Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
A gabonafélék károsítóiról Gabonafutrinka. Az elmúlt évek ismert gazdasági körülményei, a termelési struktúra változása egyre kevesebb védekezést tett lehetővé a kártevő ellen. Ezek a tények és a futrinka számára (tojásrakásra, lárvakelésre) több éve kedvező nyárvégi - tél elejei időjárás (csapadékos időjárás, nedves talaj) azt eredményezték, hogy egyre nagyobb területen monokultúrában termesztett gabonafélék területén erősen, több helyen védekezést igénylő mértékben megnőtt a fertőzés mértéke és erőssége. A már szeptemberben kikelt lárvák zavartalanul táplálkozhattak a jelentős kiteijedésű, kezeletlen gabona-árvakeléseken. A lárvák zöme fejlett, tavasszal rövid ideig fognak táplálkozni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ekkor lesz a legintenzívebb a kártétel, valamint mennyiségileg is a legtöbb táplálékot fogyasztják el. Ez valószínűleg az erősen meggyötört, legyengült gabonaféléknél védekezés nélkül jelentős kártételt eredményezhet. Ezért a kitavaszodást követően a monokultúrás táblák sürgős átvizsgálása indokolt. Vetésfehérítő bogarak. 1996-ban a megyében általánosan erős fertőzés nem alakult ki. Ettől függetlenül tájegységi és helyi jellegű rendkívül erős fertőzések, elsősorban a tavaszi vetésű gabonafélékben (tavaszi árpa, zab, fénymag) kialakultak, több helyen intenzív védekezést igényelve. Mivel a bogarak (imágók) táplálkozási intenzitása az időjárás miatt gyenge volt, az imágók elleni védekezés nem vált szükségessé. A lárvakelésre kedvezőbb időjárásban szinte berobbant a lárvák kikelése. A védekezések után megmaradt lárvák júniusban bábozódtak, és a kikelt imágók fokozatosan átvonultak a kukoricára, illetve egyéb gazdanövényekre. A telelőre vonult imágó népessége elegendő ahhoz, hogy a számára kedvező környezeti tényezők hatására tábla méretű, illetve tájegységi szinten, elsősorban a tavaszi gabonákban (árpa, zab, fénymag) védekezést igénylő mértékben jelenjen meg. Gabonalisztharmat. Tavaly a tavaszi tünetek megjelenése után a talaj minőségétől, a nitrogén trágyázás mennyiségétől, a növény kondíciójától és a fajtától függően a fertőzés gyorsan terjedt. Virágzás idejére több tábla „füstölt” a kártétel következtében. A lisztharmat számára kedvező időjáráskor őszi árpán és a búzán is már az ősszel több táblán megjelentek a tünetek. Fertőzöttség már az árvakelésen is észlelhető volt, így az őszi megjelenés nem volt meglepetés. A tavaszi fertőzések megfigyelésére nagy gondot kell fordítani, mert a lisztharmat veszélyessége főleg a korai megjelenésben és gyors terjedésben van. Az elmúlt tél hideg volt, ami az áttelelő szaporító képletek számára kedvezőtlen. Ugyanakkor a talaj hóval történő borítása is hosszú volt, a jeges hótakaró alatt a talaj átfagyása enyhébb, így az áttelelés a hóval borított területen valószínűbb. A fenti szempontokat figyelembe véve akár korai erős fertőzések is kialakulhatnak, főleg a már őszszel fertőzött táblákon. Fusárium. A fertőzést főként a virágzástól a betakarításig lehulló csapadék mennyisége határozza meg. Erős fertőzés várható, ha ez 20-23 nap között van. Ez 1996-ban 17 nap volt. Ez és a védekezések elmaradása előre vetítette a „bajt”, és a laboratóriumi vizsgálatunk alapján 75 tételből mind fertőzött volt. A belső fusáriumfertőzöttség legalacsonyabb értéke 4 százalék, míg a legmagasabb 89 százalék volt. A 75 minta átlag fertőzöttsége: 31,6 százalék! Ez az elmúlt évek legmagasabb fertőzöttsége, amiben benne van az időjáráson kívül a szakszerűtlen termesztéstechnológia és növényvédelem is. Ez utóbbiak megfelelő alkalmazásával az idei fertőzés jelentősen csökkenthető. A sárgarozsda lényegében csak észlelési szinten volt jelen. A betegség nagy gazdasági jelentőségére való tekintettel a kora nyári (májusi) megfigyelése indokolt. A vörösrozsda tünetek már májusban megjelentek. A fertőzés erőssége a vegetációs időszak végére nőtt, ezért a levélfelület csökkenése már nem okozott jelentős terméskiesést. Mivel a fertőző anyag jelen van, így a számára kedvező környezeti tényezők hatására az elmúlt évekhez viszonyítva^ erősödhetnek. A csapadékos időszak hatására a Jászság és a megye középső területén az átlagtól nagyobb mértékű volt a szártőbetegségek előfordulása. A megye területén a gabonaszipolyok és a gabonapoloskák egyedszáma az utóbbi években fokozatosan emelkedő tendenciát mutatott. Helyi jellegű erősebb fertőzés kialakulhat. Gondot egyelőre a Vetőmagtermesztésben okozhat erősebb felszaporodásával. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szipolyok lárvái erősebb fertőzés esetén a következő évben a kapásokban kárt okozhatnak. Egyéb károsítok. 1996 májusa rendkívül csapadékos és az átlagosnál melegebb volt. Ez kedvezett az őszi gabonák fertőzésének, így a helminthosporiumos levélszáradásnak is. A tünetek előbb az alsó leveleken jelentek meg tömegesen, majd gyorsan terjedt tovább. Hasonló körülmények között (meleg, párás időjárás), mivel a fertőző anyag biztosított, 1997-ben is számítani kell erős fertőzésre. VETESI NAPTÁR MÁRCIUS Növényfaj Vetési idő hónap (dekád) Csírázási min. hőmérséklet Vetőmagszükséglet gramm/m Bab április (2) - május (2) 4,4 8-10 Bimbóskel április (2) 4 3-4 Borsó március (1) 15,6 6-7 Brokkoli március (2) - április (2) 4 3-5 Fejes káposzta március (2) - április (2) 4,4 3-6 Fejes saláta március (2) - április (2) 1,7 2-4 Zöldpaprika márcilis (1) - április (1) 15,6 10-15 Hónapos retek március (1) - április (3) 4,6 1-5 Karalábé március (1) - április (3) 4 3-6 Karfiol március (1) - április (3) 3-6 4 Kelkáposzta március (1) - április (3) 4 3-6 Kifejtőborsó március (1) - április (1) 4,4 25-35 Kínai kel március (1) - április (3) 4 3-5 Mák március (1) - április (3) 0,5-1 3 Paradicsom március (1) - március (3) 10 2-4 Petrezselyem március (1) - március (3) 4 1-2 Sárgarépa március (1) - április (3) 4 1-2 Póréhagyma • március (1) - április (3) 4 1-2 Sóska március (1) - április (3) 0,5-1 3 Spárga március (1) - április (3) 2 10-12 Spenót március (1) - április (3) 1,5-2 4 Velőborsó március (3) - április (3) 4 30-40 Téli sarjadékhagyma március (1) - április (3) 4 1-2 Tojásgyümölcs március (1) - március (3) 1-2 10 Vöröskáposzta március (1) - április (1) 3-6 4 Vöröshagyma március (1) - március (3) 1-2 4 Zeller március (1) - április (3) 1 4 Gyöngyhagyma március (1) - április (3) 4 10 Metélőhagyma március (1) - április (3) 4 10 Nyári retek március (1) - április (3 8-10 0,5-1 Számítógép a borjúszaporulatért Több mint tízéves kutatómunka igazolta, a tejelő szarvasmarhák az ivarzás idején aktívabbak a mozgást illetően, mint egyébként. Erre a felismerésre alapozva fejlesztette ki az Alfa-Laval az ALPRO telepirányítási rendszer legújabb egységét, az ivarzásmegfigyelőt, melyet az Agro+Mashexpón tanulmányozhatták a gazdák. Poczik Károly, az Alfa-Laval megyei képviseletét ellátó törökszentmiklósi Taurina Agrár Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, a rendszer a tehén nyakába helyezett mozgásérzékelőből (rádióadóból) és ennek a jeleit feldolgozó számítógépből áll. A komputer folyamatosan rögzíti a jószág mozgásának adatait, ezáltal tájékoztat az inszeminálás optimális időpontjáról. A legeltetéses gazdálkodásnál, a húsmarhatartásnál is alkalmazható ötletes berendezés révén a tehenek korábban vemhesülhetnek, így a két ellés közötti időpont lerövidíthető. Csökkenthető a termékenyítési próbálkozások száma is, hiszen az inszeminálás a legoptimálisabb időben történhet. Mindezekből az is következik, hogy növekedhet az átlagos tejhozam a rövidebb ellési időköz révén, s több tehén kerülhet a laktáció korai szakaszába. Persze az sem mellékes, hogy így kevesebb tehenet kell reprodukciós okok miatt kiselejtezni, s nem csekély összeg takarítható meg a kevesebb spermafelhasználás révén. A tavaszi munka attól függ, hogy nyit az idő Kádár József, az egyik traktorja, meg Cézár kutya FOTÓ: M. J. Szerencsém volt Tomaj monostorán Kádár Józseffel, mert a gazdaember ilyentájt csak aludni meg ebédelni jár haza. Mi az utóbbit fogtuk ki, így válthattunk vele néhány szót. Kádárék három fiút neveltek, nevelnek. Jöttek azok szépen, sorban egymás után, akár az ötéves tervek: 1970-ben, 1975-ben és 1980-ban. A legidősebbik már nős, a középső nekik segít, a kisebbik még tanul. Jóska a Középtiszai Állami Gazdaságban az országutak vándora volt. Bejárta a fél országot, amikor 1992 márciusában munkanélküli lett, noha 16 hosszú év maradt mögötte. Két év teltével mezőgazdasági vállalkozó lett. Földet 20 aranykoronát kapott, vettek hozzá egy keveset, kárpótlás is adódott, illetve bármit vállal, amiért felkeresik. Legyen szó szántásról, vetésről, boronálásról. Három traktort vásárolt, hitele is lett vagy 670 ezer, ez szerencsére két év múlva leketyeg. Sajnos a föld népe olyan, hogy az utolsó bevétele ősszel érkezik. Mondjuk, amikor elveti a búzát, esetleg szánt. Utána csak kiadás, kiadás, kiadás tavaszig, márciusig. Ez is attól függ, hogy a Sándor-, József-napok táján mikor nyit az idő. Most hirtelen és korán nyitott, így lehet gyűrűshengerezni. Máskor tömöríteni kell, most lazítani. Hogy azután újtól újig miből él a gazdálkodó? Ha sok termett, abból, amit félretett. Ha kevés, a háztáji jószágokból. Tehén nincs, röfögő annál több van náluk. Mostanság 188-at, 190-et ér kilója, de vitték 150-ért is. Csak az a baj, hogy a hentesnél akkor is annyira drága a karaj, ha lábon olcsón veszik meg a paraszttól. Ráadásul a sertés olyan, ha kinn van, befelé jönne az akolba, ha benn, akkor meg kifelé iparkodna. Ezért kutyát is tartanak a portán, egy Cézár névre hallgató, óriási németjuhászt. Adó is adódik, központi meg helyi is. Mivel a gazdaember ujja a villához, zetorkerékhez szokott, könyvelőt tart, mert annyira bonyolult az egész. Vagy nem bonyolult, csak éppen a gazdálkodó nem ért belőle egy kukkot sem. Erre az évre főleg búzát vetett, mert az ottani föld ezt bírja a legjobban. Nem sajnálta tőle a műtrágyát sem. Úgyhogy ha a égiek is akarják, talán lesz egy kis haszon rajta. Hiszen jövőre is ezt csinálja, a földet túrja, mihez is kezdhetne egy fél évszázadnál éppen idősebb gazda, akit az élet szinte minden egyes szála Tomajhoz, akarom mondani Tomajmonostorához köt?! D. Szabó Miklós Csúcstechnika a mezőgazdaságban: New Holland Fiatagri G sorozat Együtt gondolkodik a gazdával? A mezőgazdasági gépeket sem kerülte el a legújabb technikai forradalom. Ma már nem csak a méregdrága luxusautókban „tombolnak” a mikroproceszszorok, és az ezen alapuló, a vezetőt tehermentesítő intelligens rendszerek, hanem az erőgépekben is. Ezúttal a New Holland Fiatagri G sorozatán keresztül mutatjuk be, mit is tud a ’90-es évek végének erőgépe. Fiatagri és a Ford New Holland cégek fúzióját követő „agyfúzió” első terméke a Kanadában készülő G-sorozat. Európában - ahol a gazdaságosság mindig is fő szempont volt - számítógép segítségével tervezték és gyártják a 7500 köbcentis, hathengeres turbómotorokat, melyek típustól függően 180, 193, 223 és 247 lóerőt mozgósítanak. Az erőforrások képességeit jól érzékelteti, hogy terhelés alatt, csökkenő fordulatszámnál is állandó marad a teljesítmény. A 415 literes üzemanyagtartály révén nyújtott műszakban sem kell kiállni tankolni. Forradalmian új az elektronikusan, terhelés alatt is kapcsolható, úgynevezett „full power shift” sebességváltó. A fokozatok száma 18/9, igény szerint 36/18. Ez utóbbi változat akár 260 méter óránkénti munkasebességre is képes, miközben a legnagyobb haladási sebesség 40 km/h. A fokozatok mikroprocesszor segítségével programozhatok, a váltó egyetlen kezelőkarral működtethető, s a traktor bármelyik fokozatban elindulhat. A kart jobbra tolva a magasabb, míg balra tolva az alacsonyabb fokozatok követik egymást. Úgy is programozható azonban a váltó, hogy a fokozatok kettesével, hármasával „ugorjának” előre, jlletve hátra, tengelykapcsoló használata nélkül. (Hagyományos értelemben a traktoron nincs kuplung, a pedál mikrokapcsolót működtet.) Az intelligens váltó automatává is tehető - a 10. és 18. fokozat között - egy gomb benyomásával, így nagy sebességű haladáskor, például szállítási feladatoknál, a vezető két kézzel foghatja a kormányt. A „gondolkodó” váltó emellett lehetővé teszi a terhelés alatti irányváltást is. Külön figyelmet érdemel a manőver automatika. Míg a lifto-matic szisztéma a tábla végén gombnyomásra kiemeli a munkagépet, addig a manőver automatika ugyancsak gombnyomásra magasabb sebességi fokozatba kapcsolja a váltót, lerövidítve ezzel a .haszontalan” fordulóidőt. Újszerű a kormányzás, ugyanis - extra felszerelésként - nem csak a kerekek fordulnak el, hanem a mellső híd is, együttesen 65 fokban! Az öt méter hosszú erőgép fordulási sugara így mindössze 4,75 méter! Az összkerékhajtás gombnyomásra vagy teljesen automatikusan kapcsolható. (Fékezéskor például automatikusan bekapcsol az összkerékhajtás.) A mellső, szlip határolt differenciálzár automatikus, míg a hátsó elektrohidraulikusán kapcsolható be és ki. E megoldások nemcsak üzemanyagot takarítanak meg, hanem a gumik élettartamára is kedvezően hatnak. A hidraulikarendszert változtatható teljesítményű, terhelésérzékelővel ellátott szivattyú táplálja, amely az igényeknek megfelelően adagolja az olajat, így feleslegesen nem von el lóerőket. Az emelőberendezés elektronikus erőszabályozással egészült ki. A műszerfalon elhelyezett digitális kijelző pontosan mutatja az emelőkarok helyzetét, így a művelési mélység változása nyomon követhető. A traktorokat radaros sebességmérővel és a teljesítményt szabályozó rendszerrel is felszerelték, melyek segítségével szabályozható a megengedett maximális kerékcsúszás. A gyorskapcsolós három pontfelfüggesztés az erősebb típusokon akár 9 tonna emelését is lehetővé teszi - a nagy tengelytávnak és a jó súly elosztásnak köszönhetően biztonságosan. A traktor „erejét” egy gombbal kapcsolható, elektro-hidraulikus vezérlésű teljesítmény leadó tengelyen adja át a munkagépnek. Ä műszerfalon egyértelmű digitális jelzések dominálnak, a kezelőszervek célszerűen csoportosítottak, a fedélzeti komputer a gép minden „lélegzetét” figyeli. A fülke túlnyomásos, klimatizált, személykocsik megirigyelhetik a por- és hangszigetelést. A Fiatagri G sorozata már a XXI. század technikáját idézi. A két nagy gyár valóban apaitanyait beleadott a fejlesztésébe. Sikerét bizonyítja, hogy az IKR Rt. egy év alatt megduplázta az értékesítését.
