Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-13 / 61. szám

7. oldal 1997. március 13., csütörtök Törökszentmiklós És Környéke Kuncsorbán is, Örményesen is bekötötték Végre itt van a gáz! Nagy öröm érte az Örményesen és Kuncsorbán lakókat, meg­valósult a gázberuházás. Kezdetben 11 település vett részt a térségi programban, aztán a végére csak öten maradtak: a két említett községen kívül Fegyvernek, Tiszagyenda és Tiszaroff. Örményesen most éppen az iskolába kötik be a gázt A négy település (Fegyvernek kivételével) összesen 84 mil­lió forint külső segítséget vett igénybe, hogy be tudják ve­zetni a gázt: Örményes 30 milliót, a többiek 14-21 mil­liót. Mivel a települések banktól nem vettek fel hitelt, így külső támogató invesztált be a beruházásba. Örményesen az adósságot úgy tervezik törleszteni, hogy a gázrendszert megvételre ajánlották a Tigáz Rt.-nek. Kezdetben egy lakosnak egy ingatlan után 50 ezer fo­rintot kellett befizetni. A négyszáz ingatlanból három­száznak a tulajdonosa fizetett be, és 126 bekötés már meg­történt. Az új belépőknek már 100 ezer forintot kell fizet­niük. Kuncsorbán is vállalkozói kölcsönt kapott az önkor­mányzat ahhoz, hogy bele tudjanak vágni a gázberuhá­zásba. A beruházási összeg­ben sokat segített az Állami Fejlesztési Intézet és a me­gyei területfejlesztési alap is. Eddig százhuszonnyolc igénylő fizetett be, körülbelül ötvenen már be is vezették a lakásukba a gázt. A hozzájá­rulás 50 ezer forinttal indult, aki most kíván csatlakozni, annak már 90 ezerrel kell számolnia. A közületi hozzájárulást a fogyasztás határozza meg, ennek igénylése még folya­matban van, annál is inkább, mert újabb igénylőkkel szá­molnak. A gázprogram Kuncsorbán a számítások szerint nyárra fejeződik be. Nosztalgiazenekar is alakult Megkérdezik, mit szeretnének Száztíz kérdőívet juttatott el a helybeliekhez a tiszapüspöki általános művelődési központ. A kérdőív arra próbál vá­laszt keresni, hogy mivel töltenék a legszívesebben a püspö­kiek a szabadidejüket. A jövőben természetesen igyekeznek majd ezen igé­nyekhez alakítani a programja­ikat. Bár a ház élete így is elég mozgalmas: nemrégen például társastánctanfolyam indult, huszonnégy résztvevővel. A tanár Törökszentmiklósról jár, a Miklós Néptáncegyüttestől: Szalavári Anna. Rendszeresen működik a kosárfonó tanfolyam, valamint a speciális ifjúsági klub, amelynek tagjai általában kö­zépiskolások. A klub igyek­szik önismeretre nevelni tag­jait. Csoportfoglalkozás kere­tében próbál önbizalmat, hatá­rozottságot adni a problémák­kal küzdő fiataloknak. Működik a filmklub is, havi egy alkalommal, és hangver­senybérlettel Törökszentmik­­lósra járnak püspöki diákok. A művelődési központ galé­riája most már állandó jelleg­gel kiállításoknak ad otthont. Nyílt kiállítás többek között oklevél-, térképmásolatból, a természetbarát-szakkör fotói­ból, gyermekmunkákból, a rajzszakkör pályázati anyagá­ból. A művelődési központ szer­vezi a sokak által várt hagyo­mányos fáklyás felvonulást is március 15-én. Újdonságnak számít az éle­tükben, hogy alakult helybeli tagokkal egy nosztalgiazene­kar, amelyik jelenleg csak próbál, de előbb-utóbb színre lépnek rendezvényeken. A cél­juk az, hogy a nehezen moz­dítható harmincas-negyvenes korosztályt elcsalogassák ha­zulról egy jó kis zenére, táncra. A horgászegyesület tagjai takarítanak Megszépül a csónakázótó Megszépül a törökszentmiklósi csónakázótó. A horgászegye­sület tagjai ugyanis a napokban kezdték el takarítani a par­tot, rendbe hozni a környéket. A tó egyébként a város tulaj­dona, a csónakázási joggal a Pócs és Társa Bt., míg a halá­szati joggal a horgászegyesü­let rendelkezik. Az egyesületnek már közel hatszáz tagja van. Tavaly 404 kilogramm, másfél-négy kilós egyedsúlyú halat telepítettek a tóba. A törökszentmiklósi csónakázótó ugyanis egyike azoknak a kevés tavaknak, ahol leívik és szaporodik a hal. Összességében úgy 700 kilo­gramm halat fogtak ki a tóból az elmúlt évben a helyi horgá­szok. Az idén az egyesület beve­zette azt a szabályt, hogy minden tagjának ké tórái munkát kell végezni a tónál, vagy pénzzel megváltani a munkáját. Ahhoz ugyanis, hogy rendezett legyen a tó és környéke, el kell takarítani a szemetet, levágni a nádat, a gyékényt. Az egyesület tavaly két horgászversenyt is rendezett, az idén csak egyet írnak ki. Május elején viszont vissza­térnek egy régi hagyomány­hoz: horgászmajálist rendez­nek. Aki a szalmafonást szereti Régóta vonzódik a természethez Nem mindennapi hobbija van Szalainé Bana Erzsébetnek, a törökszentmiklósi Kossuth úti óvoda óvónőjének. Ugyanis sokszor szalmafo­nással tölti a szabadidejét.- Három évvel ezelőtt kezdő­dött - meséli hobbija történe­tét. - Nyaralni készültünk. Nem tudtuk, hogy hová men­jünk, és akkor mondta a műve­lődési központ vezetője, Sü­­ly éné Klárika, hogy: miért nem próbáljátok meg a szal­mafonó táborunkat Szentend­rén? Gyerekkoromból emlékez­tem rá, hogy láttam asszonyo­kat, amint fonták a szalmát. Mivel mint óvónő, minden új­donság iránt fogékony va­gyok, úgy gondoltam, meg­próbálom ezt is. Olyan termé­szetközelinek éreztem, és gye­rekkorom óta nagyon vonzó­dom a természethez. Emlék­szem, amikor kicsi voltam, nyáron a kukoricacsöveknek befontam a haját. A magam alkotta játékokkal mindig job­ban tudtam játszani, mint azokkal, amiket vásároltunk. Elmentünk hát a szentend­rei táborba. Nagyon jól érez­tük magunkat, jót nyaraltunk, és megismerkedtünk a szalma­fonással is.- Könnyen meg tudta ta­nulni?- Igen. Az ország minden részéből jelentkeztek a tá­borba, és szívesen segítettek egymásnak. .Mindenkinek az volt a célja, hogy átadja tudá-Szalmafonás - közelről Szalainé alig három éve ismerte meg a szalmafonást sát annak, aki még kevésbé já­ratos ebben.- Úgy tudom, hogy a szal­mafonáshoz válogatni kell a szalmát, nem mindegy, hogy milyet használnak.- A legjobb a rozs, mert az a legpuhább, és annak vannak a leghosszabb ízei. A legalsó íz például alkalmas csillagok készítéséhez, a középsőből lesznek a lapos fonások, pél­dául a kosárfül. A szalmát vas­tagság és hosszúság szerint kell válogatni. Tisztítjuk, vá­logatjuk, áztatjuk. Fonni ugyanis nedvesen kell. Van úgy is, hogy ki kell vasalni a szalmát, úgy használjuk fel.- Ön miket készít szalmá­ból?- A praktikusságra törek­szem, olyan tárgyakat készí­tek, amiket használni is lehet. Például díszeket húsvéti tojás­hoz, karácsonyfadíszeket, ad­venti koszorút, ablakdíszeket, babákat, kosarat.- Fonás közben kikapcsoló­dik?- Igen. Otthon, este szok­tam fonni. Alakítottunk az óvodában is egy szalmafonó közösséget, én vagyok a veze­tője. Összejárunk fonni, köz­ben beszélgetünk. Manapság sajnos az emberek már nem járnak össze, kihalt ez a szo­kás.- Mennyi idő alatt születik meg egy-egy alkotás?- Ez elég munkaigényes hobbi. Egy kis kosárka elké­szítéséhez egy délelőtt kell. Három óra alatt körülbelül két húsvéti tojásra tudok díszt ké­szíteni. Szerencsére a férjem is tá­mogatja a hobbimat, a munka­helyem is. Az alkotásainkkal kiállításokra járunk, nívódíjat, különdíjat is kaptunk már. A barátok, ismerősök sokszor kapnak tőlem ajándékba egy­­egy szalmafonással készült díszt. Nagy örömömre másfél évvel ezelőtt egy kolléganőm, Kiss Sándorné is csatlakozott hozzám, ő is nagyon szívesen foglalkozik szalmafonással. Százmillió segélyre Törökszentmiklós közel más­fél milliárdos költségvetésé­ből az idén 100 millió forint költhető szociális segélyre. Ebből a jövedelempótlósokra 23 millió 628 ezer forintot ter­veztek. Az év elején egyébként 527 jövedelempótló támoga­tásban részesülő lakost tartottak számon a városban. Várhatóan az idén még 508 törökszent­miklósi tartozik majd e körbe. Meghaladja a 12 millió 800 ezer forintot a rendszeres szo­­ciálissegély-keret, amelyből a nyugdíjat nem kapó időseket, illetve a munkanélküli-ellátás­ból kikerülőket segítik. Év ele­jén 41 törökszentmiklósi része­sült ilyen segélyben, havonta 10 személlyel többel számol­nak az év végéig. Ezer gyerek kap havi 2 ezer forint rendszeres nevelési se­gélyt. Ezt folyamatosan átállít­ják úgy, hogy nem készpénzt kap a család, hanem á gyerek napközi-, menzatérítési díját vállalja át a város. Ápolási díjra valamivel több mint 6 milliót költenek. A felnőttkornak átmeneti se­gélye 2 millió forint lesz, gyógyszertámogatásra (a köz­gyógyellátáson kívül) másfél milliót fordítanak. A temetési segély is meghaladja a másfél millió forintot. Évente 250-en kapnak esetenként 7 ezer forin­tos segélyt. Sajnálatosan nő a köztemetések száma a városban - évente 15-20 ilyen eset fordul elő. Közel 18 és fél millió forin­tot tesz ki éves szinten a jövede­lempótló támogatásban része­sülő lakosok utáni havi ezer­nyolcszáz forintos társadalom­­biztosítási hozzájárulás megfi­zetése. Több mint 6 milliót pe­dig azoké, akik szociálisan szo­rulnak rá, hogy az önkormány­zat vállalja át ezt a terhet. A lakásfenntartási támoga­tásra hatmilliót szánnak, tüzelő­támogatásra több mint 9 mil­liót. Százötven esetben számol­nak méltányossági közgyógyel­látással, aminek a kiadása meg­haladja az egymillió forintot a város részéről. Hétmillió forintot szánnak a fiatal házasok első lakáshoz ju­tásának támogatására, ami 150 ezer forintot jelent, és évente 50-60 család részesül belőle. Az idén sem akarnak lemon­dani az idős embereknek jutta­tott karácsonyi csomagról, amire másfél milliót terveznek. Mindehhez hozzá kell még tenni, hogy a város ennél többet fog szociális célokra fordítani, hiszen tavaly is 75 milliót ter­veztek, de az állami hozzájáru­lással a duplájára emelkedett ez az összeg. Az idén is várnak még állami segítséget. A jöve­delempótlósok támogatását például 75 százalékban az ál­lam fizeti. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Csabai István, Mészáros János Miklóson szerelik, Torinóban öntik rá a csokimázt Korábban asztronautákkal dolgoztak, most éppen puzzle-lal. A műanyag kapszulákba rakják a játékfigurákat. Török­­szentmiklóson nemrégen nyílt egy Kindertojást összeszerelő rehabilitációs foglalkoztatóüzem. Az üzemcsarnokban kerülnek a „tojássárgájába”, a kap­szulákba a játékfigurák A karcagi székhellyel rendelkező Kunrehab Kft. törökszentmiklósi üzemében 38-an vették fel elő­ször a munkát, ma már 84-en dolgoznak. Az üzem száznégy személy részére tud ülőmunkát biztosítani, létszámfelvételre még van lehetőségük. A kft. és az üzem alapításának célja az volt, hogy mozgáskorlá­tozott és csökkent munkaképes­ségű embereket foglalkoztassa­nak. Az üzemben dolgozók Kinder­­tojás-összeszereléssel foglalkoz­nak. Itt kerül bele a műanyag kapszulába a játékfigura. Aztán elszállítják a kapszulákat Szol­nokra, a Ramexa Rt.-hez, amely­nek az olasz Ferreróval van kap­csolata. A csokimázat Torinóban öntik rá a kapszulákra. A miklósi üzemben elsősor­ban a városban és a környékén lakók dolgoznak: Fegyvemek­­ről, Tiszapüspökiből, Tiszate­­nyőről járnak be. A foglalkozta­tás nem teljes munkaidőben fo­lyik. Teljesítmény után fizet­nek, 10-17 ezer forintot keres­nek általában az itt dolgozók, kiegészítve a rokkantsági nyugdíjat vagy a szociális jára­dékot. Mivel mindenki valami­lyen egészségügyi gonddal küzd, naponta előfordulnak rosszullétek, problémás esetek. Major Lajosné Törökszent­­miklóson lakik, 67 százalékos rokkant. Régebben üzemi konyhán dolgozott. Aztán 9 év­vel ezelőtt leszázalékolták, az­óta otthon volt.- Amikor indult az üzem, örültem a lehetőségnek, mert 16 ezer 600 forint a nyugdíj, és a férjem is le van százalékolva. Itt nagyon jó asztaltársaságban dolgozom, olyanokkal is, aki­ket egyébként is ismertem. A főnök is rendes, tudja, hogy be­tegek vagyunk, mindent meg­tesz értünk. Papp Zoltánná még csak né­hány hete dolgozik az üzem­ben, de Tiszatenyőn ő szervezte meg, hogy jelentkezzenek töb­ben is a faluból.- Ötven százalékra le vagyok százalékolva, azelőtt több he­lyen dolgoztam, Szolnokon postán, szilikátüzemben és a többi. Aztán nyugdíjas lettem, de szeretnék tovább dolgozni. Tiszatenyőn én szerveztem a dolgozókat, amikor megláttam a kiírást, hogy felvétel van. Megkerestem azokat, akikről tudtam, hogy le vannak száza­lékolva. Anyagilag sokat jelent az, hogy munkába álltam me­gint, mert 12 ezer a nyugdíjam, hiába vagyok egyedül, nem tu­dok megélni belőle. Még ha tízezer forintot keresek itt, az is sokat jelent. Azzal is sokat nyertem, hogy társaságban va­gyok itt, és nem a négy fal kö­zött. Gabi háromgyermekes csa­ládanya, Tiszapüspökiből jár be.- Kilencezer-háromszáz fo­rintot kaptam, amíg nem jöttem ide dolgozni, mert 50 százalé­kos munkaképesség-csökkené­sem van. Három gyermeket ne­velünk a férjemmel, azelőtt anyaságin voltam még munka­­nélkülin. Tíz éve nem dolgoz­tam már, amikor elhatároztam, hogy jelentkezem ide. Nagyon jó ez a munka, szeretem csi­nálni, és jó a társaság is. Nekem azért is nagyon sokat számít a társaság, mert az örökös otthon­iét nagyon megviselt. Most, hogy társaságbán vagyok, és jó társaságban, jókedvvel jövök dolgozni, és ezt látja a csalá­dom is. Ők is örülnek, hogy újra dolgozom. Bár a férjemnek is van munkája, mégis kell a pénz, mert két nagylányt és egy fiút nevelünk, mind a három is­kolába jár, van kiadásunk elég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom