogy a két évvel ezelőtt meg­hirdetett stabilizációs program súlyos erőfeszítéseket követelt a lakosságtól, de a célok túlnyomó többségét sikerült elérni. Megszi-Urbán András, a HNT főtitkára lapunknak elmondta: a hegy­községi törvénynek megfele­lően olyan egyszerűsített nyil­vántartást kell bevezetni, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság­ban előállított termékek össze­gezését, hogy a jövőben reáli­san tervezhető szabályozást le­hessen kialakítani. lárdult a gazdaság és megterem­tődtek a tartós növekedés alapjai. A készülő antiinflációs prog­ramról szólva kijelentette: annak mindkét változata az áremelke­dés jelentős csökkenésével szá-A testület képviselője szerint mielőbb meg kell teremteni az összhangot a hegyközségi, a kamarai és az agrárrendtartási törvények között is, hogy az ágazat szereplői mentesüljenek a túlzottan magas terhek alól. A feketegazdaság visszaszo­rítására indokoltnak tartja a földművelésügyi tárca által a mól. Megszűntek ugyanis a ma­gyarországi infláció növekedé­sének döntő okai, a magas ál­lamháztartási hiány, az alapvető torzulások az árak és a jövedel­mek szerkezetében, s megszilár­dult a külgazdasági egyensúly is. A jegybank elnöke elképzel­hetőnek tartja, hogy 1998 végére 10 százalékra csökkenjen az inf­láció, azt azonban nem, hogy a hazai fogyasztói árindex öt éven belül elérje a fejlett európai or­szágokban jelenleg mérhető 1-3 százalékos értéket. Surányi az infláció mérséklé­sének egyik legfőbb feltételének egy ár-bér stop megállapodást tartana. Hangsúlyozta: a jegy­bank csak olyan antiinflációs lé­péseket támogat, amelyek nem manipulatívak, hanem a valósá­gos folyamatokat tükrözik. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a csúszóleértékelés mértékének 1,1 százalékra csökkentése a kormány és a jegybank közös el­határozása volt. (d. g) bortörvény téziseiben megfo­galmazottakat, azaz a borhami­sítás felszámolása érdekében a büntető törvénykönyv és a sza­bálysértési kódex szigorítását is. A hegyközségek szervezete a szőlőtermelés rangjának meg­őrzése érdekében - az érintet­tek bevonásával - olyan hosszú távú, kiszámítható támogatási és szabályozórendszer kidolgo­zását sürgeti, amely szervesen illeszkedik a vidék fejlesztési koncepciójához. (újvári) A fogyasztói árindex alakulása A borászok és az álborászok A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az elhibázott törvé­nyek mellett a borhamisítást tartja a szőlő- és bortermelő ága­zat egyik legnagyobb gondjának. Ezért azonnali, hathatós in­tézkedéseket sürget a borhamisítók ellen a kormánytól és a bűnüldözési szervektől. Többet kapnak a szegények Területfejlesztéshez új támogatási formák Mintegy 30 százalékkal nő a területfejlesztésre felhasz­nálható összeg az idén - je­lentette be tegnap Baráth Etele, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságá­nak elnöke, az MSZP terü­letfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjának veze­tője. A parlament kedden szavaz a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrend­szerérői. Erre a célra körülbe­lül 18 milliárd forint áll ren­delkezésre 1997-ben. Fontos változás, hogy eb­ben az évben már visszatérí­tendő támogatásra és kamat­támogatásra is lehet pályázni. Az anyagi segítségnek ezek az új formái egyben ésszerű gazdálkodásra is ösztönzik a döntésben érdekelt területfej­lesztési tanácsokat. Törekednek a rendszer igazságosabbá tételére, s na­gyobb figyelmet fordítanak az elmaradott körzetek támoga­tására. Korábban ugyanis ép­pen a szegény települések voltak a mostoha gyerekek, mert a viszonylag magas GDP-t produkáló városok vit­ték el a fejlesztésre fordítható pénz nagy részét. A területfejlesztésben egyébként az egyes önkor­mányzatok gyakorlatilag tel­jes önállósággal dönthetnek a támogatások felhasználásáról. A zöldmezős beruházások nagy fogyasztók Csökkenő importéhség Hosszú évek után némileg csökkent a magyar gazda­ságban a különféle ágazatok importigényének növeke­dése - állapítja meg a KSH most közzétett elemzése. A felmérés adatai szerint az elmúlt években elsősorban a vegyipar, a kohászat és a könnyűipar volt a külföldi alapanyagok, termékek fő fo­gyasztója. Utóbb a villamos­energia- és a gépipar impor­tétvágya is számottevően megnőtt. Ebben szerepet ját­szott az is, hogy a külföldi be­fektetők zöldmezős beruházá­saként létesített üzemek zöme igen nagy importaránnyal dolgozik. A számok tanúsága szerint a 80-as évek végétől a beho­zatalban folyamatosan nőtt a fogyasztási cikkek részará­nya. Mint az elemzés megál­lapítja, ez összefüggött azzal, hogy korábban ez az árucso­port volt az egyik, adminiszt­ratív eszközökkel leginkább korlátozható tétel. Az elmúlt években azonban e termék­­csoportban is lassult a nyugati portékák térhódítása. A közvetlenül beruházásra fordított import aránya a 80- as években az összes behoza­talon belül 10 százalék körül mozgott. Azóta ez az arány je­lentékenyen megnőtt, s ma már meghaladja a tizenöt szá­zalékot. v Azért a víz az úr... fotó: csabai

Next

/
Oldalképek
Tartalom