Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

6. oldal Megyei Tükör 1997. március 12., szerda Egyedülálló gyűjtemény Csalikancsók a múzeumban Országosan is egyedül­álló muzeológiai és törté­nelmi „ereklyék” gyűj­teménye a mezőtúri Fa­zekas Múzeum. Az alapítók szándéka 1983-ban egy speciális helytörténeti kiállítás lét­rehozása volt, ami csak és kizárólag túri kerámiákat állít ki. Ennek megfelelően osztható fel a múzeum tár­lata - nagy vonalakban - a kezdeti 1860-as évek fe­kete kerámiáira, az azt kö­vető Dudi-korszakra, majd a Badár-dinasztia utánoz­hatatlan parasztszecessziós kerámiáinak időszakára. A múzeumban láthatjuk Móricz Zsigmond étkészle­tét, amelyet id. Badár Ba­lázs készített jó barátjának. Megismerkedhetünk az elmúlt idők mindennapos használati és díszítőeszkö­zeivel: mozsarakkal, szil­kékkel, Miska és csalikan­­csókkal. A nagy elődök mellett a mai keramikusnemzedék is bemutatja alkotásait. Sok­színű művészetükkel el­kápráztatják mind a hozzá­értő, mind a laikus látoga­tókat. A múzeum hétfő és csü­törtök kivételével egész nap látogatható. Csoportok jelentkezését az 56-os kör­zet 350-174-es telefon­számán várják. —scsj— Több mint százféle újság Falusi Ferencnének csak ki kell nyújtania a kezét, és máris fel­lapozhatja szűkebb hazája, az ország, netalántán a világ friss eseményeit. Nem másért, mert jó évtizede a kettes pavilon új­ságárusa Abonyban, a polgár­­mesteri hivatal "előtti parkban. Száznál többféle napi-, heti-, havilap, színes, esetleg szakmai kiadvány, folyóirat a válasz­téka, kínálata. Természetesen nem hiányzik közülük az Új Néplap sem, amelyből naponta 15-20-at kap. Ottjártunkkor már csak egyetlenegy maradt neki, a többi elkelt, mivel az első oldalon egy mindenkit fog­lalkoztató helyi eseményt, csa­ládi tragédiát közhíreit, -dszm-Falusi Ferencné abonyi pa­vilonjából nem hiányzik az Új Néplap sem fotó: m. j. A probléma mindig a család leggyengébb tagján jelentkezik Játszva gyógyuló gyerekek Játszani lehet terápiás céllal is, azért, hogy a játszó gyerek meggyógyuljon. És hogy ez mennyire igaz, arról Szabó Irén szolnoki pszichológus számolt be egy Oxfordban tartott nem­zetközi kongresszuson, ahol játékterápiás esetet mutatott be.- A játék mindig kifejezi a gye­reket, a problémáit, hogy pél­dául miért vannak gondok a magatartásával, miért nem tel­jesít - kezdi a módszer ismerte­tését Szabó Irén, aki a nevelési tanácsadóban, a felnőttpszichi­átrián és saját tanácsadó vállal­kozásában is dolgozik. - A gye­rekek esetében a játék bevonása a gyógyulásba azért fontos, mert a játék az ő területük, ahol a legjobban ki tudják fejezni magukat. Ha egy gyerek érzel­mileg labilis, akkor a szülő hi­ába mondja el az intelmeit, pél­dául hogy légy jó, tanuljál. En­nek csak akkor van hatása, ha a gyerek és a szülő érzelmi szála stabil. Ha nem, akkor ezek az intelmek „elszállnak”. Sok szü­lőnek ilyenkor bűntudata van. De ha ezt a szülő el tudja fo­gadni, akkor a bűntudatot el le­het venni, és áttekinteni azt, hogy mi is történt velük eddig.- Oxfordban milyen esetet mutatott be?- Annak a gyereknek, akinek Szabó Irén fotó: mészáros az esetét ismertettem, összetett magatartásproblémái voltak. Lopott, csavargóit, az iskolában bukásra állt. Sikerült a gondo­kat úgy megoldani, hogy a gye­rek ma már középiskolába jár.- Hogyan lehet befolyásolni a játékkal a gyerekek gyógyulá­sát?- A játékkal lehet a legjob­ban hatni rájuk. A módszert egy Franciaországban élő, magyar származású pszichológustól, Kende Hannától tanultam. Ma­gyarországon a pszichológus figyeli, hogy játszik a gyerek, ez a módszer viszont tovább­megy: mi együtt játszunk a gyerekkel, játékterápiát alkal­mazunk, és a játék után min­dent megbeszélünk. Ilyenkor persze a családot is mindig be kell vonni a terápi­ába, hiszen a gyerekek magatar­tási problémái azt jelzik, hogy a családban is baj van, ami min­dig a leggyengébb tagon, a gye­reken jelentkezik.- Az a tapasztalat, hogy a szülők nem szívesen viszik pszi­chológushoz a gyereket.- Sokszor mire elhozzák, elég súlyosak már a tünetek. Eleinte, amíg kisebb gondok je­lentkeznek, szőnyeg alá söprik. Pedig fontos, hogy egy család saját maga is akarja, hogy javu­lás történjék. Anélkül ugyanis nem fog megoldódni a prob­léma. Én nem tudom megvál­tani a világot, egy családnak kell megoldani a gondot úgy, hogy én mint pszichológus ebbe besegítek. Paulina Éva Almuk magyarnak lenni Másodjára lett magyar állampolgár a Sáli házaspár. Még a húszas években magyar létükre románként (vagyis ro­mán állampolgárként) látták meg a napvilágot, aztán a háború vihara magyarrá tette őket pár esztendőre, a béke beköszöntével újfent másik államhoz tartoztak. Lassan öt éve jöttek át Ma­gyarországra, s négy év után a napokban végre megkapta - immáron másodszor - a Sze­lvényen élő idős pár a ma­gyar állampolgárságot.- Egy biztos egzisztenciát hagytunk a határ túloldalán - mesélte Sail Istvánná -, de leg­alább közelebb vagyunk a gye­rekeinkhez és az unokákhoz. A szelevényi polgármesteri hivatal munkatársai mesélték, a boldog pár fennhangon éne­kelte a Himnuszt az eskü leté­tele után. Szemmel láthatóan sokat, sőt, mindent jelentett ne­kik az a pénteki nap.- Nekünk itt kevesebb a nyugdíjunk lényegesen, mint odaát volt - szól közbe Sail Ist­ván de sokkal többet ér, hi­szen itthon kapjuk meg. Ami­kor súlyos beteg voltam, akkor az járt a fejemben, de jó lenne legalább magyarként meghalni. Integrációs dohányközpont Cihákon Március idusához közeledvén Cibakházán is kedvező az időjárás a kora tavaszi mun­kákhoz. A mezőgazdasági szövetkezet határában száz­nál több munkáskéz dolgozik, a kisebb belvízfoltoktól elte­kintve minden földterületet művelés alá vontak. A jól áttelelt és jelenleg közepes fejlettségű 1500 hektárnyi őszi búzán és őszi árpán elvégezték a fejtrágyázást. Gyorsított ütem­ben végzik a talaj-előkészítést a százhektámyi, cukorrépára kije­lölt táblán, hiszen rövidesen kezdeni kell a vetést. Színes, tarka képet mutat a szövetkezet jó hírű kertészete. A szorgos kezek hárommillió pap­rika-, paradicsom-, valamint do­hánypalánta nevelését kezdték meg. Külön kell szólni a do­hányról: ez a kultúra többéves szünet után ismét létjogosultsá­got követel magának. Az idén amolyan próbaként 12 hektáron ültetik a legjobb füstölni való fajtákat. Ha a termelési és piaci vizsga, a jövedelmezőség ked­vező lesz, Túróczi János szö­vetkezeti elnök szerint nagyobb lépést terveznek. A szolnoki Dohányfermentáló Rt.-vel kö­zösen integrációs dohányterme­lési központot hoznak létre. Lényege, hogy a térségi és kör­nyékbeli szövetkezetek, ma­gántermelők által megtermelt zölddohány értékesítésre való előkészítésére szárítóüzemet hoznak létre, megteremtik a minőségi átadás és a jobb jöve­delmezőség feltételeit. end A Városi Polgármesterek Randevúján - melyet tavaly Szolnokon tartottak, idén pedig Vácott rendezik meg március 21-én - többek között átadják az év polgármestere, az év alpolgármestere és az év jegyzője díjat is. A kitünte­tettek - akik között reményeink szerint talán megyénkbélit is köszönthetünk - Melocco Miklós szobrászművész alkotá­sát vehetik át (képünkön). A jövő évi tüzelőre gondolva Pálócipuszta és Szelevény között, az út mentén létra támaszko­dik az egyik behemót akácfához. Lent takaros, rendbe szedett gallykupacok: a vékonyabbja külön, a vastagabbja másik he­lyen. Az előbbinek majd alágyújtanak, jó étvággyal megeszi a „vörös kakas”, az utóbbit hazavihetik. Ezt csinálják három éve, az útfenntartó kiadja nekik; és egy a lényeg: irtsák ki a földből növő gallyakat, metsszék meg a fa koronáit és ne maradjon utá­nuk semmiféle hulladék, magyarul - tiszta legyen az árokpart. Hogy kik ők? Tanács Imre és a felesége, Ilona. Ketten együtt 128 évesek, ledolgoztak össze­sen j7 évet, amelyekért ma kapnak 31 ezer forint nyugdíjat. Bizony, bizony, ez nem parla­menti fizetés, mondogatják. Felneveltek két gyereket, akik már családosak, sőt négy uno­kával is dicsekedhetnek. Évtizedek óta Pálócipusztán laknak, elköltöznének, de hová? Szegények ők ahhoz, így marad a puszta. És hogy szén­ből is kevesebb fogyjon, a vas­tagabbja gallyát kapják fizetés­ként. Ébben a jobb időben na­ponta négyszer, legfeljebb öt­ször fordulnak. Többször nem, mert gebeszkedni, állni a létra fokán a magasban és fűrészelni bizony fárasztó ebben a nagy szélben. De hát aki nem született gaz­dagnak, úgy segít magán, ahogy tud. Es ők így, az árok takarításával, a fák gallyazásá­val pótolják, sőt szerzik meg, viszik haza a jövő évi tüzelőt. D. Sz. M. Naponta négyszer, ötször fordul Tanácsné ezzel a megra­kott kiskocsival. A párja levágja, feldarabolja, felrakja a gallyakat, ő meg hazatolja az udvarra. fotó: m. j. Nyitóhangverseny a szolnoki Szigligeti Színházban Hétfőn este a Szigligeti Színházban megrendezett ünnepélyes nyitóhangversennyel kezdetét vette az immár ötödízben meg­rendezett szolnoki zenei fesztivál gazdag eseménysorozata, melynek házigazdája ismét a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A rangos rendezvény nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Szolnok kiérdemelte a „Zene városa” kitüntető címet. A megnyitóra már elővételben elkelt minden jegy, így telt ház fogadta a színpadra lépő mű­vészeket. A hangverseny műsorán - rövid időn belül másodízben - kizárólag W. A. Mozart művei szerepeltek. A koncert nyitá­nyaként a Köchel-jegyzékben 318. sorszámot viselő G-dúr szimfónia hangzott el. A mű érdekessége, hogy éppúgy, mint a műsort záró szimfóniá­nak, nincs menüettje, azaz III. tétele. A darab minden bizony­nyal azért került a koncert programjára, hogy elmondat­­lanul is a hallgató elé tárja azt az utat, melyet Mozart megtett a kései művekig; azok egyik legcsodálatosabbikáig, a hang­versenyen utolsóként elhang­zott D-dúr, Prágai szimfóniáig (K. V. 504). 1787 januárjában a kompo­nista Prágában járt, a meghí­vást a Figaro házassága ottani sikerének köszönhette. Látoga­tásának egyik nevezetes ese­ménye az a szerzői est volt, melyen két szimfóniája hang­zott el, az egyik D-dúrban. Ez a prágai előadás lehetett a K. V. 504-es szimfónia ősbemuta­tója. A mű persze még koráb­ban készült el: Mozart utolsó bécsi évtizedének - mely szim­fonikus életművének utolsó kimagasló vonulatát jelenti - terméséhez tartozik. A szimfó­nia háromtételes, a menüett nélküli D-dúr szimfóniaként is említik. Arra a kérdésre, hogy miért maradt el a harmadik té­tel a Prágai szimfóniából, a ze­netörténészek mindmáig nem tudtak meggyőző választ adni. A két szimfónia nyújtotta keretben egymás után hangzot­tak el Mozart operáiból: a Fi­garó házasságából, a Don Gio­­vanniból, a Színigazgatóból és a Tituszból a legszebb szoprán áriák. A hangversenyen a Liszt Fe­renc Kamarazenekar - hang­versenymester Rolla János - és a Szolnoki Szimfonikus zene­kar muzsikusaiból alakult egyesített zenekar lépett szín­padra. A két együttes közös koncertezése hagyománnyá vált, melynek nyomán emléke­zetesen szép interpretációk születtek korábban is. így volt ez most is; az egyesített zene­kar úgy az operaáriák kísérője­­ként, mint a két szimfónia nagyszerű tolmácsolójaként rászolgált a közönség elragad­tatására. A hangverseny hallgatósá­gát ezen az estén két igazi vi­lágsztár ejtette rabul: Mozart operaáriáit Kincses Veronika és Rost Andrea tolmácsolásában élvezhették a szerencsés jelen­lévők. Mindkettejüket méltatja a világ operaházaiban és kon­certtermeiben aratott sok-sok siker. Előadásukban szinte újra felfedezhette a már jól ismert áriák szépségét a hallgató. Kincses Veronika és Rost Andrea a legnagyobb sikert ta­lán a grófné és Susanne duett­jével aratta (Figaro házassága); felléptük a zene igazi ünne­pévé avatta a koncertet. Lukács Ervin, az est karmes­tere lényeglátó, bölcs muzsi­kus; a kis és nagy formák ösz­­szehangolásának mestere. Mű­ismerete lenyűgöző, gesztusai letisztultak - mégis minden muzsikus számára tökéletesen érthetőek. A hangverseny nagy sikert aratott: a közönség szűnni nem akaró tapsát a dirigens és a ze­nekar a prágai szimfónia utolsó tételének megismétlésével kö­szönte meg. Szathmáry Judit Rost Andrea (képünkön) és Kincses Veronika fellépése a zene igazi ünnepévé avatta a koncertet fotó: m. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom