Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-13 / 61. szám

TÖRÖK­­SZENTMIKLÖS ÉS KÖRNYÉKE 7. oldal KÜLÖNKIADÁSSAL WSWNWK NEMZETI ÜNNEPÜNKET Március 15-én az ünnepi néplap az előfizetőknek ajándék. (Az árusítóhelyekről az 5. oldalon olvashatnak.) Volt szovjet ingatlanok ingyen Megkapják a térségükhöz tartozó volt szovjet ingatlanokat azok az önkormányzatok - köztük a szolnoki amelyek ezt igényelték. Az első körben 28-an jutnak ilyen módon és térí­tésmentesen ingatlanhoz - mondta el Csiha Judit privatizációs miniszter, aki tegnap fogadta az önkormányzatok vezetőit. Közel százötven esztendő elteltével ismét tábornok járt Cibakházán A szabadságharc méltó emlékhelye A Damjanich iskolában a Hadtörténeti Múzeum anyagából nyílt kiállítás FOTO: M. J. Nem sok tábornok járt Cibakházán a szabad­ságharc óta eltelt közel százötven évben, ám tegnap a Magyar Honvédség parancsnokhe­lyettese, dr. Holló József vezérőrnagy nyitotta meg a Damjanich-napok rendezvénysorozat tudományos napját. Az egykor a település Tiszán átívelő fahídjáért vívott ütközetek jelentős eseményei a szabad­ságharc küzdelmeinek - mondta megnyitóbe­szédében a honvédség második embere ép­pen ezért jogos, hogy itt emlékeznek meg az 1848-49-es eseményekről és a szerb szárma­zású Damjanich Jánosról. Külön elismeréssel szólt a magas rangú ka­tonatiszt arról, hogy a cibakiak nem engedték feledésbe merülni a másfél évszázaddal ezelőtti eseményeket, s megőrizték a dicső elődök em­lékezetét. A tudományos konferencia hallgatóságának a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Had­történeti Intézet tanárai és munkatársai tartottak előadást Cibakháza szerepéről a szabadságharc­ban, megyénk honvédtisztjeiről, valamint a szol­noki csata hős tábornokáról, Damjanich Jánosról. Az összességében egyhetes rendezvénysorozat feltételeit igazi társadalmi összefogással sikerült biztosítani. Helyi és környékbeli vállalkozók, civil szervezetek, alapítványok segítették a cibaki ön­­kormányzat munkáját. Pókász E. Zaklatott állapotok a liszt- és búzapiacon A kenyér ára nem változik Az, hogy most túlkínálat alakult ki a lisztpiacon, még a tavalyi évi jó árú búzára vezethető vissza. Igaz ugyan, hogy mind a búza, mind a liszt ára az elmúlt hónapok során átlag 15-20 szá­zalékkal csökkent, az azonban nem lesz kihatással a kenyér árára, miután a tavalyi közel 40 százalékos lisztáremelkedés döntő részét a sütőipar nyelte le. Ugyanakkor szakemberek fi­gyelmeztetnek arra, hogy az idén egy jó közepes búzatermés esetén belefulladhatunk a hazai búzába. Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. képviselői ez ügyben március 17-étől kezdő­dően keresik meg az önkor­mányzatokat. Hazám Istvánnétól, a pol­gármesteri hivatal illetékesétől megtudtuk, Szolnok a Város­major úti volt szovjet laktanya ötezer négyzetméternyi földte­rületére, valamint a Mester úti objektum három épületére tart igényt a hozzá tartozó területtel együtt. Az ÁPV Rt. munkatár­sai március 24-én jönnek a me­gyeszékhelyre, az ingatlanok A fogyasztóvédelmi felügyelő­ségtől megtudtuk, egyelőre nem tervezik a piacok ellenőr­zését a tekintetben, hogy a nemrég megjelent vásár- és pi­acrendeletet milyen mértékben tartják be. Ez egyébként is a pi­acot működtető feladata. Szolnokon a használt- és iparcikk (azaz a lengyel) -pia­- Én nem azt állítom, hogy a cikkben megjelent mondatok valótlant tartalmaznak, hanem a cikk egészének sugallatával nem ért egyet sem az igazgató­ság, sem felügyelőbizottság, sem a tulajdonos - mondotta a tájékoztató elején Varga Fe­renc. - Miután szerepelt - foly­azonban április 30-i forduló­nappal kerülnek az önkor­mányzat tulajdonába. Emellett június 30-ig kielégí­tik a belterületi földekkel kap­csolatos önkormányzati igé­nyeket is abban a mértékben, amennyiben a privatizációs be­vételek lehetővé teszik. Az ön­­kormányzatokat levélben érte­sítik, hogy a határidőig mikor és mennyi vagyonhoz jutnak. Ugyanezt a határidőt tartani kí­vánják az egyes cégeknek a privatizációs bevételből vissza­járó 20 százalék ügyében is. cot üzemeltető Piackezelő Kft. ügyvezetője, Gácsi Zoltán ér­deklődésünkre elmondta, a vál­lalkozók megértették a rendelet miatt kötelezően betartandó előírásokat, s többen az üzlet­nyitás mellett döntöttek. így ma már hálózatról üzemelő elekt­romos készülékeket csak a piac (Folytatás a 3. oldalon) tatta - egy 30,3 millió forintos tétel az újságcikkben, és a feb­ruári ülésen a közgyűlés ezt fo­gadta el, erre annyiban kell ref­lektálni, hogy a televízió soha nem élt 30,3 millió forintból, jóval több szükségeltetett az éves működéshez. (Folytatás a 3. oldalon) Ufójárás a megyében? Szinte már hajlamosak va­gyunk azt hinni, hogy való­ságos ufójárással van dol­gunk az utóbbi néhány nap­ban a megyében. Amint arról már írtunk, vasárnap estefelé Martfű-Tiszaföldvár térsé­gében láttak többen is külö­nös fényjelenséget az égbol­ton, míg kedden este egy mezőtúri asszony vett észre piros fényű gömböket a ma­gasban. A kérdés ezután csak az, vajon mit is láthattak a szemtanúk? (írásaink a 3. és az 5. oldalon olvashatók.) Felakasztotta magát a vonatrabló Március 12-én, szerdán dél­előtt 9 óra után néhány perccel a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Rendőr-főkapitányság fogdájában felakasztotta ma­gát és meghalt egy előzetes le­tartóztatásban levő férfi - tud­tuk meg a rendőr-főkapitány­ság sajtófőnökétől, Lengyel György alezredestől. A fogva tartott a sétálóudvaron tar­tózkodott egyedül, amikor az öngyilkosságot elkövette, és bár az őrszemélyzet azonnal orvost hívott, az újraélesztés nem vezetett eredményre. Az elhalt Goran Dobric néven az 1996. november 3-án a Dacia expresszvonat utasai sérelmére elkövetett rablás egyik gyanúsí­tottja volt. Személyazonosságát, illetve állampolgárságát azóta sem sikerült egyértelműen tisz­tázni, mivel nem volt hajlandó együttműködni a rendőrséggel, bár ujjlenyomata alapján több, korábban elkövetett bűncselek­mény helyszínén azonosították, de mindig más névre kiállított okmányokkal bukott le. A fogva tartott eddigi maga­tartása nem utalt arra, hogy ön­­gyilkosságot kíván elkövetni. A rendőrség a történtek után azon­nal vizsgálatot indított az ügyészség bevonásával, amely­nek során megállapították, hogy a fogdaszemélyzet mulasztást nem követett el. A továbbiakban államigazga­tási eljárás keretében szakértő bevonásával vizsgálják az ön­­gyilkosság körülményeit. A lisztpiaci túlkínálat még az 1995-ös évre vezethető vissza. Az akkori búzahiány ugyanis a malmokat tavaly bespájzolásra késztette. Ez most üt vissza: túl­kínálat van lisztből. Ráadásul a hazai malomkapacitás két és fél­szerese a szükségesnek, így nem elképzelhetetlen, hogy az idén tavasszal néhányan tönkremen­nek - véli a hazai gabonaipar egyik legnagyobb cégének, a tö­rökszentmiklósi Alföldi Gabo­naipari Rt.-nek vezérigazgatója, Fekete László. Véleménye sze­rint komoly gond a lisztre vo­natkozó exportengedélyek rövid érvényessége, ugyanakkor a liszt jelenleg nyereséggel érté­kesíthető lenne a keleti piaco­kon. Éppen az export korlátozá­sára vezethető vissza a tavalyi búzaárrobbanás és ennek követ­keztében az, hogy a gabonaipar elsősorban a hazai piacon kí­vánja elhelyezni termékeit. Tavaly társadalmi problé­mává nőtte magát a liszt árának átlag 40 százalékos emelkedése. Ekkor a sütőipar vállalta fel részben az alapanyag-áremelke­dés kompenzálását azzal, hogy a kenyér ára nem nőtt ilyen mér­tékben. A mostani lisztárcsök­kenés éppen ezért minden bi­zonnyal nem lesz kihatással a kenyér árára, már csak azért sem, mert minden más költség emelkedő tendenciát mutat - mondta érdeklődésünkre Frei Ferenc, a Szolnoki Sütőipari Rt. igazgatója. ein Az új piacrendelet nem ütközött problémákba Jogdzsungelben a savanyúság A hálózatról üzemelő elektromos készülékeket árusító piacozó vállalkozók száma megcsappant, míg mások az üzletnyitás mellett döntöttek. Ehhez tartozik még az is, hogy a kormány új rendeletet adott ki a belkereskedelmi üzletek működéséről, s ennek alapján a már működő üzleteknek is újabb engedélyt kell beszerezniük augusztusig. A piacrendeletet azóta már - másfél hónap alatt - kétszer is módosították, így a piacok asz­talairól majd csak 1999-ben kell eltűnnie a savanyúságoknak. Városházi sajtótájékoztató Szolnokon Az igazgató a televízióról Lapunk hétfői számában megjelent Ismét adni kell(ene) az adásért című írás - amely a helyi televízió működési gondjairól szólt - adta a témáját a szolnoki városháza tegnapi sajtótájé­koztatójának, amelyen Varga Ferenc ügyvezető igazgató és dr. Séllei Imre, az igazgatóság elnöke vett részt. Felmentett vezető A Magyar Közlöny 19. számá­ban megjelentek szerint a bel­ügyminiszter előterjesztésére a Magyar Köztársaság elnöke ér­demei elismerése mellett fel­mentéssel megszüntette dr. Fa­zekas Attila rendőr dandártá­bornok szolgálati viszonyát. Az érintettel egyetértésben megho­zott felmentés hatálya 1997. augusztus 31. Mint ismeretes, dr. Fazekas Attila korábban Jász-Nagykun- Szolnok megye rendőrfőkapi­tánya volt, és mintegy másfél évvel ezelőtt nevezték ki a Rendőrtiszti Főiskola parancs­nokává. A BM sajtószolgálatá­tól kapott információnk szerint a belügyminiszter - a felsőokta­tási törvény értelmében - pá­lyázatot írt ki a főiskola irányí­tásával megbízott főigazgatói beosztás betöltésére. A szep­tember 1-jével kezdődő új tan­évtől ugyanis nem parancsnok, hanem főigazgató lesz a főis­kola első embere. -ügy-A jövőben a kamarák adják ki a vállalkozói igazolványokat Az információhiány a fejlődés gátja Szabó Rudolfné dr. országgyű­lési képviselő vendégeként tegnap egész napos látogatást tett megyénkben T. Asztalos Ildikó. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium államtitkára délelőtt a kamarák vezetőivel folytatott eszmecserét, majd felkereste a törökszentmiklósi Alföldi Ga­bona Rt.-t és a Neusiedler Szolnoki Papírgyár Rt.-t Ezt követően fórumon találkozott a helyi vállalkozókkal. T. Asztalos Ildikó T. Asztalos Ildikó sajtótájékoz­tatóján beszámolt arról, hogy a nap folyamán sok tapasztalattal gazdagodott. A minisztérium elkezdte a négy kelet-magyarországi megye ausztriai bemutatkozásának szervezését, a tőke idevonzását célzó programba pedig úgy illesz­kedik a papírgyár, mint egy pozitív befektetés. A gabonaipamál a megkezdett 900 milliós be­ruházás kapcsán a központi pályázati lehetősé­gekről kértek tájékoztatást az ál­­lamtitkár asszonytól. A pályázati lehetőségekről a vál­­lalkozói fórumon is szó esett. A be­szélgetés jó alkalmat teremtett arra is, hogy képet kapjon a vállalkozók informáltságáról, hiszen - mint mondta - sokszor a nem megfele­lően működő információs rendszer a fejlődés egyik gátja. Újságírói kérdésre válaszolva T. Asztalos Ildikó kifejtette, a kis- és középvállalkozóknak jó lehetőség a multinacionális cégek részére tör­ténő beszállítás, melyet - minőség­­biztosítást feltételezve - az ipari tárca is támogat. Az államtitkár elmondta: tájékoztatta a kama­rák képviselőit arról, hogy napirenden van az egyéni vállalkozókról szóló törvény módosí­tása, melynek értelmében a jövőben a kamarák adják majd ki a vállalkozói igazolványokat. El­hangzott az is, hogy „levegőben van” a kötelező kamarai tagság megszüntetése. L. Z. Félnek a vendég szurkolóktól Tiszafüreden A nyuszi ne hozzon Diósgyőrt A labdarúgó NB II. Keleti csoportjának egyik újonca, a Tiszafü­redi VSE City Gas együttesének vezetői úgy döntöttek a város polgármesterével egyetértve, hogy a március 30-ára, húsvét va­sárnapjára kisorsolt Tiszafüred-Diósgyőr bajnoki találkozót más helyszínen rendezik. A döntő lépésre azért szánta el magát a pályaválasztó, mert egyszerűen fél a diósgyőri szurkolóktól.- A januári teremtornán rendkí­vül kellemetlen tapasztalatokat szereztünk - szögezte le Ferenczi Sándor klubelnök. Csaknem szétverték a várost a magukat diósgyőri szurkolóknak tartó, ga­rázda elemek. Játéktermet, presz­­szót, kocsmákat dúltak fel a van­dálok, akik a sportcsarnokban is otthagyták „névjegyüket”. A mi pályánkon nem lehet elkülöníteni a két tábort, mivel hosszanti irányban csupán néhány soros le­látóval rendelkezünk. Rendőri segítséget azért, nem kémek, mert nem szeretnék, ha jóérzésű szimpatizánsaik meg­­botránkoznának az esetleges rendbontáson és fegyelmezésen.- Tartunk attól is, hogy sokan visszariadnának a mérkőzések lá­togatásától, és a jövőben nagy ív­ben elkerülnék a pályát. Nekünk mindennél többet ér az, ha a sportág népszerűségét hosszú tá­von fenn tudjuk tartani települé­sünkön - hangsúlyozta az elnök. Hogy végül melyik város vál­lalja magára a rendezést, az még a következő tárgyalásokon fog eldőlni. Egyelőre Éger és Debre­cen neve merült fel. A .Jcöltözés” költségeit a fü­redi egyesület vállalja, amelynek nagysága elérheti akár a 100 ezer forintot is. A januári károkhoz mérve ez az összeg persze csupán aprópénz. (ni)

Next

/
Oldalképek
Tartalom