Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

6. oldal Megyei Tükör 1997. február 19., szerda Közmunkára huszonhétmillió Százhúsz munkanélküli köz­hasznú foglalkoztatására nyújtott be pályázatot a martfűi önkormányzat a Közmunkatanácshoz. A testület huszonhétmillió fo­rintot kért erre a célra. Döntés március 15-e körül várható. Többnyire betanított és se­gédmunkásokat szeretne a vá­ros alkalmazni, de felvesznek majd szakvégzettséggel rendel­kező embereket is. A tervek szerint feladataik a szeméttelep környezetvédelmi szempontok szerinti rendbe té­tele, az óvárosban a csapadék­vizet elvezető árkok kiásása, a város belterületén a közútháló­zat karbantartási és javítási munkálatainak elvégzése, a meglévő csatornahálózat kar­bantartása, valamint a később elkészülő déli ipartelep építé­sének előkészítő munkálatai lennének. -pókász­A kunszentmártoni képviselő-testület a hónap elején döntött a város egyik ér­tékes ingatlanának, a volt leánykollégiumnak a bérbeadásáról. A húszmilliós létesítményt használatra a Kunrehab Kft.-nek adták, ahol a közeljövőben Kinder tojást összerakó üzem létesül, nyolcvan embernek adva így munkát. fotó: cs. i. „Folyosók” az Interneten Angolul szól hozzánk a Tisza A szolnoki környezetvédő egyesület, a Tisza Klub gon­dozásában megkezdődött a Corridors (azaz Folyosók) című, angol nyelvű lap máso­dik kiadásának a szerkesz­tése, előkészítése. Az időszaki, a Nők Lapjához hasonló szí­nes magazinújságot az ame­rikai békeszolgálat egyik szakavatott képviselője szer­vezi, közreműködik a szer­kesztésben, biztosítja a terve­zett megjelenését. A mintegy kétezer példány­ban megjelenő és ingyen ter­jesztett magazin tartalma a Kárpát-medencében élőknek szól, így cikkeit magyar, szlovák, ukrán, román, jugo­szláv szerzők: környezetvé­dők, természetbarátok, társa­dalomkutatók, gazdasági szakemberek írják, és közö­sen választották az angol nyelv használatát. A lapban publikálnak a magyar nemzeti kisebbsége­ket érintő kérdésekről, a ha­zánkban élő külföldiek hely­zetéről, oktatásáról, kultúrájá­ról és egyéb kérdéseiről. A színes, tartalmas újság első száma a múlt évben je­lent meg, a második pedig várhatóan tavasszal kerül nyomdába. A negyvenoldalas lapot a természetvédők buda­pesti Kanalas Gém Kft.-jének nyomdájában állítják elő, és tartalmát az amerikai szer­kesztő tervei szerint az Inter­net nemzetközi hálózatra is betáplálják, így minden érde­kelt országban könnyebben hozzáférhetővé válik. A Tisza Klub Egyesület nagyszerű kezdeményezése, a színes újság újbóli megjele­nése az ismeretek terjesztésén túl segítséget nyújt az angol nyelvet tanuló diákoknak is.-endrész­Tiszafüredi tanár nagyszabású műve Akinek sokat mondanak a halak Dr. Harka Ákos biológiatanár, aki 30 éve tanít a tiszafüredi Kossuth gimnáziumban, nagy fába vágta a fejszéjét - vagy stí­lusosabban: nagy vízre vetette ki a hálóját -, amikor úgy dön­tött: immár 15 év kutatómunkája beérett, s könyv alakban megjelenteti Magyarország halairól, azok elterjedéséről írott művét. Hogy mennyire nem mindennapos dolog ez, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy hasonló mű utoljára 1961-ben szüle­tett hazánkban, Vásárhelyi István tollából. A tanár úr - akihez az Európa ha­lai kötet összeállítói is fordultak adatokért - érdeklődési területét, hobbiját a halak jelentik, mond­hatni „beszélő viszonyban” van az amúgy eléggé hallgatag vízi lényekkel. E területből szerzett doktorátust, bár jómaga nem horgász, és könyve sem kimon­dottan horgászjellegű. A mű ösz- szefoglalja, hogy egyes vizeink­ben milyen halak fordulnak elő. A legutóbbi hasonló mű szüle­tése óta (1961) nagy változások voltak vizeink életében, hiszen új halfajok jelentek meg, míg má­sok eltűntek. Dr. Harka Ákos a Rábától a Szamosig, a Murától a Körösökig végigjárta a hazai vi­zeket, megfigyeléseket, kutatá­sokat végzett, fotókat készített a fajokról. Emellett a kutatótársak publikációit is figyelte, és a hor­gászszövetségektől is kapott hasznos információkat a fajok­ról. Ezeket gyűjtögette, és most jutott el odáig, hogy úgy érzi: ér­demes lenne őket egy kötetben közzétenni. Mint mondta, könyve célja kettős: egyrészt fotókat tartal­mazó képes halhatározó, más­részt elteijedési útmutató. Az ve­zette, hogy képet adjon halaink hazai elteijedéséről, s egyben ki­igazítsa a téves adatokat. Emel­lett ki-ki saját maga is bővítheti a könyvet, amelyben 69 halfaj ta­lálható (néhány olyan is, amelyik várható, hogy előkerül vagy amelyik nemrég tűnt el), azaz mindegyik, amely az utóbbi 20 évben előkerült vizeinkből - a leggyakoribb küsztől és bodorká­tól kezdve a legritkább vizáig és vágótokig. Mindnél megtalál­ható a faj leírása, színes fotója, il­letve elteijedési térképvázlata, rajta megjelölve, hogy mely vi­zünkben, annak melyik szaka­szán fordul elő. A szerző utal a hasonló fajoktól való megkülön­böztető jegyekre, illetve a faj természeti értékére, védettségére is. Manapság persze könyvet ki­adni nem könnyű feladat, pláne ha az tudományos húrokat pen­get. A Természet- és Környezet­védő Tanárok Egyesülete dr. Tóth Albert vezetésével segített, és megpróbálnak a kiadásra pénzt keríteni, anyagilag is köz­reműködni. A tervek szerint egyébként 2000 példányban jelenne meg a Magyarország halainak elterje­dése címet viselő páratlan kötet. Baranyi György A bronzérmes cukrász a mama süteményeit kedveli a legjobban Első ízben indult nemzetközi szakmai versenyen a közelmúlt­ban Németországban Balogh Bertold, a szolnoki Tünde cuk­rászda cukrásza, és máris bronzérmet szerzett. Az első siker után újabb megmérettetésekre készül. Balogh Bertold a szolnoki Tünde cukrászdában, torta­díszítés közben fotó: csabai- Zoboki Zoli, a Tisza Szálló ét­termének szakácsa keresett meg, hogy induljak el a verse­nyen a csapatukkal. Bizonyta­lan voltam, mert kevés idő állt rendelkezésre a felkészüléshez, de a főnökeim biztatására elin­dultam a szolnoki szakácsok­kal.- De így utólag visszate­kintve, azért nem bánta meg.- Nem. De akkor nem gon­doltam, hogy el tudok érni olyán eredményt, amiért érde­mes elindulni.-Meséljen egy kicsit magá­ról! Hol végzett?- A kereskedelmi és vendég­látó-ipari szakközépiskolában tanultam, 1990-ban szabadul­tam fel. A cukrászatot Dancsi Bertalan vendéglátós szakokta­tótól sajátítottam el.-Mennyivel másabb a ver­seny, mint a napi cukrászat?-Teljesen más. Más a technika, mások az anyagok. A napi cukrászsüteménynél fontos, hogy mennyire fo­gyasztható, milyen az íze, a versenyen pedig a küllem számít.- Mivel nyert?- Volt egy nyolcszemélyes desszerttálam. Fontos volt, hogy a verseny darab alkalmi legyen, én a Valentin-napot választot­tam. így fondant-ba mártott, töl­tött, szív alakú sütemények vol­tak a tálon, és egy szív alakú díszdoboz, rózsával töltve, a te­tején kalocsai hímzéssel. Csak azért féltem egy kicsit, mert na­gyon kevés volt a felkészülési idő, mindössze két hét.- Meglepődött, amikor bronzérmet kapott?- El sem akartam hinni. Kint is, és itthon is mindenki nagyon örült a díjnak.- Azt hallottam, hogy a nagy magyar cukrászmester, Kop- csik Lajos felajánlotta, hogy segít Önnek a további verse­nyekre fölkészülni. Ez mit je­lent?- Technikákra, apró fogá­sokra tanít meg. Hogy milyen színeket használjak, milyen formákat milyen tálcán helyez­zek el és így tovább.-A következő versenyre mi­vel készül?- Két kategóriában indulnék, desszerttálat készítek és asztali díszként virágkompozíciót.-A Tünde cukrászdában az Ön süteményeit kóstolhatják meg a vendégek?- Öt cukrászunk van, én irá­nyítom a munkájukat. Az én munkám a sütemények ízében, állagában jelenik meg.- Mi a kedvenc süteménye?-Azt szeretem a legjobban, amit otthon a mama süt. Paulina Éva Szervezik a város idegenforgalmát Karcag megmutatja magát A karcagi képviselő-testület tavaly elfogadta a város hosszú távú idegenforgalmi koncepcióját A meghatározott feladatok végrehajtására, az idegenforgalmi fejlesztések véleményezé­sére, irányítására megalakult az idegenforgalmi bizottság. A bizottság elnöke Csányi Sándor alpolgármester, titkára Garai Katalin, a polgármesteri hivatal címzetes főtanácsosa. A tagok között a helyi közmű­velődési, utazással foglalkozó intézmények, a civil szerveze­tek, valamint a vállalkozók képviselői is ott vannak. Az elfogadott idei tervekről Csányi Sándor elnöktől meg­tudtuk, fő feladatnak a Szél­malmi fogadóház működteté­sét tekintik, melyhez a Horto­bágyi Nemzeti Parktól is kap segítséget a város. A szakem­berek már tervezik a túravona- lakat. Készül egy új videofilm is Karcagról, valamint a már meglévő látnivalók jobb meg­ismertetésére is törekszik a bi­zottság, hiszen tavaly az ön- kormányzat kimeszeltette, lá- togathatóvá tette a szélmalmot. A tájházak felújítása is megtör­tént, s folytatódik a Kun em­lékhely bővítése a 4-es főút mellett. A helyi népművészek állandó bemutatkozására is ke­resi a lehetőséget az idegen- forgalmi bizottság Karcagon, akik az önkormányzat anyagi támogatása mellett országos pályázatoktól is remélnek tá­mogatást terveik megvalósítá­sához. -de­Kevesebb, de jobb művelődés Mindenki úgy oldja meg a pénz­telenség gondját, ahogyan tudja. A kunszentmártoni művelődési házban kevesebb rendezvényt szerveznek, mint a gazdagabb időszakban. A kevesebb ez eset­ben jobb is lesz, nagyobb volu­menű rendezvényeket láthatnak a helybéliek. Hevesi Ferenc igazgató el­mondta, hogy együttműködnek a helyi civil szervezetekkel és in­tézményekkel, s közösen szer­veznek több a programot. Ennek első jelei az iskolai farsangok és szalagavató bálok, amelyeket a művelődési házban tartanak. A lakossági fórumok legtöbb­ször érdektelenség miatt sikerte­lenek. Ezen próbál segíteni a mű­velődési ház Beszéljük meg so­rozata, ahol intézményvezetők és közéleti emberek válaszolnak a jelenlévők kérdéseire. -pe­A Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet integrációs programja Segítség a kistermelőknek- Mindig nyitottak voltunk a nem szövetkezeti típusú mezőgazdasági tevékenységek iránt, a kistermelők segí­tését pedig az 1992-es szövetkezeti átalakulás óta végez­zük - mondja dr. Tajthy József, a Jászapáti Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke, indokolva, miért vállalják fel immár hivatalosan is a kistermelők integrációját. A szövetkezet Velemi Endre úti irodaházában működik az alsó-jászsági gazdajegyzői há­lózat központja is, amelynek irodáiban gyakran megfordul­nak a mezőgazdasági kister­melők ügyes-bajos dolgaikkal. Integráció: gyógyír a gazdagondokra így aztán a gazdaoldalról az éppen aktuális gondok is be- lopóznak a szövetkezeti veze­tők asztaláig, akik fél évtizede próbálnak már enyhíteni a gazdagondokon. Mikor mire van szükség: a kistermelői igazolvány kiállításán, az adó­bevallások elkészítésén túl nem hagyják magukra a kis­termelőket a termelési folya­mat egy momentumánál sem. Hagyomány ez már a Jász­apáti Mezőgazdasági Szövet­kezetnél, noha tevékenységi körük megváltoztatása - ezt az elnök is elismeri - nem min­den tekintetben volt tudatos és előre elhatározott. Biztonság az elnehezült gazdaságban Az integráció lényegét, az együttműködést azonban oly­annyira sikeresen beintegrál­ták alaptevékenységükbe, hogy ma már Jászapátin és annak 20-25 kilométeres von­záskörzetén belül évről-évre biztonságot, jó partneri kap­csolatot, megélhetési fogódzót jelentenek számos kistermelő­nek az elnehezült hazai terme­lési-gazdálkodási környezet viszonyai közepette.- Az élet, a változó körül­mények inspiráltak arra ben­nünket - fogalmaz Tajthy Jó­zsef -, hogy változtassunk a régi, megszokott termelési szerkezeten, módszereken. A szövetkezetből történő kiválá­sok miatt csökkent a földterü­let, ugyanakkor sokan kezdtek el gazdálkodni egyéni, kisebb társasági formában a földeken. A mezőgazdasági vállalkozók feltételrendszere a kezdetektől fogva sok tekintetben nem elégséges a nyugodt, gond nélküli termeléshez. Érvényes ez az alapanyagok beszerzé­sére, a szántóföldi munkálatok elvégzésére, a megtermelt termények értékesítésére. Agrocentnunot nyitottak Jó érzékkel felismerték: nincs a Jászságban a mezőgazdasági termeléshez szükséges alap­anyagok beszerzését biztosító kereskedelmi központ, ahol műtrágyát, növényvédőszere­ket, vetőmagot, gépeket, alkat­részeket, egyéb segédanyago­kat lehetne beszerezni. Mind­ezért nagyobb távolságra kell utazni a kistermelőknek. Ezért tavaly májusban megnyitották az Agrocentrum elnevezésű áruházukat, amely valós ke­reskedelmi, piaci igényt elégít ki a mezőgazdasági termelés­hez szükséges segédanyagok helyben történő biztosításával. Profilbővítés integrációval A Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet profilja annyiból tér el a hagyományos terme­lőszövetkezetétől, hogy az alaptevékenység rangjára emelték a kereskedelmi, az ipari tevékenységet - rugókat gyártanak -, a mezőgazdasági termelők alapanyagbiztosítá­sát. Egyértelművé vált: a szö­vetkezet úgy tud segíteni, ha a kistermelőket összefogva, integrációs szervezetbe tömö­rítve inspirálja a kereskedő­ket különféle kedvezmények adására a vetőmag, műtrágya, növényvédőszerek nagytételű beszerzésénél. Pénzügyekben is segít az integrátor Az értékesítésnél is jobb piaci pozícióval kecsegtet a szerve­zett összefogás. A gazdák nagy részénél hiányzik az a forgóalap, amely segítségével a szükséges mennyiségű alap­anyagokat meg tudnák vásá­rolni, és türelemmel várhatná­nak az árbevételig. A szövet­kezet, mint integrátor, partne­reit pénzügyileg is finanszí­rozni tudja. Mégpedig jó áron. Mindazokat a kedvezménye­ket, amelyeket integrátorként kap, továbbadja a hitelt igény­bevevőknek. Az integrációs kapcsolatokat folyamatosan fejlesztik. A napraforgó és búza termesztését is jelentősen megkönnyíti, tervezhetőbbé teszi az integrátori segítség. Ismertségre épülő üzleti tisztesség A meghitelezett alapanyag, vetőmag, műtrágya fejében a betakarítást követően, a ter­melő által vállalt későbbi idő­pontban elszámol egymással a kistermelő és az integrátor. Az átmeneti pénzügyi segítés az integráció fontos eleme. A szövetkezet nem csak a talaj­művelési, vetési, növényápo­lási, hanem a betakarítási munkákat is elvállalja. Az in­tegrációs törekvések sikerének garanciája a termelési közel­ség, a gondok összetartó ereje, és a kölcsönös ismertségre épülő üzleti tisztesség. (PR)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom